Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-29 / 306. szám
Egy év múltán Egy esztendő telt el az MSZMP Központi Bizottságának a népgazdaság fejlődésével foglalkozó, nagy jelentőségű ülése és az 1965. évi terv jóváhagyása óta Eddigi munkánk, s a jövő feladatainak helyes megítélése végett érdemes áttekinteni: mit tettünk a határozat megvalósításáért. A Központi Bizottság múlt év decemberi határozata alapján az 1965. évi terv fö célkitűzése volt, hogy megszüntessük az utóbbi évek káros gazdasági jelentőségeit és határozottabb lépéseket tegyünk általában a hatékonyabb gazdálkodás, a termelékenység, az önköltségcsökkentés, a takarékosság területén. A határozat a népgazdaságnak úgyszólván minden területére megfogalmazta az ezzel kapcsolatos konkrét tennivalókat, s hozzájárult egy egészségesebb gazdasági szemlélet kibontakozásához. Az emberi akarattól független körülmények — főleg természeti csapások — növelték a nehézségeket a határozat és a terv végrehajtása során. Most mégis elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk a Központi Bizottság határozatában megjelölt irányba fejlődött. A fejlődés egyik fontos jellemzője, hogy a terv teljesítése az eddigi évekénél jobban megfelelt az előirányzatoknak és elgondolásoknak. Erősödött a takarékossági szemlélet. Az 1965. évi gazdasági munkában több új, kedvező vonást Is tapasztalhatunk, az eredmények azonban lehetőségeinkhez mérten még kezdetiek. A határozatban megjelölt feladatok nagy része ezért továbbra is előttünk áll. Ismeretes, a határozat és az 1965. évi terv előírja, hogy gondosabb munkával, a piac követelményeihez való rugalmasabb alkalmazkodással, a minőség javításával emeljük az export színvonalát. 1965-ben valóban javult a kivitelre történő termelés aránya, az ipari termelés túlteljesítéséből származó többletek eredményesen növelték az export árualapokat. Jó dolog, hogy a gazdasági és párt vezetőszervek az előző éveknél nagyobb figyelmet fordítottak erre a kérdésre. Az elért eredmények azonban ne vezessenek megnyugvásra, hiszen még műidig nagyok a tartalékaink ebben a vonatkozásban. Némely területen a göndatlán felkészülés és a szervezési hiányosságok miatt az export mennyiségében is jelentős Főszereplője egy kilencéves fiú. Nevezzük Péternek. További szereplői: Péter édesapja, a mostohaanyja, háromesztendős mostohatestvére, Ildikó és az apa egykori nevelője, egy hetvenen felüli özvegy, M-né. M-né tett feljelentést írásban: „Fájdalmas még nézni is, milyen kegyetlenül bánik Péterrel a mostohaanyja. Egyik alkatommal piszkavassal beszakította a fejét. Megtörtént már áz is, hogy éjszakára kizárták. A nevelt fiam felesége engem is üldöz, nem ad enni, fenyeget. Kérem segítsenek.” ★ Fehérre meszelt sarokház Nyíregyháza utcáján. Itt lakik a kis Péter. Tágas, sok és nagy ablaké a hall. Ebből nyílik a szűk, hosszú konyha, ablaka kicsiny, az udvarra tekint. Félhomály. A konyha jobb belső sarkában hideg tűzhely. Mellette áll elhanyagolt külsejű idős asszony. Sértődötteh beszél, ö a lakás főbérlője, a lemaradás. Sók még a minőségi kifogás exporttermékeinkkel szemben, hátrányok érik az országot a késedelmes, vagy rendszertelen szállítás miatt. Márpedig expottfeládátalnk 1966-ban tovább nőnek, ami az ideinél még határozottabb intézkedéseket követel meg a termelés és a külkereskedelem minden területén. Helyesnek bizonyult, hogy az 1965-ös beruházások tervezett összege nem volt magasabb, mint 1964-ben. A beruházásokat így 1965-ben sikerült Valamelyest jobban összpontosítani. Rövidült a kivitelezési idő. Emellett a beruházási munkában továbbra is sok a hiányosság. Ezek főként a kivitelezés, a munkafegyelem gyengeségeit, az építőipar létszámproblémáit mutatják, amelyből 1966-ra ugyancsak le kell vonnunk a szükséges következtéseket. Az értékesítés számos módszerének alkalmazásával (kiárusítások, börzék, stb.) és a különböző pénzügyi intézkedésekkel sikerült kezdeti eredményeket elérni az elfekvő készletek hasznosításában, valamint az ilyen készletek újratermelődésének megakadályozásában. Az ipari export növekedése gyorsabb Volt az ipari termelés emelkedésénél. Számos részadat Viszont azt jelzi, hogy még sok helyütt nem a szükségletre, hanem raktárra termelnek. Az ipari termelésből származó készletek ezért — kisebb mértékben ugyan, mint tavaly — tovább nőttek. 1965-ben a lakosság vásárlóereje és a kiskereskedelmi forgalom a tervnek megfelelő mértékben nőtt. Ilyen módon sikerült biztosítani 1969-ben a vásárlóerő és az árualapok egyensúlyát és több cikkben javult az ellátás. Az életszínvonal emelésére irányuló egyes célkitűzéseket (alacsony nyugdíjak emelése, családi- pótlék emelés) teljesítettük. A mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak létszáma — a tavalyinál kisebb mértékben — tovább nőtt. Ebben az évben a munkások és alkalmazottak reáljövedelmének növekedése ennek ellénére nem éri el a tervezettet, gyakorlatilag az 1964. évi színvonalon marad. Ennek elsősorban az idénycikkek — zöldség, gyümölcs — árszinvónalának igen jelentős növekedése az oké. de kiszorult ide a konyhá- ba. Nyitnám a szoba ajtaját. Megszólal. — Nem lehet bemenni. Ha elmennek, bezárják. Féltik még tőlém is. Pedig az enyém a szoba. Ezt érdemeltem. Amiért felneveltem, kitaníttattam, kenyeret adtam a kezébe — újságolja nevelt fiáról. M-né nevelt fia megnősült. Első házasságából született Péter. Mikor elvált a feleségétől, a kisfiú ide oda hányódott. — Én akkor azt mondtam. Nősülj meg újra fiam, Ahya kell Péternek. Ka valami jóravaló asszonyt vészel el, ellakhattok itt. Úgy volt, hogy éltartanak. De míg nekern volt, ritkán adtak enni. Később már nem volt reggeli, elmaradt áz ebéd is. Egyszer szóltam. Ez így nem mehet. Letorkolták. — Ekkor azt mondtam, vagy fizetnek, Vágy menjenek el. Erre a feleségé nekem állt. „Nem megyünk, He néni Is fizetünk.* A múlt héten is megvert * Kedvező változás, hogy a Központi Bizottság decemberi határozata alapján az 1965. évi tervben konkrét intézkedés, vagy utasítás formájában megjelölt és a vezető állami szerveknek, vállalatoknak kiadott feladatokat (például létszámkorlátozás, normák kiigazítása stb.) általában fegyelmezetten hajtották végre. Alapvetően ebből következik az, hogy a termelékenység az idén lényegesen javult, á termélés emelkedésének mintegy 80—85 é,n-át fedezi. A termelékenység émelkedésének idei forrásai azónban csák idő- léaesek, nem elég tártóádk. Jobban kelleti é törekedni néldául műszaki szervezési intézkedéssel a munkaidő megtakarításra, továbbá a termelési folyamat racionalizálására és általában a termelés szervezettségére. A javulás ellenére nincsenek kihasználva a munkafegyelem betartásában rejlő tartalékok sem. Nem tarthatjuk kielégítőnek a termelés hatékonyságát, a költségek csökkentését sem. A mezőgazdaság 1965. évi termelése kisebb a múlt évinél. A száj- és körömfájás és az egyéb károk ellenére is jobbak az eredmények az állattenyésztésben, valamint a szántóföldi növénytermesztésben. A szocialista mezőgazdaság fontos eredménye, hogy kimagasló búzatermést értünk el, s így a jövő évben kenyérgabona behozatalra ném szorulunk. A jó kukoricatermés ellenére a növekvő állatlétszám, valamint a még korszerűtlen takarmányozási éljárások, a magas tákarmánynormák miatt továbbra is jelentős a takarmánybehozatalunk. Számottevő volt a lemaradás á zöldség-, gyümölös- és szőlőtermesztés tertílé- tén. A Központi Bizottság múlt év decemberi határozatának és az idéi terv teljesítésének tapasztalataiból Világosán következik: célkitűzéseink megvalósítása érdekében még mélyrehatóbban kell foglalkoznunk gazdasági feladatainkkal. Fejlődésünk biztonsága megköveteli, hogy tovább haladjunk a Központi Bizottság határozata által megjelölt úton, 1966-bah erősítsük azokat a kezdeti eredményeket, amelyeket ebben az esztendőben elértünk. saeneslapáttal. Itt van az orromon a karcolás. Üti a mostoha fiát is. Az édesgyermekét, Ildikót meg babusgatja. Péteren alig van ruha. Mondtam a fiamnak. De ő ráhagyja, hallgat, tűri. Vagy a feleségének ad igazat. Engem meg letorkolj kikiabál a szobából, hogy széttapos. Ö nincs itthon, nem láthatja, hogy bánik a fiával. ★ Bemutatkozáskor olajos karját nyújtja. M-nét említem. Mereven néz maga élé, majd ezeket mondja: — Tudtuk, hogy feljelent. Ezt csinálja. Járja a bíróságot, a tanácsot. Panaszkodik, áskálódik. Azt akarja, hogy költözzünk el. Ö mondta, hogy lakhatunk. Nincs kibékülve a feleségemmel. Tudom, össze akar veszíteni bennünket. Azt szeretné, ha most is neki adnám a keresetemet. — Péternek a fejét a felesége beverte. Rosszul bánik a kisfiúval. — Nem igaz! Nem is ölyart teremtés az én feleségem — tiltakozik hevesen. Elhallgat. Gondolkozik. Végül ezt mondja: — Mit tegyek? A fiamnak anya kell. És a feleségem jó anya. Az elmúlt tizenkét hónapban mezőgazdaságunknak nem kedvezett az időjárás. Ez vonatkozik megyénk állami gazdaságaira is. Hogy áruértékesítési terveiket forint értékben mégis teljesítették, az nem kismértékben annak eredménye, hogy ahol lehetett túltermelésre törekedtek, a megtermelt áruk értékét a minőség megóvásával növelték, csökkentették a termelési költségeket. Gépekkel a termelékenységért Megyénk tizenhat állami gazdasága idén a tervezettnél 67 vagonnal. termelt több kenyérgabonát. A tervteljesítés 110 százalék. A kenyérgabona tervének túlteljesítése részben annak tudható be, hogy 1964 őszén gondos magágykészítéssel, időben került földbe a mag, növelték a műtrágyafelhasználást, a betakarítást 90 százalékban, minimális szemveszteséggel, géppel végezték. A burgonya termelésében jelentős károkat okozott a fitoftóra. Az áruértékesítési tervet év végéig 57 százalékra teljesítették, ez a tavaszi értékesítéssel 67 százalékra növekedhet A dohá.iyterme- lésben a peronoszpóra nagy- métrékű fellépése okozott mennyiségi és minőségi kiesést. A tervezett 7,2 mázsás átlaggal szemben a termésátlag hat, hat és fél mázsa. Napraforgó termelésében sem érték el az állami gazdaságok az előirányzott sáintet. A napraforgó betakarításénál és termelésénél jelentős költségcsökkentést értek el azzal, hogy e munkát teljes egészében géppel végezték. Málha és szilvaexport Gyümölcstermelésben általában túlteljesítést értek el az állami gazdaságok. Annak ellenére, hogy a fu- zíkládium a korábbi évekhez viszonyítva sokkal nagyobb mértékben jelentkezett, a gondos védekezéssel élérték, hogy a tervezettel megegyezően, 4260 vagon álmát szüreteltek. Lényegesen javült aZ alma exportaránya. A tavalyi 71 százalékkal szemben 75 százalékra nőtt. Hozzájárult az áruértékesítési terv teljesítéséhez az, hogy málnából öt, szilvából 150 vagonnal szüreteltek többet a tervezettnél. A málna ötven, a szilva 72 százaléka került exportra. A kedvezőtlen időjárás a szőlő termeléséTörékeny fiatal asszony. Remeg az idegességtől, mikor szóba hozom az esetet. Amikor Péter nevét kiejtem, hirtelen felzokog. — Óh, hogy mennyi bajt okozott már nekem az a kölyök — s fejére kulcsolja kezét. — Igen is megvertem. Piszkavassal! Ha akarja tudni. Az én fiam, én nevelem. Kissé megnyugszik. — Hogy nem gondozom Pétert? Inkább megéheztem, de neki vettem cipőt. összekuporgattam a kabátra is a pénzt. M-né használja szenünket, mi fizetjük a lakbért, a villany és rádiószámlát és havonta még száz forintot is kap tőlünk. És még panaszkodik! Éheztettük? Igen? Nem tetszett neki, hogy háromszor is megfőztem a paprikás krumplit. De másfél évi házasság utón kilencezer forintért bútort vettem. Ezt meg kellett spórolni. Egy mozdulattal megbontja fejkendőjét. — Látja, egészen megőszültem. Szerencsétlen vagyok. Nekem sem sikerült az első házasságom. Az én Ildíkémnelc Is apa kellett, ügy érzem megtaláltam. nél okozott legnagyobb kiesést. A növénytermesztésben és kertészetben adódott hiányok megszüntetésére az állami gazdaságok a hús- és állati termékek növelésére törekedtek. Ennek eredménye, hogy értékesítési tervüket marhahúsból 110, sertés- és baromfihúsból 100—100, tojásból 110 százalékra teljesítették. Az év folyamán megközelítőét) ötvenezer mázsa húsfélét értékesítettek. A térvtúltelje- sítés mellett javult a takarmányfelhasználás. A több mint 10 százalékos takar- mánymegtakarítás jelentős költségcsökkentést eredményezett. Gyapjúból 100 mázsával értékesítettek többet a tervezettnél. Végtermék bérezés Megyénk állami gazdaságaiban 1966-ban a termelési Levelet kaptunk a tisza- rádi tanács elnökétől. „Ez egy vicc, csak legyen, aki elhiggye, s akinek nevethet- nékje támad tőle.. Történt, hogy a község három mélyfúrású kútját javítani kezdték, mert áz idő megette egyes alkatrészeit. Mór év elején előirányozták a szükséges pénzmagot a költségvetésükben, aztán amikor eljött az ideje, Nyíregyházára küldték egy megbízottat, vegye meg, ami kell. A tanácsi ember meghéz- te a Rákóczi úti vasboltban a szívócsöveket, közölte a boltvezetővel, hogy közületi utalványra fog vásárolni, aztán megegyeztek. Másnapra gyorsan járművet szereztek a helybeli tsz- től, persze kaptak is hamarjában, mert a jő ivóvizet mindenki várta ä faluban. Bejöttek a bolthoz, kiválogatták a megfelelő csöveket, kirakták az udvarra ... Ekkor kezdett a dolog bonyolódni. A boltvezető közölte velük, hogy közben Csak hagyna bennünket M-né nyugodtan é>ni. * Pöttömnyi, fekete szemű, fekete hajú kisfiú lépi át az igazgatói iroda küszöbét. Kezében piszkos-kék sza- tyort lóbál. A bőrdíványon ülő tanító néni kiveszi a kezéből. — Péter! Ebből hiányzik a fésű. — Nekem az nem szükséges tanító néni — és megsimogatja égnek meredő haját. Negyedikes. Kabátja alatt melegítő. Ing tiincs alatta. — Elég meleg ez. Lábán sícipő. — Nemrég kaptam anyutól. A másik anyu meg megígérte, hogy karácsonyra kapok tőle egy játékpuskát. Ildinek megígértem, ha hem leszek otthon, ő is játszhat vele. Ildit szeretem. Reggel mindig én viszem az mába, mert apu hatra, anyu hétre jár dolgozni. A tanító néni Péter fejét vizsgálja. — Nem látszik már a seb helye — simogatja Péter. — Most már nem kapok ki. Csak Ildi. Engeal csak akkor ver meg apu, ha rossz jegyet viszek haza. Farkas Kálmán tervben a mennyiségi mutatónál nem lesz lényeges módosítás. Főleg az idei eredmények stabilizálására törekednek majd. Fokozzák a termelés gazdaságosságát, csökkentik az előállítási költségeket. Ehhez az elmúlt években és idén is megfelelő technikai és munkaszervezési alapot teremtettek. A munkaszervezést tovább javítják, egyes területéken áttérnek a végtermék bérezésre. Ennek lényege, hogy a végzett munkára előleget adnak és a teljes értékű bért a dolgozó a termelési szakasz lezárása után kapja meg. Ez jobb kereseti lehetőséget biztosít. Ehhez kapcsolódik, hogy a terven felül) hozamokból az eddigieknél nagyobb arányú természetbeni juttatást adnak. (egy hap alatt) betelt a közületi kerete, és ő egy szál esövet sem hajlandó kiadni Utalványra. Ha annyira kell, vásároljanak készpénzért. (Az őt ném érdekelte, hogy a tanács legfeljebb ötszáz forintos vásárlást bonyolíthat le készpénzért, s a csövek óra több mint ezer forint.) Ezt írja a tanács: Nekünk nagyon fontos, hogy jó vizünk legyen. Lehet, hogy a felelőtlen boltvezetőnek nem. Ráköltöttünk fölöslegesen útiköltséget, fuvart, mégse jártunk eredménnyel. Pedig ügy gondoljuk, hogy a népgazdaságnak mindegy akár készpénzzel, akár utalvánnyal fizetünk. Ugyanabba a zsebbe megy.” Mi is úgy gondoltuk, míg még nem kérdeztük az illetékeseket. A boltvezető azonban azt mondta, hogy neki nem mindegy, mert Ra a közületi keretet túllépi, fegyelmit kap, prémiumot pedig nem. Teljesen ellentétes magyarázatot adott az Iparcikk Kisker Vállalat tervosztálya: A boltvezetőnek engedélyeztük, hogy a közületi keretet 50 ezer forinttal túllépje, ha a vásárlás az évi munkák befejezéséhez szükséges. De a boltvezető mégis jól intézkedett. A szívócső ugyanis közületi tiltólistán van, és csak magánembernek lehet eladni. Ezért akkor követett el hibát, amikor a tanács megbízöttjávál hem közölte, hogy a helybeli nagykereskedelmi, Vagy a Budapesti Közületi Ellátó Vállalattól szerezhetik be a szívócsöveket. Ezt a boltvezetőnek tudnia kellett volna. Három szívócső, csupán ezer forint... Nem nagy ügy, „mindössze” egy község ivóvízellátásáról van szó... És a „vicces” kereskedő lelkiismeretlen ügyintézéséről. Kun István S. Gy. V - ■ Seres Ernő Panaszos levél nyomán: Teljesítették érntervnket az állami gazdaságok „Ez egy vicc...“ 3 1965. december 29.
