Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1965-10-15 / 243. szám
Vállalati ügyeli a bíróság előtt Ü Miért felel a helyettes? ül Az ittasságra nincs mentség m Ki űzesse meg az eltűnt orkánkabátot ? Vállalatok és dolgozóik közt felmerült több probléma ügyében érdekes ítéletek hangzottak el az utóbbi időben, a különböző bírói fórumokon. Ezekből ismertetünk néhányat. Figyelemmel a jószándékra Egy gyár szállítási csoportvezetője gondatlan volt és vagonkirakás közben olyan súlyos baleset érte, hogy munkaképessége véglegesen 40 százalékkal csökkent. Kártérítési perében a .gyár arra hivatkozott, hogy a csoportvezető a rakodási előírásokat és óvó rendszabályokat megsértette, a balesetet kizárólag ez okozta, tehát a történtekért neon felelős. A bíróság viszont a gyárat 80 százalékos kártérítés fizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint mind vállalati, mind népgazdasági szempontból a vagonok gyors kirakásához jelentős érdek fűződik. A csoportvezetőt tehát jó- szándékú segítőkészség vezette, amikor egyedül is nekikezdett a vagonkirakí.s- hoz. Ugyanekkor figyelembe kell venni, hogy kellő tájékozottsággal rendelkezett a munka szabálytalan elvégzésében rejlő veszélyek felismeréséhez. Darúkötözői vizsgán kívül biztonságtechnikai vizsgája is volt, ezenkívül mint szállítási csoportvezető — beosztásánál fogva is — ismerte a munka sajátosságait és tudta, hogy azt egyedül nem szabad elvégezni. Kifogásolható magatartásával tehát a baleset előidézésében közreműködött, hibája azonban — az előbb említett, népgazdasági érdekre tekintettel — csak kisebb súlyú, ezért a kártérítés 8Q-—20 százalékos megosztása a helyes. • • Üzemi baleset? Egy munkásasszony délutáni műszakban dolgozott. Délelőtt különböző bevásárlásait intézte, majd munkába indult. Útközben a síkos úton elesett, s bokáját kificamította. Kártérítési perében azt kellett eldönteni : mivel nem közvetlenül a lakásról, hanem egyéb dolgai elintézése után indult munkahelyére és eközben érte baleset, ez üzemi balesetnek tekintendő, vagy sem? A Legfelsőbb Bíróság a következő álláspontot foglalta el: A vonatkozó kormány- rendelet szerint üzemi baleset az is, amely a dolgozót munkába, vagy munkájából hazafelé, lakására menet éri. A dolgozók munkájuk mellett magánügyeiket is elintézik. Méltánytalan volna, ha a bevásárlás, vagy más magántermészetű ügy elintézése után munkahelyükre igyekvő dolgozók a jogszabály által biztosított védelemtől elesnének. Ha a baleset üzemi jellegének megállapításánál a lakásról való elindulás szorosan összekapcsolódnék a munkába menetellel, ez a dolgozó védelmét szolgáló jogszabály alkalmazhatóságát nagymértékben leszűkítené. Ennélfogva tehát a baleset üzemi jellege megállapíthat tó. Egy másik munkásasz- szony a reggeli munkakezdés előtt a gyárban átöltözött, s utcai ruháját bezárta az öltözőszekrénybe. A műszak végeztével megdöbbenve vette észre, hogy orkánkabátja és nylonblúza a szekrényből eltűnt. A megindult kártérítési perben a bíróság a gyárat elmarasztalta. A Munka Törvénykönyve a munkaadót arra kötelezi, hogy dolgozói részére a munka zavartalan végzéséhez szükséges feltételeket biztosítsa — hangzik az ítélet. E feltételek közé tartozik gondoskodni arról, hogy a dolgozó személyes ruhaneműit, tárgyait, amelyeket a munkahelyre rendszerint bevisz, biztonságosan elhelyezhesse. Az orkánkabát és a blúz nem vitás szükséges ruhanemű. A gyár ugyan az elhelyezésre szolgáló öltözőszekrényt biztosította, de nem gondoskodott az azokban lévő dolgok biztonságos megőrzéséről, tehát kártérítéssel tar- tozik. Akit elbocsátottak Egy gyári munkás a műnk lidő alatt többször ivott. írásbeli figyelmeztetést kapott, ami azonban nem használt, sőt, az intés után néhány nappal erősen ittasan jelent meg munkahelyé i. A csoportvezető nem engedte munkába állni, hazaküldtek, majd fegyelmi úton azonnali ha- tálly; 1 elbocsátották. A határoz. itnak hatályon kívüli helye sóséért indított perben a munkás azzal a különös érveléssel állt elő, hogy gyomorsavhiánya van és ezért szokott inni. A védekezés t a bíróság nem fogadta el és a keresetet elutasítva kimondta: munkaidő £ latt a dolgozó akkor sem fogyaszthat szeszes italt — különösen olyan mértekben, mint ő tette — ha te rténetesen gyomorsav- hiánya van. A munkás egyébként arra is hivatkozott, hogy munkája ellen sohas ;ro volt kifogás. Ez igaznak bizonyult — állapított! meg az ítélet .—, de mi lse n változtat azon a ténye i, hogy a Munka Törvénykönyvbe ütköző súlyos : égyelmi vétségeket követett ol, amelyek — tekintettel azok ismétlődésére — a súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását indokolják. Megyénk harmadik negyedévi baleseti statisztikáia tizenhárom balett, 68 sips s ebesül! Legtöbb karambolt a motorosok okoztak A megyei közúti balesetelhárítási tanács elkészítette megyénk harmadik negyedévi baleseti statisztikáját. Három hónap alatt 307 baleset történt, 76-tal több, mint a múlt év hasonló időszakában. Közülük 12 baleset halálos kimenetelű volt, s ennek során T3 ' személy vesztette életét. Hatvannyolcán súlyosan, százötvenegy- gyen könnyebben sérültek. ‘ A keletkezett anyagi kór meghaladja a negyedmillió forintot. Legkritikusabb hónap a szeptember volt, lf>8 balesethez kellett kivonulni a rendőrségnek. Legtöbb baleset Nyíregyházán és a nyíregyházi járásban fordult elő, szám szerint 143. Ezt követi a mátészalkai járás 40, majd a kisvárdai járás 21 balesettel. Érdekes, hogy a vá- sárosnaményi járásban a múlt év hasonló időszakában csupán három baleset fordult elő, most 18. Legtöbb balesetet a motorosok okoztak, összesen 101-et. Országos viszonylatban második helyen a személygépkocsik állnak, Szabolcsban viszont a kerékpárosok foglalják el ezt a helyet. Érdemes megemlíteni, hogy a háziállatok egyetlen negyedév alatt 14 balesetet okoztak. Ugyancsak ugrásszerűen megnőtt az autóbuszok által okozott karámból. A múlt év hasonló időszakában egy fordult elő, most kilenc. Okok között első helyen a figyelmetlen, gondatlan vezetés áll, majd az elsőbbségi jog meg nem adása Krúdy tanárai Nincs az a tanárember, aki ne örvendezne, ha szeretettel őrzi meg nevét tanítványainak emlékezete. A nagy emberek tanárait nem kényezteti el túlságosan a sors. Legtöbbnyire csak akkor tudunk róluk valamit, ha egy s más területen maguk is átlagon felülit, kiválót alkottak. Ki tudja ma már Arany János oskolamesterének nevét, vagy azt, hogy ki oktatta poétikára Adyt? Kinél joghallgatósko- dott Vörösmarty és ki szj- gorlatoztatta dr. Jókai Mórt? Legfeljebb csak az irodalomtörténet kutatói adnak feleletet az ilyesfajta kérdésre, ha ugyan akad egyáltalán, aki felteszi. Krúdy Gyula, Nyíregyházának nemcsak öles termetére nézve legnagyobb diákja, kivétel volt. Mindig szeretettel emlegette tanárait, valamikori gimnáziuma köré szinte a dicsfény I A MŰVÉSZ ÉS HŐSEI Grigorij (mi hr aj négy fílmje A szovjet mozik immár negyedik filmjét mutatták be, s ez már komoly múlt egy rendező életében, különösen akkor, ha mindegyiken végigvonul az alkotó világnézete. emberíátása. munkásságának humánus szemléletmód j a. A negyvenegyedik története: egy halászleány, a forradalom katonája, mesterlövész, beleszeret egy fehérgárdistába. Rövid boldogság után azonban felismeri, hogy ellenség. Az is marad, s megöli kedvesét. A Ballada a katonáról című filmje, amely külföldön is megrázta a nézőket, egyszerű eszközökkel, egy fiatalemberről szól, aki tud másokért élni, tud hinni abban, hogy a boldogság mindenkit egyformán megillet. A tiszta és önfeláldozó ifjúság balladája ez. A Tiszta égbolt yallomás egy nehéz időszakról, amelynek súlya azonban nem tudta leteríteni az igazán nemes emberi természetet. A főhős, aki a jellem próbáját kiállja, egy pilóta. Hősiesen harcol a fasiszták ellen, majd sebesülten, öntudatlan állapotban az ellenség" fogságába kerül. Övéi igaztalanul megvádolják, de a megrágalmazott kommunista mégsem veszíti el hitét az ifjúságban, a pártban gs az eljövendő igazságtételben. Élt egyszer egy öreg ember meg egy öreg asszony hőse egy Guszakov nevű idős állatorvos.» Példásan munkás élet után, hajlott korában, hosszú útra indul, a messzi Északra, hogy megtévedt leányát a Jó útra vezesse, jobbá, igazabbá, emberibbé tegye. Itt ismét egy csuhraji motívummal találkozunk: valaki a nehéz pillanatban beavatkozik más emberek életébe, hogy segítségükre legyen. Az öreg látja, hogy leánya esak önmagának él. s ezért kemény szavakkal ostorozza. Guszakov tulajdonképpen hőstettet hajt végre; a lelkiismeret hőstettét, Mi az a közös vonás, amely e négy film bőseit rokonit ja? Elsősorban az aktív alkotó látásmód, s az a cselekvő figyelem, amely- lyel az életet szemlélik. És a hit, hogy van boldogság, hogy a jó Végül legyőzi a rosszat. Egyszerű igazság ez, de mily drága is nyugtalan korunkban, amikor minden sarkigazság újra megméretik. Ez a jóság- és igazságszemlélet lényeges vonása Csuhraj íratlan művészi hitvallásának. Csuhraj filmjei leginkább őri, magára hasonlítanak. Hadd mondjak el egy történetet, I960 őszén a „Ballada” két főszereplőjével, Zsanna Pro- horenkóval és Vologya Iva- sevvel a kurtszki bányászok klubjába igyekeztem, a film első ottani bemutatójára. Csuhraj nem volt velünk: időközben sajnos, megbetegedett. A pódium díszletei mögött feltűnt egy jó harmincas külsejű férfi, a bánya egyik technikusa. * — Szabad kérdeznem, — kezdte — a film rendezője nem azonos-e azzal a bizonyos Csuhrajjal, aki Kulinyin mellett századparancs- nokoskodott? — Nem tudom, — feleltem, — nem ismerem személyesen. — Márpedig én a fejemet teszem rá, hogy azonos! Közlegény voltam a századában. Később megsebesült, elszállították a frontról. azóta nem találkoztam vele, de ő lesz bizonyosan! — Miből gondolja? — Mindig arról beszélt, rendező szeretne lenni. De nem is ez a lényeg. Mert a filmből tüstént ráismertem. ügy, ahogyan ' emberekre szokás ráismerni. Mondom, a fejemet teszem rá..; Moszkvába visszatérve, felhívtam Csuhrajt, és beszámoltam neki az esetről. Azt mondta, valóban tiszt volt, harcolt, és valóban leszerelték egy sebesülés után. Csuhraj filmjeinek hősei nem holmi üvegházi körülmények között maradnak hűségesek ahhoz, ami jó és igaz, hanem nehéz viszonyok, tragikus sorsfordulók idején is. Csuhraj művészi programjának másik lényeges vonása: a világ minden gonoszságával szembeszáll- va hűség a jóhoz. koszorúját fonta és az iskolát, tanárokat egyaránt megörökítette sok, zenélő nyelvű kötetében. Joggal lehetett hálái nekik, itteni diákqs- kodáia idején Nyíregyházán nem nindennapi tantestület okta ott. Az akkori huszonöt éves Gróh István, a rajzot tanította Emellett azonban szakcikkeket írt a különböző képzőművészeti és ipar- művészeti lapokban, sőt novellákat is — a Nyugatot megelőző talán legrangosabb száz; dvégi folyóiratba — a Hétbe. Alig valamivel lévén idősebb nagy diákjainál, sok ssetben feledte a tanári tekintélyt. Krúdy már érettségi előtt sem vetette meg a hegy levét és így írt Gróh Istvánról: „Az ifjabb professzorok eg iüU jártak lyanpolni a na ryqbb diákokkal a közeli fürdőhelyre. Gróh Pi Jáért, a rajztanárért és kö tőért, szívesen feláldozta volna az életét bármelyik diák". Az ekkor még mulatozó Gfóh István később Pestre került és az Iparművészeti Főiskola igazgatójaként ment nyugdíjba. Vietórisz József, aki Krúdy osztályában, az aligha népszerű görögpótlót tanította, a múlt század végén elismert költő volt, a rangot jelentő Kisfaludy Társaságnak is tagja. A tanárok a hivatalos tanítási időn túl is szívesen foglalkoztak tehetségesebb diákjaikkal. A mogorva viselkedésű, de arany szívű Porubszky Pál — osztályfőnök és magyar—történelem szakos tanár — nemcsak az Önképzőkörben szerepeltette először Krúdy Gyulát, hanem első főszerkesztője is volt. Porubszky indította meg 1882-ben a Nyíregyházi Hű- lapot és ilyesfprmán másodállásban főnöke lett tanítványának, akinek rövidesen az újságxróskodás vált a fő állásává. A sokat utazott, yjláglá- tott Deffler Sámuel tanár úr -T- több jó könyv szerzője — gondot fqcdítPtt Krúdy olvasmányaira. Krúdyról a későbbi években ez a hír járta, hogy egyáltalán nem olvassa pályatársai műveit. Ebben lehetett valami igazság, hiszen olyan hihetetlen mennyiségűt írt, hogy nagy lánggal égő magánélete mellett igazán nem sok ideje maradhatott olvasásra; utolsó diákéveiben azonban minden bizonnyal nem így volt, Maga vallotta: „L effler Sámuelről, a legderekabb tanárról akar_ tam írni, aki először adta kezembe a csodálatos Dickenst és hű barátommá tette a sánta lordot és a többieket, akiket nem ismertem addig, mert azt vélte, hogy későbbi pályámon szükségem lesz néhány mesterfogás megtanulására Dickens, vagy énp.en Byrpn hatását Ugyan bajos lenne kimutatni Krúcjyná1. annyi azonban bizonyos, hogy azokat a kérdéses „mesterfogásokat” — nagyrészben éppen tanárai jóvoltából -5- «laposan megtanulta. —*. —n. Marjutka jellemének, Jel» kivilágának igazi kifejezess: a szerelem. Az a tény, hogy a férfi, akit szeret, — mint utóbb kiderül, — kérlelhetetlen ellenség, csupán a konfliktus mélységét igazolja. Csuhraj művészetét az teszi a legjobb értelemben korszerűvé, hogy nagy szavak, kongó frázisok, demagóg feliengzősség nélkül, a lényegben és önön lényegéből fakadóan hűséges a forradalomhoz. Filmjének hőse az az egyszerű ember, aki a maga gyakorlatával bizonyítja be, hogy ő a forradalom folytatója. hűséges Leninhez és semmilyen körülmények között. nem feledkezik meg kötelességéről. Ilyen ember a Ballada Szkyorcovja. Megsemmisít két fasiszta tankot, s a nézpk egyrésze azt hihetne, hogy ez a hőstett véletlen, hiszen Aljosa „tulajdonképpen ijedtében tüzelt”. De amikor a filmben a hátországban látjuk, amikor fiatal jellemének megannyi szép vonása Ott is kibontakozik, világossá válik, hogy a fiú a fronton sem tehetett másként. Igaz jellemek, életszerető emberek... Olykor bizony nagyon fontos, hogy a művész ország-világ előtt kimondja: az emberek íutel- donképpen természettől fogva jók. Fontos közbeszó- lás ez a polgári művészettel, és az egész burzsoá ideológiával folytatott vitában, mert megcáfolja azokat az embert rágalmazó kijelentéseket, hogy a halandó mindig is alantas, egoista lény volt és marad. jellemző „véletlen”, hogy Csuhraj első filmje a polgárháború időszakában játszódik, 3 második hú$z évvel később, a harmadik pedig már napjainkban végződik, míg a negyedik a szó szoros értelmében mai. Mintha a rendező szándékosan indult volna el mesa- sziről, hogy azután a mához közeledve még jobban ki tudia bontani például Asz- tahov vagy Guszakov fejlődését. így olyan jellemek története sorakozik fel, amelyek az élet által bőkezűen mért, súlyos megpróbáltatások közepette esak még jobban megedződnek, tisztábbak és erősebbek lesznek- Olyan nép jellemét testesítik meg, amelyeket nem kényeztet el az élet, de mégis yégteleniü optimista. Csuhraj szók közé a fiatal szovjet filmművészek közé tartozik, akik az utóbbi tíz évben tűntek fel, Az életről akartak szólni, annak drámaiságáról, s mélységes, belülről fakadó optimizmussal elmondják róla a teljes igazságot. Csuhraj filmjei arról tanúskodnak, hogy a rendező megtanulta mestereitől, Szergej Jutke- vicstői, Mihail Rommtól, hogyan kell fejleszteni a forradalmi humanizmusnak azokat az alapvető hagyományait, amelyek mindig is a szovjet filmművészet egyik legfőbb sajátosságát adták. Jakov Yarsavszkij szovjet filmkritikus 1965. október 15. lönös :n az iskolások részére tartottak sok előadást a KREÍ ÍZ alapismeretekből. Ezt öbb, mint hat és fél ezer iskolai tanuló hallgatta meg. Az elkövetkezendő időszakbaji elsősorban mezt gazdaságban dolgozók részére — traktorosok, vontatóvezetők, gépkezelők, — tartanak előadó- sokai . következik. Műszaki hibából 13 baleset történt, ami arra enged következtetni, hogy különösen az állami vállalatoknál, intézményeknél meglehetősen laza a gépkocsik műszaki ellenőrzése. A balesetelhárítási tanács mindent megtesz a megelőzés érdekében. A harmadik negyedévben küs
