Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)

1965-11-17 / 271. szám

Záróakord előtt az építőipai Perdöntő érveket, meg­győző magyarázatot aligha­nem akkor kaphatnék az építőipar rendkívüli jelentő­ségéről, ha valóban az ille­tékesektől: a lakásra, új családi otthonra váróktól kérnénk erre választ. Pedig a lakásépítkezés csak egyik, bár arányaiban kiemelkedő tényezője az építőipar fel­adatkörének; emellett, ha közvetve is nem kisebb ha­tású a dolgozók részben mai, de főleg jövőbeni élet- körülményeire az ipar, me­zőgazdasági kommunális, oktatási stb. építkezések helyzete. Célszerű az idén készülő építkezések néhány adatá­val szemléltetni ezeket az arányokat; az állami építő­ipar 1965 első felében évi munkálatainak mintegy két­harmada volt új építmény, s ebből 5,3 százalék az ipa­ri, 10,1 százalék a mezőgaz­dasági és arányaiban a leg­magasabb 29,1 százalék a lakóházépítés. A számsor az idei nép- gazdasági terv egyik jel­lemző vonását is kiemeli: a múlt éveknél valamelyest kevesebb új építkezést kezdtek el, hogy az erőket jobban összpontosíthassák, az építkezések befejezését gyorsíthassák. A legfontosabb, szakmai műszóval „értékhatár fe- lett”-inek nevezett új beru­házások számát az idei terv 19G4-hez mérten csökkentet­te. Ami a számok nyelvén azt jelenti, hogy a múlt évi­nek kilencvenhat százalékát kell megvalósítani. Lényege­sen több beruházás építé­sét fejezték be ez év első felében, mint amit elkezd­tek. Ez jelentős javulás a előző évekhez képest. Ebben az évben valahogy az időjárás is jobban segí­tette az építőipar teljesíté­sét, a meleg ősz lehetőségei­nek kihasználásával sokat lehetett behozni a kezdeti lemaradásból. Több felada­tot kellett és kell jelenleg is megoldani építőiparunk­nak. Erre utalnak az év eddig eltelt időszakának az említett eredményeket kísé­rő „szépséghibái” is. A ter­vezett összpontosítási, kon­centrálási lehetőségeket pél­dául csak mérsékelten érlel­ték valósággá az építő­ipari vállalatok. Ezért nem egyszer előfordult, hogy egyes munkahelyeken anyaghiány és más szerve­zetlenségek miatt állások, másutt munkaerőhiányok mutatkoztak. Mindez együtt: az építési kötelezettségek még vi­szonylagos széthúzódó, de- koncentrált jellege, a tárgyi okokból is eredő késés, amelyhez egész sor „házon belüli” elsősorban munka- szervezési hiba járul, arra hívják fel a figyelmet, hogy 02 idei jamilás ellenére, el­maradást is kell pótolni. Országos problémákhoz nálunk még hozzá kell ten­ni a tervlemaradás meg­szüntetését is — kivéve a lakásépítést ahol nincs kü­lönösebb probléma — olyan intézkedéseket kell tenni amelyek a lakásépítkezése­ken túl nyúlnak. Azért, hogy a komolyabb fagyok beállta előtt teljesíteni le­hessen a téli munka feltéte­leit. Ha már a telet említet­tük, ez a záróakord ja az idei építőipari terv vázlatos összegezésének'. Az idei tervben való lemara­dás elsősorban abból szár­mazik, hogy az elmúlt év végén nem sikerült megfe­lelő számban és minőségben az áthúzódó beruházásokat elkészíteni. Az idén is éppen ezért szükséges rendkívüli körül­tekintéssel végezni a téli munkát. A vállalat által elkészített tervek és a tél beállta óta végzett munka azt igazolja, hogy érdemes téliesítéssel foglalkozni. Ezek a tervek és a kia­dott intézkedések egyedül nem oldják meg a felada­tokat. Napi ellenőrzésre van szükség, a téli időben vég­zett munkánál egy-két nap munkakiesés igen komoly késést eredményezhet. A múlt évben az volt a mérce, hogy az áthúzódó építkezések legalább hu­szonöt százalékos készültsé­gi fokot érjenek el a tél beálltáig. Rendkívül fontos, hogy az idén is •— a folyó felada­tokkal párhuzamosan lega­lább ilyen arányban készít­senek elő téli, illetve kora­tavaszi folytatásra épülete­ket. Ahol ez eddig nem si­került a fagy beálltáig kell ezt megtenni. A naptár fellapozása után észrevehetjük, hogy nem sok munkanap van hátra ez év végéig. A téli munka jó megszervezése lehetőséget teremt ahhoz hogy a nyil­vánvaló „évszak zökken tőt” mérsékelve, jövőre még gyorsabb ütemben emelked­hessenek az új lakások, üzemek, iskolák falai. Vcgh János Rétközberencs Iskolabuszok A Nyíregyházi 5. számú AKÖV-nek néhány terüle­ten még ma is gondot okoz a lakosság és a diákok uta­zásának megoldása. A na­pokban a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumtól két — egyenként 31 szemé­lyes — átalakított, személy- szállításra kiválóan alkal­mas autóbuszt kaptak, amit kizárólag a diákok szállítá­sára állítják forgalomba. Legtöbb probléma a diá­kok utazását illetően a fe­hérgyarmati járásban je­lentkezett. A távoli közsé­gekből csak nagy nehézség árán jutottak el a diákok az iskolába. Ezért most ka­pott két autóbuszt itt állí­tották forgalomba. Novem­ber 15-én reggel 6 óra 35 perckor az első járata el­indult Hermánszegről Cé- génydányád—Gyügye—Fe­hérgyarmat útvonalon. A másik járat Fehérgyarmat­ról indult ki 6 óra 58 perc­kor, Kisszekeres—Turricse és vissza. Délután pedig Fe­hérgyarmatról szállítják ha­za a diákokat. A két új autóbuszjárat ezen a területen lényegesen negkönnyíti a diákok is­kolába való járását, aminek megoldása már régen hú­zódott. A szabolcsi vadrezervátumban Négyezer élő nyúl exportra — Fácántelep a Lónyai csatorna mellett leesett az e’ső hó. Vad- nyul, fácán, fogoly nyomait mutatja. A Kemecsei Álla­mi Gazdasághoz tartozó 51 ezer kataszteri hold vadre­zervátumban bőven akad e nemes vadakból. Dankó András, a gazdaság íővadá- sza, most különös izgalom­ban él. Kezdődik a szezon. Miként mondja; a háló és a vadra. a láda elő van készítve a foglyok és nyylak befogá­sára. Különös vadászat, Nem puskával, hálóval mennek — Az idei tervünk 2 ezer darab fogoly, és 4 ezer élő nyúl befogása. A fogoly­nak, nyúlnak jó keletje van, Franciaországnak, Angliának, Ausztriának szál­lítjuk. A fogoly vadászatot pár napon belül megkezdik. A nyulak befogására de­cember elsejével kerül sor. 9 év — 80 ezer apróvad A Kemecsei Állami Gaz- daságban 9 évvel ezelőtt lé­tesítették ezt az „üzem­3900 felnőtt a mezőgazdasági szakmunkásképzésben Előkészítő tanfolyam a hat elemit végzetteknek Befejeződött a megyében az 1965—66-os oktatási idényre a helyi jellegű, me­zőgazdasági felnőtt szak­munkásképző tanfolyamok szervezése. Csaknem végle­gesnek tekinthető adatok szerint 52 helyen 1218-an második, 69 helyen pedig 1263-an a harmadik évfo­lyam anyagát tanulják. Az eddig szokásos első évfolyam azonban — a me­zőgazdasági szakmunkáskép­zést njVaosító rendelkezés értelmében — ebben az idényben nem indul. He­lyette 250 órás előkészítő tanfolyamok kezdődnek, amelyeken olyan felnőtt dolgozók is részt vehetnek, akiknek legalább a hat ele­mijük megvan. Az előkészí­tőt sikerrel elvégzők 2-szer 500 órás tanfolyamon foly­tatják majd tanulásukat. A tanfolyam sikeres befejezé­se után, akiknek nincs meg a nyolc általános iskolai végzettségük, tanulmányai­kat a dolgozók általános is­kolája hetedik, illetve nyol­cadik osztályában folytat­hatják, ha a különbözeti tantárgyakból osztályozó vizsgát tesznek. Az új módszernek kedve­ző hatása tapasztalható a megyében. A szervezés alap­ján 40 helyen 1400 felnőtt szövetkezeti dolgozó kezd', meg — az új tematikS alapján — még ebben a hónapban a 250 órás elő­készítő tanfolyamot. Csak­nem kétszázzal többen, mint amennyien az előző első évfolyamot kezdték. ágat”. Kilenc év alatt több mint 50 ezer nyulat, 30 ezer fogolyt, több mint ezer fácánt exportáltak. Az ex­port vad tenyészállatnak ke­rül külföldre. És hogy kifi­zető, arra jellemző, hogy egy nyúlnak az ára 16°, egy fogolyé 80 forint. Az évi bevétel az egymillió forint körül van. Sokan azt hiszik nincs sok gond ezzel a mun­kával, A fővadásznak más a véleménye. Őzek a ligetben — Hogy exportálni tud­junk, és hogy egyáltalán szaporodjon a vad a terü­leten, az számunkra ko­moly munkát jelent. A je­lenlegi vadállomány 13 ezer nyúl, hétszáz féeán, 5 ezer fogoly, és van már 140 da­rab őzünk is. A vadaknak sok az el­lensége. Róka, kóborkutya, macska, szarka, héja, szür­kevarjú, szajkó pusztítja őket. Nyolc vadászunk van, akik állandóan a területet járják. Általában havonta 5—10 róka kerül puskavég­re, ettől több kóborkutya, és macska. Persze nemcsak ragadozók, de vadorzók is tizedelik az állományt. Idén az időjárás is komoly károkat okozott. A Lónyai csatorna áradása költésben lepte meg a fácánokat, fog­lyokat. A gazdaságban a vadál­lomány pusztulását ma már próbálják ellensúlyozni. A Lónyai csatorna mellett Dankó András bemutatta egyik büszkeségét. Fácán és fogolytelep. Óriási drótket­recben 250 fácán és fogoly már mint „háziállat” él. Fogolycsibe infra­vörös fény alatt — A telepet két éve lé­tesítettük. 250 ezer forintért korszerűen felszerelt kelte­tőállomást rendeztünk be. A foglyok és fácánok már itt a telepen keltok. A befogott fácán és fogoly fogságban nem rak tojásokat, ha rak is, széjjelrúgja azokat. A telepen keltetett fácánok, foglyok kis mértékben há­ziállatokká váltak: fészkel­nek, nem tesznek kárt a to­jásban. Időn 6000 fogoly és fácáncsibét keltettünk. A csibe felnevelésére korsze­rűen berendezett óljaink vannak. M.-avörös sugarú melegítők alatt neveljük őket, és ha már alkalmasak az önálló életre, akkor szétengedjük valamennyit a rezervátumban. Megyénkben a legnagyobb tömegű apróvad a keme­csei rezervátumban van. Fácánnak, fogolynak jó fészkelőhelye akad a Ló­nyai csatorna mentén, ná­dasban, ártérben. A vad­nyúl is szereti azt a vidé­ket. De, hogy sok a vad, az már az emberek műve is. Most 600 élő állatot ex­portálnak, de jövőre, és az azt követő években egyre többet. Biztosítja ezt a szaporitótelep, S. JL egy vasárnapja Egész napos kulturális programot tartottak nemré­gen Rétközberencsen. Hogy miért, erre csak annyit mondtak a helyi rendezők: miért ne? Egyszóvel semmi különös indok nem volt, csupán annyi, hogy ez jó, ez kell még többször a jö­vőben, A hanglemezes elő­adás, irodalmi est, és egy ki mit tud vetélkedő töl­tötte be többek között a kis falu egy vasárnapját. tz is vaiann't A kultúrház nagyterme zsúfolások telt. Divat a ki mit tud —, ezzel a gondo­lattal foglaltunk helyet a nézőtéren —, mi tagadás, mosolyogva. De amint pe­regtek a kérdések ég a vá­laszok, egyre inkább el kel­lett ismerni a vetélkedő létjogosultságát. Két pa­raszt gyerek, egy ipari ta­nuló és az agronómusgya- kornok kislány harcoltak a színpadon az elsőségért. De talán nem ez volt a legiz­galmasabb, Hanem az a harc, ami a nézőtéren folyt. A kérdések nem vgltak túl könnyűek, tekint­ve, hogy az ifjúságnak szóltak. Az irodalom, a technika és a napi politi­ka ismerete csakúgy szük­séges volt hozzá, mint a mezőgazdasági gyakorlat. S amint elhangzott egy-egy kérdés, az elégedetlenség morajlott végig a termen: ez is valami? Hisz erre mindenki felelni tud! Ugyancsak mentegetőzött a rendező pedagógusnő. mondván, hogy nem tudta, milyen fokon állítsa össze a kérdéseket. De majd leg­közelebb alaposan megvá­logatja. Mennyi minden kell . . . Az izgalmas másfél órán tökéletesen elfeledte gz ember, hogy Rétközberen­csen van, ebben a főútvo­naltól kieső községben, a kisvárdai járásban, ahol — kénytelen aztán erre gon­dolni — két évtizede még, hiába hangzottak volna el ezek a kérdések. Nem is lett volna hol. Es még sok minden más sem lett vol­na. Mert, nem is olyan egyszerű dolog egy ilyen vetélkedő. Kell hr.izá: kul­túrház, nagyterem, villany. Kell érdeklődés, igény. Kel­lenek rendezők, akik tár­sadalmi munkájukat, va­sárnapjukat szívesen áldoz­zák. Kell bizonyos jólét, hogy a község szinte tel­jes fiatalsága és a felnőt­tek jórésze is megfelelően öltözve jöjjenek erre a ta­lálkozóra. Kell egy társa­dalom, amely ilyen alkal­mat ad a széles körű nép­művelésre. És kell egy meglepően művelt, nagy érdeklődésű ifjúság, olyan, amilyen két évtized előtt még ismeretlen volt. Városi színvonal Magukat a pedagóguso­kat is meglepte ez a ve­télkedő; hangja, forró han­gulata, sikere. Meglepte az egész nagyterem tudása. Pedig ezek a pedagógusok ott élnek. Ebből következik, hogy vajon, nem általáno- sabb-e ez, a tapaszfalat? Számolunk-e minden mű­velődési vonatkozásban az­zal a ténnyel, hogy roha­mosan megnőtt hazánkban az emberek általános isme­rete, és hogy felnövekvő­ben egy olyan ifjúéág, amely tudásban, igény városi színvonalat nyújt kér a legkisebb faluban És ha számolunk: nem i csüljük-e alá ennek a gy, saságnak ütemét? Elegt dők-e a művelődés, szói kozás jelenlegi eszköze Erre máris biztos válás adhatunk: nem. Hiszen e ben a kis faluban félte attól, hogy sikerül-e eb gendő nézőt biztosítani eg. napon, több rendezvényit És majdcsak szűk lett nagyterem. Féltek a ki m tűdtől, és a kérdések tűi könnyűeknek bizonyultak. S ha hozzávesszük, hogy ezen a napon a vadászok­nak is közös programja, — talán körvadászata é# együttes ebédje volt, a telt házak még inkább bizonyí­tanak. Hová lelt Y Nem is tudom, hogy ke rült szóba, a tsz párttitká ra mesélte, hogy élt a falú ban egy ember, aki az el sö világháború után ál mot látott. Az álom arr. szólította, hogy külföldr menjen, mert ott várja , boldogsága. Itt liagyta ess ládját, gyermekeit és el ment, s azóta sincsen hi róla. Hol van már ez misztikumban szódéig! nyomortól babonás, tudat lanságban vergődő falu De hol van az a Rétközbe rencs is, amelyben mé idegenkedtek a kultúrház tói? A fejlődés egyre gyorsa! Talán jobban, mint ahog azzal számolunk. A ki mi tud kérdésre egy egész fa lu válaszolt, s ez a válás öröm és milyen eígon*ívl- koztafó. Sipkay Barn» Ez évben 1410 vagon fe­hér és piros almát vásárolt fel a Nyíregyházi Almatá­roló. A két almaféleségből eddig 1190 vagonnal szállí­tottak el a belföldi és Kül­földi megrendelésre. A 439 vagon felvásárolt fehér almából exportra 271 vagonnal, belföldre pedig 160 vagonnal szállítottak. Jelentős mennyiséget kapott az ipar is. A fehér alma export elsősorban a Szovjet­unióba irányult, összesen 1200 vagon konzerv exportra A Nyíregyházi Konzerv­gyárban a jövő héten meg­indul a zakuszkagyártás. Az előirányzat szerint a szezonban négyszáz vagon­nal kell gyártani. Ezt a konzervféleséget — mely Magyarországon szinte tel­jesen ismeretlen — kizáró­lag a Szovjetunióba fogják szállítani. A gyár jelenleg málna­befőttet és uborkát szállít Angliába, uborkából pedig Ghana is vett. Angliával mostanában kiszélesedtek a gyár kapcsolatai, hiszen az oda diszponált tizenkét va­gon szilvapuding nagyobb részét is kiszállították már. Hamarosan megkezdik az almabefőtt és a pudding- alma gyártását. Különösen az utóbbi terméktől vár­nak külföldi sikereket, el­sősorban Angliában. A gyár legdrágább alma- termékét, a sűrítményt elő­re láthatólag Svédországba fogják exportálni. (Nemrég svéd vendége volt a gyár nak, s a látogatás eredmé­nye nagyobb üzletkötés lesz.) Az almasűrítmény — melyet kint üdítő ital alap­anyagként használnak fel, — szállítása valószinüleg tavasszal kezdődik, gyártá­sát azonban máris megkezd­ték. Ezen a héten kihúzzák a gyár iparvágányáról az idei 1200. külföldre cím­zett vagont. Ez egyben azt j is jelenti, hogy a gyár tel­jesíteni fogja évi export- előirányzatát. 137 vagonnal. Csehszlovákia negyven, az NDK nyolcvan, Svájc 13 és az NSZK egy vagon fehérárut kapott. A felvásárolt 962 vagon piros almából eddif 759 vagonnal szállítottak e Ebből exportra 677 vagor nal. További exportszállí­tásra még 327 vagonnal hűtőházban tároltak. Piros almából a Szovjet­unióba 76 vagonnal küldtek. Csehszlovákiába több mint félszáz vagon, az NDK 16 vagon. Svájc három, Auszt­ria négy, Hollandia egy va­gon árut kapott, A tava­lyihoz viszonyítva lényege­sen több piros almát vásá­rolt az NSZK és Finnor­szág. Az előbbi 115 vagon, a finnek pedig 29 vagon árut kaptak. Uj partner­ként jelentkezett az idén Lengyelország, ahova 54 va­gon piros almát indítottak útnak. Az almatároló az állami gazdaságoktól még további 113 vagon almát vett át hű­tőházi tárolásra, így össze­sen 440 vagont tárolnak télre. A meglévő és még felvá­sárolandó árukból további exportszállítmányokat indí­tanak útnak. A diszponáló* elsősorban szovjet, finn és a két német állam felé irá­nyul. 1965. november 17. 9 jelentés a Nyíregyházi Almatárolóból: ü 948 vagon külföldre ii tTJ partner Lengyelország iái! 440 vagon téli tárolásra

Next

/
Oldalképek
Tartalom