Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-22 / 301. szám
A korszerű szervezés eredménye az építőiparban Gyümölcstelepítésünk a második ötéves terv idején Elmaradt a csonthéjasok, javult a bogyósok aránya Az MSZMP Központi Bizottságának 1964. évi februári határozata előírja a korszerű építésszervezési rendszerek bevezetésének mértékét a harmadik ötéves terv időszakára vonatkozóan: „Biztosítsák az építőipar vezetőinek, hogy a termelékenység lényeges növelésével járó, korszerű (folyamatos) építésszervezés általánosan elfogadott módszerré váljék. A harmadik ötéves terv végéig érjék el, hogy az állami lakásépítkezések 80 az ipari és mély- építkezéseknek hozzávetőleg 40 százalékánál így szervezzék a munkát.’’ A korszerű építésszervezési módszerek általános bevezetése a lakásépítésben elsősorban a korszerű építésmódok elterjedésétől függ. A harmadik ötéves lakásépítési terv szerint az állami építőipar általános korszerű építési móddal kivitelezett (blokkos, panelos) lakások aránya jelentősen növekszik. Az 1966-ban korszerű építésmóddal épülő lakások az összes épülő lakások 80 százaléka lesz, amely évenként kb három százalékkal fog nőni és 1970-re eléri a 96 százalékot. A lakásépítéshez hasonlóan korszerűbb formában fognak megvalósításra kerülni az ipari létesítmények is. Aránylag rövid idő alatt tért fog hódítani a tipizált, előregyártott vázrendszerű, csarnok jellegű építmények aránya. Ez esetben bár az építmények rendeltetése más és más — a beruházások építési része azonos technológiával valósul meg. Azonos technológiájú és szerkezetű építmények megfelelő tömegszerüség melletti kivitelezése viszont lehetővé teszi a szalagszerű szervezési módszer alkalmazását. Az előirányzott teljesítéshez azonban nem elégséges a csarnok jellegű építményeket korszerű építésszervezéssel kivitelezni: Szüksége s hogy a más építkezéseken is alkalmazzák a korszerű, építésszervezési módszereket. Ilyen terület lehet a mezőgazdaság is. A feladatok itt is nagyok az építményeknek mintegy 85 százalékát képezik a korszerű építésszervezéssel valósítsák meg, szükséges, hogy az új állattenyésztési épületek 93 —95 százaléka több célú, tipizált, előregyártott szerkezetű építmények formájában valósuljon meg. Megyénk építőiparában a korszerű építésszervezési módszerrel az Északi Alközpontban próbálkoztak. Ezen az építkezésen (amely közel sem valósította meg a gyakorlatban az 1962-ben megjelent építésügyi miniszteri utasítás követelményeit) több olyan figyelemre méltó eredmény született, amely arra figyelmeztet, hogy érdemes sokkal hatékonyabban alkalmazni ennek a módszernek az elterjesztését. Jelentősen javult ezen az építkezésen az állóeszközök kihasználása. — Nem rajtuk múlott hogy a vállalati gépkihasználáson ez nem érződik megfelelően. Az új építésszervezési módszerrel megháromszorozódott az egy toronydarura jutó lakások száma. Nem ez az egyetlen jó oldala. Talán a legértékesebb az, hogy egy lakás építési ideje 39 százalékkal volt rövidebb mint más (hasonló technológiával) de hagyományos szervezéssel dolgozó építésvezetőségeknél. Sorrendben nem utolsó, hogy a munka termelékenysége már az első időszakban 25—35 százalékkal nőtt és a begyakorlással, a munka- módszerek javításával tovább emelkedik. Igen kedvező volt a munka minőségének alakulása. Szinte spontán kialakult a kollektív felelősségérzet az üzem dolgozói között az ütem és a minőségi követelmények betartása érdekében. A munkások kedvezően fogadták ezt az üzemszervezési módszert mert hosszú időre előre ismerik feladataikat, nem kell tartaniuk állandó átcsoportosítástól. A tél jobban megengedi az építőipar dolgozóinak, hogy leüljenek, átgondolják mindazokat a munkákat, amit végeztek, leszűrjék a tapasztalatokat. Ezeknek a megbeszéléseknek eredményeképpen a harmadik ötéves tervben nagyobb termelékenységet érhetünk el. Végh János A második ötéves terv gyümölcstelepítési programjának végrehajtása lényeges hatással lesz a mezőgazdasági termelés arculatának a formálódására a következő évek során. Megyénk mezőgazdaságában ennek a .hatása fokozottan jelentkezik majd, mert a telepítési tervekből számottevő rész jutott Szabolcsra. Somogyi Imrével, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának kertészeti előadójával arról beszélgettünk, miként sikerült a programot végrehajtani a második ötéves tervben, s miben látják a további tennivalókat. 55 000 hold üzemi gyümölcsös Szabolcs-Sza tanárban 55 000 hold az üzemi gyümölcsös, amiből 11 000 hold az állami gazdaságoké, 36 000 hold a termelőszövetkezeteké. A tsz-ek nem termő gyümölcsöse 24 000 hold. A második ötéves terv idején az eredeti programban megszabott 26 000 holdból közel 18 000 holdat telepítettek be a megyében a tanácsi felügyelet alá tartozó üzemek. Ez, a tervezetthez viszonyítva téli almából 74, csonthéjasokból 42, bogyósokból 144 százalékos. Az almánál a program végrehajtása ütemének mérséklése mellett közrejátszott a lemaradásban a szaporítóanyag elégtelensége, a hiányok pótlása. A csonthéjasok közül egyedül az őszibarack-terv valósult meg, cseresznye, meggy, kajszi esetében a közös gazdaságok vonakodása volt az elmaradás fő oka; bizonytalanná téve ezzel e gyümölcsökből a konzervgyár zavartalan ellátását. Kétségtelen, nem kedvezett az sem, hogy nincsenek biztosítva a megnyugtatóan jó, nagyüzemi fajták sem, elsősorban meggyből és cseresznyéből. A málna, szamóca telepítési terv kedvező túlteljesítése sokat segít, de arányaiban ezek másfél ezer holdat sem tesznek ki a nagyüzemekben. A gyümölcsös telepítvé- nyek állapota, fejlettsége sokat javult az utóbbi két évben. A kertek „beállott- sága” a terület 85 százalékán 70—90 százalék közötti, vagy jobb. A veszteségek okai között figyelemre méltó, hogy az első években rossz volt a szaporítóanyag minősége, a helyzeten rontott a vízpótlás megoldatlansága, a többesztendős aszály, a .lezelési hiányosság. Az idei őszig oldódott meg mintegy 260—280 ezer darab szaporítóanyag biztosítása a pótlások elvégzéséhez. a zöldtrágyanövények lényegében kiszorították a fiatal telepítvényekből a haszonközteseket; a tsz-ek mindinkább igénybe veszik a kezelési hiteleket. A megye közös gazdaságai a tervidőszakban közel fél- milliárd forint hitelt vehettek igénybe a telepítésekhez, a gyümölcsösök gondozásához. A fiatal gyümölcsösöknek több mint felét körülkerítették. Alacsony a technikai- műszaki ellátottság Az eddigi, nagyarányú telepítési ráfordítás akkor térül majd meg biztonságosan és gyorsan, ha a fiatal gyümölcsösökben, a termőre fordulásig, a termelésnek — ha nem is az optimális, de legalább — a megnyugtató technikai-műszaki feltételei meglesznek. Ez nem jelent mást, mint a gyümölcsösök kapcsolódó és járulékos beruházásainak a megoldását. Ez igen komoly anyagi ráfordítást kíván 1970-ig, a gyümölcsösök általános termőre fordulásáig. A megyében 242 termelőszövetkezet foglalkozik nagyüzemi gyümölcstermesztéssel, vagy rakta le ennek az alapját. Ezek közül 134 közös gazdaság olyan, amelyben 100 hold fölötti a gyümölcsös területe; közülük 65-ben 317 hold az átlagterület. Néhányban 500 és 1000 hold' közötti. A közös gazdaságok termő és nem termő gyümölcsöseinek a technikai-mp- szaki ellátottsága a pár ('v múlva jelentkező ilyen irányú igénynek az ötödét sem éri el. A berendezések, épületek többsége már most elavult vagy teljesen korszerűtlen. A szakemberek számvetést csináltak arra, hogy a megye közös gazdaságainak a gyümölcsöseiben milyen igények merülnek fel öt éven belül, hogy a jó minőségben előállított gyümölcs ugyanolyan értékben kerüljön a kereskedelembe mint ahogy megtermelték. A kapcsolódó és járulékos beruházások értékeként elképesztően nagy szám jelentkezik: közel egy- milliárd forint. Csák a na- gyobbakból néhányat. Kutakból egyharmadával, vegyszerraktárakból felével, csomagoló-feldolgozók- ból, csővázas színekből 8— 10-szeresével, motoros permetezőkből több mint a felével szükséges bővíteni a jelenlegi ellátottságot. Nagyüzemi osztályozógépből több mint 300 darabra lesz szükség — most kettő van. Belső, motoros szállító berendezések nincsenek. Összességében a meglévő épületek, gépek, berendezések 6—8- szorosára lesz szükség ahhoz, hogy a termelés, az áru feldolgozása viszonylag megnyugtató színvonalon oldódjon meg. Hogy menynyire lényeges — a fenti, meghökkentően nagy szám ellenére is — igen behatóan foglalkoznia ezzel a kérdéssel a felső szakirányításnak, hogy milyen jelentősége van a minőség megóvásának, arra az elmúlt évek eredményei mutatnak rá. Ne csak a fán legyen exportminőség Tudott dolog, hogy — mint a szakemberek mondják — a fán az. exportminőség 85—90 százalékos, a kereskedelembe került gyümölcs, téli alma exporthányada az utóbbi öt év átlagában — ha volt is lassú előrehaladás — alig érte el az ötven százalékot. öt esztendő múlva ezeket az arányokat a mostani termésnek mintegy háromszorosánál kell majd figyelembe venni! Ez ma már nem csupán a beruházási hitelpolitika, a népgazdaság teherbíró képessége szempontjából lényeges, hanem mind szorosabban összefügg a termelőszövetkezetek önáíló gazdálkodásának a kibontakozásával, egyben a saját erő figyelembe vételével a beruházásoknál. Nem lebecsülendőek a már eddig megvalósult beruházások, amelyek többségét, érthetően, elsősorban a termő gyümölcsösökben hasznosítják, mint amilyenek a csővázas színek, tárolók, raktárak stb. A beruházások valóra váltásának eddig is volt néhány, figyelemre méltó akadálya. Elsősorban: a _ gazdaságok nem hasznosították kelljen a meglévő . lehetőségeket, vontatott ezek igénybe vétele. Emiatt is adódnak az építkezéseknél anyagellátási gondok. A kutak többsége is elkészült úgy, hogy a tsz-ek nem szerezték be a különben rendelkezésre álló szivattyúkat. A beruházási rendszer is bonyolult. Például a csővázas szín, aminek a szerkezete megvan építése egy-két hetet vesz igénybe, nem készülhet el, esetleg csak hónapok múlva, amikor az adaptált tervek rendben vannak, s a bank hitelt nyit. Emiatt húzódott át 1966-ra a nyíregyházi járásban 16 csővázas szín elkészítése, amihez már júliusban—augusztusban megkezdték —« az utána járást. Tízmilliós beruházás kihasználatlanul Lehetővé vált az elmúlt években az, hogy a közös gazdaságok az eredeti telepítési program szerint, ültetés előtt idejében elvégezzék a tereprendezést, a terület bekerítését. Ez szakmailag igen helyes volt," éltek is több tsz-ben a lehetőséggel. Azonban, mielőtt az országos telepítési programon belül, a megyében is lassították az ütemet — csökkentették elsősorban az almafa ültetési tervét —■, mintegy tízmillió forint értékben végeztek tereprendezést és kerítést olyan helyen, ahol azóta sincs gyümölcsös. E helyeken, a kerítéssel körülhatárolva, szántóföldi növényeket termelnek. A terület 2600 holdat tesz ki. Vitathatatlan, a gyümölcsfélék helyes arányainak a kialakítására van szükség, s ezenbelül Szabolcsban túlsúlyba került a téli alma. De mégis, mi lesz az említett területen beruházott tízmillió sorsa? Szükséges megfontolni, hogy hasznosítás nélkül menjen-e tönkre pár év alatt a kerítés, vagy éppen ezekben a községekben, ahol a meglévő munkaerőre tervezték korábban a telepítést, rövid időn belül elvégezzék a gyümölcsösítést, aminek elmaradásáért korántsem a tsz-ek a felelősek. A gyümölcstelepítési programnak a második ötéves tervben bekövetkezett eredményei — a csonthéjasok kivételével — nem rosszak. Hatásuk pár esztendőn belül már jelentkezni fog a közös gazdasagok jövedelmében, a hazai Piac. a feldolgozóipar ellátásában. az exportban. Sokat tehetnek ezért a közös gazdaságok — a további beruházásokon túl — a gyümölcsösök szakszerű gondozásával a rendelkezésükre bocsátott művelési hitelek jó felhasználásával, a szakmunkásutánpótlás megteremtésével; hogy még nagyobb legyen a gyümölcsösök részesedése a megye mezőgazdaságának, a termelőszövetkezeteknek a termelésében. Samu András A csengeri Lenin Tsz új irodaházat és művelődési otthont épít 1 millió forint költséggel. Foto: Hammel József „..•a férjem is pontosan ilyen volt... Látogatóban egy megmentett alkoholista családjánál — Steszkó Györgyöt keresik? Az állomás felé kell menni. Jobboldalon van a háza. Könnyű megismerni. Tv-antenna van a tetején... Tv-antenna? Steszkó Györgyről mindenki tudta Petneházán, hogy nem veti meg az italt. Megrögzött alkoholista. Mióta keresőképes ember lett, szinte az egész fizetését elitta. Ki tudná megmondani, hányszor tízezer forintot. S hogy mit nélkülözött a család — öt kiskorú gyermek — csak a közvetlen szomszédok tudhatták. „Már késő“ a ív ben Steszkóné barátságosan a lakásba invitál. Az öt gyerek — valamennyien _ lányok — olvasgatnak, játszanak. Tiszták, jólöltözöttek. — Emlékeznek arra a televíziós játékra, melynek Már késő volt a címe? Egy alkoholista férjről szólt, aki ütötte a feleségét, s a keresetét rendszeresen elitta. Sírva néztem végig, hiszen a férjem pontosan ilyen volt. Csak nem bántott bennünket. A múlt év szeptemberében elvonókúrára ment. S azóta minden megváltozott... Steszkóéknál sok minden megváltozott. Egy év alatt vettek televíziót, konyhabútort, nylon függönyöket, motorkerékpárt, mosógépet, lepadlóztatták a szobát, s a napokban vágtak egy kétmázsás hízót. A férj szokott bevásárolni. Jó ízléssel válogatja ki gyermekeinek a kötött holmit, feleségének télikabátot és az egyéb ruhaneműket. A fü- gönyöket Pesten vette. Piros cipő A változást azonban nemcsak az anyagiakban lehet lemérni. A család 14 éven keresztül rettegésben élt. Ha a részeges férj hazatért, az asszony könnyeit próbálta rejtegetni a gyerekek előtt. Ameddig lehetett. Mert ahogy nőttek, már nem lehetett. Természetesen nem ment a tanulás sem. A legkisebb lány — hároméves — piros cipőt húz elő a szekrényből. — A mikulás hozta... Előkerül egy köteg villanyvezeték is. Rajta foglalatok özöne. Steszkóéknál villanyfényes fenyőfa lesz. Olyan nagy, amilyen még sohasem volt. A férj a Baktalórántházi Vegyes Ktsz lakatos és kovács részlegénél dolgozik. Bodnár Sándor elnöktől érdeklődtünk először. Kocsma, fegyelmi és... — Kiváló szakember, — mondja. De rengeteg baj volt vele. A mértéktelen italozás teljesen tönkretette. A brigádja mindent megpróbált, de semmi sem segített. Az egyik alkalommal előleget kért, mert beteg volt a kislánya. Tíz perc múlva teljesen leittasodva hozták elő a kocsmából. Fegyelmit adtunk, beszélgettünk vele, de nem használt. Aztán egyszeresek megváltozott. Sehogy sem értettem, mi történt. Javult a munkája, emelkedett a fizetése. Csak hónapok múlva vallotta be, hogy közben elvonókúrán volt. Közben előkerül Steszkó György is. Egyenesen a műhelyből jött. Csak néhány percre. Nagyon siet, sok a határidős munka. Meghízott, visszatért az önbizalma. Bátran mer az emberek szemébe nézni. „Nem tudtam megállni. — Nem szégyellem, hogy elvonókúrán voltam. Megfordulnak ott nálamnál sokkal okosabb emberek is. Csak az a kár, hogy nem tíz évvel ezelőtt szántam rá magam. Hol lennék már azóta. Hiába, ha egy pohárral ittam, már nem tudtam megállni. Legrégibb szakmunkás vagyok a műhelyben. Ha én nem vettem kézbe a szerszámot, a többieknek sem ment a munka. 1500 forintot kerestem. Most háromezren felül. Igaz, meg is dolgozunk érte. Jólesett, hogy az első napokban a brigád segített. Tárvoltartották tőlem a „jóbarátokat’i. A krízisen túlvagyok. Fizetéskor együtt megyünk a kocsmába, én is fizetek a barátaimnak egy kört, de magamnak csak feketét kérek. Ma már mindenki természetesnek tartja. Csak pár percig maradok, s utána megyek haza a családhoz. Leírhatatlan, mit jelent nekem az ő örömük. Ügy érzem, most kezdek csak igazán élni. Kopogtatnak az ajtón. Fiatalember lép be, sapkáját idegesen morzsolja kezei között. — Három gyermekem van... Gondoskodni kell a nevelésükről. Ha lehetne, én is megpróbálnám... Ugye, nem is olyan borzasztó az?... | Bogár Ferenc 9 1965. december 22.
