Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)

1965-11-28 / 281. szám

Tudományos tanácskozás a mezőgazdasági kísérleti intézetben A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gyümölcs­termesztési osztálya novem­ber 26-án országos jelentő­ségű gyümölcstermesztési szaktanácskozást tartott. A tanácskozáson több mint fél­száz szakember vett részt. A megnyitó után dr. Pálkövi József tudományos munka­társ a gyümölcsösök táp­anyag-visszapótlási és talaj­művelési kérdéseiről, dr. Pethő Ferenc igazgatóhelyet­tes, a nagyüzemi gyümölcs­telepítés rendszerének fej­lesztéséről, a jonatánalma szedési idejének kísérletéről, dr. Bubán Tamás tudomá­nyos munkatárs az új gyü­mölcsalany fajták előállítá­sáról, a termőrügy képződés szövettani vizsgálatának eredményéről, és Zatykó Imre tudományos munkatárs a termésszabályozást serken­tő és gátló anyagok alkal­mazásáról tartott igen érté­kes és figyelemre méltó elő­adást. A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatár­sai több mint egy évtizede kutatják és alkalmazzák az almatermesztés legkorsze­rűbb módját. A kutatás főni tosságát, szélesebb alapokra való helyezését meghatároz­za, hogy hazánkban az 1935. évihez viszonyítva jelentős területi és szerkezeti válto­zás történt a gyümölcster­mesztésben. Ugyanez mond­ható megyénkre is. Míg 1935-ben kétmillió gyü­mölcsfa volt a megye terü­letén, addig 1959-ben már hat és fél millió, majd 1959- től gyors növekedés követ­kezett és öt év alatt több mint 20 ezer holdat telepí­tettek zömében nagyüze­mekben. A gyümölcsösök telepíté­sében meghatározott szerepe van az almának, az összte­rület 85,9 százalékát foglal­ja el jelenleg. A kutatóin­tézet munkatársai kísérletei­ket ennek megfelelően vé­gezték. A talajerő visszapót­lásánál ötéves kísérleti sza­kaszt figyelembe véve megál­lapították, hogy a legmegfe­lelőbb eredményt a dúsított tőzeg altrágyázás hozza. A dúsító tőzeg altrágyázás egyes fajtáknál 31 százalé­kos termésnövekedést ered­ményezett. A termésátlagok növelésé­nél, a termesztés gazdasá­gosságánál alapvetően fon­tos a leghelyesebb telepítési rendszer megállapítása. Ez- zal kapcsolatban az önkölt­ség alakulását, az egy hek­tárra eső halmozott termés- eredményt, az egy munka­órára eső termésátlagot és számos egyéb mutatók ala­kulását vizsgálták. Az ered­mények azt „bizonyították, hogy a leggazdaságosabb az ötször két és fél méteres sor és tőtávolságú telepítés, öt év átlagában 460 mázsát adott hektáronként. Jelen­leg a gyümölcsösök nagyré­sze még nem ilyen telepítési rendszerű, de a jövőben ezt kell szorgalmazni. A kísérleti intézet 16 alany és 10 fajta megfigyelésével és rendszeres értékelésével keresi a mi viszonyainknak Az Állami Biztosító me­zőgazdasági osztályán most elkészült gyorsmérleg ada­tai szerint az idén sok ele­mi csapás érte a mezőgaz­daságot. összesen 120 na­pon 2680 esetben pusztított a jég. Emiatt a termelőszö­vetkezetek és a háztáji gazdaságok mintegy 450 millió forint kártérítést kaptak a biztosítótól. A vagyonbiztosítás felté­telei szerint az árvízkárok­nak csak az 50 százalékát téríti meg a biztosító, az legmegfelelőbb új fajtákat. Aránylag fiatal, de máris megfelelő eredményekkel di­csekedhet a vegyszeres gyü­mölcsritkítás, vagyis a ter­melést szabályozó kutatás. A vegyszeres gyümölcsritkí­tás hatással van a kötődés­re, a rügyképződésre és en­nek alapján szabályozza a virágzás mértékét. A kuta­tás kezdeti eredményei biz­tatóak. Különös figyelmet érde­mel a kísérletekben az op­timális szedésidő meghatá­rozása. A kutatási témák közül ez a legfiatalabb ág. Ennél számos tényezőt vet­tek figyelembe, többek kö­zött azt, hogy a szedési idő meghatározása a termelő, a tároló és kereskedelmi szer­vek érdekeit összhangba hozza. A tények azt bizo­nyítják, hogy a legoptimáli­sabb szedési idő október 10-e körül van. Erre az időre az alma eléri közép­arányosán legnagyobb súly- gyarapodását, s az érése is a legmegfelelőbb. Az intézet kutatói által ismertetett eredményeket élénk vita követte. idén 308 millió forintot fi­zetett ki. A szokásos évi állatkáro­kat az idén súlyosul tóttá a száj- és körömfájás jár­vány, aminek következté­ben a tavalyinál 30 száza­lékkal több, összesen 220 millió forint kártérítést adott a közös gazdaságok­nak a biztosító. Mindent összevetve a ta­valyi összeg kétszeresét, csaknem egymilliárd forin­tot fizetett ki az Állami Biztosító a mezőgazdaság különféle károsodására. Egymilliárd forint Félmillió „vény" havonta Egymillióval több családi pótlék megyénkben Ahogy gyarapodik a mun­kaalkalom, a foglalkoztatott­ság, úgy növekszik a tár- sadalombiztosítottak száma is. A SZOT megyei főigaz­gatóság vezetője elmondta: 1965 január hó végén 195 111 fő tartozott a biztosítot­tak állományába, 1965 októ­ber hó végén már 207 054 dolgozót tartanak nyilván a megyében. Az utóbbi években jelen­tősen emelkedett a különbö­ző juttatásokra kifizetett összeg. Különösen szembe­tűnő ez a gyógyszervásár­lásnál. Ez például 1962 márciusában 4 millió 600 ezer forint volt, 1965 már­cius hónapban már 7 mil­lió 200 ezer forintra emel­kedett. De más hónapokban is eléri az ötmillió forintot. Az orvosok ma már ha­vonta félmillió vényt írnak. A túlzott gyógyszervásár­lás oka egyrészt az indoko­latlan gyógyszerfogyasztás, ami az egészségre károsan hathat. Jelenleg a biztosítottak 3,2 százaléka van betegál­lományban. Ezek részére ha­vonta — például 1965 októ- ben hónapban — hárommil­lió forintot fizettek ki táp­pénzként. Az utóbbi két hétben — influenzás meg­betegedés miatt — némileg emelkedett a táppénzesek száma és a gyógyszervásár­lás is. Elmondták, hogy itt- ott még napjainkban is elő­fordul álbeteg, de ezek száma évről évre lényege­sen csökken. A jövőben az ez irányú ellenőrzés még ha­tékonyabb lesz a megyé­ben. Ez év nyarán életbe lé­pett acsaládi pótlék emelé­sére hozott rendelkezés. Hatására havonta több mint egymillió forint­tal növekedett a kifizetett összeg. 1965 január hónap­ban erre a célra ötmillió forintot fizettek ki, 1965 októberében már hatmillió 200 ezer forintot. Három év alatt duplájára emelkedett a szülési segélyekre kifize­tett összeg is. 1962 októbe­rében 400 ezer forint, 1965 októberében már 960 ezer forint volt az összeg. <b.) Eßif arani/koszorú iörfóneic Dt lévé líén)itép Mellette adatok, rövid tő­mondatok. Fucsovics Jó­zsef, szocialista brigádveze­tő, 1964. óta párttag, 28 éves, nős, egy gyermeke van. Fucsovics József utazik. A vasipari ktsz-nél brigád­jával egy komplett perlit- gyárat készítettek svájci exportra. Az értéke három­millió körül van. ök szere­lik fel. Ez az első ilyen nagy jelentőségű export­munkájuk. A közelmúltban egy má­sik esemény is örömhírrel szoglált a Fucsovics csa­ládnál: a férjet, az apát a Kommunista Ifjúsági Szövetség aranykoszorús KISZ-jelvénnyel tüntették ki november 7-én. „Mély vízben“ 7fjús^! gi szövetségbe 1962-ben léptem be. Nyíregyházán voltaim ipari tanuló, de rö­videsen Pestre, az Ikarosz­ba kerültem. Itt estem a „mély vízbe”. Előbb gazda­sági felelős, majd szervező titkár lettem. Nagyszerű kollektíva volt. A műhely­ben az Ikarusz 55 prototí­pusán dolgoztunk, majd az Ikarusz 31 műszerfalát ké­szítettük. A munkaidő után az ifikkel gyakran együtt maradtunk. Azóta is bár­hol vagyok, mindig ilyen szervezeti életet szeretnék. 1956. oklóber ^ rusz pártbizottsága meg­szervezte a gyár védelmét. A párttagok mellett az ak­kor 19 éves fiatal szakmun­kás, Fucsovics József is az elsők között fogott fegy­vert. Éjjel-nappal a gyár­ban voltak. Csak pár nap­ra jött haza, novemberben. — Akkor is a gyáriakra gondoltam, amikor nem akartam. Mentem is vissza és ott folytattuk a munkát, ahol abbahagytuk. Ment is, mint a karikacsapás. Igaz, én is inkább két órát kalapálok, mint egyet be­szélek. Itthon 1957- májusá­1IIUUU ban a mű„ helyfőnök földhöz vágta a sapkáját. — Fucsovics fiam, te nem mégy sehová, te itt maradsz. Hogy gondolod, a brigádot éppen te fogod megbontani? Mégis hazajött. Hatan voltak testvérek, itthon kel­lett a pénz. A vegyes sze­relőnél alapító tag volt. Aztán a honvédség, majd megint itthon. Es a KISZ. Javítják a lakótelepek kommunális ellátását Óvodák, iskolák, üzletek épülnek a lakótelepekkel egyiüöben Megyénkben az utóbbi öt évben lényegesen megnöve­kedett a lakásépítkezés és az ehhez kapcsolódó járulé­kos beruházási összeg. 1960- tól állami lakásokra közmű­vesítésre, út, csatorna, böl­csödé, óvoda, kereskedelmi üzletek stb. Az építésére több mint 240 millió forin­tot ruháztak be. A harmadik ötéves terv első évében — 1966-ban — tovább növekszik a lakás és kommunális építkezésekre fordított összeg. Terv szerint mintegy 500 lakás és kapcsolódó léte­sítmény épül, melynek be­ruházási összege meghalad­ja a 80 millió forintot me­gyénkben. A megyei tanács építési- és közlekedési osztályának szakemberei elmondták: a jövőben mindinkább érvé­nyesül az az elv, hogy az új, összefüggő lakás- és épülettömbökhöz pár­huzamosan épüljenek a kommunális létesítmé­nyek. Ma már a tervek csak úgy készülhetnek el, ha ez a feltétel is biztosított. Ha iparági, vállalati lakásépít­kezések folynak, bizonyos összeget itt is utak, keres­kedelmi üzletek és szolgál­tatások céljára kell beru­házni. Enélkül az építési engedélyt nem kaphatják meg. Minden összefüggő lakás- építkezésnél elkészült a terv a kapcsolódó beruhá­zásokhoz. Az első ilyen komplexum Nyíregyházán az Északi és Déli alköz­pontban készült el. Az Északi Alközpontban épül a 12 tantermes iskola az Er­dősoron. Ugyanitt a 60 sze­mélyes bölcsödé is. 1967-re készül el az orvosi rendelő a gyógyszertár, a 752 négy­zetméter alapterületű ABC nagyáruház és a 476 négy­zetméter alapterületű más szolgáltatásokat képező he­lyiségek. A Déli Alközpont komp­lexuma már jobban meg­oldott. Több létesítményt rö­videsen átadnak. így a Vécsey közben épülő száz személyes óvodát, a 60 személyes bölcsődét. Terv szerint elkészül az ÁBC áruház a Toldi utcán, a kereskedelmi, vendéglátó és más szolgáltatást kielégí­tő épület az Arany János utcán. Az építkezés ütemét meggyorsítják, mivel az itt épült lakótömbökhöz viszo­nyítva, a szolgáltatási és kapcsolódó beruházás el­maradt. Elkészült a terve a Máté­szalkán, Záhonyban, Kis­várdán és más nagyobb köz­ségekben folyó lakásépítke­zésekhez kapcsolódó kom­munális létesítményeknek is. A Záhonyban énülő 150 lakáshoz utat, óvodát, böl­csődét. kereskedelmi üzle­tet, Mátészalkán a már felépült 36 lakáshoz üzletet. Kisvárdán a már megépült 27 és a jövőben épülő 12 lakáshoz élelmiszer áruhá­zát építenek. B. L. Édesanya és családfenntartó Családfenntartó édes­anyák. Csaknem félszáz munkásnő közül tizennégy ilyen dolgozik a VOSZK nyírbátori szeszpalackozó üzemében. Negyvenhét gyereket gondoznak, nevel­nek, vállalva a családfői gondokat is. Életük nem könnyű. Helyt kell állniok az üzemben is, otthon is. Hamza Józsefné: „Kilenc szájnak 100 töltelék kell káposztából.” ötven körüli asszlony. Szeméből sugárzik a jó­ság. Lábán gumicsizma, rajta kék munkaköpeny. Gyors, egyenletes mozdula­tokkal mossa az üveget. — Tizenkét gyereket hoz­tam a világra. Tíz él, s kilenc van a kezem alatt. A legkisebbik hatéves, akár a kis unokám, Sanyika. Ki­lenc szájról kell gondos­kodnom 1957 óta. Férjem beteg lett, leesett a lábáról. Kap egy kis nyugdíjat, de csak annyit mint a mor­zsa. Most nagy gondban vagyok. Erzsiké lányom menyasszony, karácsonykor lesz az esküvője... Nem nagyigényű. Megelégszik annyival, amit összeszerez­tünk. Alig várom már a KST-t, ezerkétszáz forin­tot sikerült spórolnom. Ágyneműre kell. Kérek még az üzemben OMB elő­leget is a ruházkodásra. A szobabútort Erzsika a sa­ját keresetéből vette. Kört- velyesi doktor úréknál dolgo­Az Üj kisteleki szőlőben szervező titkár, majd ugyanez a funkció a har­madik kerületnél. Négy hó­napig. Azóta — több, mint négy éve — KISZ-titkár. — A KISZ-szervezetnél mindig ismertek voltak a harmadik kerületiek jól si­került rendezvényei. A klubestek, a táncos összejö­vetelek csakúgy, mint a politikai oktatás, a szerve­zeti élet más területei — mondják a városi KISZ-bi- zottságon. Köszöntés 196ju?nit Esküvő a házasságkötő te­remben. Az ifjú férj: Fu­csovics József. Az első gra­tulálok között ott vannak a KISZ-esek. Csinos lá­nyok a Zrínyiből, fiúk a Kossuthból, de nem hiá­nyoztak az újkistelekiek és a harmadik kerületiek sem. KISZ-esküvű volt. Négy nap híján egy év telt el. s 1964. május 14-én ismét köszöntötték a KISZ­zik. Tőlünk meg a kony­habútort kapta. — Nagyon be kell oszta­ni a fizetést. Azért minden­re jut hál’ istennek. Nem panaszkodhatom. Hol az egyik, hol a másik gyerek­re akasztok egy-egy ruha­darabot. Megértik. Télére már jó előre bevásároltam. Ibolya bundáscipőt kapott, Árpi télikabátot, Katikám meleg ruhát, cipőt. Volt neki, de kell a váltás is. Étkezésre kell sok. És ret­tentő étvágyuk van! Vasár­nap töltött káposztát főz­tem. Száztizenhét töltelé­ket csináltam. Csőröge tész­tából, vagy fánkból egy nagy vájlinggal kell. No és a kenyér. Annak mindig van helye. Egyik reggeltől a másikig hat kiló fogy el. Józsi, Béla és Pista fiam együtt dolgoznak Csepelen a radiátor gyárban. Kettő legényszálláson lakik, Béla kvártélyba. Ha jut adnak haza négy-ötszáz forintot. Ez könnyít... És mosolyog. özvegy Horhály Gyuláné: „Hét év óta hat gyereket nevelek.” — Nehéz az élet így özve­gyen. Hét esztendeje halt meg a férjem. Azóta egye­dül. Hat gyerekkel. — Egyik pici volt, a má­sik még kisebb, mikor esek Fucsovicsékat. De ek­kor már hárman voltak: a kis Jóska névadóját ünne­pelték. IcLnl'i A naP°k lbüllld mostanában a munka mellett tanulás­sal telnek Fucsovicséknál. A férj: — Most érettsé­gizek majd. Negyedikes va­gyok, a feleségem sokat se­gít nekem. A feleség: — En asszisz­tensképzőbe járok. Nekem a könnyebb, Jóska felmen­tést kapott az itthoni mun­ka alól. S Fucsovics József me­sél. A munkáról, az ex­portról, a brigádtagokról, a ta­nulásról, a családról, a KISZ-ről, az aranykoszorús KISZ-jelvényről. Amikor megkapta, nagyon boldog volt. A kisfia ne­vetve fogadta. A felesége gondosan eltette a vitrin­be. egyedül maradtam. Még Pestre is írosgattam, hogy az üzembe kerüljek. Az­óta könnyebb az életünk, bár jól be kell osztani a pénzt. S még velünk van egy nagybeteg néném is. Róla is gondoskodni kell. — Magdi, a nagylányom, tizennyolc éves. Ha el tud­na helyezkedni! Egy hónap­ja ment fel Pestre. Panaszkodom, mert egye­dül nehéz. Azt hiszem megérti. De azért megélünk rendesen. Csak más az a család, ahol apa is van. Igazi kereső. Megoszlik a gond is. Daróczi György né: „Öz­vegy vagyok? Vagy nem?” — Csak özvegy vagyok — mondta végül is. — Hisz igaz, hogy él a férjem, de ötvenhatban disszidált. Mi­ért? O tudja. Ivott, nem él­tünk jól, rettegett tőle a család. Gondolta, itt hagy bennünket, s nem kell gye­rektartást fizetnie. Csak erre tudok gondolni. Há­rom gyerek szakadt a nya­kamba. János most 18 esz­tendős. Akkor 9 volt. Most üveges Pesten. Nem sokat érek vele, magát tartja el. Ilonka lányomban remény­kedem. Fényképésztanuló. De még több mint két éve van. Az is megtörténhet, hogy mikorra szabadul, be. kötik a fejét. Újra csak magamra számíthatok. Ilyen az élet, De ez így volt mindig. ' Jóska fiam ötödikes. Napközis. Érte is fizetni kell. Naponta két és fél forintot. Még az a jó, hogy saját házban lakunk. Lakbérre nincs gond. Csak az adó meg a vízdíj. — Férjemről semmit nem tudok. Jóska nem is is­merte az apját, alig másfél éves volt akkor... Nem is hiányzik. Már megszoktuk. Tudják, hogy milyen volt. Már nem is emlegetik. ★ Édesanyák, munkásasz- szonyok. Egyedül, férj, apa nélkül állnak helyt az életben. Gyerekeket nevel­nek. Sok gonddal, de tü­relemmel, bizalommal. S az élet egyre jobbra for­dul. Farkas Kálmán Marik Sándor 1965. november 28. 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom