Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-30 / 307. szám
Véradók — és akik élelet kaplak A közelmúltban a fehérgyarmati véradóállomáson kedves találkozóra került sor. A véradóállomás vezetői és dolgozói meghívták a rendszeres véradókat, s azokat, akik- nek életét a meghívott véradók vérével mentették meg az életnek. A megjelenteknek dr. Séne/.y Gyula, a véradóállo- tnás vezető főorvosa tartott előadást a véradás életmentő jelentőségéről, majd hasonló tárgyú filmet mutattak be. Felvételünk a találkozón készült. Darabos László felvétele Fehérgyarmat Tv a lányán Az Őfehértóhoz tartozó Ligettanya központjába két hónappal ezelőtt vezették be a villanyt. Elképzelhető, hogy mennyire vártuk, és mekkora örömmel fogadtuk e számunkra igen nagy jelentőségű eseményt. S hogy örömünk teljes legyen, nemrégen az Ófehértói Községi Tanács 14 ezer forint értékű televízió, rádió, magnetofon, lemezjátszó készülékkel ajándékozta meg tanyánkat, amelyet a kultúrteremben helyeztek el. Balogh Györgyné pedagógus Válasz a Szóda vízhiány“ című cikkünkre J apunk december 18-i számúban „Szodavízhiány” cím alatt arról írtunk, hogy a boltokban nem lehet naponta szódavizet kapni. A Szikvíziparl Vállalat azt válaszolta, hogy a téli időszakban valamennyi megrendeli.' ‘k igényét ki tudja elégíti. A vállalat ugyanakkor válaszlevelében hiányolja, hogy a szóban forgó cikkből nem tűnt ki konkrétan, hogy melyik boltban volt szikvízhiány, illetve a kétnaponkénti szállítás? Ezt most kérésükre pótlólag közöljük. Nem kap rendszeresen szódavizet a Vöröshadsereg úti 49. számú élelmiszerbolt, például ezen a héten még szerdán reggel sem volt szódavize. A Szabadság tér 3. alatt lévő 1 sz. élelmiszerbolt a szódavízhiányt azzal indokolta, hogy kétnaponként visznek szódavizet. Hasonló a helyzet a Hatzel tér 6. szám alatt lévő 7. sz. élelmiszerboltban is. A Dózsa György út 9. szám alatt lévő élelmiszerboltnak mindössze 60 csereüvegje van, stb. Sorolhatnánk tovább azokat a boltokat, ahol panaszkodtak a rendszertelen szállítások miatt. A szikvízipari vállalat levelében azt javasolja, hogy a boltok lássák el magukat olyan készletekkel, amelyekből a fogyasztók igényeit ki lehet elégíteni. Ez a fogyasztók szempontjából lényegtelen. Nekik az a fontos, hogy az élelmiszerboltokban rendszeresen lehessen megfelelő mennyiségben szódavizet kapni. S ez a kereskedelem dolga. Farkas Pál Üdülőhely villany nélkül Néhány évvel ezelőtt villamosítottak a sóstói Tölgyes utcában — az utca mindkét végétől 3—400 méteres útszakaszt, s az ittlévő házakat is. Az utca középső szakaszán, mintegy 500 méteren és az ide betorkolló zsákutcában, a Sikló utcában azonban még a mai napig sincs villanyvilágítás. Az utca eme szakaszának lakói közül sokan késő éjszaka, mások A játék, a pihenés mellett hasznos elfoglaltsággal is töltik a téli szünidőt az Oros-Nyírjes tanyai úttörők. Szellemi vetélkedőket tartanak, idős, beteg emberek gondozását végzik és a gyengén tanuló társaikkal rendszeresen foglalkoznak, hogy azok kijavíthasA nyirjesi gyerekek téli pihenője Ipari tanulók klubja Nyíregyházán A nyíregyházi postás kultúrotthonban megalakult az ipari tanulók klubja. A MŰM 110-es számú Xparitanuló-intézet növendékei közül egyelőre 80 tagja van, de legalább 140—150 állandó résztvevőre számítanak. A klubot azért itt hozták létre, meri hely- és felszerelés hiányában az intézetben erre nem volt lehetőség. Márpedig mindenként segíteni szeretnének a fiataloknak abban, hogy szabad idejüket hasznosan töltsék el. A megválasztott klubtanács, továbbá a társastánc, tánczene és filmbarátok köre gondoskodik arról, hogy az ipari tanulók szabad idejükben — szaktanárok irányításával — jól szórakozzanak, s közben még tanuljanak is. A programot, a tagok igényeinek figyelembe vételével, egy hónapra előre elkészítik és ismertetik. h. 1. Az olvasó kérdez Mikor térít útiköltséget az SZTK? G. P. máriapőcsi olvasónk arra kért választ szerkesztőségünktől, hogy mikor térít útiköltséget a betegnek és kísérőjének az SZTK? Olvasónk kérdésére a SZOT Társadalombiztosítási Megyei Igazgatóság szolgáltatási osztályának vezetője válaszolt: Az illetékes orvos által szakorvosi kezelésre, orvosi felülvizsgálatra, vagy más célból berendelt beteg dolgozó, illetve annak családtagja részére a közforgalmi közlekedési eszköz használatával felmerült útiköltségnek az 1,50 forinton, oda-vissza utazás esetén pedig a 3 forinton felüli összegét kell megtéríteni. Kórházba, vagy onnan a lakásra, illetve a tartózkodási helyre történő utazás esetén teljes egészében meg kell téríteni az utazási költségeket. Ha az orvos javaslatára a beteg dolgozó, illetve annak családtagja utazásához kísérő is szükséges, akkor a kísérő utazási költségét is meg kell téríteni. A 14 é~en aluli beteg gyermek kísérőjének útiköltségét orvosi javaslat nélkül is ki kell fizetni, A lakástól 200 kilométernél távolabbra eső helységbe utalt dolgozó illetve családtagja gyorsvonat fapados kocsi használatára jogosult. Ha a beteg nem a lakóhelye szerint illetékes intézetet vagy klinikát veszi igénybe, ebben az esetben csak a területileg Illetékes intézetig járó útiköltség ösz- szegét szabad megtéríteni. Amennyiben indokolt volt a nem illetékes intézet vagy klinika igénybe vétele, úgy a rendelőintézet főorvosának véleménye az irányadó az útiköltség megtérítésé- néL Beregvár utcáin délcegen nyargalt végig a csípős téli szél. Közeli Kárpátok lehelletté volt ez. A házak keményei békésen füstölögtek. , . Mátyus János ebéd utam pipáját szívta a kályha mellett. Kopogtak az ajtón. Barna Péter lépett be. Leült az asztal mellett egy székre, levette kucsmáját és az öreg felé fordult. — János bátyám! Van egy kis gallyfám az Erdőháton. Haza kéne hozni. Vállalná? — Hát elhozhatom, most ráérek, csak tudod, ne lenne ilyen kegyetlen hideg. — Nem fog maga megfagyni, János bátyám, ahogv én ismerem. Na, meg mire befog, addigra hozok egy kis jó melegítőt. Az öreg befogta a lovat a szekérbe, mikor előkerült a fia, Andris. Ö volt a legkisebb, 16 éves, erős, izmos legényke, már csak ő lakott a háznál. — Az Erdőhátra megyek fáért. Elgyüssz? — El hát! — mondta a fia. — No, akkor vegyél fel magadra meleg kabátot. A fiú fürgén szaladt a ház felé és kis idő múlva nyitotta a nagykaput. Az öreg kihajtott az utcára, a fia pedig felkapaszkodott mellé az ülésre. Alig hagyták el a házat, amikor Barna Péter jött a szekér elé és feladta az üveget, amit ígért. Az öreg mindjárt megkóstolta. Elismeréssel bólintott. — Nem rossz! Az erdőben a szél ereje megtört. Nem fújt olyan vadul, a hideget sem érezte a két ember, a fa rakodása is melegítette őket. Az öreg — néha-néha meghúzta a pálinkásüveget, majd odanyújtotta fiának. — Igyál te ’is egy kicsit Andris, nehogy megfázz! A fiú elvette az üveget, kortyolt egyet belőle, de ahogy lenyelte, úgy érezte, mintha tüzes parazsat nyelt volna. Erős köhögés fogta el, torkát marta a szesz. Az öreg nézte a fiát és mosolygott — Na, ugye milyen jól melegít? Csak neked még szokatlan. Ne búsulj semmit, belejössz, mint kutya az ugatásba. Jó félórát pihentek, aztán folytatták a rakodást, majd amikor befejezték, egy kis üggyel-bajjal felmásztak a rakomány tetejére. Az öreg menet közben is kóstolgatta a pálinkát. Már alig volt az üveg alján. Szép lassan kocogott a ló a terhelt szekérrel. Az öreg feje egyre nehezebb lett, átadta fiának a gyeplőt, ő maga meg végigdőlt a gallyak között A gallyfék puha ringása csakhamar elszenderítette. A fiú egy divatos slágert fütyült, és észre sem vette, hogy teljesen besötétedett. — Édesapám! Adja ide a gyufát, hogy gyújtsam meg a lámpást. — Félkézzel rázni kezdte az apját. Az öreg félálomban dünnyögve kérdezte. — Mi van? Mi kell? — A gyufát adja ide, gyújtom meg a lámpást — szólt megint a fiú. — A gyufát? — mormolta az öreg. Nincs ... nincs meg a gyufám. A fiú végigtapogatta apja zsebeit, de nem találta ő sem a gyufát — Igyekezz hazafelé! Indítsd a szürkét, haza talál az lámpa nélkül is, hogy az a..., abba a lámpásba. Nem messze lehet már a falu, gondolta a fiú, amikor fényt látott maga előtt. Nézte a fényt, az pedig egyre közeledett. A csípős szél és az erős fény most könnyeket csalt szemébe. A kicsorduló könnyeket letörölte kabátja ujjával és most már tisztán látta, hogy autó közeledik feléje az úton. Hirtelen erős csatta- nást hallott a szekér hátulján, ahonnan nem is várta, majd mintha a szél felkapém körömfájás Tennivalók a megelőzésben 3. Leglényegesebb az, hogy a betegség behurco- lásának megakadályozására a hatóságok által kiadott rendeleteket és az állatorvosok utasításait mindenki a legszigorúbban tartsa be. Első az állatoknak a fertőzéstől való megóvása. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, valamim egyéb gazdaságok állattartó majorjait, udvarait zárt helynek kell tekinteni, ahová idegen állatokat, vagy idegen személyeket beengedni nem szabad. Minden állattartó telepet be kell keríteni, hogy ott csak a bejárati kapun lehessen ki és bejárni. Ezzel megelőzhetjük, hogy idegen állatok, egyének a telepre bejussanak, vagy saját állatok onnan elszéledjenek. Az állattenyésztő telépek bekerítése egyéb fertőző betegség (brucellózis, gü- mőkor stb) szempontjából is igen fontos. Hasított körmű állatok tartási helyére a gazdaságnak csak az ott munkát végző dolgozói mehetnek be. Az állattenyésztésben dolgozók az istállókba csak a kéz és lábbeli alapos megtisztítása és fertőtlenítése után léphetnek be, illetve távozhatnak onnan. Ezért minden istállóban gondoskodni kell a tisztálkodáshoz szükséges eszközökről (víz, mosdó, törülköző, szappan, fertőtlenítőszer stb.) A tisztálkodáshoz a szappanoknál sokkal jobbak a különböző mosószerek (Ultra, trisó stb.) Gondoskodni kell a dolgozók részére védőruházatokról, azok rendszeres mosásáról, fertőtlenítéséről. A védőruhákat nem szabad a gazdaságból kivinni. A gazdaság az üzemegységek közötti állatcsoportosításokat csak elkerülhetetlenül indokolt esetben és csak a kezelő állatorvos vizsgálata és hozzájárulása után hajtsa végre. A gazdaságokba új állatokat indokolt esetben az állatorvos előzetes vizsgálata után vihetnek, de az üzem többi, fogékony állataitól 30 napig szükséges elkülöníteni és külön ápolókkal gondoztatni. Feleslegesen ne látogassunk állatvásárokat. Állatokat idegen istállóba ne állítsunk be! Ismeretlen helyen ne etessünk! Közös kutakból lehetőleg ne itassunk. Idegen állatokat feleslegesen ne fogdossunk, de ha az elkerülhetetlen, akkor kezünket alaposan mossuk meg utána. Ha a betegség már jelentkezett, a'fentebb vázoltaknál is szigorúbb óvó rendszabályokat kell bevezetni és azokat szükséges következetesen betartani. A nagyüzemi állattenyésztésben dolgozók, akiknek hasított körmű háztáji állatállományuk van, azzal személyesen ne foglalkozzanak. Ha állataikon a betegség gyanúját észlelik, az állatorvosi vizsgálat megtörténtéig munkahelyüket ne keressék fel. Kerüljük a betegséggel fertőzött községeket, udvarokat, a beteg állatok gazdáit és ápolóit is, mert még a kézfogás is elegendő lehet a betegség elhurcolására. Takarmányt csak olyan helyekről vásároljunk, ahol betegség nincs, vagy a közelmúltban sem volt. A kutyákat tartsuk megkötve, a baromfit ne engedjük az utcára, mert ezek is terjeszthetik a betegséget. A fenti óvó rendszabályokat kell alkalmazni az egyéni és háztáji gazdaságok állatállományára is. Több millió Jármű az országutakon Gyakori a gyorshajtás, figyelmetlen vezetés A közlekedés sűrűsége egyre növekszik. A gépjárműpark már a múlt év végén meghaladta az 580 ezret, s ezenkívül 100 ezer fogatolt jármű, 120 ezer segédmotoros kerékpár 3 millió kerékpár, több tízezer munkagép vesz részt a forgalomban. A múlt évben mintegy 140 ezer külföldi gépkocsi is megfordult az országban. A mennyiségi növekedés mellett jelentékeny a minőségi változás is: növekszik a teljesítőképesség, a gyorsaság. Nagyon örvendetes, hogy évente csaknem 20 százalékkal növekszik a modern közúti gépjárművek száma, de ezzel együtt emelkedik a balesetek száta volna az egész szekeret és repítette a magasba, még meg is forgatta és a földhöz vágta. Az öreg a gallyfa tetején mély álomban aludt, mintha otthon az ágyban lett volna. Egyszercsak megnyílt a föld és az ágy zuhant, zuhant a mélységbe, a semmiségbe. Görcsösen fogta az ágy szélét, majd erős csattanással megállt az ágy, és sötétség borult mindenre. A főorvos karonfogta a századost, aki bevitte a sebesülteket. — Jöjjön be hozzám. A szobába érve a főorvos hellyel kínálta. — Hát hogy mi lesz az eredmény, azt még nem tudom pontosan. Az öregnek súlyos agy- zúzódása van. Műteni kell! — A fiú nem olyan veszélyes, ő hamar rendbe fog jönni, most még félrebeszél, állandóan valamilyen lámpást emleget. Az Erdőháti úton, akik reggel arra jártak, egy iával megrakott szekeret láttak az árokba borulva, melynek alján egy kopott lámpás lógott. Medvigy Ferene. ma is. A balesetek túlnyomórészt szubjektív okokra vezethetők vissza. Például: gyorshajtás, figyelmetlen, gondatlan vezetés, elsőbbségi jog meg nein adása, a követési távolság be nem tartása. A múlt évben a járművezetők által okozott balesetek száma 15 337 volt. A társadalom tagjai felelősek tetteikért, ezt törvényeink rögzítik. Ha valaki kárt okoz mások személyében, vagyonában, azért a következményeket viselnie kell. A veszélyes üzem — például a gépjármű — esetében az üzemben tartó még akkor is felelős, ha a kár előidézése egyébként véletlen. Az Állami Biztosító iratszekrényei sok ezer aktát rejtenek súlyos karambolokról, személyek sérüléséről, nagy összegű károkról. A gépjármű a kényelem, '* a gyorsaság mellett komoly veszélyt is jelent. Sorolhatnánk a számtalan j.' személyi és vagyoni kártérítést, járadékokat, amelyek néha több százezer forintra rúgnak. Kis figyelmetlenség, pillanatnyi szórakozottság, még a leggyakorlottabb vezetővel is előfordulhat, és bekövetkezhet a baleset, amelynek anyagi .* . következményei súlyosak, s gyakran elviselhetetlen terhet jelentenek. De a károsultnak, vagy sérültnek járó összeg kifizetése nem lehet a kárt okozó anyagi helyzetének vagy fizetési készségének függvénye. Ezért kötelező hazánkban a szavatossági biztosítás a nem állami tulajdonban lévő belföldi rendszámmal ellátott gépjárművekre. Ezeknek a száma most-szaporodik, mert az 50 km óránkénti sebességnél nagyobb teljesitményű kis motorkerékpárok is rendszámot kapnak. % * kora hajnalban járnak dolgozni, illetve jönnek haza munkahelyükről. A sötét utcán — s ehhez még ráadás a térdig érő sár — a közlekedés nem biztonságos, a háztartások fejlődését gátolja az áram hiánya, s mivel üdülőhelyről is van szó, érdemes lenne ezt a sötét útszakaszt is kivilágítani. Oláh Gyula Sóstó sák rossz osztályzataikat. Ezenkívül a gyerekek vállalták egy-egy könyv elolvasását és az iskolai tanulmányaikat megkönnyítő szemléltető eszközök készítését. Albert Antal iskolaigazgató
