Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)
1965-11-11 / 266. szám
Új könyvek A képzőművészetek barátainak három új könyvvel kedvez a kiadó. A Jugosla- vija Kiadó Beograd Ismeretien Degas és Renoir műiéit címmel a két művésznek mintegy hetven olaj és pasztell festményét és vázlatait tartalmazza. A Képzőművészeti Alap gondozásában jelent meg Jean Vergnet-Ruiz és Michel Laclotte közös könyve, a Francia múzeumok. Mint ahogy az alcím mutatja, a könyv az egész francia festészetet felöleli. A Corvina Kiadó a Művészet Kiskönyvtára sorozat LXXI. köteteként László Gyula tanulmányát adták ki Borsos Miklósról. A Magyar Helikon kiadásában jelent meg Goethe nagy önéletrajzi műve, a Költészet és valóság. Mezőgazdasági mérnökök részére dr. Fábián Gyula szerkesztésében jelentette meg a Mezőgazdasági Kiadó az Állattan című régvárt szakkönyvet. A háziasszonyok részére kiadták a Kézimunka 1X1 című hasznos kézikönyvet. Hazánkban először kerül forgalomba a Német—magyar mezőgazdasági szótár. E . L. L. Holnapra több kell! A hodászi Béke Tsz a mátészalkai járásban az elsők között szokta tartani zárszámadó közgyűlését. A napi programokból már ezúttal is „kiiktatták” a szántóföldi munkákat, a betakarítást. Demeter Imre főagronómus inkább szállításokról beszél, ami főleg építőanyag-hordásra, kövér marha és termékek vitelére vonatkozik. EGYÜTT A CSALÁDTAGOKKAL Egy dátumot különös figyelemmel tartanak számon: október 9-ét. Azóta kikelt és szépen zöldell az őszi vetés. Ezzel kapcsolatban Illyés Lajos elnök magyarázza: — A tapasztalat siettetett bennünket. Idén például hazai búzából 15, intenzívből 18, rozsból 10, árpából 18 mázsát csépeltünk holdanként. A tavalyi igyekezetnek köszönhetjük. Ami mégis a betakarítást illeti, mindössze pár napra való almaválogatás, minősítés, csomagolás, silözás és mélyszántás vár elintézésre. Szováti Gusztáv főkönyvelő gyors számítást végez: a Immár harmadszor rendezték meg az országos grafikai bicnnálét. A mostani, a miskolci seregszemlén hetvenkét művész kettőszázhuszonnégy alkotását mutatják be. Képünkön: Részlet a kiállításról. • betakarításnál 5 hold körüli terület jutott egy tagra. — De ez is úgy ment, mint a nyári munka: a családtagokkal együtt. Tagok, családok neveit nehéz lenne kiemelni: egységes volt a szorgalom a Béke Tsz-ben, Az almavá- logatásftál 90 százalékban nők vannak. Lőrincz István, elnökhelyettes szavával: „a férfiak erősebb munkán tartják a kezüket”. /ÜTÖTT ERŐ MÁSOK SEGÍTÉSÉRE Többször elhangzik a „rend”, „fegyelem” szó. Indok: enélkül aligha tartoznának nemcsak a járás, de a megye legjobb tsz-ei közé. — Közel se kényszerről van szó — hangsúlyozza az elnök. — A tagság maga látja ennek szükségét. Egy példa: közgyűlési határozat van rá, hogy a prémiumot nem lehet addig kiadni, többek között kukoricából, napraforgóból, míg a szár is nincs rendbe téve, vagy burgonyánál a válogatás, a közösben maradt prizmázá- sa. És ezt a határozatot betartják. így érthető, miért nincs itt belső akadálya a munkák folyamatának, a mé y- szánlasnak sem. ügy any- nyira, hogy a közösség erejéből még segítségadásra is futotta. Négy gépük a válláji Rákóczi Tsz-nek mintegy 120 holdon végzett vetőszántást. SZORGALOM EREDMÉNYE A főkönyvelő szerint „nagy érvágásnak" tekinthető a iíőzel három és tél millió forint tervezett bevétel kiesése almából. De azt tartják, hogy a szorgalom ennek ellenére is megadta amit adhatott. A rossz időjárásban, a fertőzések sorát okozó nyárban kettőzött erővel kellett őrt állni, dolgozni. S az egész észtén- dobén becsülettel dolgozó családok elérik a szövetkezeti gazdálkodás után a 35-—40 ezer forintos jövedelmet. Szeőcs István gépészmérnök, aki alig fél éve került vissza községébe, dicséri a traktorosokat. Ugyanig az őszi hajrában egyetlen gépük sem kényszerült nagyobb meghibásodás miatt hosszabb tétlenségre. Személyesen ellenőrzi a munkát, karbantartást, kapacitáskihasználást, s nemcsak irányítja, maga is részt vesz az esetleges javításoknál. Úgy tervezi, télen továbbképzést tart a géppel dolgozók részére. — Nem elég a puszta jó szándék, a minimum ismerete. Holnapra több kell — így mondja. S a tagoknak hasonló a véleménye. Asztalos Bálint Az őszi vetések védelme A mezőgazdasági termelő üzemek legfontosabb teendői közé tartozik most az őszi kalászosok védelme: azokon a területeken, ahol vetés előtt nem fertőtlenítették a talajt, nagyobb arányú esócsárló és a mocskospajor fertőzésre kell számítani. Ahol a esócsárló és a különböző fejlettségű mocskospajor együttesen található, a holdanként számított 2,5—3 kilogramm Hungária OL 40-es permetezőszer, vagy 1,5—2 kilogramm Lard-tox OL permetezőszer bizonyul leghatásosabbnak. Rendkívül fontos, hogy a figyelőszolgálatot mindenütt szervezzék meg, s a fertőzés észlelése esetén azonnal kezdjék meg a védekezést. A jövő évi kukoricavetésterületek vegyszeres gyomirtását — különösen a szárazabb talajú vidékeken — ajánlatos már most az ősz folyamán elvégezni. Szerdán a Földművelés- ügyi Minisztériumban dr. Soós Gábor miniszterhelyettes elnökletével ülést tartott a Mezőgazdasági Minősítő Tanács. Az ülésen megvitatták és elfogadták az új növényfajták elismerésének minőségi követelményeit. A Mezőgazdasági Minősítő Tanács most több mint 80 féle, a nagyüzemekben termesztett valamennyi fontosabb szántóföldi és kertészeti nővére megállapította a köztermesztés igényeit, amelyeket az új fajták nemesítésénél, illetve a külföldi fajták honosításánál figyelembe kell venni. A legfontosabb követelmények: alkalmasak legyenek a gépi betakarításra, jól hasznosítsák a műtrágyát és az öntözést, s ellen- állóak legyenek a betegségekkel, valamint az időjárási szélsőségekkel szemben. Irodalmi hagyományaink ápolása Bér a IV. Országos Múzeumi Hónap október 31-én lezárult, a múzeumi szakemberek még nem fejezték be ezzel kapcsolatos munkáikat. A statisztikai összesítés mellett most folyik az eredmények értékelése, melyből kellő tapasztalatot kell leszűrni a múzeumok következő, 1966. évi népművelési seregszemléjéhez, Néhány tanulság máris egyre világosabban körvonalazódik, mellyel véleményünk szerint a népművelés dolgozóinak a jövőben fokozottabb mértékben kellene törődnie. Szabolcs-Szatmár megye területén, közelebbről a fehérgyarmati járásban október folyamán két irodalmi múzeum kezdte meg működését. A szatmárcsekei „Kölcsey Ferenc emlékszoba” és a tUnyogmatolcsi „Zalka Máté emlékszoba” megnyitó ünnepségein több ezren vettek részt, e kiállításokat azóta is íiépes csoportok látogatják. Mindez — a Fehérgyarmati Járási Tanács szervező készségén kívül — azt mutatja, hogy a lakosság részéről komoly érdeklődés mutatkozik megyénk irodalmi nagyjainak megismerése iránt; tehát számolnunk kell az irodalmi, munkásmozgalmi hagyományaink fokozottabb ápolásénak feladatával: Pl. a szatmárcsekei ünnepségekre eljött egy csepeli ko« hász, aki előzőleg az újságokból szerzett tudomást a nagy eseményről. Sosem járt erre, Penyigéig vonattal, onnan gyalögszerrel (14 km) tette meg útját. Mint mondotta, mindig vágyott arra, hogy a Himnusz költőjének környezetével megismerkedjék.' A matol- csi ünnepségeken megjelent Lőcsei József né, aki örömmel beszélgetett nagybátyjának, Zalka Máténak hajdani cimboráival. Most, a múzeumi hónap alkalmával nemcsak Kölcsey Ferenc és Zalka Máté emléke került előtérbe. A lakosság köréből a megyei múzeum innen is, onnan is Petőfi Sándorra, Móricz Zsigmondra, Szamuely Tiborra, Korányi Frigyesre stb. kap fontos adatokat; itt is, ott is egy- egy emlékmúzeumot lehetne létesíteni, de legalábbis egy-egy emléktáblát kellene elhelyezni. A „Kölcsey Ferenc”, majd „Zalka Máté emlék- bizottság” volt tagjai jól tudják, hogy az ünnepségek megrendezésével munkájuk nem fejeződött be, inkább csak elkezdődött. Irodalmi, történeti hagyományaink ápolása nem kampányszerű —, hanem folyamatos feladat, megyénk nagyjainak munkásságát jobban meg kell ismernünk, emlékük fenntartásáról elmélyültebben kell gondoskodnunk. E magasztos cél érdekében rövidesen megalakul és megkezdi működését a megyei irodalmi— történeti emlékbizottság. Munkája, mint eddigi tapasztalatok mutatják, komoly tényező lehet a megyei kulturális életben. A múzeumi hónap megyei rendezvényein kb. 30 előadás hangzott el, kisebb- rtagyobb hallgatócsoport előtt. Az előadók felkészültségétől, az előadás tárgyától — ha nem is teljesen, de — függetlenül, elsősorban azok az előadások sikerültek!, amelyek klubszerűén folytak le. Mit jelent a klubdélután, klubest, mint új népművelési tevékenységi forma — múzeumi vonatkozásban? Azt, amit főleg a vajai Vay Ádám Múzeumban láthattunk:. az előadó „előadás” közben és után tulajdonképpen eszmecserét folytat a hallgatósággal, a kitűzött témával kapcsolatos gondolataikat, kérdéseiket elmondják és megbeszélik; ilyen családias, baráti légkörben nyugodtan elfogyaszthatnak egy duplát, fontos, hogy a klubest maradandó szellemi élményt nyújtson. Ezért csak helyeselni lehet a művelődési házak vezetőinek azon törekvéseit, amelyek a klub- foglalkozások általánossá tételét szorgalmazzák. A múzeumi hónap eredményeinek elemzése hozzásegít bennünket ahhoz, hogy az 1966. októberére változatosabb és a dolgozó tömegek igényeihez jobban alkalmazkodó programot állíthassunk össze. Dr. Erdész Sándor 3. A gazdasági irányítás fejlődése hazánkban A gazdasági irányítás kopmlex, összefüggő rendszerének reformját azért határozta el a párt, mért az elmúlt években hazánk termelőerői — (az iparban, a mezőgazdaságban) — és termelési viszonyai — elsősorban a mezőgazdaságban — jelentősen fejlődtek, s mert a nemzetközi munka- megosztás, a műszaki-technikai forradalom eredményeinek hasznosítása, gazdaságfejlesztésünk intenzív fejlesztése megköveteli a gazdaság irányításának fejlettebb módszereit. Az elvek, amelyek e reformok alapját képszik. már korábban kialakultak és a munkás—paraszt forradalmi kormány 1957. évi nyilatkozatában is megtalálhatók. Megvalósításukéit az elmúlt években sok erőfeszítés történt, melyeket jelenlegi tennivalóink helyes megítélése céljából érdemes röviden áttekinle- ni. Gazdaságirányítási rendszerünk lényeges módosítását jelentette a mezőgazdaságban a kötelező termény- beszolgáltatás megszüntetése és helyette a szabad árufelvásárlás bevezetése. Ezt követően bevezették az új, egységes mezőgazdasági árrendszert, s ez elősegítette a mezőgazdaság szocialista átszervezését, érdekeltebbé tette a termelőket az árutermelés foltozásában. Ez a lépés számottevően fokozta a piac és a piaci módszerek jelentőségét, gazdasági útra terelte több olyan fontos feladat megoldását — például az árutermelés növelését — amelyeket korábban utasításokkal akartak végrehajtani. A gazdasági eszközöl: ki- terjedtebb alkalmazását és ezzel egyidejűleg a vállalatok önállóságát növelte tervezési rendszerünk fejlesztése, a kötelező tervmutatók számának csökkentése. Ezt követően bevezették az értékesítési irányok külkereskedelem, beruházások — szerinti tervezést, amely fokozta a tervben kitűzött célok és a szükségletek összhangját, a tervezésben — égyfe szélesebb körűen — alkalmazásra kerülték a különféle gazdaságossági számítások, Igen lényeges a vállalati gazdálkodás fejlődése Is a nyereségrészesedési rendszertől a mai devizaérdekeltségig bezárólag. A nyereség különböző formáinak alkalmazása elméletileg és' gyakorlatilag is Igazolta, hogy a tervgazdálkodásban létjogosultsága van a gazdaságosságnak, a jövedelmezőségnek, a nyereségnek. Megnőttek a vállalatok pénzügyi alapjai, illetve teljesen új, gazdaságilag célszerű alánokat kéoezHlnk: így a műszaki fejlesztési, a garanciális, az exportfejlesztési alanot. Fontos lépés volt a termelői árak rendezése, amí- koris megszüntették a gazdasági tisztánlátást zavaró és pazarlásra módot adó szubvenciókat. Magyarországon tálén éppen az árképzésben értük el a legnagyobb eredményeket. Jelzi ezt az is, hogy több iparágban — például a műszer-, a gyógyszer-, a műanyagfeldolgozó iparban — rugalmas árképzést vezettünk be, s áraink a ráfordítás arányokon túl e használhatóságot, a műszaki színvonalat is figyelembe veszik. EokoZött gyártmány* fejlesztésié ösztönöz a gyártmányfejlesztési árkiegészítés és az árkiegyenH- tési forgalmi adó. Jelentős lépés volt az eszközlekötési járulék bevezetése. Fo^vasz- tói árrendszerünk is lénye- gesen rugalmasabb (lásd: az alkalmi árleszállításokat, áremeléseket), a divatcikkek piacra dobására ösztönöz, divatfelár, stb. A munkaügyi gazdái kodásban az 1957 előtti bér- alapellenőrzéssel szerbben előrehaladást jelentett az átlagbérellenőrzési rendszer és ezzel egyidejűleg a különböző bérformák rugalmas alkalmazása. Szinte éyről évre módosult, fejlődött a prémiumrendszer a legutóbbi miniszterianácsi határozatot erről éppen a közelmúltban közölte a sajtó. Az anyag- és készletgazdálkodás korábban merev rendszere is rugalmasabb lett, nőtt a raktári kiszolgálás köre és aránya, egyes területeken egyszerűsödött a megrendelési rendszer, differenciált hitel- és kamat- politikát alakítottunk ki. Ebben az évben pedig teljesen szabad kereskedelmi módszereket alkalmaznak a feleslegessé vált készletek hasznosítására. E téhyek felsorolása is elegendő bizonyíték arra, hogy: a) 1957-ben gazdasági irányításunkban gyökeres Változások történtek; b) a gazdasági irányítás — gyorsabb-lassubb ütemben — de állanóan fejlődött, tökéletesedett. Egyesek felvethetik, miért nem vezettük be már annak idején azokat a módszereket, amelyekről most szó van? Nős, azért, mert a felismerés: folyamat, a fejlődés eredménye, a gyakorlati tapasztalatok általánosítása. Természetesen van más oka is, mégpedig az, hogy hét-nyolc évvel ezelőtt mások Voltak gazdasági viszonyaink (szétápró- zott, egyéni gazdálkodáson alapuló mezőgazdaság, kevésbé fejlett ipar stb.) és — nem utolsó sorban — gazdasági vezető kádereink képzettsége ée gyakorlata is más színvonalon állt,. Most, a megváltozott körülmények lehetővé és szükségessé teszik, hogy a gazdasági irányításnak ne csak egyes elemeit, hanem egészét tovább fejlesszük, tökéletesítsük. Most sem ázzál az igénnyel, hogy „tökéleteset” alkossunk. Az állandó fejlődés kizárja az „abszolút tökéletes” irányítási rendszer létrehozásét. A lényeges: olyan módszerek kialakítása, amelyek előrelendítik a fejlődést és hatékonyabbá teszik egész gazdálkodásunkat. dr. Varga György Vegyen Szerencse sorsjegyei •t On is nyerke íj követelmények a mezőgazdasági minősítésben
