Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-23 / 302. szám

Megalakultak a bizottságok a tsz-ek állóeszközeinek újraértékelésére A megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának tájékoztatója Ä vita témája: a gyermek Az iskola, az úttörőszervezet és a szülők feladatai A jövő év első felében új­ra kell értékelni a termelő­szövetkezetek állóeszközeit. A feladat végrehajtásáról kértünk tájékoztatót Major Zoltántól, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztá­lyának csoportvezetőjétől. — Mi a célja az érté­kelésnek? — A termelőszövetkezetek állóeszközeinek a jelenlegi nyilvántartása nem felel meg a követelményeknek. Nem egységesek, nem fe­jeződik ki mai értékük, nem alkalmasak közgazdasági vizsgálatokra, nem lehet rájuk összehasonlításokat, következtetéseket és intéz­kedéseket alapozni. Akkor pedig — ha nem ismerjük az állóeszközök valóságos értékét, hátralévő élettarta­mát — nem lehet komoly intézkedéseket hozni. Ezért szükséges felmérni a tsz-ek vagyonának jelenlegi hely­zetét. ....... . . . ___ — Milyen apparátus bonyolítja le az újraér­tékelést? — Az újraértékelés irá­nyítására és összehangolá­sára megyei bizottságot ala­kítottunk. Szombaton az érdekelteknek megbeszélést tartottunk, ahol az újraér­tékeléssel kapcsolatos fel­adatokat ismertettük. A leg­több járásban már megala­kultak a bizottságok, és folyik a szakbizottságok szervezése is. A tulajdon­képpeni újraértékelést ezek a szakbizottságok végzik. A 'megyében 30—32 szakbizott­ság alakul, attól függően, hogy helyenkint milyen a gépellátottság. A szakbi­zottságok három tagból álla­nak: a tsz megbízottja, a járási tanács küldötte és az értékelendő állóeszköz­nek megfelelően egy szak­ember. — Az értékelés mire terjed ki, és mikor kell végrehajtani? — Január 1-től a szakbi­zottságok megkezdik a gé­pek, berendezések, felszere­lések és járművek újraér­tékelését és még januárban ezt be is kell fejezni. Feb­ruárban é? márciusban az épületek, áprilisban és má­jusban az ültetvények újra­értékelésére kerül sor. Az Az elmélet és gyakorlat helyes összehangolásának eszköze a Nyíregyházi Ker­tészeti Technikum Ilona-ta- nyai tangazdasága. Több mint másfél ezer végzett vagy most tanuló közép- és felsőfokú kertészeti szak- technikust nevelt a szakma szeretetére, a gyakorlati munkára és a szakirányí­tásra a tangazdaság. A ker­tészeti, gyümölcstermesztési szakma iránti fokozódó ér­deklődést mutatja, hogy a felsőfokú oktatás következő nappali tagozatos és levele­ző tanévére egyre nő a jelentkezettek száma, mind több mód nyílik a leendő szakemberek egészséges ki­választódására. A tangazdaság azért se­újraértékelést május 31-ig be kell fejezni. Az újraér­tékeléssel meg kell állapíta­ni, hogy mennyiért volt beszerezhető az illető álló­eszköz 1965. június 30-án, és mennyibe került a tsz- nek. A továbbiakban becs­léssel megállapítják az idő­tartamot, hogy az állóesz­köz mennyi ideig használ­ható még gazdaságosan, ren­deltetésének megfelelően. Az egy évi értékcsökkenési leírási összeg alapján ki­számítják a tsz állóeszközé­nek jelenlegi nettó értékét is. K. I. gítheti megfelelően az el­méleti képzést, mert a vezetők tudományos szak­mai hozzáértése mellett rendelkezésre állnak a mo­dern technikai eszközök is. A 147 holdas gyümölcsösben 1965-ben 188 vagon almát szüreteltek, a rendkívüli időjárás ellenére fuziklá- dium alig fordult elő, így a termés 84,2 százaléka ke­rült exportra. Ez az arány kedvezőbb, mint a korábbi négy évben bármikor volt. A minőségi eredmények­ben tükröződik az intézet szakemberképzésének elmé­leti és gyakorlati egysége, színvonala. Mint ahogy ez meglátszik a megye gyü­mölcsöskertjeiben is, ahol többségében a nyíregyházi technikumban nevelkedett szakemberek dolgoznak. A tangazdaság, a tudományos és oktatási célokon túlme­nően, az árutermelésben is szolgálja a népgazdaság ér­dekeit. Az utóbbi három év­ben több mint 11 milliót adott, az idén újabb ötmil­lió forint értékben szállított el gyümölcsöt a 147 holdról. Az üzemgazdasági elemzé­sek tanúsága szerint évek óta egy-egy kiló alma átlag 4 forint nyereséget hozott. A tangazdaság üzemi szer­kezete, termelési eredmé­nye, közgazdasági tevékeny­sége, oktatási munkája ek­ként szolgálja a végző szak- technikusok ismereteinek bővítését, gyakorlatban mé- gyeszerte a gyümölcster­mesztés színvonalának nö­velését. Sipos Sándor Olvasónk írja: Életmentés a jégen A vállaji II. osztályos általános iskolás gyerekek december 20-án szokásosan indultak haza a délelőtti tanítás után. Az egyik cso­port a Téglaszín tó mel­lett ment el. Ez régen vá­lyogvető volt, magas víz áll benne. Reszler István másodikos tanuló rámerész­kedett a vékony jégre, ami beszakadt alatta. A part kö­zelében, ahol az eset tör­tént, 130 centi mély a víz, a gyereket nem lepte el; szájáig ért a jeges víz. Társai hangos kiabálással futottak, segítségért. A Rá­kóczi Tsz takarmányos fo­gata ment arra. A gyerek meggémberedett a jeges vizben, nem tudta elkapni a feléje dobot* hajtószíjat. Lóhátról próbálkoztak a tsz-tagok, de az állat visz- szariadt a víztől. Tíz-tizenöt perc is eltelt közben. Ekkor Kovács And­rás, a tsz takarmányosa, mit sem törődve saját egészségével, belevetette magát a vízbe, s az eszmé­letlenné vált gyereket, tás- j kájával együtt partra vitte. A kékrefagyott gyereket az óvodában élesztgették, hamarosan megérkezett az orvos is. Kovács András, Reszler István édesanyjának nagy- nagy háláján túl, a vállaji Rákóczi Tsz-től 200 forint jutalmat kapott önfeláldo­zó tettéért. A község lakos­sága, a gyermek- és ifjú­ságvédelmi bizottság, a fia­talság is nagy szeretettel adózik Kovács Andrásnak. A kis Reszler Pista ma már egészséges. Somfai Bertalan Vállaj A betegség tünetei (2). A betegség szarvas- marhákon bágyadtsággal, ét­vágytalansággal és lázzal kezdődik. A betegség során a szájban, elsősorban a fog húson, a nyelven, az ajkak és a pofák belső felületén, kipirosodott alapon, apró hólyagok jelentkeznek. Ezek a hólyagok csakhamar dió- nyira is megnövekedhetnek. A hólyagok egy-két nap alatt megrepednek és helyü­kön élénkvörös kimaródások láthatók. Az állatok erősen nyálaznak, a nyál feltűnően nyúlós. Fejősteheneknél a tőgyön és csecsbimbókon is képződhetnek hólyagok. Ezek borsó, bab nagyságúak. Ha­sonló hólyagok keletkeznek a lábvégeken, a pártaszélen és a körmök közötti hasadé- kokban. A hólyagok felfaka- dása után kimaródások, szennyeződés esetén feké­lyek keletkeznek. A beteg állatok kezdetben óvatosan járnak, később erősen sán­títanak, sokat feküsznek. Felnőtt juhoknál a beteg­ség sokszor enyhe tünetek­ben nyilvánul meg. Az álla­tok legtöbbször csak sántí­tanak. A körömhasadekok- ban és a sarokvánkosok fö­lött kis hólyagok keletkez­nek, ezek helyén később nedvező kimaródások látha­tók. A betegség felismerése kezdetben nehéz, mert a ju­hok úgynevezett büdössánta­sága is sántasággal kezdődik és ennél a betegségnél is vannak sebek a lábvégeken. Másrészt a száj- és köröm­fájáshoz gyakran társulhat szövődményképpen a büdös­sántaság. Szopós bárányok­nál gyakori a rosszindulatú formája, amikor a fellépő szívizomelfajulás miatt a be­tegek minden külső tünet nélkül elhullanak. Serté­seknél leggyakrabban a láb­végek betegednek meg. Kis­„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy gyermek le­gyen” — ez a mondat hang­zott el azon a vitán, melyen a megyei úttörőelnökség ér­tékelte a megyszerte lezaj­lott nevelési értekezletek ta­nulságait. Minden nevelő- testület napirendre tűzte azokat az irányelveket, me­lyek az úttörőszervezetek munkájának további elmé­lyítésével foglalkoztak. Érvek és ellenérvek csap­tak össze, a nevelők többsé­ge helyesen értelmezi és támaszkodik mindennapos oktató-nevelő munkájában az úttörőszervezetre. Jól fel­készültek ezekre a nevelési értekezletek az iskolák igazgatói, számos javaslat hangzott el. A sok témakör­ből néhányat emelünk ki: ezek egyike az iskola, az úttörőszervezet és a szülői ház összhangja. Kiderült, ugyanis, hogy nem minden­hol értelmezik azonos mó­don ezt a kapcsolatot. Némely iskolában össze­fonódik az iskolai és az úttörőmunka. Ez nem lenne túlságosan nagy baj, azon­ban mindez eredményezi, hogy elsikkadnak az úttörő­szervezet sajátos vonásai, nevelési feladatai. Nem ke­vés helyen a gyerekek önál­ló kezdeményezése, vélemé­nyük kikérése helyett a ,„tanár, vagy tanító bácsi" adja meg a feladatokat. így a gyerekek nem érzik tel­jesen magukénak ezeket a tennivalókat. E nevelési értekezletek ráirányították a figyelmet az úttörőszervezetben rejlő, olykor kiaknázatlan nevelé­si lehetőségekre. A közössé­sebb hólyagok jelentkeznek a pártaszélen, vagy az uj­jak között. Ezek felfakadása után kimaródások, majd se­bek keletkeznek. Hólyagok keletkezhetnek a turókari- mán, szoptatós kocáknál a tőgyön is. Az állatok étvágy­talanok, sántítanak. A folyamat lezajlása A betegség általában, fő­leg idősebb állatoknál, eny­hén zajlik le. Előfordul a betegségeknek úgynevezett rosszindulatú alakja is, ami­kor a vírus hatására az állatoknál szívizom elfajulás keletkezik. Ilyenkor az ál­latok 10 százaléka is elpusz- túl. Szopós bárányok és ma­lacok, valamint borjak még jóindulatú járvány idején is nagy számban pusztulnak el szívizomelfajulás következ­tében. Igen nagy gazdasági Befejeződtek megyénk községeiben kulturális éle­tünk jelentős eseménye, az őszi megyei könyvhetek. A földművesszövetkezetek sze­rint az eredmény minden eddigit felülmúlt. Ez első­sorban annak köszönhető, hogy az idén az fmsz-ek mellett a társadalmi és tö­megszervezetek, az iskolák úttörői, valamint a tanácsok is részt vettek a szervezés­ben. Például a fehérgyar­mati járás területén a TIT bevonásával 21 községben rendeztek a könyvhetek idején ismeretterjesztő elő­adásokat. Ebben a járásban több mint 104 ezer forint értékű könyvet juttattak el az olvasókhoz a „házról- házra” könyvárusítással. Az úttörők „becsület könyv- i gi nevelés —, amelyről gyakran szó esik a nevelők körében, — nem mindenütt élő, eleven erő. Hiányos a gyermeki önkormányzás, kezdeményezőkészség, a gyermek jogainak elfogadá­sa. Helyesen szülőket is meg­hívtak a nevelési értekezle­tekre, hogy necsak az is­kola, hanem a családi neve­lésben is kapjon nagyobb elismerést, hangsúlyt az út­törőmunka. Sokat tehet az úttörőszervezet a játékos, nevelő szándékú foglalkozá­sok, s egyéb, a gyerekhez vezető nevelési szálak ösz- szefogásában. Vannak sürgős tennivalók a szülők iránti közeledés­ben. A családlátogatások so­rán jó lenne, ha több szó esne az úttörőmunkáról. Pon­tosabban arról, mennyire pajtás a gyerek, hogyan tel­jesíti úttörő kötelességét. Ebben a szülők segítségét sem nélkülözheti a gyerek. Azt is szükséges megértetni a szülőkkel, hogy a maga­tartás jegyben a közösség iránti magatartás is közre­játszik. Nem elég tehát jól viselkedni, közben elhúzód­ni a közösségi feladatok elől. A nevelési értekezletek bebizonyították, van még vitatkozni való sok minden­ről, egyebek között a gyer­meki önállóság és életkori sajátosságok jobb kiaknázá­sáról, a szülői ház iránti nevelő munkáról, a világné­zeti nevelésről. <ps; kárt okoz a beteg állatok tej hozamának csökkenése, mely átmenetileg 20—80 szá­zalékig is csökkenhet. Sok­szor tőgygyuladás is kelet­kezik és a tehenek teljesen elapasztanak. Az állatok a betegség kö­vetkeztében erősen lesová­nyodnak, ami igen nagy súlyveszteséget jelent. A láb­végek sokszor annyira meg­betegednek. hogy a súlyos irhagyulladás miatt a szaru­tok leválik. Az állatok jár­ni nem tudnak, az igásmar- hák munkára nem használ­hatók. Súlyos csülökirha- gyulladás miatt az állatok kényszervágására is sor ke­rülhet. | A zárlati intézkedések igen nagy költséggel és munkaki­eséssel járnak. A betegség elterjedése bénítólag hat az állatforgalomra és igen nagy mértékben veszélyezteti bél­és külkereskedelmünket, ex­portérdekeinket is. kosár’’ árusítása meghalad­ja a 22 ezer kötetet. Az akció során sok, a könyvterjesztés szempontjá­ból még mindig „fehér folt­nak” számitó községbe, te­lepülésre jutott el a könyv. Megyénk területén 30 köz­ségben rendeztek író-olvasó találkoaót, irodalmi este­ket. A jó könyvellátás azt eredményezte, hogy másfél millió forint értékji könyv került az olvasókhoz. Kiss Lajos Nyíregyháza MÉSZÖV Csccsemőffondozónői tanfolyam A Szabolcs-Szatmár me­gyei Tanács VB egészség- ügyi osztálya csecsemőgon­dozónő képző évfolyamot indít 1966. márciusában. A képzés helye: Nyíregy­házi Egészségügyi Szakisko­la. A képzés 2 éves, egész napos elfoglaltsággal. A végzett hallgatók csecsemő­gondozónői oklevelet kap­nak, amely tblcsődei, cse­csemőotthoni, gondozónői munkára jogosít. A hallgatók szolgálati ru­hát az iskolától kölcsön, egész napos élelmezést díj­talanul kapnak. Szállásról a 2 év, alatt saját költségükön gondoskodnak. Felvételi feltétel: betöl­tött 17 évtől 32 éves korig legalább 8 általános iskolai végzettséggel. Érettségizettek előnyben. Felvétel iránti kérelmeket 1966. január 31-ig kell meg­küldeni Megyei Tanács VB egészségügyi osztálya Nyír­egyháza címre. Kérvényhez csatolandó iratok: önéletrajz, születési anyakönyvi kivonat, utolsó iskolai bizonyítvány, szülők kereseti kimutatása, ha már dolgozott, munkahelyi javas­lat, igazol ványméretű fény­kép, orvosi bizonyítvány egészségügyi pályára való alkalmasságról. (X) Korszerű cukrászüzemmel gazdagodott nemrég Nyíregyháza, ahol naponta mintegy 12 ezer darab különféle süteményt állítanak e’á Mészáros Károly üzemvezető cukrász (jobbról) irányításával 18 fia tál ismerkedik a szakmával. Hammel József felvétele A gyakorlat szerepe az oktatásban útit A ragadós száj« és körömfájás Könyv másfél millióért 1965. december 2i. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom