Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-22 / 301. szám
A hegy ment Mohamedhez Minden év végén megjelennek községünkben is a Mérleghitelesítő Vállalat dolgozói, hogy az üzletek, a gyógyszertár, a közületek és természetesen a tsz mérlegeit hitelesítsék. A hitelesítést a kultúrházban végezték, a mérlegeket tehát oda kellett szállítani, A kisebbekkel nem is volt probléma. De miért nem lehetett a Rákóczi Tsz 5 darab tizedes mérlegét, vagy legalább azt a több száz kiló súlyú mázsálóját a helyszínen hitelesíteni? a mázsáló akkora, hogy az ajtón csak szétszerelve fért be. Nagy üggyel-bajjal szétszedték, bent összerakták, majd ismét szétszedték. Nem beszélve arról, hogy öt ember alig tudta feltenni a szekérre. A raktárosnak ez a munka fél napjába került az év végi leltározások idején. Fügéd! Imre Nyírbogát Bartók-est Mátészalkán A Bartók év alkalmából a közelmúltban megemlékezést tartottak a mátészalkai Móricz Zsigmond művelődési otthonban. Az ünnepi esten Erdős Jenő,- a művelődési osztály vezetője tartott előadást Bartókról, ezután a résztvevők magnószalagról hallhatták Bartók Béla hangját, illetve előadását, valamint a megszólaltatott kórusait és zenekari műveit. Hálásan jogadta a meglepően nagy számú közönség a helyi zeneiskola tanárainak és növendékeinek művészi játékát, akik valamennyien Bartók-műveket tolmácsoltak. Jakab Tibor levelező Mátészalka Termelőszövetkezeti asszonyok tanácskozása A kisvárdai járási nőtanács szervezésében a napokban tanácskozásra gyűltek össze a járás 41 termelőszövetkezetének nőképviselői. Vadon Gábor, a járási tanács elnökhelyettese ismertette a termelőszövetkezetek előtt álló feladatokat és értékelte a végzett munkát. Foglalkozott a háztáji bizottságok, a szociális bizottságok és a nőbizottságok fontos szerepével a termelőszövetkezetekben. Részt vett az értekezleten Zson Józsefné, a dombrádi Vörös Csillag Tsz nöbizott- ságának titkára, aki a közelmúltban tartott országos nőkongresszuson képviselte a járás tsz-asszonyait. Beszámolt a kongresszus munkájáról, élményeiről. Majd felhívta az asszonyokat, hogy bátran vállaljanak el minden munkát, feladatot, amit a termelőszövetkezetekben kapnak. Hován József Pál Kisvárda Téli esték zökkenőkkel Hosszúak az esték, jut idő a művelődésre, a szóra- ko?iísra, beszélgetésre, vitatkozásra és tervek szövögetésére. Nálunk Tiszabe- csen csaknem minden este van rá alkalom. Látogatottak is rendezvényeink. A szülők iskoláján, az ismeret- terjesztő előadásokon 130— 160 a megjelenők száma. A fiatalok politikai oktatásra, Szellemi vetélkedőre sietnek, a színjátszók próbára. Várja őket a kultúrház, a klubhelyiség, a tanácskozókat pedig a tsz-iroda, o párt- és a tanácsház. A költség otthona a kultúrház. S mennyivel inkább az lenne, ha fűthetőb- bek lennének a helyiségek, ha lenne tv és könyvtár. A fiatalok zenekar alakítási álma is csak a tervezgetések stádiumában van* A kultúr- háznak van ugyan már négy éve egy 5 ezer forintos erősítő berendezése, használni nem tudjuk, pedig üzemképes, s ha ezt eladhatnánk vagy hangszerekre cserélhetnénk, lehetne szó egy zenekar megalakításáról Is. De a megyei Moziüzemi Vállalat is gondolhatna ránk; legalább 50 darab székre volna szükségünk ahhoz, hogy elegendő ülőhelyük legyen a mozilátogatóknak, Segítségre volna szükségünk tehát, és nagyon reméljük, hogy meg is kapjuk. Tolmács József, a Hazafias Népfront elnökei Tiszabecs értesíti kedves ügyfeleit, hogy Nyíregyházán lévő rádió és tv szervizében ü un api műszakot tartanak az alábbi napokon 1965. december 24-én és 31-én 17 óráig 1965 december 25-én 8—20 óráig 1965. december 26-án 8—14 óráig 1966. január 1-én 14—20 óráig 1966. január 2-án 8—14 óráig Alig egyéves múltra tekint vissza a Nyíregyházi Epí- tőanyagipari Vállalat üvegtechnikai üzeme. Idei tervét — mintegy 2 millió forintos termelési értékben — az év végéig teljesíti az üzem. Mikrolabor alkatrészeket készítenek exportra az ONKER külkereskedelmi vállalat megrendelésére. A szakember-utánpótlást is megszervezték a vállalatnál. Jelenleg 20 ipari tanuló sajátítja el az üvegtechnikus szakmát. Elek Emil tudósítónk felvétele Tiszadadán minden cigánygyermek iskolába jár A tiszadadai cigányok helyzetének megjavításáról és az Állami Biztosító járási fiókjának munkájáról tárgyalt legutóbbi ülésén a Tiszalöki Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Tiszadadán 46 cigánycsalád él, 220 lélekszámmal. A jelentés megállapította, hogy javult a cigánycsaládok foglalkoztatottsága. Valamennyi gyermeket beiskolázták, a felnőttek közül pedig kilencen tettek alapismereti vizsgát. A 46 család közül hétnek van rádiója, a fiatalabbak rendszeresen járnak a művelődési otthonba, a tv műsorainak megtekintésére. A községi tanács házhely juttatással is segíti a cigánytelep felszámolását, hét családnak adtak eddig házhelyet, amit már be is építettek. Az Állami Biztosító munkájáról szóló jelentés megállapította, hogy eredményes volt a tanulók balesetbiztosítása; az általános iskolák tanulói 75 százalékának, az ipari tanulók 100 százalékának van balesetbiztosítása. A biztosítási és önsegélyezési csoportok tagjai közül ötvenegyen kéthetes debreceni, ketten harkányi üdülésen vettek részt, hatan pedig a Szegedi Ünnepi Játékok előadásait tekintették meg. Jelentős összegeket fizettek ki a termelőszövetkezetek elemi kárainak megtérítésére. Állatbiztosítás címén egymillió, jégkár címén pedig közel másfél millió forint került kifizetésre ebben az esztendőben. Doszlop Miklós levelező Tiszalök Az ÉM. 44. sz. Állami Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahelyekre könnyűgépkezelőkel (ÉM-vizsgával), vasbeton- szerelőket. kubikosokat és férfi segédmunkásokat Munkásszállást és nap; kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. Ta- , nácsigazolás és munkaruha | szükséges. Jelentkezés’ Budapest V- Kossuth Lajos tér 13—15. földszint, (25)1 A hajdúböszörményi Dózsa Termelőszövetkezet takarmányrépát ajánl fel eladásra 2000 q súlyban. Ar: megállapodás szerint. Esetleg a répa elszállítását is vállaljuk. Cím Dózsa Mg. Tsz Hajdúböszörmény, Mester u. 11. Telefon: 113. (490) NEMCSAK A LIBA TOLLASODIK MEG... Több pénze lesz, ha libahízlalási és tollértékesílési szerződést köt Libahizlalási szerződést kötők állami áron takarmányt is kapnak. Az 1966. évi szállításra már most köthető szerződés a földművesszövetkezcttel! A ragadós száj- és körömfájás behurcolásával bármikor számolhatunk (1) Szabolcs-Szatmár megye területe ez idő szerint mentes a ragadós száj- és körömfájástól. Azonban az Európában elterjedt száj-és körömfájás behurcolásával bármikor számolni lehet. Ezért a megelőző óvintézkedéseket már most végre kell hajtani. A védekezés csak akkor vezet eredményre, ha abban az egész lakosság részt vesz. Különösen nagy feladat jut a védekezésben a nagyüzemi gazdaságok vezetőinek, állattenyésztőinek és állatgondozóinak, de igen fontos szerepe van minden hasított körmű állat tulajdonosának is. Mindenkinek tisztában kell tehát lenni a védekezés legfőbb alapelveivel, mert csak akkor várható az egyéntől a megelőzésre vonatkozó intézkedések és rendeletek jó végrehajtása, ha tudja azt, hogy mit, miért és hogyan kell cselekednie, vagy mitől kell óvakodnia. A betegség kórokozója A betegség kórokozója, szabad szemmel nem látható, gyorsan szaporodó, parányi lény, melyet vírusnak neveznek és több változata ismeretes. A ragadós száj- és körömfájás kórokozója iránt a kérődző állatok (szarvas- marha, bivaly, juh, kecske) és a sertés fogékonyak. Fertőzött nyers tej fogyasztása után gyerekek is megbetegedhetnek. A száj- és körömfájás kórokozója a fokozottan igénybe vett hámsejtekben szeret elszaporodni. A szervezetbe bejutó vírus először az emésztőcsövet kibélelő hámrétegben telepszik meg, elszaporodva betör a véráramba és azzal eljut a szervezet minden részébe. Ezt követően a száj nyálkahártyáján, a lábvégeken, tejelő teheneknél a csecsbimbókon, a sertéseken rendszerint a túrókarimán borsónyi, diónyi hólyagok jelentkeznek. A fertőző anyagot legnagyobb mértékben találhatjuk meg a beteg állat nyálában, mivel a felfakadó hólyagok nyirka, valamint a hólyagfal cafatai összekeve- rődnek a nyállal. Jelen van a fertőző anyag a tejben, ritkábban a vizeletben és a bélsárban is. Ezekben az ürülékekben főleg abban az idő'/sn, amikor a vírus a fertőzés helyéről betör a véráramba. A vírus a természet viszontagságaival szemben ellenálló, különösen ha valahol a hólyag cafataiban beszáradt állapotban marad meg. A napfény hatására könnyen elpusztul. Elölhető a vírus egy-két százalékos káli- vagy nátronlugot tartalmazó oldatokkal is. Különösen jó a fertőtlenítő hatásuk, ha meleg állapotban használjuk azokat. Nedves környezetben a vírus hamarabb megsemmisül. Forralás hőmérsékletén percek alatt elpusztul. A trágya érése következtében keletkező meleg és a rothadási termékek hamar ártalmatlanná teszik a trágyában lévő vírust. A húsban lévő fertőző anyag, a tejsavas erjedés következtében, az állat levágása után már 2 nappal, elveszti megbete- gito képességét. Hogyan terjed a betegség? ,„Ha,al és körömfájásban beteg altat fogékony át- latokkal érintkezik, a fertő- zes közvetlenül terjed ál- latro allatra. Ezért a közösen legeltetett állatok köÍy0rsan terjed a beteg- seg. Közös vályún való itatás alkalmává), az ivóvízbe keveredett nyállal, az egész hetőimny 201116 megfertózNagy szerepe van a ra- galyanyag terjesztésében az embernek. A betegséget a a,llat nyálával, trágyájával, megfertőzött takarmánnyal, istállóeszközökyaiamint a beteg állatokkal enntkezett emberek kezevel, ruházatával és lábbelijével igen nagy távolságra ei lehet hurcolni. A tej- és tejtermékeknek is igen nagy jelentőségük van a fertőző anyag terjesztésében, mert a begyűjtés során fertőzött tej, tejes- edény, vagy tejtermék f1’*111 a begyűjtőbe- lyekre, amelyekben igen sok ember fordul meg és egymást fertőzve széthurcolják a vírust. A szállítókocsik fhessze vidékre elviszik « fertőzött tejet. Ha bejárnak a tehenészetek területére megfertőzhetik a teheneket. Igen nagy jelentősége van a bftogség terjesztésében az allatvás ároknak, illetve a felvásárlóknak. Előbbi esetben mod van nagy területről összegyűlt állatok érintkezésére. A felvásárlók pedig sok gazdaságban fordul- nak rneg és ha nem fertőt- if??-« kellően kezüket, láb- ket ruházatukat, szinten elhurcolhatják a vírust. a juhászatok vándorló legeltetésével észre- vetlenül messzire juthat a fertozo anyag. Ez annál veszedelmesebb, mivel iuho- kon, általában, először alig észrevehető, enyhe tünetekben jelentkezik a betegség. Fertőzött takarmányokkal zsákokkal, vagy ilyenek szállítására has Máit járművekkel szintén nagy lehetőség van a korokozó tovavitelére. ,e,rt . különös gonddal kell eljárni a takarmány szállításánál. A hús is terjesztője lehet a vírusnak, ha a nyershús mosóvizét a moslékba öntik, vagy fertőzött hússal való munkálkodás közben, fertőzött kézzel készítik elő az állatok takarmányát. (85574
