Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)
1965-11-23 / 276. szám
MEGJEGYZÉSEK: I. A szövetkezés értelme, célja 1. „Üzlet66 Bezárták a nyíregyház Sport cukrászdát, mei alapvető feltételek hiányoztak üzemeltetéséhez. Helyén korszerű kávé-tea szaküzletet alakítottak ki. Ez eddig rendjén is volna. Csakhogy nem sokkal később mégis megnyitották a Sport-ot, néhány méterrel odébb, egy volt szűk cukorkabolt helyén. Igaz itt sincs víz, s az első időkben még a székeit is hiányoztak, de azt senki sem mondhatja, hogy nines cukrászda. Van, szeszes ital — és vendégek nélkül. Mert ide csak elvétve tér be egy-egy járókelő. Állítólag a saját költségét sem forgalmazza a „cukrászda” naponta. Eszünkbe jut: szó volt róla, hogy rétesboltot nyitnának a városban, ha lenne megfelelő helyiség. Kár, hogy a vendéglátóipar nem veszi észre ezt a lehetőséget. 2. Kapacitás Valójában örülni kellene a látványnak: hét végén forgalmi gócok keletkeznek a nyíregyházi Állami Áruházban. Legutóbb a keskeny feljáró lépcsők fordulóinál eladók álltait szolgálatban: kézjelekkel és kedves szóval irányították a szűnni nem akaró vásárló- áradatot. Meg is volt a haszna: egyetlen napon több, mint 1 millió 200 ezer forint került a kasszákba, öröm, hogy ennyien — főként falusiak — vásárolnak, s hogy van miből vásár ölniük. Kevésbé örvendetes, hogy nincs mód az áruház bővítésére, s elképzelés új „állami” építésére. Pedig a forgalmi gócok máris figyelmeztetnek.« as. A moszkvai GUM áruház egyik leglátogatottabb része a fotoosztály. Á napnak nincs olyan órája, hogy ne lenne tömve vásárlókkal. De bőven akad szemlélő a vitrinek és az utcai kirakatok előtt. Mit is látnak a kiváncsi moszkvaiak 1 A legegyszerűbb gép á Jukor, amely a mi Pajtásunkhoz hasonlít, s sok gyerek ezzel teszi meg áz első lépéseket a fényképezés világába. Nem igen ismert nálunk a sztereofelvételekre alkalmas, tükörreflexes Szputnyik. A nagyobb igényeket elégítik ki a Vesz- na és a Staféta. Az előttivel 41 felvétel készíthető 24x32 mm méretben, az utóbbival 12 felvétel a 6x9-es filmre. A Drug már az igényes fotósok gépe, 1:2 optikája nem cserélhető, redőnyzárja 1/2—1/1000 mp között állítható. Az Északi- sarktól a Kárá-küm sivatagig egyaránt használható á Több mint három esztendő van mögöttünk azóta, hogy hazánkban befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Az ország egyes tájain már négy-öt esztendeje szövetkezetben gazdálkodik a falu népe. Ennyi idő alatt sok hasznos tapasztalat gyűlt össze. Ezek felhasználása alkalmas arra, hogy a szövetkezeti nagyüzemben szervezettebb, gyümölcsözőbb legyen a gazdálkodás. A nagyüzem kiépítése, a megfelelő arányok kialakítása a különböző termelési ágak között lényeges előrehaladás, s ez kifejezésre jut a gazdálkodás eredményeiben is. Egész sor olyan kérdés tisztázódott a szövetkezeti belső élet részleteiből is, amiről korábban csak szó esett. Mind a gazdálkodásban, mind pedig a szövetkezeti életben kialakultak azok a helyes módszerek, amelyek sokat segítenek a szövetkezés céljának valóra váltásában. Kialakultak, de nem mindenütt érvényesülnek megfelelően. Ugyanakkor kibontakoztak a körvonalai annak is, hogy a jövőben milyen módon lehet formálni azokat a helyes elveket, amelyek alkalmat adnak a gazdálkodás és a szövetkezeti élet továbbfejlesztésére. Cikksorozatunk megkísérli a szövetkezeti közösség életének, vezetésének olyan jelenségeit, módszereit is- íhertetni, amelyek a legjobbak' tapasztalatai alap- jtán alakultak ki. Tehát nem a gazdálkodás szakmai feladatairól, a nagyüzemi termelés agro- és Leningrad. Optikája l:2-és Jupiter, redőnyzárja 1 — 1/1000 mp értékek között állítható. Az elmúlt években az OFOTÉRT sök szovjet fényképezőgép típust hozott forgatómba. Az idei karácsonyi vásáron ismét számos szovjet gép között válogathat a hazai vásárlóközönség. Legolcsóbb gép a 300 Ft-os tükörreflexes Ljubitelj és a 330 Ft-os Szménú—8. A SZmena—8-as hátfala levehető, ami nagyon megküny- nyíti a film cseréjét. A Zorklj—6 890 forintba. a Zorkij—4 1700 forintba kerül tokkal együtt. Mindkét gépnél a kereső a szemhez állítható, így a rövidlátók is szemüveg nélkül fényképezhetnek. Az 1:2-es optikájú Kiev—4-et 2400 forintért árusítják és újdonság lesz a beépített fénymérős FED—4. Ez a gép Ináustiár 1:2-es Optikával mindössze 14Ö0 forintba kerül. zootechnikai eljárásairól, az üzemi arányokról, s más, közvetlenül a termelés körébe tartozó kérdésekről esik szó, hanem arról, ami minden termelési tevékenységben a legfontosabb: az emberről, az emberek egymáshoz való viszonyáról, arról, hogy céljaikat miként válthatják valóra. Ezernyi kérdés foglalkoztatja a szövetkezeti tagokat, vezetőket. Többek között: Mit értünk szövetkezeti demokrácia alatt? A szövetkezeti demokrácia milyen jogokat biztosít a tagoknak, a vezetőknek, milyen kötelességeket ró a szövetkezet gazdáira? Mit jelent a szövetkezeti demokrácia a szövetkezeten kívüli intézmények számára? Milyen legyen a termelés irányításában különböző hatósági és egyéb feladatokkal megbízott állami intézmények viszonya a termelőszövetkezetekhez? Milyen kapcsolatot tartson a megyei, járási, községi tanács a termelőszövetkezettel, hogy az állami irányítás is kellően érvényesüljön és a szövetkezeti demokrácia sem csorbuljon? A külöhböző vállalatok és a szövetkezetek egymáshoz való viszonya mikor tekinthető helyesnek? A szövetkezeten belül mikor jó a tagság és vezetőség, valamint az egyes vezetők és a tagok kapcsolata? Milyen fórumokon, milyen kérdésekben hallathatja szavát, nyilváníthatja véleményét, akaratát, a szövetkezet tagsága? A párt- és tömegszervezetek miként segíthetnek a legjobban a szövetkezeten belül a közös cél megvalósításában? Ezek és még sok más kérdés nagyon is közvetlenül érinti minden szövetkezet belső életét, a szocialista közösség formálódását. A termelőszövetkezet olyan szocialista nagyüzem — s ezt á tényt, bár közismert, érdemes hangsúlyozni — amelyet a dolgozó parasztok saját földjeik egyesítésével, illetve állami tartalékföldeken hoztak létre. Szövetkezeteinkben a tagok által bevitt földterületek jelentik a túlnyomó hányadot. Ezen a területen — a szövetkézét tulajdonában lévő földön — közös termelőeszközökkel, együttesen gazdálkodnak, s Híjén módon igyekeznek kihasználni saját javukra és az Ország hasznára azokat az előnyöket, amelyet a korszerű nagyüzemi gazdálkodás nyújt a fhezőgázdáSági termelésben. A szövetkezés értelmét, célját mindenekelőtt a dolgozó ember szolgálatára adja. Az ember szebb, kulturáltabb életét szolgálja, az igaz emberi törekvések megvalósítását kell, hogy segítse. A szövetkezés — a nagyüzemi termelés előnyeit érvényesítve jobb a korábbinál, biztonságosabb anyagi alapokat kell, hogy teremtsen az abban résztvevő ember számára. S a fegyelmezett rendszeres munka, a termelésben való lelkiisrherétés részvétel meghozza gyümölcsét. Ugyanakkor a szövetkezés — a közös gazdálkodás alapelveinek, s a szövetkezeti élet törvényeinek betartása mellett — biztosítja az ember számára a társaival való egyenlőséget, megszünteti a kizsákmányolást, kialakítja az emberben a legnemesebb vonásokat. Éz a mérce. Ez a követelmény még akkor is, ha egyik hónapról, vagy évről a másik hónapra, vagy évre nem sikerül ezeket a törekvéseket, célokat teljes egészében valóra váltani. Mindenki számára teljesen érthető és nyilvánvaló, hogy a kezdetleges, alacsony szinvanalü gazdálkodás helyére lehetetlenség rövid idő alatt magas fokú, nagy hozamokat és nagy jövedelmet adó, korszerű, gépesített, kemizált gazdálkodást állítani. É cél elérése eléggé hosszadalmas. De esztendőről esztendőre tovább lehet és kell lépni ezen az úton. Méghozzá Olyah módon, hogy azok az éHribérék, akik a SzöVet- kezetben dolgoznak, fokozatosan javuló anyagi körülmények között éljenek. Természetesen — miután a mezőgazdasági termelés alakulását ma még lényegesen befolyásolja az időjárás — a végzett munkának nein mindig ugyanaz az eredménye. Ezt figyelembe véVe több év során érvényesülnie kell a fejlődés főbb mozzanatainak. Ami vórtatkozik a termelésre, az érvényes az ember gondolkodásmódjára, magatartására, társaihoz való viszonyára is. Az ember rnagátártása, gondolkodásmódja sem változik egy- csäpäsrä. A régi vóhások, á magamnak élés tudata hosszabb idő múltán változik igázi közösségi tudattá. S éhhek a Változásnak a gyorsaságát erőteljesen befolyásolja környezete. Arra a kérdésre, illetve kérdéscsoportra tehát, amely a szövetkezeti élettel kapcsolatban felmerülhet, csak egy lehet a tömör válasz, akár a szövetkezeten belül, akár a szövetkezeten kívül várnak is megoldást: a tettek, az intézkedések a szövetkezés értelmét, célját szolgálják, va.gvis azt, hogy a nagyobb, gazdaságosabb termelés révén az igaz emberi kapcsolatok megerősítésével jobban boldoguljon a szövetkezeti parasztság. Ez a falu népének és egész országunknak egyaránt érdeke. Almási István ma délután is órai kezdettel Tovább bővül a szovjet fotogépek választéka iv. kezdési iütsáeSadáSi tad A 34. SZ. NYÍREGYHÁZI BELOIANNISZ TÉRI SZAKÜZLETBEN BÍRÓ LÁSZLÓ a GELKA service vezetője. IVSímíHch érdeklődőt szeretettel várunk IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT (19Ö70) Búcsú Magyturcsik György elvtárstól Hétfőn délután 2 órakor búcsúztatták a nyíregyházi Északi temetőben Nagyturcsik György elvtársat, a megyei pártbizottság munkatársát. A gyászszertartáson megjelentek a párt és a tanács megyei, városi, járási vezetői, képviselői, a különböző társadalmi szervek, üzemek dolgozói, volt munkatársai, barátai. GyászA nép, a párt hűséges munkását búcsúztatták a harcostársak, rokonok, ismerősök Nagyturcsik György elvtárs személyében. Élete példája volt annak, hogyan szolgálja valaki a társadalom felemelkedésének közös ügyét. Talán azért tudott olyan szenvedéllyel, lankadatlan energiával küzdeni, mert az elmúlt társadalmi rendszer kínzó, nyomorúságos világában a kubikosok, cselédek kenyerét ette. Elsők között állt a kommunista párt megalapítói közé falujában, Kótajban. Tizenhárom társával ő alapította meg az első kótaji termelőszövetkezetet. A Lenin Tsz párttitkára lett. Az országépítő munka sodra azonban nem hagyta öt még falujában, munkahelyévé vált az egész megye. Mini pártmunkás hosszú évekig járta a megye, községeit, agitált, dolgozott. Nem a szavak, hanem a tettek embere volt. Amenybeszédet Szilágyi Menyhért, a megyei pártbizottság osztályvezetője mondott, majd a frissen hantolt sírná! munkatársai nevében Varga Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezető helyettese búcsúzott az elhunyttól. A gyászszertartáson a honvéd zenekar és a József Attila Művelődési Ház énekkara működött közre. nyíre lobogott benne a párt és a nép közös ügyének tüze, olyannyira kérlelhetetlen és soha meg nem alkuivá ellenfele Volt a hibáknak. Hogy mennyire a tettek, a kommunista emberré jellemző önzetlenség vezették útját, arra sokáig fenn maradó bizonyíték az a sok- sók közérdekű ügy, s egyéni sérelem elintézése, melyek mögött mindig az embert, az igazságot kereste és találta meg. Kommunista pártossága és igazi helytállása az ötvenhatos ellenforradalom idején csúcsosodott ki, fegyverrel védte a munkás- hatalmat, ott volt a tsz-ek közös vagyonának mégvédé- sériél, mindig ott, ahol d legnagyobb szükség volt a párt szavává, a kommunisták példamutatására. — Korai haláláig fáradhátallanut döt- gozott, miht a megyéi pártbizottság instruktora. Példaadó életének, munkásságának emlékeit elvtársai, ba. rátái megőrzik. Évi tízmilliós ráfordítással Ä teljes gépesítés útján eaz éiicsmi fazdasáfek A mezőgazdaságban egyre nagyobb szerepük van a gépeknek. Az erő- és munkagépeket ma. már ttehicsak egyes muhkafázisökban, de összetettéit, komplexén alkalmazzák. A gépi munka legjobban mérhető a fejlett agrotechnikát szélesebb körben alkalmazó állami gazdaságokban. Megyénk tizenhat állami gazdaságába)! 604 erőgép van, több miht 2Ö0 fajta múnkágép, a munkagépek Száma meghaladja a 10 ezret. A komplex gépesítésben még sok a feladat. A gabonafélék vetése, gyomtalanítása, betakarítása állami gazdaságainkban már megoldott. Itt csupán az üzem- szervezés javítása, tökéletesítése a további feladat. Megoldani azt, hogy a gépeket megfelelő időben és helyen foglalkoztassák. A gabonafélék után megyénkben a burgonyatermesztés teljes gépesítése került előtérbe. Érthető, hiszen a burgonya egyik legfőbb termékünk. A burgonyatermesztés komplex gépesítésére, illetve megoldására a Bal- káhyi Állami Gazdaságban végeztek sokoldalú kísérletet. A kísérlet eredményeként megállapítható: a burgonya ültetésé, művelése, szedése a rendelkezésre álló gépekkel megoldható. Probléma csupán a szedésnél adódott és adódik. Ennek oka a nagyfokú gyomoso- dás. A különböző szedőgépeket csak abban az esetben lehet eredményesen és gazdaságosah alkalmazni, ha a terület gyomtálah, a bíir- gónyaSzár sem nehezíti a szedést. A szártálanltással és gyomtalanítással is végeztek éredriiériyes kísérleteket. A gépi művelésű és végyszerezétt területen 120 mázsás átlagtermés Völt a klsvdrdai rózsából. Jelentősen haladtak az idén állami gazdaságaink a kukoricatermesztés technológiájának fejlesztésében. Az eredmények különösen ott jók, ahol a gépi vetést megfelelően kombinálták a vegyszerezéssel és a betakarításnál is általánosan alkalmazzák a gépi műnkét. A kukorica és siló gépi betakarítása ma még nincs 100 Százalékosan megoldva. Különösért a sllózásnál, a szállításnál, kazlazásnál akad bőven tennivaló. A Kemecsei Állami Gazdaságban rakodási és ürítési bemutatót tartottak. Eredménye, högy általánosan elterjedt a drótköteies ürítési módszer. Eddig a pótkocsikat kézi erővel IS—20 perc alatt ürítették, a drótkötéllel — a kézi erő teljés kiküszöbölése mellett — fiz ürítés hét percre csökkent. A silózással kapcsolatos legjobb gépimunka kísérletezése még olyan területen is folyt, hogy a siló tömörítésére melyik traktor a legalkalmasabb. Sokak szerint a lánctalpas, mások szerint a kerekes traktor. Ennék feldöntésére álljon itt a műszakilag megállapított számítás: a lánctalpas traktor egy négyzetcentiméter felületi nyomása 78 deka, hng a kerekes traktoré 1 kiló 25 deka. A siiókészítés- nél, tömörítésnél a súly számít. A kukorica betakarításánál még állami gazdaságainkban is nagymértékben alkalmazzák a hagyományos kézitörést, de ez egyre inkább háttérbe szorul, és az emberek helyett a KB—2-es csőtörőgép és a kombájn dolgozik. A KB—2-es gazdaságossági előnye, hogy nemcsak a csövet töri le, de szecskázza ászárát. A kukorica törésének gépesítésénél napjainkban leginkább az a döntő, högy a gépeket minél nagyobb területen alkalmazzák. A komplex gépesítés a már említett növényféleségeknél nem áll meg, és nem állhat meg egyéb területeken sem. Jövőre az állami gazdaságokban a trágya rakodását, szállítását, kiszórását gépesítik komplex módon. Tovább fejlesztik az alma feldolgozásának gépesítését. Az almáskfer- tekben is akad még térthi- való a gépi munka alkalmazásában. Különösen azok után. hogy a törpe gyümölcsösök megmunkálása, gondozása eltér a középtörzsű fák talajának művelésétől, gondozásától. Megyénk tizenhat állami gazdaságában általában évi tízmillió forintot fordítanak a gépesítésre. A növénytermesztésben, a kertészetben ma már egyre inkább a gépeké a szó. wmm ÍME pDSSfpl
