Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1965-10-17 / 245. szám
Gazdát keres megyénk idegenforgalma Bátorliget, szabadtéri színpad, történelmi emlékek — kiaknázatlanul Egy csaknem hét éve megkezdett nagy munka be-/ íejezéséhez közeledik Nyíregyházán: hamarosan átadják rendeltetésének a jellegét tekintve országo:|in egyedülálló anyás csecsemőintézetet. 1958-ban kezdte meg a létesítmény tervezését a Budapesti Középület Tervező Vállalat. 1963. augusztusában indul az építkezés a Sóstó- gyógyfürdő meleg strandja mögött kijelölt hat holdas erdő területén. Az elkészült Intézmény műszaki átadását Nem „nagy ügyek", három nap után talán már nem is beszédtéma az üzemben, a vállalatnál. Csupán az eset szereplője képtelen szabadulni a hatás alól.' A szereplő, aki — egyébként jó munkás... Egy olajoshordó Társadalmi bíróságok tárgyalásairól készített jegyzőkönyvek között lapozunk. A sütőipariak feljegyzéseinél látjuk: egyik dolgozójuk a városi ktsz telephelyéről olajoshordót akart elvinni. Száz liter olajat a földre engedett, majd az üres hordóval elindult az utcán. Az ügyeletes őrszem figyelt fel rá, visszavitette a hordót, jegyzőkönyvet készített. Oda is bekerült, hogy a szóban forgó egyén erősen ittas volt.. Ügy lett belőle: ki kellett fizetni az elfolyatott olaj utolsó cseppjét, összeült a társadalmi bíróság, ötszáz forint pénzbírság, figyelmeztetés, nyilvánosság. Egyetlen felelőtlen lépésért, melynek elkövetője kétezer forint körül keres havonta. „Enyhítő körülményként tekintette a társadalmi bíróság, hogy a tettes egyébkén jó dolgozó, munkája, magaviseleté ellen eddig nem volt kifogás.” Forró homok a cipőben A könnyelműségre naponta kínálkozik alkalom. Nemcsak a társadalmi tulajdonnal kapcsolatban és nem mindig szesz hatása . alatt követnek el emberek vétséget a következmények mérlegelése nélkül. Tanulságos történet például G-é, a kisvárdai öntöde dolgozójáé. Túlzott önbizalma és kényelme miatt nem vette fel a szükséges védőruhát, a a radiátor kiemelésekor a forró homok a cipőjébe ömlött, súlyos égési sebeket okozva a lábfején. Majdcsak két hétig volt táppénzen, amit nemcsak ő siny- lett meg, hanem az üzem is. Az egyébként megfelelően dolgozó vasmunkás szigorú megrovást kapott, s a legközelebbi nyereségrészesedéskor tíz százalékkal kevesebbet borítékolnak ne- W, mint amire számíthaaugusztus második felében végezték el, s az építési hiányosságok pótlása után október 19-én tartják meg az üzempróbát. Ünnepélyes át- adása, illetve az intézet működésének kezdete előreláthatólag novemberben lesz. Az elhelyezésre váró állami gondozottak felvételét ez ideig a nyírbátori és a máriapócsi csecsemőottho- nők végezték. A meglévő két intézmény túlzsúfolttá vált. Az új intézet 140 férőhelyén hároméves k'orlg tott volna __Más. Elveszett egy doboz parkettpaszta az egyik nyíregyházi vállalatnál, vita kerekedett emiatt a takarítónők között. Szó szót követett, tolvajlással vádolták egymást, majd a becsületet mélyen sértő kijelentések röpködtek a levegőben s végül elcsattant a pofon is. A vállajat társadalmi bírósága példásan megbüntette az ügy szereplőit az alaptalan vádaskodás miatt. A tanulság ezúttal is elgondolkodtat: az együttélés apró súrlódásai a túlzott és ok nélküli indulatosság által embereket, családokat megrendítő eseményekké nőhetnek. Az első pohár és a többi . . . A Szakszervezetek Megyei Tanácsán — ahol a fenti esetekről tudomást szereztünk — megmutattak egy statisztikát Tizenöt megyei Csattognak a váltók, nyolcvanassal rohan a négyhuszonnégyes. Cegléd. — Délben ültem a vonatra, most fél nyolc és még nem vagyok félúton. Alacsony, ősz hajú ember szól a fülkében szomszédjához. Vasalt, csíkos, sötétkék ruhás. Kabátja hajtókáján kis piros szalag, koszorúba ölelt piros c'sil- lagocskával. És egy apró kiváló dolgozó jelvény. Hat hónapra szerződtem. Akkor azt mondták, vállaljam el nyugodtan. Csak addig tart, amig nevelek magam helyett egy ottani építésvezetőt. És most három éve utazgatok kéthetenként Jánosháza és Záhony között. Négyszázkilencven kilométert oda és annyit vissza. — ötvenhétben voltam hatvanéves. Akkor mentem először nyugdíjba. A vasúttól — ott építettem negyven évig. Síneket és épületeket. az állami gondozásra szoruló csecsemők és kisgyermekek magas szintű orvosi és szakgondozási ellátását biztosítják. Egyelőre húsz férőhelyen oldják meg a megye egyik legtöbb problémát felvető gondját — az egészséges koraszülöttek utógondozását. A 17 millió forintos beruházással felépült létesítmény gondozási és gazdasági egységeiben 93 egészségügyi és gazdasá- csecsemőgondozás szakmai és egyéb feltételeit. vállalatunknál vizsgálták nemrég a társadalmi bíróságra került ügyeket. Kitűnt, hogy 1964-ben ittasság hatása alatt elkövetett cselekedetért 153-an álltak a társadalmi bíróság előtt, vagy kapták kézhez az igazgató írásos határozatát. Igaz, ezek többsége rendszeresen italozó, vagy megrögzött alkoholista. De akad közöttük szép számmal „egyébként jó munkás” is, olyan ember, aki csak a barátság kedvéért, rábeszélésre nyúl az első pohárért. Az alkohol a hozzá nem szokott embernél hamar feloldja a gátlásokat. Miért kell erről a témá- ró beszélnünk? Azért, mert a munka, a hétköznapok sodrában becsületes, tiszteletnek örvendő emberek is utat téveszthetnek s a rossz irányt a legtöbbször látszatra jelentéktelen apróságok szabják meg. Angyal Sándor Szolnok. — 1960-ban újra nyugdíj mert közben visszahívtak dolgozni. Két év pihenés, havi ezerötszáz a postás táskájából. Hatvankettőben megkerestek a Betonútépítő Vállalattól. Vállalnám-e a szajoli vágányépítkezés irányítását? öt hónap. Messze van, de az unokám — akit mi nevelünk hároméves korától — Pesten, a védőnőképzőben tanult, s kellett rá a pénz. Havonta hatszáz forint. Elvállaltam. Jól ment a munka, felajánlották Záhonyt. Hatvanöt éves voltam, amikor ezt is elvállaltam. Fél év múlva lejárt a szerződésem. Mentem az igazgatóhoz — készen vagyok. Pista bácsi — mondta — csak még addig, amig nevel maga helyett egy mérnököt építés- vezetőnek. Maradtam és neveltem. De két év múlva elpályázott — Pestre. Karcag. A fülkében olyan a hideg, hogy bepárásodik az ablak. A II. világháború után nemzetközi méretekben igen elterjedt az országhatárokon kívüli utazás, amely mind szélesebb népréteg pihenését, szórakozását és művelődését biztosítja. Lehetőséget teremt a különböző országok népeinek megismerésére is. A jonatánon kívül ... A megyéből évente, szervezett' úton mintegy 4 ezer fő megy más megyébe pihenni. De ha figyelembe vesszük az önköltséges alapon üdülőket, a diák és gyermeküdültetéséket ez a szám évi átlagban megközelíti a 7 ezer főt. Ezeken kívül számos gépjárműtulajdonos — mintegy 1600— 1700 személygépkocsi és 13—14 ezer motorkerékpár található a megyében — tölt el hosszabb rövid“bb időt az ország különböző részein. 1964-ben közel 40 ezer szabolcsi lakos látogatott el az ország határain kívüli területre, főként Csehszlovákiába. A megyénkből induló turisták száma, bár figyelemre méltó, azonban e terület lélekszámához képest az arány meglehetősen alacsony. A múlt évben ugyanis az ország lakosságának 15 százaléka járt külföldön, a megye népességének csak 7 százaléka. Feltehetően hasonló az arány a belföldi, szervezett és magánjellegű üdültetések terén is. Igen elenyésző azoknak a száma is, akik megyénkbe látogatnak el. akik kiváncsiak a szabolcsi nevezetességekre. Ez elsősorban abból következik, hogy még az itt élő lakosság nagy többsége sem ismeri megyéjét. Az ország közvéleményének jelentős j;észe úgy könyvelte el Szabolcsok hogy megterem itt a jonatánalma, a burgonya, a dohány, sok a gyerek, nagy az elmaradottság. Arról viszont, hogy más nevezetességei is vannak hazánk e területének és * ezt esetleg ismerni és látni kellene, * kevés szó esik. Az idegen- forgalom esetleges kialakításáról, fejlesztéséről pedig az a vélemény alakult ki, hogy erről még beszélni sem érdemes; megyénknek sem üdülőhelye, sem megfelelő szállodája, de még olyan látványossága sincs, — Nevielnl kezdtem egy másik mérnököt. Az meg most készül elmenni Záhonyból. így kell nekem Ottmaradni. Jól megy a munka. Tavaly időre, és becsülettel átadtuk a kettes kaput. Ezt kaptam érte. A munkaérdemrendre mutat. — Jó dolgozni. Rendesek az emberek. Mióta ott vagyok, egy hangos szót még nem szóltam. Mások azt mondják, nehéz szervezni, vezetni. Csak kiabálással lehet boldogulni. Meghogy nekem vasból vannak az idegeim. Pedig csak érteni* kell a nyelvükön. Odamegyek megnézni egy munkát, az embereim a szemükkel követik a tekintetemet. Látják, hogy valahol baj van. Már mondják is: — Pista bácsi, tudjuk, hogy azon még javítani kell. Két órán belül megcsináljuk. Ringat a gyors. Fél tíz, elálmosodunk. Pista bácsi regényt vesz elő, Jókait. Püspökladány. — Olvasok, így nem alszom el. A múltkor túlvitt a vonat. És rejtvényt fejtek. Jár a Füles. Mérgelődik lm m feleségem, minek ami akár a külföldi, akár a belföldi turistákat vonzaná. Szépség és gondolat Ami a vendégek fogadásához szükséges eszközöket — szálláslehetőség, korszerű vendéglátóhálózat — illeti, valóban ez a helyzet. Á fejlesztés lehetősége mellett azonban sok minden szól. Szabolcs-Szatmár megye igen változatos tájon terül el. a természet adta szépségek — a hegyek kivételével — mind megtalálható itt. Nem alföld, de nem is dombvidék, a kettő szerencsés keveredése. Erdőben és vízben is bővelkedik e terület. Folyóvizekben Szabolcs az ország egyik leggazdagabb megyéje. A Nyírség egyik leghíresebb természeti kincse. Bátorliget. Ezen a kis területen — írja Boros Adám a Nyírség növényvilágának kutatója — a Nyírség ösz- szes jellegzetes tájrészleteit megtaláljuk. Megyénk jó természeti adottságai mellett értékes történelmi múlttal rendelkezik. A magyar történelem szinte minden eseményéről találhatunk emlékeket. Itt élték nehéz életüket, s keltek fel uraik ellen a Dózsa parasztháború rongyosai, a Rákóczi szabadságharc tarpai Esze Tamás kurucai. Történelmi levegő hatja át a vajai Rákóczi kastélymúzeum, a kisvárdai várrom, a nyírbátori volt Minorita kolostor ősi falait. Nyírbátor — a bátoriak székhelye — már a XV—XVX. század fordulóján jelentős politikai, gazdasági központ volt. Múltjának emlékét a minoriták kolostora (jelenleg múzeum) és a bátoriak 1480-as évek folyamán épült családi temploma őrzi. Ez a templom, mind szerkezetében, mind részleteiben a hazai késő gótika csúcsát jelenti. Régi települése a megyének Kisvárda is. Téglavára a XV—XVI, században épült. Szükséges az idegenforgalmi hivatal A közel 100 éves nyíregyházi Jósa András múzeum a tárgyállomány tekintetébajlódok vele, ha sose küldöm be. Tanúi ebből sokat az ember. Debrecen. — Szép állomás. Kár, hogy a nyíregyházi még öt- venben épült. Ha most csinálják, már sokkal korszerűbb. Magasabb. A váróterme sem olyan rideg. Hajdúhadház. Tíz óra harminc perc. — Minden két hétben, amikor otthon vagyok Vasban, mondják a barátok, minek járok hatvannyolc éves létemre az egyik országhatárról a másikra. Nem kellene annyira a pénz, mert az unokám levizsgázott. De most már megszerettem ezt a munkát. Megszoktam a megyét is, az embereket is. Pedig dunántúli embernek ez nem könnyű. Djfehértó. — Tiszabezdéden lakom egy parasztháznál. Reggel fél hétkor kelek, délután négyre befejezem a munkát. Utána csend. Jó a konyhánk, délben finom ebéd; este jó vacsora. A vasutasok is odajárnak. A ben a vidéki városok közül — Pécs, Szeged, Székesfehérvár után — a negyedik helyet foglalja el. Az országban működő nagy múzeumoknak összesen nincs annyi honfoglaláskor! lelete, mint a nyíregyházinak. Nem marad el a megye az irodalmi emlékek terén sem. Mind ezek a tényezők alkalmasait arra, hogy jó propagandával felkeltsék' a megye iránti érdeklődést, és megteremtsék az idegenforgalom alapjait. A munka első fázisaként jó szervezéssel és propagandával a megye megismertetése és megszerettetése lenne a cél. Erre igen jó lehetőséget nyújtanak többek között a tanulóifjúság iskolai kirándulásai is.- Egyes területek központjai különböző címen és formában megtartott „napok” rendezésében nagy rutinra tettek szert. Ezeknek az ünnepségeknek — mint az egri, „hevesi” kecskeméti „hirös” napok — már elismert hagyományai vannak. Miért ne léphetne Nyíregyháza is a különböző „napokat” tartó városok sorába? Nyíregyházán van hazánk egyik legszebb szabadtéri színpada, gok öntevékeny színjátszó, ének, és táncegyüttes működik a megyében, A lehetőségek adottak, csak ki kellene használni azokat. A külföldi vendégek ide irányítása már nehezebb feladat. De nem szabad lemondanunk róla. Földrajzi fekvésénél fogva viszonylag kedvező helyzetben van Szabolcs. Határos Romániával és a Szovjetunióval, ilietve közel fekszik Csehszlovákiához. Megfelelő propagandával a lengyel turisták érdeklődését is fel lehetne kelteni a Bátho- ri emlékekkel kapcsolatosan. Idegenforgalmunk fejlesztéséhez azonban fokozatosan, biztosítani kell a tárgyi feltételeket. Szükségszerűen jelentkezik az igény az idegenforgalmi hivatal mielőbbi létrehozására, amely gazdája, szervezője lenne a megyében az idegenforgalomnak. K&kuk László Központi Statisztikai Hivatal Megyei Igazgatóságának munkatársa telepünk szép, tiszta. Nyúzom is a tanácselnököt, miért engedi, hogy olyan nagy legyen a községben a por* vagy a sár. Nincs orvosuk, mert nem építettek neki lakást. — A kultúrházra kellett a pénz — mondta. Pedig szerintem első az egészség. Mennétek csak el Dunántúlra, válaszoltam, meglátnátok, hogy kell jó helyre fordítani a községfejlesztést. Hosszan sípol a gyors, a fülke készülődik. — Gazdag emberek pedig. De magukra még nem adnak eleget. Nyíregyháza. — Azért itt szívesen letelepednék. Van még néhány évre való munka. Ügy hallom, megkezdik építeni a Záhony—Nyíregyháza közötti kettős vágányt. Azt mi fogjuk csinálni. Most, hogy otthon voltam, szóltam a feleségemnek, költözzünk Szabolcsba. De aa ilyen idős mamák már nehezen mozdulnak. Búcsúzik, s bemutatkoziki Borovszki István nyugalma-1 zott MÁV felügyelő. A Betonútépítő Vállalat tiszabez- dédi építésvezetője. Kopka iáam Tizenöt társadalmi bírósás jegyzőkönyvei alapján: Csak látszatra jelentéktelen! Ötszáz kilométer
