Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)

1965-11-14 / 269. szám

A bűnig ? Az anyánál sokáig nem volt boldogabb ember. Az élet neki, személy szerint, nem sokat adott ugyan: a háború elrabolta férjét, s 6 egyedül maradt négy gyerekkel. Feles­leges magyarázni mennyit küszködhetett ez a parasztasszony, míg felnőttek a gyere­kek. János, a nagyob­bik fiú diplomás, veze­tő ember az egyik fő­városi vállalatnál. A két lány dolgozik már; másfél éve a kisebbik fiú is befejezte egyete­mi tanulmányait. Úgy tűnt: a valamikor apa nélkül maradt család révbe jutott, s a korán megöregedett anyára könnyebb napok vár­nak. Ekkor még nem sej­tett semmit a mama. Arra gondolt, hogy a kisebbik fiú is bátyja nyomdokaiba lép, s munkáját szerető, ren­des ember lesz belőle. Valamit azonban nem tudtak, sem ő sem a testvérek. Azt, hogy Géza az ital rabja lett. Az évfolyamtársak látták csak, amint haj­nalonként ittasan haza­érkezett, hogy a koráb­ban szorgalmas fiú egy­re kevesebbet tanult. A diplomaosztást kö­vető banketten is csú­nyán leitta magát. A> évfolyamtársak legyin­tettek: elveszett ember. János, a bátyja akkor már sejtett valamit. Gé- :a túl sok pénzt kért tőle, bármennyire is hihető történetekkel in­dokolta ezt. Többször részegen kereste fel bátyját, aki figyelmez­tette: vigyázz az itallal, nagy bajok lehetnek be­lőle. Géza elfoglalta első munkahelyét: eltelt nyolc hét és otthagyta. Azzal érvelt; ott nem „ud továbbfejlődni. Elhallgatta, hogy mind­össze csak két hétig dolgozott, később csak nagyritkán ment be a aivatalba, akkor is it­tasan. János hitt neki. Ál­lást szerzett, pénzt adott, amelyből két nap múlva már egy cillér sem volt Géza .sebében. Az uj állást három hónap múlva i gyszerűen otthagyta, s hazautazott a mamához, ds mit el nem hisz egy anya a fiának; s mit meg nem tesz érte? F6- „ött, mosott rá, pihen­tette. A fiú pénzt kért ;őle és csúnyán berú­gott. A tanácstalan asz- szony írt Jánosnak, aki jött is, szigorú arccal, ;_s azzal a szándékkal, hogy segít. A faluhoz közel állást talált Gé­zának. Megint csak ita­los napok jöttek. _ Bot­rányos falusi esték, s a fiatalemberről beszélt már mindenki. Az anya nem mert az emberek szemébe nézni, a két lány lehajtott fővel járt munkába. Gézának már nem számított semmi. Ha pénzt talált az asztalon, vagy a párna alatt, sző nélkül zsebre tette. És megint csak otthagyta a mun­kahelyét. Ennyi a történet Gé­za nem lopott, nem csalt, nem ölt, „csak” egy családot tesz tönk­re anyagilag, s talán erkölcsileg is. A maga sorsának szerencsétlen­ségét mások nyakába akasztja. A segítséggel visszaélt, a bizalomra méltatlannak bizonyult. Senki nem tud neki megálljt parancsolni. A törvénnyel mérhető bű­nig kell eljutnia, hogy megfékezhessék? H. S. Az őszi-téli divatról Lezajlottak a divatbemu­tatók, végignéztünk sok száz modellt, s megállapít­hatjuk, hogy sok érdekes­séggel és szépséggel lepett meg az új divat. A Ruhaipari Tervező Vállalat bemutatóját az őszi erdő színei, az egysze­rű és praktikus vonalvezetés és a harmonikus megjelenés jellemezte. Az idei divat nem hoz forradalmi újdonságokat, de sok-sok ötletet ad a szabás­hoz, díszítéshez, részlet­volt, raglánujjal, elől húzó­zárral. Sötétkék szűk hosz- szúnadrág, rövid szárú gu­mitalpú kiscsizma tartozott az öltözékhez. Ehhez is, de a téli kosztümökhöz, kabá­tokhoz is érdekesen kötött, horgolt kozmos:|jpkákat mutattak. Ez a fejre simu­ló, áll alatt gombolt sapka­fazon bizonyára nagy di­vat lesz, mert jó meleg, s otthon bárki elkészítheti. Legdivatosabb a kötött ruha. Szabása rendszerint egyenes, emlékeztet a zsák­ruhákra, de visszahajtó ma­gas nyaka és csuklóig érő hosszú ujja van. Derékban keskenyebb, vagy szélesebb övvel fogják össze. Ez a ruhaforma is olyan, ame­lyet otthon bárki elkészít­het és saját fahtáziája sze­rint színezéssel, kötésmin­tával tehet változatossá, egyénivé. A divatbemutató­kon nem szerepelt szoknya­blúz. Helyette a tervezők télre, a hűvös napokra, praktikusabbnak tartják a kötényruhát. Anyaga szür­ke, barna, egyszínű szövet. Felül kerek, hegyes, szögle­tes kivágással, a szoknyaré­szen egyenesen, vagy tű­zött szembehóllal készült. Kockás szövetblúzzal, ma­gasnyakú pulóverrel szép. Az alkalmi ruhák legdi­vatosabb anyaga a gloké, a fémszálas brokát, a csipke és a bársony. Legdivato­sabb fazon pedig a kis­kosztüm. Színben a sötét­kék feketemintázott és a kék vezet. Az alkalmi ru­hák gallérszegélyét gyöngy­gyei hímezik és gyakori a nagyszemű gyöngyből ké­szült gyöngygomb. A divatbemutató alapján elégedetten nyugtáztuk, hogy az idei őszi divat szí­ne) világosabbak, kelleme­sebbek. A téli divat pedig figyelembe vette, hogy hi­degben a legtöbb nő fázik. Alkalmakra: zsákvonalú ruha fém-zálas anyagból. A kivágás korül gyöngyh'm- zéssel. (Foto: Csuzi Zsuzsa) Végre a divat is a meleg holmikat tette divatossá. A kucsma, a danulon bé­lés, a sok szőrme, a térdig érő csizma, mind arról vall, hogy az idei téli divat nem­csak szép, hanem oko6 is. <k) ORVOSI TANÁCSADÁS: ínysorvadástól a — foghullásig Dolgozó nőknek jó meleg öliözet: hosszú, csizmába tűrt szűk nadrág. Három­negyedes, bundából éses ka­bát, gyapjúsapkával. megoldásokhoz, s Így ala­kítással, új kiegészítőkkel a tavalyi ruha is divatos és elegáns lehet. Az őszi-téli szezon be­mutatóin a kabátoké a leg­fontosabb szerep. A bemu­tató alapján őszre a szö­vetből, ballonból készült kabátok anyaga könnyű, gyakori a kockás minta kü­lönféle változata. Kedvelt a mintás kabátokon az egy­színű, kötött gallér. A spor­tos kabátokat kockás min­tájú, élénkszínű sállal, ke­rek puha sapkával egészí­tették ki. A télikabát anyaga mo­her, tweed. Az új divat­szín a bordó, a bronzvörös, az olajzöld, a mustár­sárga, ismét divat a csauszín. A kabáto­kat szőrmegallér díszíti. Az egyenes szabás mellett a kabát alja kissé bővül, az ujj pedig raglánszabású. A divattervezők szerint legideálisabb viselet télen is a kosztüm. Természete­sen anyaga puha, meleg, kabátja bélelt, jóval csípőn alul ér. Gallérját prém dí­szíti, magas szárú csizmá­val, szőrmekucsmával, sőt muífal mutatták be a ma- nekenek. Ez lesz a tél leg­divatosabb ruhadarabja. Azoknak a nőknek, akik nagyobb távolságról járnak munkahelyükre — a sportos öltözéket ajánlják. A leg­praktikusabb modell egy sötétkék, tűzött orkánkabát Sokan vizsgálják aggodal­masan a tükörben fogaikat, ha úgy vélik, hogy foghú­suk lejjebb húzódott fo­gaikról. Nagy ilyenkor az ijedtség, hogy meglazul, ki­hull a fbguk és műfogsort kell csináltatniuk. Bár ez legtöbb esetben túlzás, de tagadhatatlan, hogy a szuvasodás után a foginysorvadás a leggyako­ribb oka a fogak elvesz­tésének: az elveszett fogak egyharmadáért felelős. A foginysorvadásnál nem csupán az iny megbetege­déséről van szó, hanem a íogágyéról Is. A fogágy, a fog helye a csontban, egy­ben a fog támasztó és rög­zítő szerkezete is. E szer­kezet bármely pontjának meggyengülése, betegsége, a fog szilárdságának rová­sára mehet. A fogágy beteg Az a betegség tehát, amelytől oly sokan retteg­nek, nemcsak a foginy, ha­nem a fogágy pusztulásával Is együtt jár, ezért a beteg­ségeket fogágy betegségeknek hívjuk. E betegségek hosszú lefolyásúak, s ha idejében nem kezelik: sok kellemet­lenséget és állandóan visz- sza-visszatérő panaszokat okoznak. A leggyakoribb fogágy betegség a fogínygyulladás, amelyre főleg az étkezés­kor tisztításkor mutatkozó enyhe vérzés jellemző. Ha fogkő rakódik le, az iny nem tapad feszesen a fogakhoz. Ez kezdetben nem is okoz olyan panaszt, amiért korunk elfoglalt, ro­hanó embere orvoshoz for­dulna, de ebből alakul ki a fogágy betegség követke­ző típusa; a fogágysorva- dás. Erre Jellemző, hogy az iny halványrózsaszin lesz, és visszahúzódik a fo­gak nyaki részéről, A fo­gak még szilárdabban áll­nak, csak a fog koronája tűnik nagynak, mert a fog­iny már a gyökéri részen tapad. Ez a folyamat hosz­Lapozgafás a szakácskönyvben: Recúpfok MUST Aki nem termel szőlőt, s mégis szeretne mustot in­ni, az vegyen pár kiló, jó érett szőlőt. Jól megmosva, leszemezve, kézzel törje át, majd ritkaszövésű vászon- zsákocskán keresztül jól préselje ki. Egy napi pihen­tetés után lehet a mustot üvegbe szűrni. Minden öt liter mustra egy lapos ká­véskanál szalicilt kell ráten­ni, úgy, hogy a must tete­jén legyen. Tüllel kell le­kötni és egy hónap múltán lehet az üvegeket leduga­szolni. Nem forr ki, édes és vitamindús, kellemes Ital télen is. ZÖLDBAB FŐZVE GŐZBEN Fiatat lányoknak: búza­vlrágkék vatellnnel bé'elt kapucnis kosztüm. A ka­pucni, a kézelő fehér bá­rányprém. A gyenge, széles hüvelyű zöldbabot megtisztítjuk, megmossuk, és —• ha leves­nek akarjuk, akkor keskeny rézsútos darabokra vágjuk, ha pedig főzeléknek tesszük el, akkor hosszában, majd keresztben szeljük el. Bö sós vízben 5 percig elő­főzzük, azután hideg vízben lehűtjük és leszűrjük. Pa- tentzárós Üvegbe tesszük, és ráöntjük az előre elkészített fölforralt és kihűtött sós vizet. (Egy liter vízhez 2 de­ka sót veszünk.) Az üvege­ket lezárjuk, és 60 percig gőzöljük. Másnap újból tűz­re tesszük, és 30 percig forraljuk, Ha nincsen pa­tentzárós üvegünk, szintén így Járunk el, csak miután Üvegbe tettük a babot, sós­ecetes vizet öntünk rá- Szalicilt szórunk a tetejére, hólyagpapírral szorosan le­kötjük, és két napon kerese­tül kigőzöljük. PARIZERPOG ACS A Hozzávalók: 10 dkg pan­zer, 2 zsemle, 1 tojás. A pai izert húsdarálón le­daráljuk, vagy késsel finom apróra vagdaljuk. A zsem­léket áztatjuk, majd kicsa­varjuk. Egy nyers tojással és sóval, borssal ízesítve összedolgozzuk. Tojásba, zsemlemorzsába mártva forró zsírban kisütjük. Úgy formázzuk, mint a fasírtot. Kerekre vagy hosszúkás sze­letekre is vághatjuk. Sós vízben főtt burgonyával vagy rizskörettel, salátával tálaljuk, de főzelékre is ad­hatjuk. TÖLTENI VALÓ PAPRI­KA A nagy zöldpaprikát csu- májától és magjától meg­tisztítjuk. Forró vízben meg­mossuk, vagy ha erősnek ta­láljuk, leforrázzuk. Üregével lefelé szitára rakjuk, hogy lecsurogjon. Ha megszüc- kadt, 4—5! darabot egy­másba rakva bő szájú üveg­be tesszük. Az üveget szi­tán áttört paradicsommal teletömjük. Szalicilt teszünk rá, szorosan lekötjük és 20—25 percig gőzöljük. szú évekig eltarthat, akár évtizedekig is, és néha a fognyak érzékenysége hideg fagylaltra, forró feketekávé­ra, az amit a beteg pana­szol. A későbbiek folyamán étkezéskor enyhe nyomás- érzékenység mutatkozik, ez azonban már a fogágy el­fajulásának egyik jellemző tünete. Kezdetben a lelső elülső fogak közötti hézag megnő, s a fogak kifelé dőlnek. Ezt követően az al­só fogaknál jelentkezik ugyanez a tünet. Azokon a helyeken, ahonnan a fog elvándorolt, rések un. ta- sakok keletkeznek. E nyi­tott tasakokba nyál, étel­maradék, baktérium kerül, ez utóbbik gyulladást, geny- nyesedést idéznek elő az iny alatt. A tasakok kör­nyékén a foginy megduz­zad, kipirosodik, tályog keletkezik, a tasakból vá­ladék, genny ürül. Ilyenkor lazábbá válik már a fog­meder is, mert a fogágy csontálloménya pusztul; a fog kiemelkedik a helyéről és a fokozódó lazulás a fo­gak elvesztéséhez vezet. Az inysorvadás, foglazu­lás gondolata, azért tölt el sok embert félelemmel, mert úgy tudják, hogy az orvostudomány nem isme­ri ennek a betegségnek az okát. Ez a nézet helytelen, mert a szakemberek sok­szor megtalálják az okokat, amelyek a fogágy pusztu­lását okozzák. Csupán né­hányat sorolunk fel ezek közül. A lazulás okai A fogakon tévő lepedek, már maga is elégséges ah­hoz, hogy az iny gyulladá­sát, majd a visszahúzódá­sát okozza. Vegyi ártalmak is előidézhetik e kórképet, olyan üzemekben, ahol sa­vak, lúgok, klór, és más ártalmas gőzök vannak a levegőben. A foglazulás gyakori oka az ideges em­bereknek az a rossz szoká­sa, hogy éjszaka görcsö­sen összeszorítják fogaikat. Végül említsünk meg két gyakori okot: a cukorbeteg­séget (ha nem kezelik meg­felelően) és a nagyobbfokú vitaminhiány. A fogágy betegségeinek tehát sokféle oka lehet. Ennek megfelelően nincs egy fajta' csodaszer sem, amely a fogak tartós szi­lárdságát biztosítaná. De hadd adjunk néhány jó tanácsot! Elsőrorbán a he­lyes étrend összeállítására kell felhívni a figyelműket. A táplálék tartalmazzon ásványi sókat, vitamino­kat. A napi étrendben ajánlatos a tejtermék, fő­zelékféle, és a friss gyü­mölcs fogyasztása. A mo­dern konyhaművészet szin­te emésztésre készen tá­lalja az ételeket, pedig a rágás öntisztító hatását nem lehet pótolni. Szeretnénk felhívni fi­gyelmüket a rendszeres fog­ápolására étkezések után, de az esti fogmosásra feltét­lenül. Összefoglalva; csak a szakembertől remélhető, hogy tisztázni tudja a fog­inysorvadás okát, s a meg­felelő kezelést is meghatá­rozza. Forduljanak tehát bizalommal szakorvoshoz panaszaikkal, mert csak az ő segítségével lehet meg­hosszabbítani a veszélyez­tetett fogak életét Dr. Fertői Eleméi ti 1965. november 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom