Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-19 / 299. szám
YTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKt XXII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM ÁRA: 80 fillér 1965. DECEMBER 19, VASÁRNAP A* 1966. évi népgazdasági terv A kormány Tájékoztatási Hivatala közli; A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1966 évi népgazdaság; tervet. Megállapította, hogy a népgazdaság 1965-ben az MSZMP Központi Bizottságának 1964 decemberi határozatában megjelölt módon, eredményesen fejlődött. Dolgozó népünk szorgalmas munkájával sikerült teljesíteni, egyes területeken kedvezően túlteljesíteni az 1965. évi népgazdasági terv számos fontos előirányzatát. Az ipari termelés emelkedésének körülbelül 80— 90 százaléka a termelékenység növekedéséből származik. A búza termésátlaga kimagasló volt, a hazai termés maradéktalanul biztosítja az ország kenyerét, a mezőgazdaság egészének termelése azonban nem érte el a tervezettet. A külkereskedelmi forgalom egyenlege valamivel kedvezőbb a tervezettnél. A 42 milliárd forintnyi beruházás nyomán sok új létesítménnyel, géppel gazdagodott az :par, a mezőgazdaság, a közlekedés, fejlődött a lakosság kulturális, egészségügyi ' és szociális ellátása, nőtt a lakások száma. Az eredmények mellett azonban több területen még csak kezdeti előrehaladás jelentkezik. További erőfeszítéseket kell tenni, hogy azt termeljék, amire a hazai és a külföldi piacon szükség van. a műszaki fejlesztés meggyorsuljon, a termelés gazdaságosabb legyen, a beruházási eszközöket jobban összpontosítsák, a munka- és az üzemszervezés javuljon, ik Az 1966 évi rfepgazdasági terv a következő fő célkitűzésekben foglalja össze a liarínadik ötéves tervidőszak első évének feladatait: El kell érni, hogy a nemzeti jövedelem, mintegy 4 százalékkal emelkedjék. Ez lehetővé teszi, hogy a lakosság fogyasztása 2,5—3 százalékkal, az állóalapok (termelési eszközök, lakóházai., oktatási, egészségügvi es hasonló célokat szolgáló épületek és felszerelések, közművek stb.) bővítésére fordított összeg pedig mintegy 4 százalékkal nőjön az ez évihez képest A beruházások jövő évi előirányzata 44—45 milliárd forint, ez az idei várható teljesítésnél 2—.3 milliárddal több. A terv a beruházási eszközök további összpontosítását írja elő. 196'6-ban mintegy 340 népgazdtságilag jelentős beruházást helyeznek üzembe. Ezek között van a pécsi erőmű 100 megawattos bővítése, a Borsodi Vegyikombinát kaprolaktám üzeme, a szegedi gumigyár, a szegedi textilgyár bővítése, a nagylaki pozdorjaüzem, a szolnoki paníifryár bővítése, a bajai hűtőház, több áruház és szálloda. A jövő évi új beruházások a későbbi fejlődés megalapozását szolgálják. Megkezdődik a 400 kilovoltos kooperációs távvezeték építése, a DCM mészüzeme, a szolnoki épületelemgyár, a miskolci házépítő kombinát, a lábatlani papírgyár-, a papírfeldolgozó ipari rekonstrukció, a nagykőrösi és a debreceni konzervgyár, a balatonfüredi és a balatonalmádi szállodák kivitelezése. Jelentős összegek jutnak a közúti járműgyártás fejlesztésére. A terv az ipari termelést az idei várható szintnél 4— 6 százalékkal magasabban irányozza elő. Az átlagos növekedés ütemét meghaladóan, 10 százalékkal emelkedik a vegyipar, 7 százalékkal a villamosenergiaipar és 6 százalékkal a gépipar termelése. A köny- nyűipar termelése kereken 4 százalékkal, az élelmiszer- iparé 2—3 százalékkal lesz magasabb az ideinél. Az energiahordozók termelésében és felhasználásában emelkedik a gazdaságosabb tüzelőanyagok aránya; mintegy 45 százalékkal nő a földgáz termelése. A lakosság szükségleteinek kielégítésére a belkereskedelem több árut kap. Feladatul tűzi ki a terv, hogy az ipari termelés jobban, rugalmasabban alkalmazkodjék az igényekhez. A bel- földi szükségletek kielégítésével együtt nagy gondot kell fordítani arra, hogy az export a jövő évben is tovább növekedjék. így kell biztosítani, hogy a szükséges mennyiségben lehessen beszerezni az emelkedő termeléshez nélkülözhetetlen nyersanyagokat, korszerűbb gépeket és berendezéseket az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a tudományos kutatás, a gyógyítás számára, valamint a Magyarországon nem termelt fogyasztási cikkeket. Mind a hazai, mind a külföldi piac igényeinek jobb kielégítése megköveteli a műszaki színvonal és a technológia folyamatos további fejlesztését, a termékek minőségének és korszerűségének állandó javítását, mindehhez a terv megfelelő anyagi fedezetet biztosít. Az iparban foglalkoztatottak száma a termelés szükségleteinek megfelelően nő, de a terv továbbra is szigorú takarékosságot követel meg a létszámgazdálkodásban. A termelés emelésének mintegy 80 százalékát a termelékenység növelésével kell biztosítani. Ehhez szükséges, hogy a létszámgazdálkodásban rejlő tartalékokat feltárják, gondos műszaki- és munkaszervezési intézkedésekkel is elősegítsék a termelékenység növekedését, s — az ügyvitel egyszerűsítése, a fölösleges adatkérések megszüntetése útján — csökkentsék az adminisztrációban foglalkoztatott dolgozók számát. A terv biztosítja az ipar anyagellátását, de az anyagokkal — különösképpen pedig az importanyagokkal — a legkörültekintőbben takarékoskodni kell. Továbbra is fontos feladat a felhalmozódott készletek értékesítése és indokolatlan növekedésük megakadályozása. Az eszközök hatékony fel- használásával, a műszaki színvonal fejlesztésével, a gazdasági munka javításával az ipar költségszíntjét. 1966- ban számottevően csökkenteni kell. Az országos építési terv közel 4 százalékkal magasabb az ideinél. A mezőgazdaság termelésének értéke — a terv szerint — 1966-ban mintegy 5 százalékkal lesz magasabb az ez évinél; ezenbelül a növénytermesztés mintegy 8 százalékkal, az állattenyésztés pedig 2 százalékkal nő. A mezőgazdasági előirányzatok biztosítják a lakosság ellátását, emellett lehetővé teszik a mezőgazdasági termékek exportjának növelését A mezőgazdaság részére a terv — többek között — mintegy 5000 traktort, 1500 gabonakombájnt, 7000 pótkocsit biztosit. Még inkább előtérbe kerül a komplex fejlesztés: jelentős beruházások szolgálják különösképpen az állattenyésztés, főként a szarvasmarha tenyésztés fejlesztését a zöldség- és a gyümöleltároló- és feldolgozó Kapacitások bővítését A hazai termelés növekedése lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaság az ideinél mintegy 5 százalékkal több műtrágyát használjon fel. A felvásárlás a jövő évben — az előirányzatok szerint — mintegy 5 százalékkal haladja meg az ideit. A terv azzal számol, hogy a megfelelő termelési intézkedések eredményeként, normális időjárás esetén, a gyümölcsfelvásárlás mintegy 35—40 százalékkal, a zöldségé pedig megközelítően 30 százalékkal nő. A terv szerint az állatok és állati termékek felvásárlása 2—3 százalékkal emelkedik. Az 1966. évi és a harmadik ötéves népgazdasági tervvel, valamint a jövő évi ár- és bérintézkedésekkel kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda és a Népszabadság kérdésekkel fordult Fock Jenőhöz, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjához, a Minisztertanács elnökhelyetteséhez: KÉRDÉS: Kérjük Fock elvtársat, adjon áttekintést a jövő évi terv lőhb céljairól és az ezzel kapcsolatos tennivalókról. VÁLASZ: Mindenekelőtt arra szelhetném a figyelmet felhívni, hogy 1966 évi tervünk kidolgozásánál messzemenően figyelembe vettük az idei terv végrehajtása során szerzett sokoldalú tapasztalatokat. Ez évi tervünket — az országunkat ért természeti csapások kedvezőtlen körülmények ellenére — eredményesen zárjuk. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a dolFolytatódik az ár- és belvizek elleni védekezés. Tovább építik és erősítik a dunai gátakat. Befejeződik a Zagyva és a Tárná árvíz- védelmi töltéseinek építése. Jelentősen javul a Tisza- völgy egyes területeinek vízgazdálkodási helyzete. A közlekedésben az áru- szállítás mintegy 5 százalékkal, a személyszállítás pedig 3,5 százalékkal emelkedik az ez évi teljesítményhez képest. A vasút újabb nagy teljesítményű Diesel- és villany- mozdonyokat kap. A korszerű vontatás részaránya az idei 35 százalékról 44 százalékra nő. Folytatják a Miskolc—Nyíregyháza közötti vasútvonal villamosítását. Bővül a vasút normál- és speciális teherkocsi, valamint személykocsi állománya. Az országos gépjármű közlekedés számára mintegy 3500 tehergépkocsi és 490 autóbusz beszerzését biztosítja a terv A korábbi évekhez hasonlóan növekszik a magangépkocsik száma. Folytatódik az úthálózat bővítése és korszerűsítése,. Elkészül a 7. számú autóút Budapest—Martonvásár közötti szakasza és 420 kilométerrel nő a portalanított utak hossza. A távbeszélőállómások száma kereken 22 ezerrel nő. A hajózás fejlesztését több hajó és uszály beszerzése segíti elő. A külkereskedelmi forgalom 1966-ban mind a szocialista, mind a tőkés országok viszonylatában tovább bővül. A terv előirányzatai gőzök és a vezetők megértették a párt múlt évi decemberi határozatát. Az év folyamán sikerült az eddiginél jobban ráirányítani a figyelmet ez export fontosságára. Ez egyebek között megmutatkozik abban, hogy — a korábbi évektől eltérően — az ipari termelési terv túlteljesítésének mintegy kétharmada exportálható termék. A népgazdaság igénye azonban az export további fokozását követeli meg. Ezért az új évben e vonatkozásban még nagyobbak teendőink. Az ipar termelési terve, véleményem szerint, túlteljesíthető. Ez azonban változatlanul csak ott kívánatos, ahol a többtermelés népgazdasági igényt elégít ki, s mindenekelőtt az export növelését szolgálja. Emellett azonban, különös tekintettel a kormány által hozott ár-, bér- és egyéb intézkedésekre, szeretném hangsúlyozni a belső ellátás fontosságát is. 1966-ban szerint a kivitel és a behozatal mintegy 6—8 százalékkal magasabb lesz az ez évinél. A terv 1966-ban is jelentős idegenforgalommal számol, és jó lebonyolítása céljából szállodák és turistaszállók építésére, campin- gek fejlesztésére, vendéglátóipari és kereskedelmi beruházásokra mintegy 250 millió forintot irányoz elő. A lakosság kommunális-, szociális- és kulturális ellátása 1966-ban tovább javul. Az állami építőipar kivitelezésében több mint 17 ezer, összesen több mint 50 ezer lakás építése fejeződik be, A közmű beruházások közül elkészül a gyöngyösi, a salgótarjáni, a sátoraljaújhelyi és a debreceni IV. számú vízmű, továbbá a budapesti felszíni vízmű bővítése. Uj víz- és csatornaberuházások kezdődnek Balassagyarmaton, Baján, Kőszegen és Magyaróvárott. A lakosság gázellátásának bővítésére Kecskeméten és Békéscsabán jelentősebb, másutt kisebb beruházások kezdődnek. 1800 óvodai hely, 400-nál több- általános iskolai és 215 középiskolai tanterem építése fejeződik be. Megkezdődik 204 általános iskolai és 127 középiskolai tanterem építése, A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a megfelelő korú gyermekek közel 50 százaléka óvodába járjon és valamelyest csökkenjen az általános iskolákban a kétműszakos tanítás. Az ez évinél 4000-rel több szakmunkástanuló kezdheti meg tanulmányait. Az egészségügyi ellátás javítását szolgálja 1200 minden valószínűség szerint szükség lesz olyan intézkedésekre, amelyek a tervezésnél figyelembe nem vehető de minden bizonynyal bekövetkező fogyasztási igénymódosulások kielégítését szolgálják. Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkatermelékenység gyorsabb növelésének lehetőségeit nem merítettük ki. Indokolt, hogy 1966-ban is, az ideihez hasonlóan, a termelékenység emelése legyen a termelés növekedésének fő forrása. Lehetségesnek tartjuk, hogy a tartalékok kiaknázásával, az üzem- és munkaszervezés javításával, a napjaink követelményeinek megfelelő nyilvántartási, elszámolási és adminisztrációs rendszer megvalósításával a termelés növekedésének mintegy 80 százalékát a termelékenység emelésével biztosítjuk. Ezt segíti a korábbi években beszerzett sok új termelési eszköz, a modern gyártási eljárótok bevezetégvógyintézeti, 800 szociális intézeti és 500 gyermekotthoni ágy létesítése, mintegy 1200 böcsődei hely építése. Az orvosi körzetek száma 90-nel, a szakorvosi rendelőórák száma napi 1200-zal nő. 1966-ban a munkásoknál és az alkalmazottaknál az egy keresőre jutó reálbér mintegy 1,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal emelkedik, s ez utóbbihoz hasonlóan nő — megfelelő termelés esetén — a parasztság egy főre jutó reálfogyasztása. A Minisztertanács ár- és bérpolitikai, valamint szociális jellegű Intézkedésekre is határozatokat hozott. Aa intézkedések több célt szolgálnak: növelik az anyagi ösztönzést; egyes fontos termékek termelői árait közelebb hozzák a tényleges termelési költségekhez; egyes árak emelésével, illetve leszállításával csökkentik a termelői és a fogyasztói árak között fennálló indokolatlan különbségeket; mérséklik a jelenlegi ár. és bérrendszer egyes aránytalanságait, s mindez előmozdítja az ipari és a mezögazdasagi termelés fejlődését. A mezőgazdasági termelés hatékonyabb ösztönzése céljából, továbbá annak előmozdítására, hogy a termelőszövetkezetek saját eszközeiből tudjanak minél több beruházást megvalósítani, 1966. január I-től fel kell emelni az állatok, egyes állati termékek és egyes növényfeleségek felvásárlás! árát. (Folytatás a 2. oldalon.) se és a korszerű anyagok mind szélesebb körű fel- használása. A dolgozók szilárduló munkafegyelme, lendületes munkája, növekvő tudása biztos alapot ad a mind nagyobb önállósággal felhatalmazott vállalati vezetésnek arra, hogy biztosítsa a termelékenység kívánatos növekedését. Noha a termelés összetétele a korábbi évieknél jobban megfelel az igényeknek, a termékek egy része még mindig készletként — részben felesleges készletként — halmozódik fel. 1965-ben lelassult az ilyen készletek növekedési üteme. Intézkedéseink eredményeként az előző esztendőkben felgyülemlett felesleges termékek egy részét értékesítették. Vonatkozik ez elsősorban a belkereskedelemre, ahol az elfekvő készletek mintegy 90 százalékát értékesítették csökkentett áron. Ez a lakosságnak több mint 1 (Folytatás a 3. oldalon) Fock Jenő nyilatkozata az 1966. évi feladatokról az új ötéves tervről, a jövő évi ár- és bérpolitikai intézkedésekről
