Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1965-10-10 / 239. szám

Gőz? Villany? Diesel? Hornt Interkontinentális atomvonat A rasút még hosszú ideig az embereit szolgálatában fog állni. A közlekedés egészén beül ugyanis olyan helyet foglal el, ahol sem­miféle más eszköz nem pó­tolhatja; A lassú, gőzüzemeltetésű mozdonyok kora lassan le­jár, Helyüket ma világszer­te a villamos és a Diesel­mozdony veszi át, ám a szakemberek azt állítják: rövidesen ennek is üt a végőrája. Az atomenergia veszi át a fűtők nehéz munkáját. Az eddigi vona­lakon valószínűleg nem a hatalmas erejű atommozdo­nyok vontatják majd a hosszú kocsisorokat, hanem atomerőművek segítségével annyi villamosenergiát ál­lítanak elő, hogy idővel_ va­lamennyi vasútvonalat Vil­lamosítani lehet. A jövő a villamosított vasúté! Külön vonalak Milyen gyökeres újdonsá­gok várhatók a vasútnál? Rakétamozdonyok bizonyára nem lesznek, de minden valószínűség szerint megva­lósulnak az atommozdonyok, melyekben a hajtóerőforrás szerepét magreaktor tölti be. Inkább arra kell gondolni, hogy új, nagyobb vasutakat létesítsenek, amelyek külön vonalakon fognak közleked­ni. A Szovjetunióban, ahol az atomenergia békés felhasz­nálására vonatkozó tervek és kísérletek igen előreha­ladottak, pontos elképzelé­sek alakultak már ki azok­ról a jövendőbeli vasútvona­lakról, amelyeken atom­mozdonyok fognak közle­kedni. A tervek igen kö­vetkezetesek, és megfelelően alkalmazkodnak az atom­energia különleges, elvileg új lehetőségeihez. Természetesen egyáltalán' nem biztos, és mellékes is, hogy a dolog minden részle­tében pontosan úgy való­sul-e meg, mint ahogy a tervekben elgondolták. Elvi­leg mindenesetre bizonyos, hogy az atommozdonyok több ezer tonna súlyú ter­het, vagy vonatokat von­tatnak majd, 200^-300 ki­lométeres órasebességgel. Lakófülkék— televízióval Az atommozdonyokkal le­bonyolított nagy távú közle­kedés kétségtelenül konti­nenseket átszelő távvonala­kon történik majd. Valószí­nűleg a 4,5 méteres nyom­táv lesz erre a legkedve­zőbb — tehát a mai, nor­mális nyomtáv kereken há­romszorosa. Ezek az útvona­lak kötik majd ö^sze a leg­fontosabb közlekedési góc­pontokat és az egész vasút­hálózat igen ritkán átszőtt főrendszerét fogjak alkotni. Saját pályaudvaraik lesz­nek, melyek szorosan a nagy közlekedési központok mellett helyezkednek el. Speciális rakodóberendezé­sekre is szükség van. Vagonjaik befogadóképes­sége nyomtávuknak megfe­lelően húsz-harmincszorosa lesz a mai legnagyobb te­herkocsikénak. Azaz egy ilyen kocsi 20—30 hatvan­tonnás kocsit helyettesít, vagy 60—80 nálunk szoká­sos, húsz tonna raksúlyú kocsit, tehát egy hosszú tehervonatot. A jövőbeli vonatok sze­mélykocsijaiban, amelyek ugyanolyan nagyok lesznek, mint a teherkocsik, olyan kényelem ^ lesz, amilyet a mai utazók csak a nagy tengerjáró hajókon élvezhet­nek. Olyan mértékben fog­ják túlszárnyalni a mai, modern gyorsvonat! kocsi­kat, mint ezek az első vas­út kis nyitott kocsijait. Ha egyszer „megtöltik” az atommozdonyt, sok száz utat tehet meg üzemanyag­felvétel nélkül. Mivel szé­lesen fekszik rá különleges sínjére, rázkódás nélkül bír­ja majd az első vasutak se­bességének hússzorosát is. Alig másfél évszázaddal ez­előtt a merész utazók, akik elsőként szálltak föl a dö­cögő vasúti kocsiba, előbb elkészítették végrendeletü­ket. Utódaik má£. alig fog­ják érezni, hogy utaznak. Tágas lakó- és alvófülkék, fürdőszobával, telefonnal, rádióval, televízióval és mo­zival — dolgozó — és játék­szobák gondoskodnak ezek­ben a kondicionáló berende­zésekkel szellőztetett vona­tokban arról, hogy semmi­ben se legyen hiányuk, ami a megszokott élethez tartozik. A képzelet szüleménye-e az atomvonat? Semmi eset­re sem. Nem vitás, hogy nem annyira az ilyen vo­nat megépítése, hanem a sí­nek lefektetése okozza a legnagyobb nehézségeket. Jelenleg egy ország sem bir­kózhatna meg ilyen feladat­tal A legközelebbi évek ro­hamos technikai fejlődése azonban kétségtelenül nagy­mértékben hozzájárul majd az ilyen nagy technikai feladatok legyőzéséhez. Fantázia-e csupán ? A Szovjetunióban a közle­kedési szakemberek már. komolyan foglalkoznak nagy távú vasutak tervével. Szü­letőben van egy atomhajtá­sú vonat is, amely egyelőre természetesen csak kísérleti vonalon közlekedik. Nem szabad emellett elfelejteni, hogy a Szovjetunió nem- csak általában élenjáró a technika legújabb vívmá­nyainak alkalmazásában, hanem földrajzilag is éppen ’ az az ország, amely leg- i inkább képes — akár más | államok közreműködése nél- g küi is — a legkülönfélébb nagyszabású tervek megvaló­sítására. Természetes azonban, hogy ezek a vonalak átlépik majd a Szovjetunió határait, ösz- szekapcsolódnak az Ázsiá­ban meg az Európában ki­épülő megfelelő vasúti rend­szerekkel. Az olyan konti­nensek, mint Afrika, vagy Dél-Amerika, eszményi al­kalmazási lehetőségeket je­lentenek majd az atom- vasutak számára, mihelyt az ottani népek megteremtet­ték ennek a politikai és gazdasági feltételeit. Nem telik bele negyed század, s az atomvasutak széles vonalai keresztül- kasul behálózzák földgöm­bünket... (A bratislavai ,,Uj Szó” cikke nyomán) GYEREKEKNEK KERESZTREJTVÉNY Ma 15a éve született a XIX. század legjelentősebb zeneszer­zője G. Verdi. A Szent Szövet- seg és a napóleoni hadak ádáz küzdelme valósággal kiirtotta Roncole Verdi szülőfalujának lakosait. — A zeneszerző hőslelkű anyja itt bújt meg, s így mentette meg fiacskáját, vízsz. 1. Nyilvánosság elé a függ. 33 dalművével lé­pett. Opera hősei: függ. 1, 14, 41, 43 és vízsz. 54. Beküldendő sorok a fentiek­ben megjelöltek. Vízszintes: 12. Indiai púpos állat. 13. Ta­kar. 15. Nincs tovább. 16. Svájci kanton. 17. A kis Antal az ege­reket itatja (két szó). 19. Idő­határozó szó falusiasán. 20*. ..Né­ma" cica. 21. Fémet tartalma­zó kőzet. 22. A fülébe beszél hal­kan. 23. 450 római számmal. 25. Ügy megy, hogy cipőtalpa hor­zsolja a földet. 29. Testrész. 32. A földtörténeti harmadkor. 33. Becézett női név. 35. Régi, ősi. 37. ZOT. 38. Házszem. 39. Fém­pénzek. 42. Fuvallat. 43. Rév szélei. 44. Védő. 45. Bélből van. 46, Névelő. 47. ONE. 48. Prémes álíat. 50. Rétet mássalhangzói. 52. Golyós játék ütője. 56. Szám­tani műveletet végez. 58. Tam betűi keverve. 59. Veszedelme­sen lejt. 61. Naplement. 62. MU. 63. Német névelő. 64. Fogoly. 65. Sírköveken olvasható (—’). 1985. október 10. 67. Nagy összeg nyerhető e já­tékon. (névelővel). 70. Bolti cikk. 72. Francia író (André, 1921). 73. Emelet közismert ide­gen szóval. 74. Ritka férfinév. Függőleges: 2. Kártyabemondá 5. (alsós­ba). 3. Ezt a halat nem eszik. 4. Mint 62 vizsz. 5. A borsófőze­lék rokona. 6. Növényt nemesít. 7. ...tál, örökül hagy rá. 8. Az izzólámpa feltalálója. 9. Ru­hatartozék. 10. Gázlómadár. 11. Egyenlő (pl. pingpongnál). 17. Fejrész. 18. Lábával továbbít. 24. Kevert part. 26. Vissza: ál­latvilággal kapcsolatos szó, ösz- szetett szavakban. 27. A német abc utolsó betűje. 28. Négyei! 30. Vissza: recept. 31. .Japán ruhadarab. 34. Ünnepi öltözet (—’). 36. Jó, ha aratáskor sok van belőle. 38. A kék egyik árnyalata. 40. Majdnem beteg­ség! 42. SH. 47. Hónaprövidítés. 48. Újság. 49. Azonos mással­hangzók. 51. Mint a 61 vízsz. csak fordítva. 53. Csodálkozott. 54. Galambféle. 55. Eevegős, közismert idegen szóval. 57. Forgatmány; váltó, értékpapír átruházása más személyre. 59. Enyém latinul. 60. Him állat. 66. Személyes névmás. 68. Or­szágos Tervhivatal. 69. Szélein tetéz! 70. Cipész szerszám. 71. Már a kön vökén jön ki. A megfejtéseket legkésőbb ok­tóber 18-ig kell beküldeni. Csak leveléről áron beküldött megfejtéseket fogadunk el. Szeptember 26-i rejtvénypá­lyázatunk. Megfejtése: A Lumiere fivé­rek. Balzac és Reymont. Ben­czúr Gyula. Fadrusz János. Nyertesek: Feigel Mihály né, Lippai László, Rácz Edit, Szé­kely Elemérné nyíregyházi, Tóth Lászlóné buji, Bélteki Sán­dor csengeri, Nagy Miklósné jánkmajtisi, Jakab Sándorné nyírbátori, Mitró Györgyné nyír- bogdányi és Takács Gábor sza- bolcsbákai kedves rejtvényfej- tőink. pos­A nyereménykönyveket tán elküldtük. Vízszintes: 1. E helyre cipeltetett. 11. Megfejtendő. 12. Mohame­dán istenség. 13. Ugyanaz rövidítése, 15. Honfoglaló magyar vezér. 16. Némán fent!!! 17. Helyrag. 19. Ál­lóvíz (—’). 20. Az okozatot előzi pieg. 22. Szovjet kom- szomolka, a nácik kínozták halálra. 25. Fél fillér!!! 27. Üti. 29. Szerencsejáték. 30. Becézett női név. 31. Név­elővel, szorgalmas rovar. 32. Római 1050. 33. Nitrogén és szén vegyjele. 35. Európai nép. 37. Szlovák népies ne­ve volt. 38. Tőszámnév. 40. Régi fegyver. 41. Szerző, közismert latin szóval. 43. Megfejtendő. 45. Egyre in­kább adósságba keveredő. Függőleges: 1. Izabella beceneve. 2. Igen, oroszul. 3. Energia (—”) 4. Göröngy. 5. Bodo­rított. 6. ZY. 7. Harckocsi. 8. Nagy román folyó. 9. Tóth László. 10. Kopasz. 11. Hazánkkal szomszédos or­szág. 13. Cirkáló. 10. Száz­filléres. 18. Két szobát köt össze. 21. Egymást váltoga­tó két betű. 23. Ódon ma­gánhangzói. 24. AÖ. 26. Törd! a tejed! Mennybolt. 27. Határozórag. 28. Vissza: csermely. 32. Megfejtendő: 34. Kenyérfé­le. 36. Vissza: előkelőség. 39. ZOD. 40. Szintén. 42. Személyes névmás. 43. Kó­ró fele. 44. Vés, ír. Megfejtendő: Híres magyar író és ré­gésztudós, valamint egyik is­mert műve: függőleges 33, vízszintes 11 és 43. Múlt heti megfejtés: Verne Gyula: Sándor Mátyás. Könyvjutalom; Orosz Éva Barabás, Nagy Editke Jánkmajtis, Nagy Edit Nyíregyháza. Móka Matyi kalapja Matyi büszkén lépdel kalapja mellett a híres vadá­szok jelvényével. Ám szembe jön egy ismerős. Matyi ka­lapot emel, s a jelvényből, — haj lett. Kiszámoló Kerek erdő Kerek tó. Kerek mező. Kerek szó, Kerek Pista Kereke, Kerek mint a Kemence. Kerek-berek Kemence. Kerek gyerek Gyere be! Szabó Ibolya Ügyeskedj; Készíts bábut! Igen egyszerű, kedves, rögtönzött bábú készülhet terményfejjel. Egy jól ki­választott, rücskös krumpli kiváló fej lehet, ha elől lyukat fúrunk ujjunk szá­mára, száját bicskával ki­vágjuk, vagy kukoricacsuhé bajusszal takarjuk. Orra igazi krumpliorr, vagy, ha nem elég nagy a krumpli saját dudora, gombostűvel rátűzött dugó lehet. Haja spárga, spiráldrót, vagy sű­rűn beletűzdelt gyufaszál. Szeme gombostűvel felszúrt gomb, rajzszög, kisebb vi­rág, esetleg színes papírból készült forma. Teste a leplezett kéz, ha­risnyaszárból készült ruhá­ban, Állatfigurákat is ké­szíthetünk ilyen módon sár­garépából rókát, karalábé­ból sündisznót — teletűz­delve gyufaszállal. Ezeket egy-egy botra, vékony fa­ágra szúrjuk, s ennél fogva mozgatjuk. Liliké es Zümike Egy szép nyári vasárna­pon kirándulók zajától volt hangos az erdő. A városból érkezett csoportok a tisztá­son pihentek, majd vidá­man játszottak, szórakoz­tak. Mire lebukott a nap a hegyek mögött, jelkereked­tek, hipzen még hosszú út várt reájuk... Sok kenyér meg almahéj, félig lerágott csirkecsont, szalámibőr, zsíros papír maradt utánuk a zöld gye­pen. Arra szállt Zümike, a légy, megtalálta az ételma­radékot és jóllakot belőle. „Gyertek, gyertek, van ám itt sok finom falat!” — zümmögte. Honnan, honnan nem, sok-sok légy került elő, ellepték a tisztást és nagy lakomát csaptak. Néhány nap múlva Lili­ké édesanyjával kirándult a tisztásra. Leültek, a ma­ma könyvet olvasott, Liliké I pedig a babájával játszott. A kislány észre sem vette, hogy egy nagy zöld légy szállt a lábára. Akkor esz­mélt föl, amikor a térde alatt csípést érzett és ki­serkent a vér. Sírását hosz- szan visszhangozta az er­dő. „Csak valami baj ne legyen”, aggodalmoskodott a mama. „Már nem is fáj” mondta a kislány, amikor hazafelé indultak. Másnapra csúnyán beda­gadt a csípés helye, s har­madnapra már a bokája is fájt. Mama ijedten fektet­te ágyba és orvosért sza­ladt. A doktor hidegvizes borogatást és orvosságot rendelt, ettől pár nap alatt meggyógyult, de két hét is elmúlott, mire Liliké édes­anyjával ismét az erdőbe sétálhatott. Szembe jött ve­lük az öreg erdész, puská­val a vállán. Barátságosan köszöntötték egymást, mint régi jó ismerősökhöz illik. „Mi történt veled Liliké, hogy ilyen rég nem látta­lak?** — érdeklődött t%-z erdész. „Beteg voltam” — felelt bánatosan a kis­lány. „Egy csúnya légy megcsípett”, — folytatta, s töviről hegyire elmondta a történteket. „Szegény kis­lány, bizony sápadt az ar- cocshád, de ne busulj, gon­dom lesz rá, hogy ilyesmi többet elő ne forduljon”. Az öreg erdész szombat délután fűrészelt, kalapált és a tisztás közepén felál­lított egy jókora táblát, $ arra nagy betűkkel felír­ta: „Ne szemetelj!’* Vasárnap ismét megje­lentek a kirándulók. A szö­veg olvastán bizony elszé- gyellték magukat. Hátizsák­ba rakták a hulladékot< hazavitték és otthon a sze­métbe ürítették. Zümike és társai pedig hiába keresték, nem talál­tak számukra való eleséget, igy másfelé vették útjukat. Azóta Liliké nyugodtan játszhat a tisztáson, nem történik semmi baj. Az öreg erdész elégedetten mo­solyog és büszke, hogy ren­det teremtett. Szűcs Mária Darázs Endre: Keltetőgép Ez itt meg milyen kotlós? Nem is kettő — négy a lába Csőre sincsen? Szárnya sincsen?... Csak egy magas bádogládaf Mégis gyöngéden melenget S a tojásokból maholnap A diónyi, csöppnyi csibéi Sokezriveí kicsipognak. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom