Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)

1965-11-02 / 257. szám

Erkölcs és kötelesség Felkapott, divatos köz­hely egynémely munkahe­lyen és hivatalban: „Keve­sebb moralizálást, több igyekezetét!” S ami a bizta­tást illeti, kár lenne bele­kötni. De miért szólnánk kevesebbet az erkölcsről ? Hiszen erről ma lehetetlen keveset beszélni. Témá­vá vált. Tele vannak vele a lapok, erről konzultálnak a televízióban, s az írókat is egyre sarkantyuzzák az olyan témák, amelyeknek moráfis konfliktus a mag­va. És hivatkozhatunk fon­tos pdrtdokumentumra. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának ideológiai irányelvei komoly figyelmet és teret szentelnek ennek a kérdés­nek, s arra ösztönöznek bennünket, hogy az erköl­csi nevelés kelló figyelmet kapjon. Társadalmunk erkölcse semmivel sem romlott, sőt, napról napra szilárdabb, erősebb. S akármilyen fur­csának tűnik az összefüg­gés, éppen hogy az új er­kölcs elemeinek, szemléle­tének és normáinak álta­lános térhódítása okozza a közösség idegrendszerének fokozott érzékenységét. A bűncselekmény, a kilengés, a családdal és a közösség­gel való szembefordulás, a korrupció stb. statisztikai­lag sem több a megelőző esztendőknél — csak mi vagyunk többek erkölcsben, mi vagyunk érzékenyebbek morális ügyekre. Az emberek ma már nem elvontan ítélnek meg egy-egy erkölcsi -kisiklást, nem egyszerűen úgy tekin­tik. mint mesélni való szen­zációt — hanem egyre töb­ben jöttek rá az erkölcste­len magatartás közösségel- lenességére. A szocialista közvélemény szigorúbb bí­róvá vált. A közerkölcsöt, a társadalmi erkölcsöt sér­tő esetek nagy felháboro­dást váltanak ki a munkás, dolgozó emberek közössé­gében, akiknek eleme a tisztesség. S ez a felhábo­rodás nem elégszik meg in­dulatok fellángolásával, ha­nem morális elégtételt kö­vetel. Ha valamire rámondhat­juk!, hogy bonyolult dolog, az erkölcsre kétszeresen is. Senki sem „katekizálta” .normáit, mégcsak a tila­lomfákat se szedték versbe, vagy pontokba. A szocialis­ta erkölcsről alkotott fogal­maink elég világosak ah­hoz, hogy különbséget tud­junk tenni erkölcsös és er­kölcstelen cselekedet kö­zött. Miért vált akkor témává az erkölcs? Mert az új már van olyan erős, hogy türel­metlen is legyen. S harc nélkül az alakuló új sem győzhet. Ki kell harcol­nunk, hogy az erkölcstelen jelenségek ne kapaszkod­hassanak meg társadal­munk előforduló mai el­lentmondásaiban. hanem egyrészt ezekkel, eltűnje­nek, olyan ütemben, amint a szocializmus viszonyai tö­kéletesednek, másrészt az új morál képviselői átütő eszmei harcba kezdjenek a gondolkodás további pozi­tív befolyásolásáért. Mert az erkölcs nemcsak ott szenved csorbát, ahol visz- szaéléssel, korrupcióval, bűnszövetséggel találko­zunk. A szocializmus mo­rálja a munkapadnál, az Íróasztalnál, a szántóföldön kezdődik. Aki jó barátság­ban van a kötelességtudat­tal, annak ez a tulajdonsá­ga más cselekedeteire is át- sugárzik. Erről pedig a szükségesnél is kevesebbet s csak nagy általánosság­ban beszélünk. Pedig ez a mai erkölcs egyik legfonto­sabb oldala. Erről szólni sosem elég. A bíró hangja nem resz­ket, amikor kihirdeti az Ítéletet. Mi sem találunk felmentést a bűnössel szem­ben, aki súlyos erkölcsi vé­tekbe esett. De azért ve­gyük észre, a szocializmus erkölcsi emelkedésének nem a „paragrafusok peda­gógiája” a fő eszköze, s fő alanyai sem azok, akik bűnbe süllyednek. Az er­kölcsi „szabálysértésekre” talán sokkal nagyobb fi­gyelmet kell szentelnünk, mert ha ezekben a közös­ség nem szól, és nem ítél, észrevétlenül és kiigazítat- lanul maradnak. Társada­lom? Hogyan? Frázis lenne így valóban, ha hozzá nem tennénk: mi vagyunk a társadalom, a munkatárs, a kollega, a brigád, az if­júsági szervezet és a sport­kör, a lakóbizottság és a szakszervezet. . . Nem egy­szerű dolog. Hitkán kapunk érte hálát. Ez mégis az a tevékenység, ami legjobban kamatozik. Kevé§ a szolgáltatás a város perem része in Az idei iparpolitikai terv végrehajtásáról, a tanácsi, mi­nisztériumi vállalatok, ktsz- ek és a magánkisiparosok lakosságszolgáltatási tevé­kenységéről tárgyalt leg­utóbbi ülésén a Nyíregyhá­zi Városi Tanács. A minisztériumi ipart képviselő GELKA tevékeny­ségében mintegy 50 százalé­kos a növekedés egy év alatt. Az év folyamán a Ságvári-telepen fodrász k tsz-részleg, a nyíregyházi Arany János utcán Patyo­lat felvevőhely nyilt, Sóstó­hegyen szekérfuvarozó, a város belterületén autója­vító kisiparos kezdte meg működését. A Borbányán tervezett cipőjavítási „ho- zom-viszem” szolgálatot nem sikerült megvalósíta­ni. A város peremrészein je­lenleg 9 részleg, illetve ma­gánkisiparos végez lakos­ság-szolgáltatási tevékeny­séget. A megfelelő ellátás­hoz ennek a kétszeresére lenne szükség. A legmosto­hább ellátás a fodrász, a cipész és a szabó szakmák­ban van, különösein Borbá­nya, Rozsrét bokor, Vajda bokor és a Ságvári-telep területén. Az iparpolitikai terv szer­ves része az iparitanuló­képzés. A színvonal javulá­sa mellett továbbra is sür­gető probléma a tanmű­hely és az iskolai férőhe­lyek számának növelése. Az idén több mint 400 ipari tanulót szerződtettek a ta­nácsi vállalatok, ktsz-ek és a magánkisiparosok. Az ifwi tanulók száma az el­múlt években is ugyaneny- nyi volt. A városi tanács határo­zatot hozott a külterületi szolgáltatási ellátás javítá­sára, valamint felkérte a vállalatok vezetőit, a KISZOV vezetőségét és a KIOSZ helyi vezetőségét a javítási határidők rövidí­tésének, a reklamációk csökkentésének és megszün­tetésének szorgalmazására. <S7, a z íróasztal csodálatos dolog, nem holt fa, nem bútordarab, ha­nem varázslatos tulajdon­sággal rendelkező valami, amely olykor pillanatok alatt megváltoztatja annak az embernek a jellemét, aki mögéje ül. A jó barát­ból némelykor gőgös vezető lesz, a jó emberből rossz, a szívélyességet ridegséggé formálja. Itt van például Murányi, aki régebben jó barátom volt. Sokáig nem láttam, és amikor újra találkoz­tunk, alelőadó volt a ve­gyesforgalminál. Amikor el­mondtam neki, hogy uno- kahugom pont a vegyesfor­galmihoz akar kerülni, megígérte, hogy beszél a főelőadóval, az nagyon jó­ban van az igazgatóval, és reméli, hogy lesz a dolog­ból valami. ö nagyon igyekszik majd. Harmadnap közölte, hogy a főelőadó kiesett az igaz­gató kegyéből és rettenete­sen sajnálja, de ő, aki olyan kis pont, nem tehet sem­mit. Egy idő múlva unokahu-* Kényes üvegtechnikai munka — Irodagép Szabolcsnak» Hajdúnak, Borsodnak A fejlődés utján három fiatal üzemünk Három fiat il nyíregyhá­zi üzembe látogattunk: megalakulásuk nehéz hó­napja után, hogy látják fej­lődésük lehetőségeit. EZER FÉLE TERMÉK AZ l5/ ÜZEMBEN A Nyíregyházi Építő anyagipari Vállalat üveg- technikai részlegében az év elején indult a munka. Je­lenleg mintegy kétszáz féle, különböző orvosi műszerek­hez szükséges üvegtechni­kai felszerelést gyártanak. Bár sok nehézséggel küzde­nek — kicsi a hely, kevés a szakmunkás — mégis az év végére több mint két­millió forint értékű árut termelnek, 1966-ben pedig közel hatmillió forint ér­tékű termelést terveznek, bővítve a választékot is. A hatvan főt foglalkoz­tató üzemrész termékei máris elismertek. Az év végére elkészül a tanul­mányterve az új, modern üvegtechnikai üzemnek, amely a Derkovits utcában, a gumigyárral szemben épül meg. Beruházására több mint hárommillió fo­rintot költenek. Az új üzem előrelátható­lag 1967 elején lé a ter­melésbe, és évente 12—15 millió forint értékű, mint­egy ezer féle üvegtechnikai felszerelést fog előállítani. Párhuzamosan épülnek majd a dolgozók szociális helyiségei is. KÉPZETT SZAKEMBEREK Az Irodagéptechnikai Vál­lalat nyíregyházi üzemegy­sége elsősorban a megyé­ben lévő író-, számoló-., pénztár- és stencilgépek ja­vítását végzi. De ezen kí­vül — kapacitásuk lehető­vé teszi — jelentős javítá­si munkát vállalnak! Hajdú és Borsod megye területén is: Amióta az országos válla­lat üzemegysége lett — a kapacitás növekedése mel­lett — sokat korszerűsödött a javítórészleg. A negyven szakmunkást foglalkoztató üzemegység havonta átlago­san 140 különböző típusú irodagépet javít meg, de ha szükséges, akár kétszáz iro­dagép javítását is el tud­ják végezni. Egyre több fiatal szak­munkás ncL fel az üzemegy­ségben. jelenleg tizen- négy másodéves és tíz első éves érettségizett fiatal ta­nul. Az új szakemberek bekapcsolódása további ■ ka­pacitásbővülést és minősé­gi javítást eredményez. A szolgáltatás megjavítása érdekében az üzemegység saját gépkocsival szállítja a megye legtávolabbi ré­szeiből a javításra szoruló irodagépeket. Szeptember 9-én indult a próbaüzemelés a nyíregy­házi új takarmánykeverő üzemben. Eddig 83 vagon takarmánytápot készítettek. A próbaüzemelés során még itt-ott adódtak hibák, de az ország első ilyen automatikus vezérlésű ta- takarmánykeverő üzemében ez ér the tő v KÉTMŰSZAKOS TERMELÉS A próbaüzemelés jó ered­ményeket mutat. November 1-től már két műszakos termelésre álltak át. Ez na­ponta nyolc vagon jó mi­nőségű takarmány táp elké­szítését teszi lehetővé. De amennyiben az igények megkövetelik, három mű­szakban is folyhat a ter­melés, ami napi tizenkét vagonos termelést jelent. Jelenleg tizenegy féle ta­karmánytápot készítenek, de tizenhat, vagy ha szük­séges, ennél is többet tud­nak előállítani. Az állami gazdaságoknak és kisebb keverőüzemeknek koncent­rált takarmányt is készíte­nek!, ami jelentősen meg­gyorsítja a takarmánytápok készítését. <b. 1.» Szociális otthon épül Sóstón Kétszáz idős ember elhelyezését biztosítják Nyíregyházán a Zrínyi Ilona utcán az ötödik emeletet is elérték az építők. Még az idén tető alá helyezik az Oj létesítményt. (Elek Emil felvétele) Varázs gom elpanaszolta, hogy még mindig a régi helyén van és változatlanul szeretne a ve- gyesforgalminál dolgozni. Újságolta azt is, hogy Mu­rányi barátom egy év alatt szédületes karriert futott be. Előbb főelőadó, majd igazgatóhelyettes lett, két hete pedig ö a vegyesfor­galmi igazgatója. Rohantam Murányihoz, de csak a titkárnőig jutot­tam el. Bejelentett, majd sajnálkozva közölte, hogy az igazgató ebben a hónap­ban nem fogadhat. Három- hét múlva jelentkezzem telefonon, akkor talán ad­hat terminust. Erre írtam neki egy ér­zelmes, szemrehányó leve­let, hivatkoztam gyermek­korunkra, fiatal éveinkre, kirándulásainkra és későb­bi barátságunkra is. Murányi azt válaszolta, pontosabban válaszoltatta, hogy bármennyire sajnálja, de ebben az évben egy perc időt sem tud számom­ra biztosítani. Lett volna öt szabad perce noverfCberber^ de azt is fontosabb ügyre kel­lett beütemeznie. Próbál­jam meg egy-két év múlva, — javasolta. Tegnapelőtt a Filodend- ron eszpresszóban találkoz­tam Murányival. Legna­gyobb csodálkozásomra megölelt, megcsókolt és határtalan örömének adott kifejezést, hogy ilyen régi jó baráttal, mint én, beszél­gethet. Elmondta, hogy megfúrták és áthelyezték a segédhivatalba. Azután megkérdezte: — Mi ran unokahugod- dal? — Még mindig a régi he­lyén van. Sajnálkozva jelentette ki: — Milyen kár, hogy a segédhivatalba kerültem és semmit sem tehetek az ér­dekében. A mostani igazga­tó azelőtt rendes ember volt, de képzeld, most visz- sza se köszön. Mióta az én íróasztalomnál ül, az a ronda alak még a legjobb barátját sem akarja meg­ismerni. Palásti László A Szabolcs-Szatmár me­gyei Beruházási Iroda Sós­tón négy holdnyi területen szociális otthont kíván léte­síteni. A megyei tervező iroda már elkészítette a tervdokumentációkat. Ezek szerint a szociális otthon a kisvasút állomása köze­lében helyezkedne el. Két egyenként egy-egy emeletes épületből áll, me­lyeket folyosó köt össze. A szobák 2—4 ágyasak. Az összekötő folyosót olyan szélesre képezik ki, hogy annak egy része társalgónak is felhasználható. Az épü­lethez külön szociális he­lyiségek kapcsolódnak. — Panaszlevél nyomán: Gyermekek Társadalmunk amit csak tud, megtesz a gyerekek érdekében. A tanácsoknál az állandó bizottságok, kü­lönféle gyermekvédelmi és társadalmi szervek, s ki tudja még milyen hatóság őrködik felettük. Vannak azonban esetek... Nyírbátortól mindössze öt kilométerre van az ÁRHI- telep, az Áruraktározási Hi­vatal raktárai és szolgálati lakásai. Néhány ház az egész, pár család lakik itt. A férfiak éjjel-nappal dol­goznak a raktárakban, a nők korán kelnek, s men­nek a közeli gazdaságba. Ezzel nem is lenne baj. Hanem a gyerekek. Nyolc iskolás korú van a telepen, a kilencedik motorral jár középiskolába. A nyolc ki­csi — három első osztá­lyos, és a legidősebb is ti­zenkét éves — viszont gya­log Nyírbátorig. Mindössze öt kilométer? A gyermeklábaknak még az is nagyon sok. Bár most — a száraz, napos őszben — csak a távolság a lénye­ges. Később, télen, vagy kora tavasszal a hó, az esők, a rossz időjárás is. Naponta tíz kilométer. Ha nem szánja meg őket vala­milyen arra kószáló jár­mű... Azután mindenki úgy Konyha, öltöző, raktárak* fürdő és mosodák. Az épület körül parkot, scVányokat, pihenőhelyeket alakítanak ki. A szociális otthonban kétszáz öreget tudnak elhelyezni. Az építkezés, a járulékos beruházá­sokkal együtt 13 millió forintba kerül. Az építkezést előrelátható lag a jövő évben kezdik. A befejezést azonban dön­tő mértékben befolyásolja a Sóstó szennyvízhálózatának és a derítőrendszemek a megépítése. Miután ezzel elkészültek, akkor kezdheti csak meg működését az új szociális otthon. oldja meg, ahogy tudja, özvegy Bozsikné például — ő nem dolgozik a gazda­ságban — reggel elkíséri az unokáját, délután pedig értemegy. Mások még ezt sem tudják megcsinálni. Es így megy ez már évek óta. A nyolc gyermek ügye állandóan napirenden van a különféle gyermek- és if­júságvédelmi bizottságok ülésein. Javaslatok szület­nek, mennek egyik szerv­től a másikig. Tervezték már, hogy valamelyik tszrt kérik fel, hogy lovasfogat­tal szállítsa a gyermekeket.' A szülők szívesen hozzá­járulnának anyagilag. Áll­tán kiszemelték, hogy van a környéken egy mikrobusz. Legújabban az AKÖV-öt kérték, módosítsa úgy az egyik autóbuszjárat útvona­lát, hogy ki tudjon érkez­ni a gyerekekért. A javaslatok jönnek-men- nek, a gyerekek is, ők igaz, hogy gyalog. Kun István 1965. november 2. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom