Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-14 / 294. szám

V. Hogyan szervezze meg munkáját a tsz-elnök ? Minden elismerést meg­érdemelnek azok a terme­lőszövetkezeti elnökök, akik komolyan fogják fel tiszt­ségüket, teljes tudásukkal, szívvel-lélekkel dolgoznak, a rájuk bízott gazdaság fel­virágoztatásáért. Az ilyen em­berek rengeteget dolgoznak. Kora reggel már a szántó­földeken, az állattenyésztő telepeken találkozhatunk velük, s késő este még az irodában, ahol annyian ke­resik őket. Keresik főha­tóságoktól, megyei, járási intézményektől, testületek­től, a bankfiókoktól, válla­latoktól, tömegszer vezeték­től. S mindenki velük, az elnökkel akar tárgyalni, be­szélni. ök kellenek a ter­melési szerződés, a biztosí­tás dolgában járó megbí­zottnak, a könyvterjesztő­nek, a képzőművészeti alko­tások árusítójának. őket, az elnököket hívják a leg­több hasznos és haszonta­lan értekezletekre, s velük beszélnek nem egyszer fennsőbbségesen bántó, ki­oktató módon. A hivatásának élő ter­melőszövetkezeti elnök sor­sa az is, hogy otthon, a családjával van a legkeve­sebbet. Meg lehet kérdez­ni a feleségét, majd ő meg­mondja, mennyit tud törőd­ni a férje vele és gyerme­keivel. Mikor olvas újságot, könyvet, mikor hallgat rá­diót, néz végig nyugodtan egy-egy televíziós műsort? Pedig milyen sokat kelle­ne tanulnia, hogy lépést tarthasson a haladással. S hány intő példa volt már arra, hogy derék, tehetsé­ges elnök is elmaradt, al­kalmatlanná vált, mert nem tudta képezni magát. A szövetkezeti tagságnak és az országnak egyaránt érdeke, hogy minden ráter­mett, jó termelőszövetkeze­ti elnök ereje legjavát ad­hassa a közösségért, úgy gazdálkodhasson idejével, ahogyan a tsz-nek legked­vezőbb. Sokat tehetnek ezért azoknak a szerveknek, intézményeknek a vezetői és dolgozói, amelyektől olyan sűrűn keresik fel a termelőszövetkezeteket. Ha ők példát mutatnak ami, hogy miképpen lehet csök­kenteni a termelőszövetke­zeti elnökökre nehezedő terheket, akkor a szövetke­zeten belül is könnyebben és hamarabb kialakul a ve­zetés megfelelő rendje. Semmi sem indokolja, hogy olyan esetekben is a tsz elnökét háborgassák, za­varják, amikor a gazdaság valamelyik szakemberével, vagy más vezető beosztású dolgozójával el lehetne in­tézni az ügyet. Csak növeli a többi szövetkezeti vezető felelősségérzetét az, ha az ő hatáskörükbe tartozó kér­désekben a felsőbb szer­vek kiküldöttei hozzájuk fordulnak. A termelőszövet­kezet elnökének viszont több lehetősége, ideje ma­rad arra, hogy hatékonyab­ban szervezze meg a saját munkáját. Alapvető dolog természe­tesen, hogy a szövetkezeti elnök ne akarjon mindent saját maga csinálni, elin­tézni. Evekkel ezelőtt, ami­kor még néhány száz hol­das, egészen kezdő termelő- szövetkezetek működtek az országban, sok helyen va­lóban mindenes volt a szö­vetkezeti elnök. Abban az időben ennek a hátrányai nem ütköztek ki olyan éle­sen, mint későbben, külö­nösképpen pedig most. Mi­nél nagyobbak lettek ugyan­is a gazdaságok, s minél inkább előtérbe kerültek a korszerű, nagyüzemi terme­lés követelményei, annál nagyobb szükség van a ve­zetési feladatok ésszerű megosztására, mindenekelőtt az elnöki teendők ésszerű megszervezésére. Nincs és nem is lehet olyan terme­lőszövetkezeti elnök — bármennyire kiváló képes­ségű, gyakorlott emberről legyen szó, — aki a gazda­ságban előadódó minden problémát jól meg tud ol­dani, egyaránt ért a nö­vénytermeléshez, az ál­lattenyésztéshez, az öntö­zéses gazdálkodáshoz, a számvitelhez, vagy a jog­ügyek intézéséhez. Ezért elengedhetetlen, hogy pon­tosan meghatározott fel­adatköre, munkaköre legyen nem csupán minden terme­lőszövetkezeti szakember­nek, hanem magának az el­nöknek is. Nem az a jó vezető, aki nélkül meg sem tudnak moccani a termelőszövetke­zetben. Nem az a jó el­nök, aki még azt a dönté­si jogot is magának tartja fetnn, hogy — például — milyen sorrendben szállítsák haza a tagoknak a kukori­carészesedést. Attól ne féljen egyetlen termelőszö­vetkezeti elnök sem, hogy kisebb lesz a tekintélye, ha bármilyen szakkérdés, prob­léma megoldásában a leg­hozzáértőbb szakembernek van legnagyobb szerepe. In­kább növeli a tekintélyét, ha minden lényeges kér­désben kéri, meghallgatja és megfontolja a szakembe­rek, s a tagok véleményét, s azután dönt. A kellő munkamegosztás önmagában is leveszi az elnök válláról a terhek jelentékeny részét. Arra is szükség van azonban, hogy az elnök a magának fenn­tartott ügyek intézését oko­san, gazdaságosan ossza be magának. Vannak, akik pontos napirendet dolgoz­nak ki, s igyekeznek asze­rint beosztani idejüket. Ez a törekvés minden bizony­nyal segít, de zavartalanul sehol sem érvényesülhet, hi­szen szinte nem múlik el nap, hogy valami közbe ne jöjjön az elnöknek. Azt azonban ennek ellenére is megteheti a szövetkezeti el­A világpiacon az utóbbi években a keresett cikkek közé került a csirkénél fe­hér jegazdagabb, ugyanak­kor kevésbé zsíros házi- nyul- és galambhús. Külke­reskedelmünk — a földmű­vesszövetkezetek közremű­ködésével — megkezdte a kitűnő értékesítési lehetősé­gek kihasználását s ezzel újabb pénzforráshoz juttat­ja a háztáji kisállattenyész- tőket. Az idén kereken fél­millió házinyulat vittünk a tőkés országok piacaira. A kereslet tartósnak Ígérke­zik. 1970-ig a jelenleginek háromszorosára akarják emelni a felvásárlást, illet­ve az exportot. A jövő évi szerződések kötése már megkezdődött. Ugyancsak a háztáji gaz­daságokra alapozva, a kö­vetkező évben megkezdődik a galambfelvásárlás és ex­port is. A máris köthető nők, hogy például a kora reggeli órákban bej arja a gazdaságot, vagy a gazda­ság egy részét, mindig azt, ahol éppen a legfontosabb munka folyik. Később az irodában tölt el némi időt, majd egyéb teendőit látja el. A teljesen merev idő­beosztás azonban nem va­lósítható meg. Ráadásul visszatetszést is szülhet. Va­lamiféle olyan hivatalnoki szemléletről árulkodhat, amilyet semmiképpen sem lehet összeegyeztetni a me­zőgazdaság jellegével. Némelyik termelőszövet­kezeti elnök amiatt is pa­naszkodik, hogy nagyon gyakran zavarják a tagok. Szinte egymásnak adják a kilincset, s ő igen nehéz helyzetben van, mert ha nem hallgatja meg őket, akkor neheztelnek rá, vi­szont ha mindenkinek időt szentel, abban az esetben nem tud egyéb, a szövetke­zet szempontjából nagyon fontos kérdésekkel foglal­kozni. Ezért aztán jó né­hány termelőszövetkezetben meghonosították a fogadó­napok, vagy a fogadó órák rendszerét. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ez a mód­szer sem tekinthető tökéle­tesnek. Egyrészt ezek az úgynevezett fogadó órák, vagy napok is elmaradhat­nak, ha az elnöknek ha­laszthatatlan elfoglaltsága akad, másrészt pedig nem mindenütt veszik jónéven a parasztemberek, ha őket „fogadja” az elnök. S mi tagadás, van is valami iga­zuk. Megosztani a feladatot a vezetőségi tagokkal, a szak­emberekkel, a brigádveze­tőkkel, bízni a munkatár­sakban és a tagokban, tudo­másul venni, hogy csak ilyen módon végezhető el az elnökre háruló sok ten­nivaló: ez a „titka” annak, hogy megfontoltan, a lehető legkevesebb hibával irányít­hassa a gazdálkodást a tsz elnöke. De ez az alapja an­nak is, hogy legyen magán­élete, tudjon időt szakítani a tanulásra, önmaga to­vábbképzésére, ami nélkül nem képes megfelelni az egyre növekvő követelmé­nyeknek. Gulyás Pál értékesítési szerződések sze-. rint a 60 dekánál kisebb súlyban átadott galambok kilójáért 29 forintot, a 60 dekánál nagyobb súlyban átadott galambok kilójáért pedig 34 forintot fizetnek a felvásárlók. Az első súlyka­tegóriában kilónként egy kiló, a második súlykategó­riában pedig kilónként 3 kiló takarmány! uttatást kapnak a tenyésztésre, il­letve értékesítésre szerződő galambtenyésztők. A föld­művesszövetkezetek — a Galambtenyésztők Országos Szövetsége közreműködésé­vel — tenyészanyagot Is biztosítanak az érdeklő­dőknek. Az idén minimáli­san 100 000 galambot akar­nak felvásárolni, jövőre en­nek kétszeresét, 1970-ben pedig legalább a tízszere­sét, tehát évente mintegy 2 milliót. Háztáji pénzforrás a galambexport Mély fájdalommal, megtört szívvel tudatjuk, hogy drá­ga jő édesanyánk ÖZV. LESKÖ JÖZSEFNÉ 86 éves korában, hosszas szenvedés után elhunyt. Te­metése folyó hó 14-én, dél­után 1 órakor lesz az Északi temető ravatalozójából. Gyászoló család (19217) Ezúton mondunk köszöne­tét mindazoknak, akik felejt­hetetlen drága jó férjem, édesapánk, nagyapánk, test­vérünk, sógorunk és jóbarát HAJDÚ MIKLÓS temetésén részt vettek, sírjára koszorút helyeztek és ezzel mérhetetlen fájdalmunkban osztoztak. Gyászoló család (7629) Mély fájdalommal, megtört szívvel közöljük, hogy drága jó édesanyánk és nagyma­mánk SZENDREI ISTVANNE szül. Laboda Mária 65 éves korában elhunyt. Temetése folyó hó 14-én, du. 2 órakor lesz az Északi temető ravata­lozójából. Gyászoló család (19214) Az ünnepek idején Olvasónk írja: 100103 utas elszállítására készül a MÁV Debreceni Igazgatósága ISO személyvonat tehermentesítésre Mozgó fel világosítók « pályaudvaron Tóth Jánost, a Debreceni Vasútigazgatóság vezetőjét megkértük, tájékoztassa a Kelet-Magyarország olvasóit arról: miként szervezték meg a karácsonyi és az új­évi személyszállítást, hogyan igyekeznek elejét venni a zsúfoltságnak? Az igazgatóság az elmúlt évi személyforgalmi tapasz­talatok felhasználásával ké­szítette el az év végi ün­nepi forgalomra az intézke­dési tervét. Tavaly a decemberi ün­nepek idején 85 000 utast szállítottak az igazgatóság területén, ez a szám most feltehe­tően százezerre növek­szik. aminek számottevő része Szabolcs-Szat- márra jut. Megyénk területén 13 950 ülőhely áll rendelkezésre a megerősített személyszállító szerelvényeken. Ezenkívül a távolsági forgalomban közlekedő, a budapesti és a miskolci igazgatóság által kiállított vonatok is köny- nyítenek majd a várhatóan nagy forgalom lebonyolítá­sában. Egy évvel ezelőtt az elszállított utasok mozgási iránya a következőképpen oszlott meg: a budapesti vonalon 40, a miskolcin 20, a helybeli gócpontokon pe­dig 40 százaléka közlekedett az utasoknak. Ennek figye­lembe vételével készültek most is karácsonyra, újévre: A személypénztárak előtti torlódások megelőzésére a csúcsforgaimi idő­szakban kisegítő pénz­tárakat működtetnek, emellett lehetőségei nyújtanak a menetje­gyek elővételben törté­nő megváltására is. Az utazóközönség tájékoz­tatásának megjavítására a nagyobb állomásokon — így Nyíregyházán is — úgyneve­zett „mozgó felvilágosftő- kat” is foglalkoztatnak, akik az utasok között, a vágá­nyok mellett végzők mun­kájukat. Ezenkívül az ünne­pi közlekedésről fali hirdet­ményt bocsátottak ki, amely- lyel ellátták valamennyi ér­dekelt állomást. Nyíregyházán fordul meg a legtöbb utas az ünnepek előtt és után. Itt a vonatok érkezésénél és indulásánál az utasok megnyugtató és gyors tájékoztatására irá­nyító szolgálatot is szer­veznek. Az ünnepi forgalom sike­res lebonyolítása érdekében a Debreceni Igazgatóság központjában megerősített éjjel-nappali ügyeletet tar­tanak, hasonló főnöki ügye­letet szerveznek a súlypon­ti állomásokra is, hogy az esetleges váratlan akadá­lyokat minél gyorsabban el­háríthassák. (as) Három nyolcadikos A puha dohányleveleit halk surranással simulnaic egymásra. Diczku Mihályne másfél hold dohány meg­munkálását vállalta, idejé­ben akar végezni az utolsó tennivalókkal is. Férje nem igen érti ezt a szakmát, de ő sem szokott üres kézzel ülni esténként: kukoricát morzsol, ellátja a jószágot. Legkisebb lányuk sem tét­lenkedik. — Hogy is volt az 1848- as szabadságharc...? S míg kezük szorgosan tesz-vesz, gyakran elhangza­nak hasonló kérdések a családban. Ilyenkor anya, apa és a kislány vitatkoz­nak, végül dönt a tankönyv. Diczku Mihály ötven esz­tendő körüli. A nyírderzsi tsz tagja. Felesége a helyi nőtanács elnöke. Miért szánta el magát a két felnőtt ember, hogy kis­lányukkal együtt iskolapad­ba üljenek? Mert mindhár­man nyolcadikosok. Lá­nyuk nappal, ők este jár­nak iskolába. Esténként viszont mindhárman körül­ülik az asztalt, ha idejük engedi, és a könyvek fölé hajolnak. Diczkuné azt mondja, ré­gen beszélgettek mór az is­kola igazgatójával a fel­nőttek iskolájáról, egy nyol­cadik osztály megszervezé­séről. Húszán gyűltek aztán össze a kis faluban. És ha már ő, Diczkuné tanul, a férje, Diczku Mi­hály. miért ne találna eb­ben. a maga számára is hasznos elfoglaltságot. Varga Gyüla Nyírbátor A távolsági vonatokon az utazók 60 százalékát terve­zik elszállítani: ehhez gon­doskodnak elegendő kocsi­ról. A helyi vonatok sze­relvényeit is megerősí­tik az ünnepi forgalom ideje alatt. Az erősítés elsőként december 23-án tapasztalható majd, amikor — a tanítási szünet miatt — a diákok nagyobb létszámú utazása várható. A nyíregyházi pályaudvaron a csúcsforgalmi napokon ké­szenléti szerelvényeket tar­tanak, amelyeket az utas­áramlás alapján, az ügyele­tes rendelkezése szerint használnak majd fel. Csak a fővonalakon mintegy 120—130 többlet személy- szállító vonat közlekedteté­séről gondoskodnak a „me­netrendes” szerelvények mentesítésére. Az ÉM. 44. sz. Állami Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahe­lyekre