Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

Félév és vakáció Az idén előszűr — ä művelődésügyi miniszter rendeletére — az eddi­giektől eltérően az isko­lában az első félév nem február elsején, hanem december 23-án zárul. Kinek jó ez? — kérdik a szülők. A válasz egy­szerű : a tanév hivatalo­san 33 szorgalmi hétből áll. A múltban az első félév — különösen ha beleszámítjuk a viszony­lag hosszú téli szünetet — hosszabb volt, mint a második. A téli szünet utáni el­ső tanítási nap általában január 10. körül volt, a félévet pedig január 20 —22 körül zárták le az osztálykönyvekben. Mindössze nyolc-tíz nap állt a pedagógus rendel­kezésére, hogy az ezzel összefüggő adminisztrá­ciót — lezárás, értesí­tőbe, illetve ellenőrzőbe történő bevezetés, stb. — elvégezze. Most a téli szünet kellő időt bizto­sít ennek zavartalan el­látásához, de és ez a leg­fontosabb, a tanuló szá­mára Is természetes ha­tárként szerepel az első félév időpontja. Mi a diák előnye a természetes határvonal­ból? Ha most nekigyűrkő- zik becsületesen tanul, •pótolja a mulasztotta­kat, valóban vakáció lesz számára a téli szü­net! Nem kísérti a szü­net utáni napok „hajrá­jának” idegessége. Az új fiélyzét termé­szetesen nem azt jelenti, hogy a majd három he­tes téli szünet alatt ne vegye kézbe a könyvet, ( füzetet! Sőt: olvas­mánynaplók, szorgalmi feladatok készítése, az eddig tanult anyagré­szek becsületes átismét­lése is nagyszerűen be­leillik a téli szünet programjába. Ám már nem azzal a jelszóval „mentsük, ami menthető”, hanem azzal n nemes elhatározással, hogy az új félévet, a másodikat jó felelete­kért járó négyesekkel, ötösökkel kezdjék. HORCOLiUNK: Leveles vitrinterítő Anyaga: 60-as horgoló­cérna, 11-es horgolótűvel készítve a terítő 20 cm át­mérőjű. Horgolását középen kezdjük. 1. sor: 8 lánc­szemből gyűrű. 2. sor: 6 láncszem sormagasságnak, utána 1 zabláncszem (a zabláncszem készítése: ren­des láncszemet horgolunk, s azt körülbelül 3 mm-re felhúzzuk, majd a láncszem egyedül álló hátsó szálába 1 szoros kispálcát öltünk. Ezzel rögzítjük a meghosz- szabbított láncszemet). 1 háromráhajtásos pálca a körbe, 1 zabláncszem, egy- ráhajtásos pálcával vissza­öltünk az előző háromrá­hajtásos pálca második rá- hajtásába, 1 zabláncszem stb. A 15. zablánczemes ív után 1 egyráhajtásos pálcát öltünk a kezdő 6 láncszem 3. láncszemébe, végül 1 zabláncszemmel kapcsoljuk a sort. 3. sor: 6 láncszem sormagasságnak 2 kétráhaj­tásos pálcát visszaöltünk a 3. láncszembe, (továbbiak­ban az első ráhajtásba) most 3 zabláncszem, 1 há­romhajtásos pálca a követ­kező ívbe éspedig a visz- szaöltési ívbe, 2 kétráhajtá- sos pálca visszaöltve az el­ső ráhajtásba, 3 zablánc­szem stb. 4. sor: 5 lánczem sormagasságnak 2 kétráhaj- tásos pálca a pálcákra, 2 zabláncszem, 1 háromráhaj­tásos pálca az első sor kö­zépső zablánca szemébe, 2 hátrahaitásos pálca stb. visszaöltve az első ráhajtás­ba, 1 zabláncszem, 1 há­romhajtásos pálca az előző pálca mellé, 1 zabláncszem, egyráhajtásos pálcával vlsz- szaöltve a második ráhaitás. ba, 1 zabláncszem, ismét 3 kétráhajtásos pálca az elő­ző sor pálcái fölé, stb. 5. sor: négy ráhajtást veszünk a tönkre. Két ráhajtást le­öltünk az első pálcára, is­mét két ráha.itást veszünk, és leöltünk a következő pálcára. Ismét két ráha.1- tást veszünk, majd letíor- goljuk ezt a 3 kétráhajtásos oálcát a tetején egyszerre Befejezve. Folvtatólag hor- goljulc a tönkön levő két ráhajtást. (A kezdésnél először 5 láncszemet, majd a 3 egyszerre befejezett pálca után 4 láncszemet ké­szítünk.) Most 1 zablánc­szem következik, 3 kétrá­hajtásos pálca a következő pálcákra, 2 zabláncszem, háromhajtásos pálca leölt­ve az előző sor 2 egyráhaj­tásos pálcája közé, 2 két­ráhajtásos pálca visszaöltve az első ráhajtásba, 1 zab­láncszem, 1 háromráhajtá­sos pálca ugyanabba az ív­be, 1 zabláncszem, egyráhaj­tásos pálca visszaöltve a má­sik ráhajtásba, zabláncszem, ismétlés. 6. sor: 4 ráhajtást veszünk a tűnkre, majd 3 kétráhajtásos pálcát hor­golunk az előző sor leírása szerint, utána 3 zablánc­szem, 3 kétráhajtásos pál­ca, 2 zabláncszem, 1 három­ráhajtásos pálca, 2 kétrá­hajtásos pálca az első rá­hajtásba visszaöltve, 1 zab- láncszem, 1 háromráhajtásos pálca, 1 Zabláncszem, is­métlés. 7. sor: a második zabláncszembe leültünk 1 háromhajtásos pálcát, 1 zabláncszem, egyráhajtásos pálcával visszaöltünk a második ráhajtásba, zab­láncszem, 4 réhajtás követ­kezik, ebből két ráhajtással 3 kétráhajtásos pálcát hor­golunk, tetején egyszerre befejezve, majd lehorgoljuk a tűn lévő 2 ráhajtást is. Utána 1 zabláncszem, 3 kétráhajtásos pálca a pál­cákra, 2 zabláncszem. 1 háromráhajtásos pálca az ívbe 2 kétráhajtásos pálcá­val visszaöltünk a másodilt ráhajtásba, zabláncszem, háromráhajtásos pálca, zab­láncszem, egyráhajtásos pálcával visszaöltünk a má­Baleset a lakásban Elengedhetetlen az elővigyázatosság — Mi a teendő a gázmérgezet­tekkel, az áramütés áldozatával — Ne akrobatáskodjunk" Az utóbbi időkben növek­szik a háztartásokban bekö­vetkezett balesetek száma. A leggyakoribb balesetek­ről. s baj esetén, a legfonto­sabb teendőről beszélgettünk a Balesetvédelmi Intézet munkatársaival. A Zű/.ódásos sérülés, a tér, a lábtörés a leggyako- " Ennek oka, hogy a há- sszony. vagy a háztartási munkában segítő férj, a po­roláshoz. ablaktisztításhoz, . a függöny felrakásához öreg, rossz létrát, vagy egymás tetejére rakott székeket használ. £»y rossz mozdulat pillanatnyi egyensúlyzavar és megtörtént a baj, A zuhanás okozta vérző seb. horzsolás környékét jód­dal megtisztítjuk, majd ste­ril gézzel befedjük. Ha a vérzés erős, és a vét színe világosplros, akkor szorító­kötést alkalmazunk, a kézen könyök- a lábon térd felett. Szorítókötésként bármilyen öv, nyakkendő, sál alkalmas. Azonnal orvost kell hívni, mert a szorítókötés egy órá­nál tovább nem maradhat a sérült testrészen. Törés ese­tén, — ami idősebbeknél ilyen esetben igen gyakori, — az orvos megérkezéséig a sérültet, anélkül, hogy külö­nösebben mozdítanánk, igyekezzünk kényelmesebben elhelyezni. A statisztikai adatok sze­rint télen gyakori a szénmonoxid mérgezés A forrásban lévő teavíz, a kifutó leves, a túlságosan megrakott kályha, a rosz- szul csukódó kályhaajtó, az eldugult füstcső, mind bal­esetet okozhat. A szénmo­noxid belélegezve veszélyes méreg. Ezért fontos az óva­tosság, ha azonban mégis megtörtént a baj, gyors se­gítségre Van Szüség: Gáz- mérgezésnél első feladat, hogy az áldozat szabad, MsS, oxigéndús levegőhöz jusson. A széngázzal, gázzal telített helyiségben azonnal ablakot-kell nyitni, kereszthuzaítal kicserélni a levegőt. A helyi­ségben tilos gyufát gyújtani, de az elektromos csengő szikrája is robbanást okoz­hat! Ha a mérgezett nehezen lélegzik, alkalmazzunk mes­terséges légzést, az orvos, a mentők megérkezéséig. Ha a beteg eszméleténél van, itassunk vele kávét, teát. 4 háztartásokban egyre több az elektromos berendezés: a villanytűzhely, a porszívó, padlókefélőgép, a villanyvasaló. Ha Valakit áramütés ér, a legfontosabb, hogy az áramforrást, amilyen gyorsan csak lehet, kikap­csoljuk. Kesztyűben, vagy textilbe csavart kézzel nyúljunk a sérülthöz, mert a puszta kézzel való érintés újabb baleseti lehetőség. Az áramütött sérültnél mester­séges légzést kell alkalmaz­ni, amíg az orvos, § ezzel a szakszerű segítség megérke­zik. Lakásunkban is történhet baleset; legyünk körültekin­tőek! sodik ráhajtásba, 2 zablánc­szemmel ismételünk. 8. sor: háromráhajtásos pálca, 1 zabláncszem után 1 ráhaj- tásSal visszaöltünk, ismét 1 zabláncszem, 4 ráhajtá- sos 2-—2 ráhajtással, 3 két­ráhajtásos egyszerre befeje­zett pálcát Horgolunk utána az utolsó két ráhajtást is lehorgoljuk, majd ismét zabláncszem, 3 kétráhajtá­sos pálca a pálcák tetejére, 2 zabláncszem, a Kővetkező pálcák közé 1 háromráhaj­tásos pálca, X zabláncszem, egyráhajtásos pálcával vísz- szaöltünk, ismét háromrá- ,Háj.t;ásps , pálca, egy zab- iánCszém. egyráhajtásossál visszaéltünk, utána 2 zab- láncszem, 3 kétráhajtásos pálca, 2 zabláncszem, há­romráhajtásos pálca, zab- láncszem, egyráhajtásos pálcával visszaöltünk, stb. 9. sor: háromráhajtásos pál­ca, zabláncszem, egyráhaj­tásos pálcával visszaöltünk, ezt megismételjük az előző pálca mellé öltve, utána 2 Zabláncszem, majd a 4 rá- hajtásos pálca és a három összehorgolt kétráhajtásos pálca következik. 2 zab­láncszem után a következő 2—2 pálcák közötti ívbe két­szer Ismételve í háromrá­hajtásos pálca, 1 zablánc­szem és 1 eayrábajtásossal visszaöltve. Összesen 4 cso­port után a négvráhajtásos pálcával ismételünk. 10. sor: hárómhajtásös pálca, zabláncszem, egyráhajtásos pálcával visszaéltünk. Ezt minden ívben kétszer hor­goljuk a soron Végig. 11. sor: kétráhaitást veszünk a tűnkre. Leöltünk az egyik ívbe, 1 ráhajtást lehorgó- lunk. majd ismét ráhajtunk és leölttlnk a következő ív­be. Az egy ráhajtást íehor- golva folytatjuk a horgo­lást a 2 egyráhajtásos pál­cával. Az így összehordott pálca után 3 zabláhcsZém stb. Orvosi tanácsadás • A túlíáradás következményei Az emberi szervezetre gya­korolt hatása szerint közön­séges és ártalmas (idült) fáradtságot különböztetünk meg. A közönséges fáradtság egyik legjellegzetesebb is­mertető jele, hogy az emberi szervezet normális körűimé- nyék között hamarosan ki­merül. A közönséges ártal- matlan fáradtságból váló felüdülés a mindennapi pihenés, főként pedig az éjszakai alvás során megy végbe. A közönséges fáradtság más­napra nem csökkenti az ember munkateljesítményét. Ez azt jelenti, hogy az em­ber munkaképessége nagy­jából megfelel előző napi munkaképességének. Bizonyos helyzetek azon­ban oly nagy követelménye­ket támaszthatnak szerveze­tünkkel szemben, amelyek következményeit nem képes a megszokott módon kipi­henni. A túlíáradás lényegének meghatározásánál nem utol­sósorban a szervezet és környezete kölcsönhatásából kell kiindulnunk. Az em­ber abban az esetben őrzi meg munkaképességének optimális színvonalát, ha különösebb fáradtság nélkül úrrá tud lenni ter­mészeti, de főként társadal­mi és munkakörnyezete va­lamennyi változásán, vagy­is, ha alkalmazkodni tud ezekhez a változásokhoz és aktív módon tud beavatkoz­ni. A túlíáradás az ember­nél különböző tünetekben nyilvánul meg. Ilyen tünet például a munkaképesség csökkenése. Minél fáradtabb az ember, annál valószí­nűbb, hogy csökken a mun­kaképessége. Jellemzők a szervezet vegatív elváltozá­sai is. A túlíáradás állan­dóan zavarja a szervezet hőregülációját: a test hő­mérséklete emelkedik, s elérheti a 40 C fokot is. A túlíáradás megzavarja a szervezet vízgazdálkodását és levegővel való ellátását. Meggyorsul a pulzus, emel­kedik a vérnyomás, de ugyancsak meggyorsul és kapkadóvá válik a lélegzés is. A túlíáradás pszichikai tünetekkel is jár, de ezek a tünetek szerfelett bizony­talanok és különbözőek. Nagymértékben függnek az Recepiek BABLEVES oroszosán Negyedkilónyi babot le­forrázzunk ,májd kuktába rakjuk, 20 deka füstölthúst, karikára szelt zöldséget, két babérlevelet, egy kis paradi­csompüré konzervet, körül­belül 10 dekányi nyers ká­posztát vagy kelkáposztát, fél libamellét (csontjával együtt) adva hozzá. Az egé­szet á forrástól számított egy óra alatt puhára főzzük a kuktában. Tálaíáshál minden tányérba egy kanál tejfölt öntünk, VAGDALT LIBAMELL A húst a csontról lefejt­jük, és 20 deka sertéshússal együtt a húsdarálón há­romszor átdaráljuk. Hoz- záőrlütik egy-ínásfél, Víz­ben áztatott és ki­nyomott zsömlét is. Köz­ben két kanál zsíron 5 deka füstölt szalonnát, egy ki­sebb fél, apróra metélt vö­röshagymát, kevés fokhagy­mát és finomra vágott pet­rezselyemzöldjét lepirítunk, majd késhegynyi törött borssal együtt a húshoz ke­verjük hozzáadva a zsírt és egy egész nyers tojást is. A csontot, amiről a húst lefejtettük, enyhén megsóz­zuk, és egy tányérban villával felvert tojásba mártjuk. A vagdalthúst ezután a csontra helyezzük, és szabályos mel­let formálva belőle, a mara­dék tojással bekenjük, majd a tepsibe zsírt öntve, forró sütőben megsütjük, Közben locsoljuk a saját levővel. Hidegen szeleteljük, és a csontra visszahelyezve sütő­ben melegítjük, Forrón tá­laljuk. emberi tevékenység jelle­gétől, a munkafeltételektől és a dolgozó életkörülményeitől, valamint egyéni adottsá­gaitól. Leggyakoribb az embernek a munkához és a teljesítményhez való viszo­nya szempontjából a mun­kakedv elvesztése, a munka iránti érdeklődés hiánya, az addig játszva elvégzett munkába való beilleszkedés megnehezülése, a munka iránti hűvös érzelmi maga­tartás, főként szellemi dol­gozók esetében, aggodalom és félelem, hogy az illető képtelenné Válik a további tevékenységre, a gyenge­ség érzete, a kudarctól va­ló félelem, az alaesonyabb- rendüség érzése, a gyors és fokozott fáradékonyság. A túlíáradás az ember­nek társadalmi és munka- környezetéhez való viszo­nya szempontjából megnyil­vánulhat abbön, hogy foko­zatosan elveszti gyors és célszerű alkalmazkodó képes­ségét az emberek között újonnan beállott helyzetek­ben, rosszabbodik az együtt­működése munkacsoportjá­val (diákkollektíva, sport­egylet, stb), fokozódik in­gerlékenységé és túlérzé­kenysége. A túlfáradt ember rosszkedvű Helytelenül reagál az em­bertársaitól kiinduló, egyéb­ként ártatlan kezdeménye­zésekre, csökken önuralma és azon képessége, hogy helyesen értékeljen máso­kat. Személye megbírálásá- ra helytelenül reagál, s az az érzése, hogy szándéko­san ártanak neki, üldözik, nem becsülik meg képessé­geit, aránytalanul kiemelik gyenge oldalait, összeesküd­tek ellene stb. Gyakran ösz- szekülönbözik környezeté­vel; a túlfáradt embert in­gerlékenysége miatt min­denki elkerüli, ami még in­kább elmélyíti a többi em­berhez való helytelen vi­szonyát. A túlfáradt ember mind­jobban elszigetelődik a tár*h sadalomtól. Emberkerülővé válik, s így nem áll mód­jában másokkal megoszta­ni gondjait és problémáit. Ez viszont erős hatást gya­korol általános pszichikai állapotára. Ezek miatt a túlfáradt embernél neuroti­kus zavarok is jelentkezhet­nek. A fentebbi, de egyéb adatok is arra figyelmeztet­nek bennünket, hogy a túl- fáradás ártalmas az ember szervezetére és szellemi, vagy testi be­tegséget okozhat. A tűlfára- dás mérsékeltebb esetének az elhárítására elegendő az áktív pihenés, megfelelő tartalmú alvás, kultúrált szórakozás, a súlyosabb esetekben hosszú szabad­ságra, esetleg szakorvosi gyógykezelésre van szükség. Azóhban Ugyanúgy mint egyéb betegségeknél, a túl- ('áradásnál is í ökozottabb figyelmet kell fordítanunk a megelőzésre. A leghatáso­sabb megelőzés a munka és a pihenés ésszerű meg­szervezése, a jó munkatár­si kapcsolatok, a rendezett családi és társadalmi élet és a helyes napirend, (A bratislavai „Üj Szó” cikke nyomón.) 1963. december 19. 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom