Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)

1965-11-07 / 263. szám

(Folytatás az 1. oldatról) jó munkát végeztek, radandót alkottak. nui­A munkásosztály szi­lárdan tartja kezében a hatalmat, s vezetésével az ország valamennyi dolgozója érdekében épül, fejlődik, változik a Haza arculata. Jogosan lehetünk büsz­kék a megtett útra. A nep- hatalom éveiben háromszo­rosára nőtt a nemzeti jöve­delem. Fejlett szocialista ipart teremtettünk, ameiy kétszer annyi munkásnak nyújt biztos megélhetést és több mint ötször annyit termel, mint 1938-ban. Szo­cialista iparunkat mind kor­szerűbb színvonalon fejleszt­jük tovább. Történelmi jelentőségű változás, hogy a város után a falun is győzött a szocia­lizmus, elindult az a folya­mat, amelyben kialakult a kulturált, jó módban élő, egységes szocialista pa­rasztság. A közös célokért végzett munkában kovácsolódik né­pünk nemzeti egysége, amely kifejezi társadalmunk valamennyi osztályának és rétegének a szocializmus építésén alapuló szoros szö­vetségét. ' ' A szocialista építőmunká­ban elért sikereinkről be­szédesen tanúskodnak a má­sodik ötéves terv időszaká­ban elért eredményeink. Jóllehet még majdnem két hónap választ el bennünket az utolsó év feladatainak teljesítésétől, már fő vona­laiban megvonhatjuk a má­sodik ötéves terv mérlegét. Az ipari termelés az Öt esztendő alatt mintegy 48 százalékkal nő, a mezőgaz­dasági termelés 12—14 szá­zalékkal. A beruházások fej­lődését mutatja, hogy1 az utol­só öt esztendőben körülbelül ugyanannyival nőtt a dol­gozó nép tulajdonában lé­vő épületek, gépek, s a leg­fontosabb termelőeszközök értéke, mint az azt meg­előző 10 esztendő alatt. A nemzeti jövedelem várható emelkedése 1960-hoz viszo­nyítva mintegy 26—28 szá­zalék lesz. Az öt esztendő eredmé­nyei között van az is, hogy a tervidőszakban a mun­kások és alkalmazottak reáljövedelme 19 százalék­kal, a lakosság fogyasztása 20 százalékkal emelkedett, öt év alatt 280 ezer új lakás épült. Nagymérték­ben növekedtek a béren kí­vüli Juttatások: a nyugdíj 55 százalékkal, a táppénz 25 százalékkal, az ösztöndíj 88 százalékkal emelkedett az elmúlt időszakban. Népköztársaságunk min­den téren egészségesen fejlődik, belső helyzete szilárd, s munkával ki­vívott tekintélyünk van • nagyvilág előtt. Fejlődésünk meggyorsult, új lendületet kapott, mert a Magyar Szocialista Mun­káspárt a marxizmus—lenl- nizmus elveire épülő, or­szágunk adottságaival szá­moló, népünk is a nemzet­közi munkásmozgalom ügyét jól szolgáló kommunista politikát folytat. Nem engedjük eltéríteni magunkat attól a politiká­tól, amelyet pártunk éles fegyverré kovácsolt a jobb­oldali és álbaloldali törek­vésekkel, ellenséges és té­ves nézetekkel szemben ví­vott harc során. E politika mellett kitartunk a jövő­ben is. A dolgozó magyar nép döntő többsége egyet­ért ezzel a politikával, tel­jes szívvel támogatja azt. Minden olyan kérdést, amely széles közvélemény érdeklődésére tarthat szá­mot, maga a párt vetett fel. Örvendetes, hogy a mind­annyiunkat érintő fontos politikai, gazdasági, kultu­rális kérdésekben széles kö­rű viták folynak. A viták általában hasznosak, konst­ruktívak. Vannak azonban, akik az ország életére jel­lemző nyílt és szabad lég­kört félreértik és azt hi­szik, ez feljogosítja őket arra_, hogy félszíwel és fél­kézzel dolgozzanak, vagy a nyíltságot összecserélhe­tik a demagóg hibakeresés­sel és a tisztességes alkotó­munka cinikus lebecsülésé­vel. A kővetkező őt évben tovább építjük az or­szág iparát, mezőgaz­daságát. és tovább gya­rapítjuk kultúráját. Mindezt azért tesszük, hogy emelkedjék népünk élet­színvonala, erősödjék szo­cialista hazánk és eleget te­gyünk nemzetközi kötele­zettségeinknek is. Németh Károly a továb­biakban nemzetközi kérdé­sekkel foglalkozott. Hang­súlyozta: őszinte hívei va­gyunk a leszerelésnek, sza­kadatlanul harcolunk a há­ború ellen, a fegyverek nélküli világ megteremté­séért. Küzdünk azért, hogy soha ne kerüljön sor a tö­megpusztító fegyverek al­kalmazására. A világura- lomra törő amerikai impe­rializmus, a revans vágyó, a határok revízióját köve­telő, az első német munkás —paraszt államot és a világ békéjét fenyegető nyugatné­met militaristák, a NATO és más agresszív kalonai szövetségek azonban. ame­lyek ellenünk is irányulnak — éberségre intenek ben­nünket. Hisszük és valljuk: lehet­séges korunkban elkerülni a pusztító harmadik világ­háborút. Ennek megakadá­lyozása azonban állandó ké­szenlétet, éberséget köve­tel, aktív harcot az impe­rialisták ellen, a hábo-űs tűzfészek elszigeteléséért, elfojtásáért. Megköveteli a népek olyan összefogását, amely képes lefogni az ag- resszor kezét, még mielőtt lesújthatna vele. A békés egymás mellett élés elve azt jelenti, hogy elismerjük és tá­mogatjuk a népek füg­getlenségi harcát, küz­delmét elnyomóikkal szemben — mondotta, majd beszélt az Egyesült Államok viet­nami agressziójáról. A világ népeivel együtt követeljük, hogy az Igazság, az emberiesség elvei szerint vessenek véget az ameri­kaiak véres agressziójának, haladéktalanul szüntessék meg a barbár bombatáma­dásokat, vonják ki az ame­rikai csapatokat Vietnam területéről. A súlyos háborús veszé­lyekkel és agressziókkal terhes nemzetközi helyzet sürgetően követeli, hogy a szocialista országok, a nem­zetközi munkásmozgalom zárja szorosabbra sorait, erősítse egységét. A szoci­alista közösség egységes ereje meghátrálásra készte­ti az agresszorokat. Véle­ménykülönbségek, viták mindig is lehetnek a nem­zetközi munkásmozgalom­ban. A közös ellenséggel szembeni harcban azonban egységes fellépésre van szükség. Ezért rosszul szol­gálja a szocializmus ügyét, aki az imperialisták elleni aíkcióegység helyett vitát szít a haladás erőinek sorai­ban. Pártunk erejéhez mér­ten mindent megtesz, hogy mielőbb létrejöjjön és meg- sziláruljon a nemzetközi munkásmozgalom egysége. A Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom évfordu­lójának ünnepén jogos bürzxeséggel állapíthatjuk meg, hogy a szocializmus ma az emberi történelem meghatározó ereje, az em­beriség jobb sorsának for­málója. Az imperializmus 48 eszetendővel ezelőtt még korlátlanul ura'kodo't a födkerekségen, s az éppen akkor születő szovjet állam egyedül állt vele szemben. Október csillaga ma fénye­sebben ragyog, mint bár­mikor. Alig egy emberöltő alatt új, az emberiség egy- harmadát tömörí ő vi­lágrend zerré vá’t a szocia'izmus, korunk az érte küzdő erők győ­zelmének korszaka. Esztendőről esztendőre nagy léptekkel jutottunk előre a lenini úton. Tovább haladni rajta és más népeket is tá­mogatni a haladásért foly­tatott küzdelemben, ez a magyar nép megtisztelő és nagyszerű kötelessége is — mondotta befejezésül Né­meth Károly. A nyíregyházi díszünnepség A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordu­lójának tiszteletére díszünnepséget rendezett az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei és városi bizottsága, a megyei és a városi tanács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Néfron: megyei és városi bizottsága november 6-án este a Nyíregy­házi Móricz Zsigmond Színházban. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet: Orosz Ferenc, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának első titkára, Gombás Sándor és Kállai Sándor, a me­gyei pártbizottság titkárai, Bánóczi Gyula, dr. Fekszi István, Murczkó Károly, Szűcs Lajos és Zajácz Já­nos, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjai, Adri­ányi László, a Nyíregyházi Tanítóképző Igazgatója, Bíró László, a városi tanács vb. elnöke, Beretvás Dezső, a kon­zervgyár igazgatója, Czapár Mihály, a húsipari vállalat párttitkára, Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság osz­tályvezető helyettese, Gerencsér József, alezredes, Gyeb­rószki László, az ÉM. megyei Építőipari Vállalat igazgató­ja, Gyureskó Mihály veterán, Horváth Istvánná, a nyíregy­házi Vörös Csillag Tsz tagja, Kevés László, a megyei mun­kásőrség helyettes parancsnoka, Hódosán Imre, ezeredes, dr. Illyés Zsigmond, a Nyíregyházi Kórház főorvosa. Kovács Károlyné a megyei nőtanács titkára, Kovács József, a Nyír­egyházi Tanárképző Főiskola Igazgatója, Kiss Józsefné, a nyíregyházi Ságvári Tsz tagja. Kovács Péterné, a Nyíregy­házi Konzervgyár munkása, Korbícs Mihályné, a Nyíregy­házi Cipőgyár munkása, Kopis Erzsébet, a nyíregyházi ru­hagyár munkása, Májer István, az MSZBT megyei tikára, Pálinkás Ferenc, rendőralezredes, Somogyi Gyuláné veterán, Szemerszki Miklós, a Vasvári Pál Gimnázium igazgatója, Unatenszki Pál, honvédalezredes, Polcz János, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, Zajácz György, ve­terán. A díszelnökségben foglaltak helyet, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet hadsereg képviselői. Orosz Ferenc elvtárs beszéde A magyar és a szovjet himnusz hangjai után dr. Fekszi István, a megyei párt végrehajtó bizottságának tag­ja nyitotta meg az ünnepsé­get. Utána Orosz Ferenc elv- társ, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei bizottságé nak első titkára mondott ün­nepi beszédet. Tisztelt ünnepi közönség! Kedves elvtársak! A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 48. évforduló­ját, a szocialista világforra­dalom nyitányát ünnepeljük — kezdte beszédét Orosz elv­társ, majd többek között így folytatta: — Az októberi forradalom létrehozta az első munkás— paraszt államot, a szocialista Szovjetuniót, melynek népei •történelmileg rövid idő alatt felszámolták a gazdasági és kulturális elmaradottságot. Ezt követően arról szólt, hogy a szovjet nép leküzdötte az Intervenció és a világháború okozta szörnyű pusztítást, nemcsak a társadalmi hala­dásban, hanem a gazdasági fejlődés üteme és a tudomány fejlődése tekintetében is a haladás élvonalába került. A forradalom óta a Szovjetunió­ban az ipari termelés 48- szorosára növekedett, s a szén-, a vasércbányászatban, egyes gépipari és mezőgazda- sági termékek termelésében már túlszárnyalta az Egyesült Államokat. Majd így folytat­ta: — A Szovjetunió az ipari termés volumenét tekintve jelenleg a második helyet fog­lalja él a világon. Az 1959— 1965-ös hétéves terv végre­hajtása bizonyítja a szovjet népgazdaság nagymértékű fej­lődését. Hét év alatt 96 szá­zalékkal növekedett a terme­lési eszközök előállítása. Ezen idő alatt szinte teljesen üj technikát állítottak a régi helyébe. A hétéves terv idő­szakában több mint három és fél ezer új ipari nagyüzem kezdte meg termelését, s Így az 1958-ban működő ipart kapacitás megkétszereződött. A szovjet nép — a gaz­dasági fejlődéssel párhu­zamosan' — az emberi viszonyoknak, a társadal­mi kapcsolatoknak minden eddigitől eltérő, gyökere­sen új formáját alakítot­ta ki. Létrehozta a kizsákmányolás­tól mentes, a társadalmi tu­lajdonon és az elvtársi együtt­működésen alapuló szocialista viszonyokat. Végérvényesen győzött a szocializmus és kibontakozott a kommunizmus építése. Ezek után hangsúlyozta a szónok, hogy a nagy október nemcsak a cári Oroszország elnyomott népei számára nyi­totta meg a felemelkedés út­ját, hanem a világ minden elnyomott népe számára Is. Beszélt arról, hogy 1917 óta századunk minden jelentő­sebb, haladó mozgalma kap­csolatban van a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom által elindított társadalmi át­alakulással. Majd a következő szavakkal folytatta beszédét: — Szemünk előtt játszódik le a világ politikai térképé­nek átalakulása. A tendencia törvényszerűen az imperialis­ta gyarmati rendszer teljes felszámolásához vezet. Ezek a küzdelmek a szocializmus, a forradalom első szilárd bázi­sára, a Szovjetunióra tá­maszkodva bontakoztak ki, ma is tőle kapják a példát, az ösztönzést és a legmesszebb menő segítséget. Ezek ered­ményeként átalakult a világ arca és új erőviszonyok ke­letkeztek. Ma már a föld te­rületének 26 százalékán, »4 országban — ahol a világ la­kosságának 35 százaléka él — épül a szocialista, a kommu­nista társadalom. Orosz Ferenc elvtárs ez­után arról szólt, hogy az Októberi Szocialista For­radalom óta a békéért folytatott harc és a szo­cializmus egymástól elvá­laszthatatlan. — Napjainkban az amerikai imperializmus háborús cse­lekedetei, agresszív lépései, a fegyverkezési hajsza magában hordja azt n lehetőséget, hogy az úgynevezett helyi há­borúk világméretű termonuk­leáris összecsapássá terebélye­sedhetnek, ami az egész em­beriség létét fenyegeti. Ezt követően arról szólt, hogy ma már nemcsak a há­ború eszközei és következ­ményei változtak meg, ha­nem a háború ellen küzdő erők lehetőségei is, s hogy a szocialista világrendszer ere­je együtt az antiimperialista, háborúelienes erőkkel képes megfékezni az imperialista agresszorokat. Beszélt arról, hogy az Amerikai Egye­sült Államok egyre ag­resszívabb külpolitikát foly­tat. Népellenes intervenciót szervezett Dominikában, irtó háborút folytat Dél-Vietnam- ban és hónapok óta bombáz­za a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, mindent elkö­vet a háború kiterjesztésé ér­dekében. Ez a külpolitika együtt jár egy népellenes, re­akciós belpolitikával. De az Amerikai Egyesült Államok agresszív körei saját hazájuk­ban is elszigetelődnek reak­ciós, kalandor politikájuk miatt, ugyanakkor fokozódik a szimpátia és a szolidaritás a hős vietnami nép iránt. — Mindnyájunk érzését, akaratát fejezem ki, — foly­tatta az ünnepi szónok — amikor ez ünnepi alkalom­mal is felemeljük tiltakozó szavunkat yz amerikai im­perialisták szennyes háborúja ellen. Mélységes együttérzé­sünkről biztosítjuk vietnami :estvéreinket. Internacionalis­ta kötelességünknek tartjuk segítséget nyújtani a hős vi­etnami népeknek. A viet­nami nép harca igazságos, s az igazságnak győznie kell! Beszéde további részében hangsúlyozta Orosz elvtárs, hogy a vietnami népnek íyújtott sokoldalú segítség- idásban, a háború kiterjesz­tésének megakadályozásában löntő szerepe van a Szovjet- jnlónak. Ezt követően a bé- cés egymás mellett élés poli­tikájáról szólt és kijelentette: — Ne értse félre senki a békés egymás mellett élés politikáját. E poli­tika nem a megalkuvás politikája. Nem eszméink feladása, hanem kemény következetes harc. Dsztályharc nemzetközi mé­retekben, amely fokozott éberséget követel minden ha­záját szerető embertől. Mi nem hódolunk be és nem hajlongunk az amerikai im­perialisták látványos propa­gandája előtt. Amikor lehe­tővé tesszük, hogy népeink kölcsönösen megismerjék a kultúra, a tudomány, a mű­vészet kincseit, az alkotó em­ber nagyszerű vívmányait, ugyanakkor számolunk az­zal, hogy ebből az imperialis­ták tőkét szeretnének ková­csolni, s a nyílt agresszió mellett minden eszközt fel­használnak fellazító taktiká­juk sikere érdekében. Ehhez kedvező alkalmat látnak töb­bek között a megnövekedett turistaforgalomban. —Van mivel érvelnünk. A hamis, csillogó, szemfényvesz­tő hazugságokkal szemben a két évtized nagyszerű alkotá­sai, elért sikereink bizonyíta­nak. Ezt kővetően Orosz Ferenc elvtárs arról szólt, hogy né­pünk története az elmúlt csaknem fél évszázadban ezer szállal fűződik a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom­hoz. Fegyverrel a kezükben magyar internacionalisták is részt vettek a szocialista for­radalom kivívásában, az in­tervenció leküzdésében. Rá­mutatott, hogy a Magyar Ta­nácsköztársaság leverése után a Szovjetunió volt az, amely Horthy fehérterrorja ellen menedéket nyújtott a magyar nép legjobbjainak. Hálával emlékezett meg a Szovjetunió Vörös Hadseregéről, amely leverte népünkről a fasiszta bilincset és kiűzte hazánkból a német megszállókat, s ezzel lehetővé tette, hogy Magyar- ország 1945-ben a nemzeti demokratikus és szocialista megújulás, a felemelkedés út­jára lépjen. — A magyar nép jövője, a szocializmus magyarországi sorsa elválaszthatatlan a Szovjetuniótól és a szocialis­ta országokkal való testvéri együttműködéstől. Ez a barát­ság, amely ezernyi szállal fűz össze bennünket, több mint két nép egyszerű kapcsolata. Harcok t özében edződött, testvéri segítőkézzel végigkí­séri szocialista építésünk min­den mozzanatát, forradalmi harcokban, vérrel pecsételő­dött. A húsz év története bebizo­nyította, hogy a Szovjet­unióhoz való viszonyunk próbaköve az igaz haza- fiságnak, a két nép ba­rátsága szocialista nemzeti létünk, egész előrehaladá­sunk alapja! Ez a barátság éltető ereje volt és marad szocializmust építő nemzetünknek. Orosz elvtárs ezek után szólt a második ötéves terv­ben elért sikereinkről. Ki­emelte, hogy a második öt­éves terv időszakában a ter­vezett 180 milliárd forint he­lyett mintegy 208 milliárd fo­rintot ruháztunk be, s több mint 100 nagy és több ezer kis létesítmény gazdagította országunkat. Kormányzatunk mintegy 500 millió forinttal emelte a nyugdíjakat, s 540 millió forintot fordított a családi pótlékok emelésére. Ezt követően arról szólt, hogy népgazdaságunk a nagyarányú fejlődés, a kézzel fogható eredmények ellenére bizonyos problémákkal is küzd, s e nehézségeinket az ellenség felnagyítja. Ezzel kapcsolat­ban hangsúlyozta: — Pártunk politikájában helyes gyakorlattá vált az őszinte, nyílt beszéd. Nem titkoljuk nehézségeinket, de nem is túlozzuk el azokat. Képesek vagyunk tudomá­nyos elemzéssel feltárni a népgazdaság összefüggéseit és kialakítani azokat a helyes arányokat, amelyek további előrehaladásunk biztosítékai. Ezzel kapcsolatban idézte pártunk Központi Bizottságá­nak 1964. decemberi határo­zatát és ismertette, hogy e határozat végrehajtásában milyen eredményeket értünk el. Ezt követően felhívta a figyelmet arra. hogy most munkánk előterében a követ­kező ötéves terv kidolgozása áll, majd így folytatta: — A harmadik ötéves terv megyénk gazdasági fejleszté­sének meggyorsítását is hivat­va van szolgálni. Az MSZMP Politikai Bizottsága Szabolcs- Szatmár megye fejlesztésére vonatkozó határozata nagy perspektívát ad megyénk dolgozói számára Ez a hatá­rozat a már most is pezsgő, kulturálódó, iparosodó, me­zőgazdaságilag fejlődő Sza- bolcs-Szatmárt a gyorsabb fejlődés útjára vezeti. Ezt követően vázolta Orosz elv- társ az iparfejlesztés lehető­ségeit. Hangsúlyozta, hogy ipartelepítés szempontjábó' Szabolcs helyzete különösei az élelmiszeripar, vegyipai és könnyűipar tekintetében kedvező. Jó feltételek vannak a fafeldolgozó ipar tovább­fejlesztésére, bútoripar, for­gácslemezgyár létesítésére. A harmadik ötéves tervben sor kerül egyes üzemeink nagy­arányú korszerűsítésére, bő­vítésére. s újabb üzemek lé­tesítésére. — Mezőgazdasági termelé­sünk jelenlegi helyzetének, a megye adottságainak és a népgazdaság igényeinek fi­gyelembe vételével a követke­ző főbb feladatokat valósít­juk meg a harmadik ötéves terv során: tovább fokozzuk mező­gazdasági beruházásain­kat, hogy megyénk fel­zárkózzon az országos színvonalhoz. Olyan beruházási politikát, a tsz-ek támogatásának olyan formáját kell megvalósíta­nunk, amely Jelentősen meg­gyorsítja a most még gyen­gébb közös gazdaságok megszi­lárdítását. Mind a Nyírségben, mind a szatmári-beregi tá­jon nagy gonddal kezeljük a talajjavítást, valamint a víz­rendezést. A harmadik ötéves tervben meg fogjuk oldani az Ecsedi-láp komplex vízgaz­dálkodását. A szatmári-bere­gi tájon és a Tisza menti övezetben méginkább előtérbe kerül az öntözés, a takar­mánytermesztés, az állatte­nyésztés. a nyírségi tájon a dohány, burgonya, zöldség ös gyümölcstermesztés. A legsi­lányabb területeket erdősítjük. A gyümölcstermesztésben fő célunk az eddigi eredmények megszilárdítása, a járulékos beruházások megteremtése. Megkezdjük a Nyíregyházi Almatároló második ütemének építését: ezen túl indokolt 7000 vagon tároló és hűtőka­pacitás megteremtése, gyü­mölcslé és aszaló üzemek lé­tesítése. Ezek után Orosz elvtárs arról szólt, hogy ami a mi megyénkben történik, szimbó­luma az egész .ország fejlődé­sének. — Hazánk fejlődése — folytatta beszédét Orosz Fe­renc elvtárs — elért eredm' nyeink, sikereink egyben Nagy Októberi Szociális Forradalom eredményei j Népünk szabadsága, feleme kedése összefügg azzal a nai eseménnyel, amelynek 48. é fordulóját ma ünnepli az égé világ haladó emberisége. A magyar nép soha el nem múló hálával és sze­retettel gondol felszaba­dítójára és barátjára, a nagy szovjet népre. — Azoknak a lenini elvek­nek következetes alkalmazása, amelyeket a nagy október és e forradalom 48 éves fejlő­dése igazolt, elvezeti a ma­gyar dolgozókat Is a szocia­lizmus teljes diadalához — fejezte be nagy tetszéssel fo­gadott beszédét Orosz Ferenc elvtárs. Az Intemacionale elhang­zása után ünnepi műsor kö­vetkezett, melyben felléptek az Állami Operaház és me­gyénk kiemelkedő művészeti csoportjainak tagjai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom