Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-12 / 293. szám
XÖL erPOLTAM, !93. SSüAM ARA; ** 1965. DECEMBER 12, YASARN/M» Összeült a nőkongresszus Szombaton a Parlamentben több mint hárommillió asszony és leány küldötteinek részvételével összeült a magyar nők kongresszusa. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet Kállai Gyula, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Németh Károly, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, valamint a politikai, a gazdasági és társadalmi élet több vezetője, élenjáró dolgozója és a nö- mozgalom kiváló harcosai. Részt vett a kongresszuson Florence Mophoso, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség titkára, H. G. Szaliscseva, a Szovjet Nőbizottság jogi bizottságának elnöke, Berta Kalaora, a Bolgár Nőszövetség tagja, Iréna Gyurisova, a Szlovák Nőbizottság elnöke, Odette Sebate, a Francia Nőszövetség irodájának tagja, Vasz- ka Duganova, a Macedón Nőbizottság elnöke, Anna Tepper, a Lengyel Nőszövetség Végrehajtó Bizottságának tagja, Wally d’Ámb- roise, az Olasz Nőszövetség milánói szekciójának vezetőségi tagja, Ilse Peissl, az Osztrák Demokratikus Nőszövetség gráci titkára és lona Boga, a Román Nőtanács titkára. Keres Emil Kossuth-díjas színművész Benjámin László; Két évtized című versével ' köszöntötte a magyar nők kongresszusát, majd Makoldi Mihályné, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke nyitotta meg a tanácskozást. Javaslatára a küldöttek egyhangúlag elfogadták a kongresszus napirendjét, és megválasztották a jelölő bizottságot, amely javaslatot terjeszt elő a Magyar Nők Országos Tanácsának újjá- választására. Erdei Lászlóné beszámolója Ezután Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke terjesztette elő beszámolóját. — Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A magyar nők kongresszusa olyan időben ül össze, amikor az átmeneti enyhülés időszaka után újra sokasodnak az emberiség jövőjét fenyegető veszedelmek —, hongsúlyozta elöljáróban. A szónok megbélyegezte az Egyesült Államok nyílt, fegyveres beavatkozásait, elítélte az amerikai imperialisták vietnami politikáját a barbár bombatámadások, terrorakciók, provokációk sorozatát. Erdei Lászlóné ezután köszöntötte a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetséget, amely éppen húsz' esztendeje alakult meg, s e két évtized alatt tekintélyes világszervezetté vált. A tegnap asszonya csak a gyermeké és a csa'édá volt. A ma asszonya /1 van a munkában és egyre inkább a közéletben is. A nemzetközi nőmozgalom legfontosabb feladata most éppen az, hogy megmutassa: a társadalom hogyan segítse korunk asszonyát feladatainak megoldásában. Erdei Lászlóné a továbbiakban összegezte az elmúlt két évtized és a most záruló második ötéves tervidőszak országépítő munkájának eredményeit, méltatta vívmányait, majd a többi között így folytatta: — Hazánk szocialista fejlődésével egyidejűleg valósággal forradalmi átalakulás megy végbe a nők társadalmi helyzetében, szemléletében, és a világról, saját szerepükről alkotott felfogásukban. Egyik legnagyobb eredményünk, hogy a nők gazdasági, politikai és kulturális egyenjogúsága nemcsak a törvényekben fogalmazódott meg, hanem a gyakorlatban is a megvalósulás útján halad. Az ehhez szükséges feltételeket a párt és a kormány politikai és gazdasági programja biztosítja. — Az ország iparosítása, majd a mezőgazdaság szocialista átszervezése szám szerint is, minőségileg is jelentős fejlődést hozott a női munkaerő foglalkoztatásában. Az ország gazdasági fejlődése szabad utat nyitott számukra a különböző iparágakban, a műszaki fejlesztés pedig megkönnyíteti egy sor bonyolult munkafolyamatot. A nők nagyarányú munkavállalásához hozzájárultak az anya- és gyermekvédelmi intézkedések, a fejlődő intézmények is. így amig 1941-ig a keresőképes korú nőknek csak mintegy 39,4 százaléka állt alkalmazásban, ma 62,6 százalékuk dolgozik. Ez csaknem kétmillió asszony és lány, az öszes keresők 37,5 százalékát jelenti. A minőségi változást az mutatja, hogy közvetlenül a termelésben és a gazdasági "építő munkában vesznek részt, és ezzel a nemzeti jövedelem előállításának is részeseivé váltak. — Az utóbbi években országunk életének legna- gyob eseménye a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt, — folytatta Erdei Lászlóné. — Ebben a nagy társadalmi és egyéni átalakulásban a parasztasszonyok is valóságos forradalmi változásán mentek át Nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a mezőgazda- sági termelésben. A termelőszövetkezetek tagságának 38 százaléka asszony és lány. Ezenkívül sok ezren, mint bedolgozók vesznek részt a közös gazdaságok munkájában. Erdei Lászlóné a továbbiakban beszámolt arról, hogy az egészségügyi, a szociális és kulturális területen dolgozóknak ma már több mint 66 százaléka nő, a kereskedelemben csaknem 60 százalékos az asz- szonyok és lányok aránya. — A nők munkája nélkülözhetetlen az oi - szág számára, hasznos az egész társadalomnak, hozzájárul a fejlődéshez, a családok jólétének növeléséhez. Azonban ennek ellenére sem mondhatjuk el, hogy teljesen legyőztük már azt a maradi, kispolgári szemléletet, amely szerint a nő nem egyenértékű munkaerő, inkább való háziasszonynak, mint mondjuk esztergályosnak, vagy éppen bírónak. A tárgyilagosság Kedvéért azt is hozzá kell tennünk, hogy ezek nemcsak a régi előítéletek maradványai, hanem újak is, amelyeket a fejlődés következtében előállott átmeneti nehézségek táplálnak. Mostanában például gyakran hallani, hogy a gyermekes anya keP vésbé gazdaságos munka- erő, mert ahhoz, hogy dolgozhasson gyermekin téz! fényekre van szükség, szülési szabadságot, munkaidőkedvezményt kell biztosítani, és segíteni kell háztartási munkájának ellátásában is. Erdei Lászlóné a párt és a kormány a nők helyzetének könnyítéséért hozott áldozatait méltatta, majd a magyar nőmozgalom helyzetével, új szerepével és feladataival foglalkozva megállapította, hogy hazánkban a nőmozgalom jelentős és szervezett politikai erő. Végül felvázolta a következő évek programját — Politikai és kulturális felvilágosító munkával mozgósítanunk kell a nőket a munka, a termelés feladatainak megoldásáért az anyagi és szellemi javak míóg nagyobb bőségének megteremtéséért — mondotta. Legyenek közülünk 'még többen a munka új stílusának úttörői, a szocialista brigádok követői. Okos szóval harcoljunk azqknak az intézményeknek és szolgáltatásoknak a továbbfejlesztéséért, amelyek a családok korszerű életét a nók kettős hivatásának harmónikus betöltését, egész népünk jobb életét biztosítják és munkával is segítsük céljaink elérését Tartsuk továbbra is feladatunknak a hazaszeretet erősítését, ösztönözzünk a haza és a nép még eredményesebb szolgálatára. Juttassuk teljes diadalra a nők kulturális forradalmát, küzdjünk minden olyan nézet és szokás ellen, amelyben tovább él a nők elnyo- mottsága, kiszolgáltatottsága. Értessük meg és fogadtassuk el mindenkivel a családi munkamegosztás új formáját, és a családi élet új normáit. A társadalmi együttélés, a munka, a közélet, a család, az élet minden területén fogjunk ösz- sze a szocialista erkölcs követelményeinek alkalmazásáért, megvalósításáért.. — Vívjunk ki minden Tanácskozik a nők kongresssu sa. (Rozsán Endre felvételei területen az anyaságnak járó megbecsülést és tiszteletet Szilárdítsuk a felnőtt társadalom felelősségvállalását, áldozatkészségét a következő nemzedékért, gyermekeinkért, munkánk folytatóiért, életünk kiteljesedéséért. Növeljük — elsősorban az anyákban és rajtuk keresztül az egész társadalomban — a gyermeknevelés kultúráját. Tanítsuk meg az édesanyákat arra, hogy helyes úton, azon a pályán keressék gyermekeik boldogulását, .thol a legtöbbet tehetik a társadalomért, ahol a legjobb eredménnyel fejthetik ki képességeiket. Értessük meg, hogy a fizikai és szellemi munkának egy a rangja. Nyissuk ki az anyák szívét, hogy ne tűrjék egyetlen gyermek kal- lódását sem, tartsák ébren az egész társadalom felelősségérzetét a gyermekekért. Erdei Lászlóné nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett. A szünet után elsőnek Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Kállai Gyula elvtárs a nőkongresszuson A Minisztertanács elnöke bevezetőben az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte a kongresszus küldöttei útján a szocialista Magyarország megteremtéséért végzett munkában, harcban nagyszerűen helytálló magyar nőket és a tanácskozás külföldi részvevőit, a közelgő fennállásának 20. évfordulóját ünneplő Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség képviselőit. Ez a kongresszus hazánk felszabadulásának 20. esztendejében ülésezik — folytatta. Népünk életének 20 s év előtti történelmi fordulata egyben fordulat volt a magyar nőmozgalom történetében is, s amikor munkásosztályunk, népünk kivívta a hatalmat, ezzel egyben megteremtette a nők egyenjogúságának, igazi és teljes felszabadulásanaiK biztos alapját is. A nőmozgalom és a munkásmozgalom már a régi rendszerben elválaszthatatlanul eggyé foiTott: aiti a nők egyenjogúságáért akart küzdeni, biztosan eljutott a szocialista munkásmozgalomhoz, mert a nők teljes felszabadulásának egyetlen következetes harcosa — a munkásosztály, mert a nők teljes egyenjogúságát csak egyetlen társadalmi rend képes megvalósítani, a szocializmus. Ez a magyarázata annak, hogy a nemzetközi nőmozgalom olyan kimagasló alakjai, mint Rosa Luxemburg, vagy Clara Zetkin és a hazai nőmozgalom olyan feledhetetlen mártírjai, mint Hámán Kató, vagy Martos Flóra a szocialista munkásmozgalomban vívták küzdelmüket. Ma, amikor elmondhatjuk, hogy népünk 20 éves munkájának eredményeként megszüntettük a kizsákmányolást, leraktuk a szocializmus alapjait, egyben azt is megállapíthatjuk, hogy ezt a történelmi eredményt ner. lehetett volna elérni a nők, a nőmozgalom *e- vékenysége és támogatása nélkül. Elismeréssel és köszönettel adózunk tehát munkájukért önöknek. a magyar nők százezreinek és millióinak. Őszinte tisztelettel. szeretettel és megbecsüléssel tekintünk a nőmozgalom veterán — de lelkes aktivitásukkal a fiataloknak most is példát mutató — nagyszerű Harcosaira, akiknek olyan ismert képviselői is itt vannak a kongresszus padsoraiban. mint Gárdos Mariska, Ke'en Jolán és Várnai Zseni elvtársnők. (Nagy taps.) Kállai Gyula ezután arról beszélt, hogy hazánkban a férfiak és a nők között ma már teljes a jog- egyenlőség. — Vannak tehát szép számban eredmények, de akad még nem kevés hiba. fogyatékosság és teendő is. A nő Igazi felszabadítása csak a szocialista társadalom teljes felépítésével, a szocialista közgondolkodás elterjesztésének és a szocialista erkölcsök megerősítésében elért eredményeknek arányában valósítható meg. —■’ Pártunk és kormányunk mindent megtesz azért, hogy — amennyire gazdasági lehetőségeink engedik — folyamatosan egyre jobban megkönnyítsük a nők, és különösen a családanyák helyzetét és minél nagyobb mértékben valósuljon meg a gyakorlatban a nők társadalmi egyenjogúsága is. — Erdei elvtársnő beszámolója foglalkozott több gazdasági problémával is, amelyeknek megoldását jómagam is helyesnek és szükségesnek tartom. Megfogalmazódtak javaslaton, hog” bizonyos munkakörök betöltésénél részesüljenek előnyben a családot egyedül eltartó nők, a több- gyermekes anyák, s legyen jóval több olyan munkahely a nők számára, amely á. vagy 6 órás elfogta1 tság- ga] jár. Gondoskodni fogok róla. hogy a kormány ezeket a. javaslatokat megvizsgálja, s a lehetőségek arányában sor kerüljön megvalósításukra. ,— Szó esik arról is, hogy egyes munkakörökre nőket nem alkalmaznak. Valóban, van jogszabály, amely felsorolja azokat a nehéz testi munkát igénylő és a női szervezetre ártalmas munkaköröket, amelyekben — éppen védelmük érdekében — nem szabad nőket foglalkoztatni. E rendelkezi« óta azonban — a technika sokat fejlődött, az említett munkakörök betöltésébe* (Folytatás a 2. oldaiMO ni/G PROLETÁRJAI,