könnyűgépkezelőket (ÉM-vizsgával), vasbeton- szerelőket, kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Munkásszállást és napi két­szeri étkezést — térítés el­lenében — biztosítunk. Ta­nácsigazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Bu­dapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15. földszint. (25) November végével általá­ban mindenütt befejeződnek azok a munkák, amelyek mezőgazdasági erőgépeket igényeltek. Ezekben a téli hónappkban a géppark je­lentős része bevonul a mű­helyekbe nagyjavításra, olajcserére. A műhelymun­kák jó megszervezése nem csekély feladata a gépállo­másoknak, hiszen a gyors és gazdaságos munka elsőd­leges feltétel. A számtalan téli feladat közül nem ér­dektelen kiemelni az olaj­cserét és a fáradt olaj le­eresztést Több mint négy esztende­je jelent meg az a rendel­kezés amely szabályozza a fáradt olaj gyűjtésre és fel- használásra vonatkozó ten­nivalókat. E szerint azok a fogyasztók, akik olajból ne­gyedévenként két tonnát vagy annál többet vásárol­nak kötelesek fáradt ola­jat beszolgáltatni. A nagy- fogyasztóktól összegyűlő fá­radt olaj ugyanis ipari re­generálás, vagyis mechani­kai és vegyi úton történő felújítás után mint friss kenőolaj-alapanyag nagy­mértékben enyhítheti az el­látásban időnként jelentke­ző hiányokat. Ha alapul vesszük a beadási, kötele­zettségre vonatkozó meny- nyiségi normákat és ezt összevetjük az ÁFOR éves olajforgalmával, akkor máris bizonyítva van ez a megállapítás. Az ÁFOR, amely az ösz- szegyűjtést és a regenerá­lást koordinálja, Így éhezett olyan kedvező feltételeket teremteni a fogyasztók szá­mára, amelyek elősegítik a miniszteri rendelkezésben foglalt célkitűzések ered.mé- nyes megvalósítását. Többek között megszervezte a fáradt olaj gyűjtését a kirendelt­ségeken, helyet és techni­kai apparátust teremtett a hordós tételekben érkező fáradt olajok fogadására. A fáradtolaj-gyűjtés azon­ban e kedvezmények elle­nére sem éri. el a kellő mér­téket. 1964-ben pl. csak 18 580 tonna fáradt olaj gyűlt össze, ami az összes, forgalomba hozott kenőolaj mennyiségnek csupán szűkös egynegyed része. A fárad tol aj-gazdálkodá* eredményessége elsősorban a nagy közlekedési vállala­tokon és a mezőgazdasági üzemeken múlik. Indokolt tehát a figyelmeztetés, most a műhelymunkák kezdetén. A gyakorlatban ugyanis a veszteségek nagyobb része a javítóműhelyek felelőtlen­ségén múlik. Sok helyen a szervizek alkalmával nem kellő gonddal végzik az olajcseréket, gyakran el­eresztik a kicserélt olajat, vagy ha külön is tárolják, a fáradt olajos hordót üze­mi szemetesládának hasz­nálják. A veszteségek pedig nemcsak a népgazdaságot sújtják, hanem minden egyes felelőtlen felhaszná­lót is. Ez természetes, hi­szen a fáradtolaj-gyűjtés­ben anyagilag is érdekel­tek. A fáradt olaj átvételi ára kilogrammonként 1,40 Ft és ha egy-egy nagyvál­lalat féradtolaj-veszteségeit átszámítjuk forintra, akkor ez negyedévenként teteme» összegre rúg. Érdemes tehát most a té­li műhelymunkák idején több gondot fordítani aa olajcserékre és a fáradtolajfl gyűjtésre. Ne hagyja utolsó napokra! NEM ROMLÓ TARTAMÜ CSOMAGJÁT. Már most adja postára 1 A KARÁCSONYI TORLÓDÁS így nem késlelteti A KÉZBESÍTÉST! (Bp. 838) ff* A fáradt olaj nem hulladék!

Next

/
Oldalképek
Tartalom