Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1965-10-02 / 232. szám

Megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Határozat újabb minisztériumok létrehozására Változások a vállalatok adminisztratív vezetésében Snkarno-**] lenes államcsínyt hiúsítottak meg; Megalakult az Indonéz Forradalmi Tanács Egy nappal az SZKP KB nagy jelentőségű ipari ta­nácskozásának befejezése után, pénteken összeült Moszkvában a szovjet par­lament, hogy törvénybe foglalja az ipari vezetés kér­désében elfogadott elvi döntéseket. Délelőtt 10 órakor a Leg­felső Tanács Szövetségi Ta­nácsa a Kerml színházá­ban, a nemzetiségi tanács pedig a nagy Kreml palo­tában ült össze. A Legfelső Tanács ülés­szakán először az ipari ve­zetés megjavítását célzó in­tézkedéseket vitatták meg — ennek a témának az előter­jesztője a Szovjetunió mi­nisztertanácsa — majd jó­hagyták a legutóbbi ülés­szak óta kiadott törvény­erejű rendeleteket. Szünet után, délelőtt 11 órakor a nagy Kerml palo- ában együttes ülésre gyűl­lek össze a Legfelső Ta- -íács mindkét házának kép­viselői. Az első napirendi iont előadójaként Kirill Vlazurov, a Szovjetunió mi- lisztertanácsának első el­nökhelyettese lépett a szó- >oki emelvényre. Három hónappal a szöv­et hétéves terv (1959—1965) -.áróterminusa előtt közöl- e, hogy az ipar túlteljesí- i a tervet. Ebben az idő- izakban az ipar egésze 84 százalékkal, ezenbelül a ermelési eszközöket gyártó par 96, a közszükségleti cikkeket gyártó ipar 60 szá­zalékkal növelte termelé­sét. A szovjet ipar a terv­időszakban 9,1 százalé­kos évenkénti termelés­emelkedést tudott fel­mutatni, az Egyesült Államok 3,9 százalékos, Anglia 3,5, Franciaor­szág 5,6, Nyugat-Német- ország 6,3 százalékos átlagával szemben. Az előadó megjegyezte, >gy a vállalatvezetési gya­korlatban az adminisztratív módszerek kerültek túl­súlyba, a gazdasági ösztön­zők rovására. A tervezés most úgy módosul, hogy a vállalatok mindössze né­hány tervszámot kapnak (termékértékesítés, termék- összetétel, munkabéralap, központi beruházás, üzemi kapacitás és álló alapok beállítása), ugyanakkor ma­guk döntenek a munkaerő, a termelékenység, az ön­költség kérdésében. Az flzemi kollektíva és minden egyes dolgozó keresete nagyobb mér­tékben fog függeni a vállalat munkájának eredményeitől. e Egy évi börtönre ítélték. Most volt ideje elgondol­kodni a jövőről. Persze egy év nem sok, annyit le le­het ülni. De mi lesz az­tán? Borjatyinszkij ostoba­ságokat fecsegett és megló­gott. Az amerikaiakkal va­ló együttműködés terve 'üstbement. Igaz is, ha szintén megnézzük. mire 'ó ő az amiknak? Mihez ért, mit tud? Nos, mond- iuk, ismeri a fehér emig- -ánsokat. Fütyülnek ők er- re a siserehadra. Térjen ta­in vissza a szülőföldjére? Ki tudja, hogy ő szándéko­san ment át fogságba? Sen­ki. Sztoljarov az / egyetlen -zemtanú, de őt megölték, ^zergfj atyáról jobb lesz el- "eledkezni. Fischer, Reichl? 'íi tud róluk Oroszország­ban? Igaz, van néhány fénykép és írás a Gestapó­A központi iparigazgatás a népgazdasági tanácsok és a minisztériumok problé­makörére áttérve, a minisz­terelnök-helyettes először a népgazdasági tanácsokról beszélt. Rámutatott, hogy ezek 1957-es megalakításu­kat követően hasznos sze­repet játszottak a kisüze­mek összefogásában, a ter­melés összehangolásában és szakosításában, később azonban az iparági elvtől való elszakadás igen bonyo­lulttá tette az iparveze­tést. A minisztertanács most 27 minisztérium megala­kítását javasolja. Ezek egy része szövetségi mi­nisztérium lesz, más- része pedig szövetségi­köztársasági miniszté­rium. Utóbbiak szintén központi minisztériumok, amelyeknek azonban azonos elnevezésű alárendelt minisztériumai, vagy iparigazgatóságai lesz­nek az egyes szövetségi köztársaságokban. Mazurov leszögezte, hogy az iparági minisztériumok létrehozása nem jelent mechanikus visszatérést az 1957. év előtti iparigazgatár si struktúrához, hiszen most lényegesen kiszélese­Moszkva (TASZSZ): A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 16. évforduló­ja alkalmából Leonyid Brezsnyev, Anasztasz Miko- jan és Alekszej Koszigin üdvözlő táviratot intézett Mao Ce-tunghoz, Liu Sao- csi-hez és Csou En-lajhoz, A távirat többek között megállapítja: „A szovjet nép, a Szov­A Mekong folyó deltájá­ban, Saigontól 80 kilomé­terrel délre pénteken befe­jeződött a szabadságharco­sok és a saigoni kormány csapatainak összecsapása. A Reuter tudósítója szerin hó­napok óta ez volt a leg­nagyobb csata e környé­ken. Saigonban megdöbbe­nést keltett, hogy a dél­vietnami fővároshoz ennyi­re közel a szabadságharco­sok nagy erőket voltak ké­től, de megbízható helyen, Jelena Millernél, a Darut utcában. A nyomait könnyű eltüntetni, hiszen okmányai most Jersov névre szólnak. A repatriációt Prohorov megtagadta. Egyébként nem is ismer semmiféle Prohorovot! A párizsi szovjet követ­séghez benyújtott kérvénye megható hangnemben író­dott: „Megrágalmazva, ár­tatlanul elítélve csak arra vágyom, hogy visszatérhes­sek szülőföldemre...” A követség mindent elköve­tett, hogy Jersov polgár­társ kiszabaduljon. És 1946. március 17-én Anatolij Jer­sov megérkezett Branden­burgba, az ellenőrző-szűrő- táborba. — Beszéljen magáról — kérte a nyomozó. Anatolij nyelt egyet és elkezdte: — Vezetéknevem Jersov dik a vállalatok jogköre, megnő ánállóságuk. Az előadó mindezek alapján javaslatot tett a Legfelső Tanácsnak a népgazdasági tanácsok és az iparági állami bi­zottságok megszüntetésé­re. Egyben felhívta a figyel­met az állami tervbizottság megnövekedett felelősségé­re, hiszen neki keli megha­tározni az iparágak fejlesz­tésének leghelyesebb ará­nyát és az egész népgazda­ság legmegfelelőbb struk­túráját. Mazurov beszéde végén kiemelte a most hozandó gazdasági intézkedések nemzetközi jelentőségét, majd még egyszer leszögez- te, hogy a kezdeményező szellemre támaszkodó és tudományosain megalapozott iparvezetéstől merőben ide­gen az üres adminisztrálga- tás, a voluntarizmus és a bürokrácia. A szovjet gaz­dasági apparátusnak — zárta beszédét Mazurov — kifogástalan pontossággal kell működnie. A nagy tapssal fogadott beszédhez számos értékes hozzászólás hangzott el. A Szovjetunió Legfelső Ta- nácsának hatodik ülésszaka szombaton folytatja munká­ját. jetunió Kommunista Párja nagyra /rtékeli a nagy kí­nai néppel való barátságot. Országaink egysége és ösz- szeforrottsága, a szocialista közösség összes államainak, az összes forradalmi erők­nek egysége és összeforott- sága különösen nagy jelen­tőségű a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben, a délkelet-ázsiai imperialista agresszióval szemben.” pesek felvonultatni. A nyu­gati hírügynökségek jelen­tései szerint a mekongi csa­tában mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett. Nagyobb harcokra került sor An Khe körzetében, Binh Dlnh tartományban is. Az egyes számú múút mentén, Phy My körzeté­ben a szabadságharcosok szintén több akciót hajtot­tak végre. (valójában Prohorov). Vil­niusban születtem (valójá­ban Moszkvában), apám ci­pész kisiparos (valójában tisztviselő), 1937-ben meg­halt (valójában 1939-ben). öt osztályt végeztem (ti­zet). A megszállás idején kivittek Münchenbe (Berlin mellé), megszöktem (még csak nem is gondolt szökés­re), elfogtak és a Mohi és Dietrich céghez küldtek dolgozni (Speer-légió). 1944 februárjában innen is meg­szöktem és Jackuot száza­dos partizáncsoportjához ke­rültem (Gestapo-besugó lett). Miután a szövetsége­sek felszabadították Fran­ciaországot, a 7. amerikai hadsereg szállító irodájánál munkásként dolgoztam (pá­rizsi csapszékekben lődör- gött és gépkocsikat lopott). Felajánlották, hogy utaz­zam Amerikába, de vissza akartam térni a hazámba (kétszer kitért a Szovjet­A djakartai rádió pénte­ken bejelentette hogy Su- karno-ellenes államcsínyt hiúsítottak meg. Az elnök kormányát a hadsereg ke­belén belül tevékenykedő „tábornokok tanácsa” elne­vezésű klikk akarta meg­buktatni, ezt azonban meg­akadályozta a „szeptember 30. akció” elnevezésű moz­galom, élén Untung alez­redessel, az elnöki testőr­ezred parancsnokával. Szeptember 30-án, a had- sereg néhány más alakula­tának támogatásával, a had­sereg Dj akartában állomá- sózó alakulatai „kormányel­lenes akciót készítettek elő. A ,,DeWan Djenderal” — a „tábornok tanácsa” — a felforgató tevékenység cél- jából szövetkezett csopor­tot az Amerikai Központi Hírszerző Hivatal támogat­ta. A csoport az utóbbi időkben igen tevékenynek bizonyult, főleg azzal össze­függőben, hogy augusztus első hetében Sukarno elnök betegségen ment keresztül. Minthogy a Sukarno elnök halálába vetett reményük nem valósult meg, október 5-én, a fegyveres erők nap­ján, kormányellenes akciót akartak végrehajtani, s azt tervezték, hogy kelet-, közép és Nyugat-Jávából csapa­tokat vezényelnek Djakar- tába. Az indonéz rádió szerint az ellenforradalmi állam­csíny megakadályozása cél­jából Untung alezredes, az elnöki „tjakrabiravva” test­őrezred parancsnoka magá- hoz ragadta a kezdeménye­zést, s megindította a „Ge- rakan Tigapuluh Septem­ber” a „Szeptember 30. ak­ció” nevű mozgalmat. A rádió bejelentette, hogy az államcsíny szervezői kö­zül húsz tábornokot letar­tóztattak. A „Szeptember 30. ak­ció” mintájára — mint a rádió a továbbiakban kö­zölte — a fővárosban meg­alakították a „Dewan Revc- lusi Indonesiat”, az Indo­néz Forradalmi Tanácsot, s országszerte, — tartományi, járási, kerületi és községi szinten is — megalakítják a hasonló forradalmi tana- csókát. Ezekben olyan pol­gári és katonai személyek vesznek részt, akik a „Szep­tember 30. akciót” fenntar- tás nélkül támogatják. A djakartai rádió egy újabb közlése szerint az „Indonéz Forradalmi Ta­nács” az ország „legfőbb hatóságának” szerepét töl­ti be. Elnöke: Untung alez­redes. A rádió ismertette a tanács tagjainak névsorát .. .1947 februárjának első napjaiban a Troicko-Szer- gijevi kolostorban ösztövér fiatalember jelent meg, für­késző pillantásai ellent- mondtak óvatos mozdula­tainak és szavainak. Régi dolgok felől érdeklődött, a moszkvai papságról kérde­zősködött, de a friss hírek sem hagyták közömbösen, főleg azok, amelyek Világ és inkább nemzetközi, mint egyházi vonatkozásúak vol­tak. Mindenkit megkérde­zett, nincs-e valakije, aki Franciaországba készül, mert egy levélkét kellene valakinek átadni. Február 7-én Prohorovot letartóztatták. Nem sokáig tagadott, rádöbbent, hogy sok mindent tudnak róla. Csak azon igyekezett, hogy saját szájaíze szerint tálal-/ ja a dolgokat és néhány részletet elhallgasson. A bí­róság tíz évi javító-kény­szermunkára ítélte. Pecsora. Észak. A láger nem jobb és nem rosszabb a többinél. Nehéz volt, pe­dig Anatolij Prohorov igye­kezett elkerülni a nehézsé­geket. Játszott a zenekar­ban, az utolsó három évet kórházi felcserként vészelte is. A külföldi rádiólehallga- •tók közük, hogy a lista 45 névből áll, s szerepei kö­zöttük Subandrio volt mi­niszterelnök-helyettes és külügyminiszter, Johan­nes Leimena volt mi­niszterelnök-helyettes, Omar Dani a légierők volt vezérkari főnöke, Sit­hipto Judodinardjo volt bel­biztonsági miniszter, vala­mint Raden Martanidata. a haditengerészet volt vezér­kari főnöke. Az indonéziai esemé­nyekről érkező hírügynök­ségi jelentések a távközlési vonalak megszakadása miatt ellentmondóak. Az AP hírügynökség pénteken délután azt jelentette, hogy Malaysiában lehallgatták a djakartai rádiót, s eszerint Nasution hadügyminiszter „leverte Untung alezredes államcsínyét.” Ezt az állító­lagos djakartai közlést a malaysiai rádió azonnal át­vette, s hozzáfűzte, hogy to­vábbi részletekről nincs ér­tesülése. Az AFP hírügynökség még azt megelőzően közöl­te. hogy a djakartai rádió adása szokatlanul halk, s úgy tűnik, mintha belföld­ről zavarnák, abból a cél­ból, hogy megakadályozzák a djakartai közlemények vételét Jáván kívül és indonéz területeken. A nyugati hírügynöksé­gek akkor a legfeltűnőbb­nek azt találták, hogy a „védőőrizetről” szóló beje­lentésen túlmenően a dja- kartai rádió nem telt emlí­tést Sukarno elnök sorsá­ról. Singaporeban olyan hí­rek keringtek, hogy az el­nök „védőőrizete” volta­képpen házi őrizet, s hogy letartóztatták* Nasutiont és Achmad Janit. A bonni bíróság előtt most kezdődött meg annak a pernek a tárgyalása, ame­lyet Globke volt államtit­kár indított Merten nyugat­berlini ügyvéd ellen rágal­mazás és hamis vádaskodás címén. Merten ugyanis még 1960-ban a bonni állam- ügyészségen tett nyilatkoza­tában. azzal vádolta meg Globkét, hogy közvetlen felelősség terheli a gö­rögországi zsidók de­portálásáért. Merten a második világ­háborúban a Görögországot megszálló német haderők át. Amnesztia révén 1956- ban, határidő előtt szaba­dult. 1957 novemberében Pro- horov kérésére az ügyész­ség újra foglalkozott ügyé­vel. Az új vizsgálat bebi­zonyította, hogy kiszolgálta az áruló Szergij atyát, fa­siszta légióba szervezték be, háborús erődítményeket épí­tett a németeknek, együtt­működött a Gestapóval, majd miután visszatért szü­lőföldjére, mindezt elhall­gatta. A haditörvényszék a vádat megalapozottnak ta­lálta. Prohorov amnesztiát kapott ugyan, de nem reha­bilitálták . .. Anatolij ekkor már har­mincöt éves volt. Megen­gedték, hogy bejelentkezzen édesanyjához, aki moszkvai lakos. Visszaállították ál­lampolgári jogaiba. Nyu­godtan élhetett, dolgozha­tott, tanulhatott, családot alapíthatott és gyermeket nevelhetett volna. Láthatta és biztosan látta is, hogy minden út megnyílt előtte. Szabadon választhatott te­hát. Senki sem tett emlí­tést bűnös múltjáról. Senki sem taszíthatta újra a lej­tőre. Saját elhatározásából lé­pett ismét a bűn útjára...I Péntek délelőtt a jugo­szláv honvédelmi miniszté­rium épületében megkez­dődtek a hivatalos jugoszláv —magyar katonai tárgyalá­sok. A magyar küldöttséget Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter veze­ti. A tárgyalásokon részt vevő jugoszláv delegáció élén Ivan Gosnjak honvé­delmi miniszter, a jugoszláv fegyveres erők helyettes fő- parancsnoka áll. Radhakrisnan indiai köz- társasági elnök, aki hiva­talos látogatáson Jugoszlá­viában tartózkodik, pénte­ken délelőtt Zágrábba uta­zott. Elkísérte őt útjára Pe- tar Sztambolics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Ta­nács elnöke és Gusztáv Vla- hov tájékoztatási miniszter. A kínai nép pénteken ünnepelte a Kínai Népköz­társaság kikiáltásának 16. évfordulóját. Pekingben az évforduló alkalmából mint­egy ötszázezer ember rész­vételével nagyszabású ün­nepi felvonulást tartottak. Sztefanopulosz görög mi­niszterelnök csütörtök es­téré megbeszélést hívott össze. A megbeszélés célja az ENSZ-közgyűlés ciprusi vitájának előkészítéseképpen a görög álláspont megvita­tása volt. Az értekezlet után Sztefanopulosz kijelentette, hogy Görögország teljes mértékben támogatja Cip­rusnak az ENSZ-hez be­nyújtott panaszát. Jan Smith, Rhodesia mi­niszterelnöke hétfőn Lon­donba érkezik, hogy meg­beszéléseket kezdjen angol miniszterekkel, Rhodesia függetlenségének megadásá­ról. szaloniki parancsnokságánál teljesített szolgálatot. A há­ború után ügyvédi irodát nyitott Nyugat-Berlinben. 1957-ben egy görögor­szági útja során letar­tóztatták és az athént bíróság háborús bűnös­ként 25 évi fegyház­büntetésre itéíte. Három év múlva szabadláb­ra helyezték. Merten ekkor tette meg Globkét vádoló kijelentéseit. A bíróság előtt most ezt hangoztatta: — Ha az ember egyszer már börtönben ült, akkor szeretné, hógy felelősségre vonják az igazi felelősöket is. Az első tárgyalási napon az elnök felolvasta Merten 1960-ban tett nyilatkozatát. Merten akkor kijelentette! 1943-ban elhatározták, hogy Görögországból minden zsi­dó lakost lengyelországi koncentrációs táborokba szállítanak, ö azonban ek­kor már titokban érintke­zésbe lépett a nemzetközi Vöröskereszt szaloniki meg­bízottjával és tárgyalásokat kezdett vele arról, hogy húszezer zsidót Palesztiná­ba szállítanának. Amikor később Berlinben járt, e tárgyalásairól tájékoztatta Eichmannt ts, aki Merten szerint érdeklődött a terv iránt és egyetértett azzal. Eichmann azonban óva­tosságból ki akarta kérni Globke vé'emé- nyét is, aki akkor mi­niszteri tanácsos volt a birodalmi be'ügyminisz- tériumban. Eichmann Merten jelenlété­ben telefonon felhívta Globkét, ő azonban Hitler utasításaira hivatkozva ha­tározottan tiltakozott a Merten által javasolt terv megvalósítása ellen. Merten a mostani tárgya­láson kijelentette: továbbra is fr/nntartja akkori nyilat­kozatát és az abban felho­zott adatok bizonyítására több tanú kihallgatását kér­te. Szovjet államférfiak távirata J. GOLOVANOV: unióba való repatriálás elöl). Véget értek a harcok a Mekong deltájában Ä Merten—Globke-ügy avagy varjú néha kivájja varjú szemét ! Fordította: Pető Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom