Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-08 / 289. szám

ADDISZ ABEBA: Megnyílt Addisz Abebá- ban az Összafrikai Hírköz­lési Iroda létrehozásáról ta­nácskozó szakmai bizottság ülése. NEW YORK: Ebben a hónapban im­már harmadszor állt be üzemzavar a villamosáram­szolgáltatásban az Egyesült Államokban. Hétfőn 34 ezer ember maradt sötétségben Texasban a magas feszült­ségű vezeték megszakadása miatt. KAIRO: Marokkó megszakította diplomáciai kapcsolatait Szíriával. A marokkói nagykövetség személyzetét hazarendelték Damaszkusz- ból. Megfigyelők szerint Rabat ezzel is tiltakozik a sziriai sajtónak a Ben Bar­ka-üggyel kapcsolatos cik­kei miatt, amelyeket a Ca­sablancái szolidaritási pak­tum megszegésének tekint. BAGDAD: A bagdadi hatóságok be­jelentették, hogy minden olyan muzulmán vallású ál­lampolgárt, aki a közelgő Ramadan-hónap folyamán nyilvánosan megszegi a böjtöt, egy évig terjedő börtönbüntetéssel sújtanak. VARSÖ: A Lengyelországban elkö­vetett náci bűncselekmé­nyeket kutató bizottság igazgatója, dr. Czeslaw Pi- Hchowski, Teodoz Witorski bíróval együtt Berlinben, az NDK területén 90 oldalnyi terjedelmű bizonyító anya­got nyújtott át az NSZK- beli oldenburgi főügyészség képviselőjének, dr. Franz Huepersow és dr Heimfried Felmy jelenlegi oldenburgi ügyészek ellen, akik a hit- lerizmus alatt Lengyelor­szágban, mint a hitlerista rendkívüli bíróság tagjai sorozatos® bűntényeket kö­vettek el. BONN: Az észak-norvégiai Nar­vik körzetében lezuhant a Bundeswehr Starfighter F—104—G mintájú sugár­hajtású bombázó vadászre­pülőgépe. A repülőgép pi­lótája elvesztette az eszmé­letét, a gép azonban foly­tatva útját átrepült Dánia és Norvégia területe fölött. A repülőgép lezuhanásakor a pilóta meghalt. STOCKHOLM: Mihail Solohov kedden Stockholmba érkezett, ahoi átveszi az irodalmi Nobel- díjat. Afrikai aggodalmak a rhodesiai „angol segítség11 miatt Vietnami kormányküldött ség Moszkvában Accra (MTI): Afrikai politikai körök­ben alapos fenntartással fo­gadják Anglia „feltételes"’ készségét a Kariba erőmű megvédésére. Annál is in­kább, mert mint Kapwep- we zambiai külügyminiszter kijelentette, az erőmű vé­delmére kirendelt angol repülőgépek elavultak, s Anglia feltűnő sietsége az erőmű megmentése érdeké­ben. Különösen ha azt is hozzátesszük, hogy Angliát aggasztotta még egy lehető­ség. Mégpedig az, hogy Zambia esetleg a Szovjet unióhoz, vagy más nagyha­talomhoz fordulhat segít­ségért. Moszkva (MTI): Le Thanh Nghi minisz­terelnök-helyettesnek, a Vi­etnami Dolgozók Pártja Po­litikai Bizottsága tagjának vezetésével kedden vietna­mi gazdasági kormánykül­döttség érkezett Moszkvá­ba. nem alkalmasak arra, hogy • szükség esetén felvegyék a harcot a dél-rhodesiai fehér telepesek korszerű gépei el­len. Ha ez igaz, akkor ön­kéntelenül is felvetődik a kérdés, mi késztette Angliát arra, hogy biztosítsa kato­nai jelenlétét Zambiában? Az Afrikai Egység Szerve­zet most véget ért Addisz- Abeba-i rendkívüli minisz­teri tanácskozásának rész­vevői szerint ennek az an­gol sietségnek csak egy ma­gyarázata lehet, mégpedig az, hogy az angol légierő zambiai jelenléte nem lan Smith megfélelmlítését cé­lozza, hanem annak meg­akadályozását, hogy az Af­rikai Egység Szervezet tag­államainak katonai beavat­kozását végre tudják hajta­ni. Vagyis a független Af­rika rövidesen tanúja lesz a második angol árulásnak azt követően, hogy az an­gol kormány nem hajtotta végre a Dél-Rhodesia térdre kényszerítését célzó olajbojkottot. Megfigyelők azonban úgy vélik, Dél-Rhodesiának nem áll érdekében Afrika pro- vokálása Zambián keresz­tül. Különösen azért, mert Zambia szolgáltatja a vi­lág rézszükségletének csaknem tizenöt százalékát. Ennek a rézmennyiségnek a befagyasztása, vagyis a Kariba erőmű áramszolgál­tatásának leállítása súlyo­san érintené többek között Anglia és az Egyesült Ál­lamok hadiiparát. Ez olyan bűn lenne, amelyet az an­gol és amerikai monopolis­ták nehezen bocsátanának meg lan Smithnek és kormányának. Ennek fé­nyénél érthetőbbé válik Szovjet javaslat az ENSZ-hen: Ítéljék el a beavatkozás mSudeu formáját New York, (MTI): Az ENSZ-közgyűlés első számú politikai bizottsága hétfőn folytatta az államok belügyeibe való be nem avatkozás kérdésének vitá­ját. Az ezzel kapcsolatos nyilatkozattervezetet a Szovjetunió nyújtotta be. Ebben arra szólította fel a tagállamokat, ítéljék el a beavatkozás valamennyi formáját és foganatosítsa­nak intézkedéseket a nem­zeti függetlenség és a szu- verénitás megvédésére. A kérdés általános vitá­jában felszólalt Ricardo Alarcon kubai küldött. Te­mérdek példával illusztrál­ta, hogy az amerikai im­perializmus jelenti a fő akadályt az államok füg­getlenségének kivívása és megóvása útján. A kubai küldött leszögezte, hogy az ENSZ nem nézheti tétlenül az amerikaiak vietnami agresszióját. Az utána felszólaló perui és mexikói küldött a be nem avatkozás elvének nemzet­közi jogi vonatkozásait tag­lalta, az afgán küldött pe­dig javasolta, hozzanak lét­re munkabizottságot az egységes határozattervezet kidolgozására. Klousak csehszlovák kül­dött példákkal bizonyítot­ta, hogy az imperialista ha­talmak rendszeresen bea­vatkoznak más országok ügyeibe, ezzel veszélyes nemzetközi helyzetet terem­tenek. Fenyegetik a békét és a biztonságot. Tizenhét latin-amerikai ország hétfőn nyilatkozat­tervezetet terjesztett az el­ső számú politikai bizott­ság elé, amely sürgeti, hogy az ENSZ-lagállamok tartózkodjanak a nyílt és közvetett beavatko­zástól, és helyette a fejlődő országok meg­segítésére fordítsák erő­feszítéseiket és erőfor­rásaikat Az ülésen felszólaló ar­gentin küldött támogatta a latin-amerikai tervezetet. A hétfő esti ülés végén az Egyesült Arab Köztársaság is beterjesztett egy határo­zattervezetet ezzel a kér­déssel kapcsolatban. Ebben leszögezi, hogy a gyarma­ti és fajüldöző rendszerek elleni harc nem ellentétes a be nem avatkozás elmé­vel, elítéli a gyarmatosító és újgyarmatosító politikát, az Apartheidet és a faji megkülönböztetés vala­mennyi formáját. lohnson a vietnami helyzetről tanácskozik Sztrájkok LA PAZ: Bolívia két legnagyobb ón­bányájának dolgozói bér­sztrájkba léptek. BUENOS AIRES: Az argentin posta és más távközlési alkalmazottak 24 órás bérsztrájkba kezdtek. Washington, (MTI): Johnson elnök texasi birtokán kedden legköze­lebbi tanácsadóival tárgyalt fontos katonai és külpoliti­kai problémákról. Részt vett a tanácskozáson McNa­mara hadügyminiszter, Rusk külügyminiszter és McGe- orghe Bundi, az elnök nem­zetbiztonsági tanácsadója, valamint több más magas rangú személyiség. Az elnök már hétfőn saj­tóértekezletén jelezte, hogy elsősorban a vietnami há­borúval összefüggő problé­mák kerülnek terítékre. A texasi tanácskozáson Johnson munkatársaival megvitatta a háború kiter­jesztésének különböző le­hetőségeit. Valószínű azon­ban, hogy konkrét döntések bejelentésére csak később kerül sor. Külpolitikai széljegyzet: A második menet előtt Franciaországban a köz- társasági elnökválasztás el- ső szavazása nem hozott döntést: De Gaulle tábor­nok, a jelenlegi elnök, hiá- ba kapta viszonylag a leg­több szavazatot, ellenfelei együttvéve sokkal több szavazatot mondhattak a magukénak. Az 1962-ben népszavazás útján módosí­tott alkotmány előírása sze­rint pedig ilyen esetekben újra kell szavazni. Akkor azonban már csak két in­duló között lehet választás: az első fordulóban a leg­több szavazatot felmutató két jelölt marad sorom­póban. De Gaulle és Francois Mitterrand lehet az, aki de­cember 19-én még egyszer megküzd a szavazatoKert. Mitterrand a baloldal közös jelöltje, aki elsősorban a Francia Kommunista Párt erőteljes és következetes támogatásának, a kommu­nisták lelkes és hatásos agitációjának köszönheti va- sárnapi sikerét. A második menetben győztes jelölt foglalja el 1966 január 8-tól számí­tott hét esztandőre a pá­rizsi Elysée palotában a köztársasági elnöki széket. KI kerülhet ki győztesen az újabb választási erőpró­bából? De Gaulle tábornoknak több az esélye, de Mitter­rand sem esélytelen. A je­lenlegi elnök mellett szól, hogy december 19-én már sokan rászavazhatnak azok közül, akik a választás első fordulójában a katolikus MRP jelöltjének, az Ameri- ka-barát és „európai’’ prog­rammal fellépő Lecanuet- nak adták bizalmukat. Mi több, a szélsőjobboldali je­löltek hívei közül is akad­hatnak, akik a tábornok­elnökre szavaznak. így gon­dolkozhatnak: ha De Gaulle majd a mi szavazatainknak köszönheti újra megválasz­tását, ezzel nyomást gyako­rolhatunk későbbi politiká­jára, hogy annak vonala jobbfelé tolódjék el... Az ilyesfajta elképzelé­sekben van is logika: alig­ha képzelhető el, hogy a választási megpróbáltatások után az újonnan csak vi­szonylag kis többséggel megválasztott De Gaulle ugyanolyan eréllyel foly­tatná „függetlenségi politi­káját”, mint eddig. Francois Mitterrand de­cern oer 5-i sikere a fran­cia baloldal rég nem lá­tott egységének előremuta­tó és lelkesítő jele. Azok­nak volt igazuk, akik a francia kommunistákhoz hasonlóan azt hangoztatták: azt kell keresni, ami össze­köt, nem pedig azt, ami elválaszt. Mitterrand 28 pontos elnökjelölti prog­ramjában volt egynéhány olyan célkitűzés,, amely nem találkozhatott mindenki tet­szésével, a fő cél azonban az ötödik köztársaság úgy­nevezett személyi hatalmi rendszerének felszámolása, az új, demokratikus Fran­ciaország felépítésé. Ezt pedig csak a személyi ha­talom rendszerének jelen­legi adottságai között ép­pen személyi téren elért győzelem árán lehet elérni. Kétségtelen, hogy Mitter­rand sikere még harcosabb kiállásra sexkenti a francia baloldal tömegeit. Decem­ber 19-én megnövelheti sza­vazatainak a számát azoké- val, akik december 5-én még nem hittek a baloldal esélyeiben és beletörődés­ből, megszokásból, a De Gaulle-i nimbusz tisztele­téből az elnökjelölt-elnökre szavaztak. Félő azonban, hogy a francia baloldal egy- sógbontó elemei nem je­lentkeznek-e, és nem pró­bálják-e azt sugalmazni, hogy Mitterrand a jobbol­dali, vagy a középpárti sza­vazórétegekben is keressen támaszokat? Ma még kérdéses, hogy De Gaulle tábornok hogyan fogadja a december 5-i — kudarcnak is beillő — fél­sikert, nem veszti-e kedvét a választási küzdelem vé- gighárcolásától. A balolda­li erőt Mitterrand imponá­ló választási eredménye a kéthetes újabb kampány­ban az erőfeszítések . foko­zására mozgósítja. Már a december 5-i számok is biztatóak voltak a jövőre nézve, a rövid időn belül sorra kerülő törvényhozási választásokra talán ugyan­ilyen egységben soi'akozha- tik fel a francia baloldal. December 19-én, a máso­dik menetben, a kommunis­ták, a szocialisták, a radi­kálisok és a többi balolda­li csoportok tovább építhetik az egység útját. Rá kell döbbenniük ... Amikor a vadonat új egyenruhába beöltöztek még az USA békés föld­jén, azt mondták nekik: „Menjetek Dél-Vietnamba és harcoljatok a szabadsá­gért.” Ezt követően meg­kapták modern fegyverei­ket és felvonultak Dél-Vi- etnam dzsungeleiben a „sza­badságért”. Lehet, hogy ezt a hazájuktól igen távolra vezényelt jenki katonák eleinte el is hitték. De amikor a Michelin gumiültetvényeken a földre kellett lapulniuk a szabad­ságukat védelmező dél-viet­nami hősök golyózápora elől — nyilván tűnődni kezdtek. Vajon valóban a szabadság védelmezéséről van-e szó, vagy pedig — a Michelin-cég gumiültetvé­nyeiről? És ha már a kér­dés felbukkan, kérdés kér­dést követ és egybeáll a fe­lelet: De hiszen itt a né­pek szabadságára törő im­perialista nagycápák érde­keiről van szó, nem pedig a szabadságról. Két eredeti felvételünk (MTI Külföldi Képszolgá­lat) — beszédesen bizonyít­ja: a jenki katonák végze­tesen alulmaradtak az iga­zi szabadságharcosokkal szemben. A december 5-i és 6-i óriási ütközetben a jen­ki sorkatonák belekóstoltak a vereségbe. És miközben első segélyben részesítik életben maradt társaikat, rá kell döbbenniük: Viet­namban nem győzhetnek, mert — nem az igazságot védik. (-) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom