Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1965-10-08 / 237. szám
Hazánk a nemzetközi munkamegosztásban Népgazdaságunk nyersanyagszükségletének jó részét importtal fedezzük. Tulajdonképpen csak egyetlen ipari nyersanyagféleségből, bauxitból rendelkezünk elegendő készletekkel, éppen ezért a nyersanyag, de a gépek és egyéb termékek importját is az exportból s ármazó bevételekből kell '.idézni. Mezőgazdasági és ' lmiszeripari exportunk jentőségét az szabja meg, íogy importunkat —- részen — az erősen aktív agrár export-import egyenlegei fedezzük. Jelentős szépét tölt be agrárexpor- i nk a tőkés fizetési mér- 1 egyensúlyának biztosításán is. Hazánk éghajlata •i földrajzi adottsága kívá- an alkalmas arra, hogy a mezőgazdaság jó minőséit, előnyösen exportálható rmékeket állítson elő. azdaságfejlesztési törekvéseink sürgetik, hogy minél teljesebben kihasználjuk az e’őnyös helyzetünkből adódó lehetőségeket. A szocialista, országok közötti kapcsolatok egyik igen fontos területe a mezőgazdasági termelés fejlesztésében való együttműködés. A KGST-hez tartozó szocialista országokban — különösen az utóbbi években mindjobban előtérbe kerültek a mezőgazdasági együttműködés kérdései. A szocialista országokban, így hazánkban is, nagy jelentőségű feladattá vált a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztése, mert ez az életszínvonal további emelésének, a népgazdaság egyensúlyának nélkülözhetetlen feltétele. A mezőgazdasági termékek iránti növekvő igények megkövetelik, hogy a szocialista országok maximálisan növeljék a mezőgazdasági termelést, de ugyanakkor az is az érdekük, hogy a különféle terményeket ott termesszék meg, ahol az adottságok lehetővé teszik leggazdaságosabb előállításukat, s ahol az egységnyi területre jutó hozamok a legnagyobbak. Ez alól jelenleg kivételt képez a kenyérgabona — és a takarmánytermelés. A KGST-orszúgok gabonahely- zéte a háború előttihez képest megváltozott, a korábban gabonaexportőr országok esetenként gabonaimportőrökké váltak. A zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelés szakosításában a természeti tényezők meghatározó szerepet játszanak, ezekben az ágazatokban sokkal erősebben hatnak a termelés gazdaságosságára és a termékek minőségére, mint a növénytermesztés más területein. E tekintetben igen előnyös helyzetben vannak Bulgária, Románia és hazánk is. E három országnak máris nagy szerepe van a szocialista országok szőlő-, gyümölcs-, és Zöldségellátásában. A szakosítás előrehaladásával a szerep tovább növekszik. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének leghatékonyabb és leggyorsabban érvényesülő tényezői a szaporító anyagok, illetve a vetőmagvak Itt is lehetőség van a szocalista országok közötti szakosításra és spcializálódásra. A szocialista országok közötti munkamegosztás bővítésé a mezőgazdaságban, nagy mértékben elősegíti a kölcsönös árucsereforgalom növelését, megteremti az export növelésének lehetőségét. Agrárexportunk jelenleg fele-fele arányban oszlik meg a szociálist« és a kapitalista országok között. A tőkés országokba irányuló exportunk nagyobb mértékű növelése várhatóan nehézségekbe ütközik, ugyanakkor a szocialista országokkal lebonyolítandó exportunk — a megkötött hosszú lejáratú árucsereforgalmi megállapodások alapján — várhatóan gyorsan növekszik. Mindez azt eredményezi, _ a hazai igények kielégítése mellett — hogy a szocialista országok válnak mezőgazdasági termékeink, fő vásárlóivá. A szocialista országokba irányuló mezőgazdasági és élelmiszeripari exportunk jelenleg is gyors ütemben növekszik. Hagyományos kereskedelmi partnereink — Csehszlovákia, az NDK — jelentős mértékben növelik importjukat, de a legnagyobb arányban a Szovjetunió vásárlásai növekednek. Jellemző a növekedés gyorsaságára és nagyságára, hogy a Szovjetunió 1960 évi magyar mezőgazdasági importját 1970-re csaknem a hétszerezése, az 1965 évhez viszonyítva vásárlásait pedig a kétszeresére növeli. Ezzel a Szovjetunió válik mezőgazdasági exportunk legnagyobb piacává. A mezőgazdasági és élelmiszeripari export gyors növekedése egyben nagy hozzájárulás a magyar mezőgazdaság szakosításához is. Vizsgáljuk meg ezt egy példa, a Szovjetunióval 1964-ben kötött gyümölcs-, zöldség- és gyümölcskon- zerv szállításról szóló szerződés alapján. A szerződés biztos és nagy piacot teremt a magyar zöldség- és gyümölcskivitelnek és ezzel lehetővé teszi kedvező termelési adottságaink kihasználását, a mezőgazdasági termelés további belter- jesítését, a zöldség- és gyümölcstermelés növelését. Az egye/imény az 1966— 1970 évekre, tehát a harmadik ötéves terv időszakára szól. Az egyezmény értelmében 1970-ig friss gyümölcsből több mint a tizenötszöröse, zöldsí gkonzerv- ből a háromszorosára, gyü- mölcskonzervből a 7,5-szö- rösére növekszik az 1960— 1963 évek átlagához viszonyítva, a Szovjetunióba szállított mennyiség. A friss és tartósított zöldség- és gyümölcsexport . ilyen példátlan arányú fejlesztése összhangban áll törekvéseinkkel. Serkenti a mezőgazdasági termelés további belterjesítését, elősegíti az egységnyi területre jutó jövedelem növelését. Dr. Dankovits László ÉPÜL A DUNA MENTI IIÖERÖJMÜ A hőerőmű építői a tervek szerint haladnak a munkálatokkal. A napokban emelték a helyére az erőmű 150 megawattos 130 tonna súlyú gener átorát, amelyet különleges vasúti kocsival szállítottak a helyszínre. Bor Ambrus; Délután Á radnak kifelé az emberek a hivatalokból, irodákból —, fél öt, öt, az utca megtelik, idegesítsen telik meg, sietők- kel és loholókkal, hangosokkal és tolakodókkal és lihegő idegesekkel, fáradt türelmetlenekkel. Majdnem kizárólag taszító erők lépnek fel a járdákon nyüzsgő embermolekulákban, vállak nem bírnak válla- kat, táskák csomagokat, ember embereket, szikrák pattognak köztük a kapacitásukat meghaladóan töltött és terhelt utcákban, zsúfolt járműveken; az egész kavargásban van valami lefojtott düh, amit csak fokoz a szüntelen autóbuszdübörgés és egy-egy motorkerékpár fülsértő berregése. Szürke arcok, merev maszkok sorakoznak az autóbuszok kék tábláinál, torlódnak az utcakeresztezésekben, az emberhalmazokban semmi se közös, csak ami csoportokba zsúfolja őket, és közös cél felé lódítja:v egy autóbusz felcsapódó ajtaja, egy lámpa, amely éppen zöldre vált. Es minduntalan felbukkan a tömegben ez a lecsúszott alak. Roncs, akit alkoholizmus mart szét, féktelen nemi ösztöne, vagy játékszenvedélye billentett ki minden pályáról. Akaratgyengeségből ernyedt arc, a száj sarkába ragasztott cigaretta, nyáron szakadt ingben, pecsétes vászonnadrágban, novemberben kabát nélkül. i Keze, arca szabása, homloka néha elárulja, hogy volt más ember is, vagy más is lehetett volna, s ez kétszeresen ingerlő, majdnem visz- szataszító a délutáni nyüzsgésben: a társadalom tehertétele, bukdácsoló úszadék az áramlás felszínén. Áll a villamosmegállónál, a járdasziget előtt ez az elhanyagolt küllemű, megsárgult arcú férfi, arcán ötnapos borosta, haja nyakába lóg. Zsebre dugja a kezét, két vállát úgy görbíti előre, mint aki fázik, s talán fázik is: roncs és reménytelen, mindig fázik. A járókelők, meg a villamosról éppen leszállt utasok félrehúzódnak mellőle. A lámpa vörös, a tömeg megtorlódik, összeszorul és topog. Egy festett szemű nő utat tör magának előre, ferde válla oldalaz, aztán majdnem visszahőköl, mert a zebrán összegyűlt tömeg hullámzása kis híján nekilöki a sárga arcú embernek; hökken és ösztönösen oldalához szorítja könyökét, hogy a piszokfoltos ruhához ne érjen hozzá. Túloldalt kiáltó ellentét az aktatáskás férfi, szürke öltönyben, fehér ingben és Jelentőse építésieket végeznek a ktsz-ek Emeletes társasházak A KISZÖV-höz_ tartozó építőipari ktsz-ek évről évre növelik a kislakásépítkezéseket. 1965-ben 252 lakás felépítését tervezték mintegy 42 és fél millió forint beruházásból. Az építkezések üteme jól halad. Év végére 30—35 lakással többet adnak át, mint atncny- nyit terveztek. A ktsz-ek többszintes társasházakat is építenek. Első ilyen vállalkozásuk volt Nyíregyházán az OTP hitelakcióból épülő 28 lakásos, háromszintes társasház építése, amit ez év december 31-ig átadnak a lakóknak. Befejezték Nyíregyházán a 24 lakásos KISZ-lakótelepet, a Tűzoltó utcában a 12 lakásos társasházat, amibe a lakók már beköltöztek. A kivitelezés mindenben megfelelt a követelményeknek. Mivel a lakásépítkezési igény nő, s a munkával is elégedettek a beruházók, újabb többszintes, társaslakások építésére kaptak megbízást. Még ez évben megkezdik többek között Nyíregyházán a Vörösmarthy utcában egy kétemelegazdasági épületek tanácsi megrendelés tes, kilenc lakásos, a Színház utcában hat, a Vécsey utcában tizenhat, az Irinyi János utcában huszonnégylakásos tár- sasház építését. Átadás előtt van a kisvár- dai és a tiszavasvári négy- lakásos társasház, míg Vá- sárosnaményban még ez évben újabb négylakásos ház építését kezdik meg. 1966 első negyedévében újabb, nagyobbszabású társasház építkezésre kapnak megbízást Nyíregyházán és a megyében. Nyíregyházán OTP hitelakcióból egy-két emeletes lakóházak épülnek az Ujszőlő térségében, melyekből 1966 végére 24 lakást beköltözhetően átadnak. Hasonló lakásépítési akciót végeznek vidéken is. Itt elsősorban az egyéni családi házak építése kerül előtérbe. A ktsz-ek jelentős vállalkozásai közé tartozik a tsz és közületi beruházások teljesítése. 1965-ben a termelőszövetkezeti beruházásokból 14 millió forint értékű munkát vállaltak. Ebből megépítésre került többek között tizenegy gyüHuszonöf milliós mölcsosztályozó, három ag- ronómuslakás, három dohánysimító és négy hidegie- vegős szénaszárító berendezés. 1966-ra már elkészült a tsz-ek újabb beruházási terve. Vállalásukban szerepel két, 114 férőhelyes nö- vendégmarha Istálló, hat dohánysimító, tizennégy hideglevegős szénaszárító berendezés, hat gyümölcsosztályozó és három cefretároló helyiség megépítése. Továbbá mintegy ötmillió torint értékű felújítási és átépítési munkát vállallak a tsz-ek gazdasági épületeire. Szó van arról is, hogy elvállalják az épületek gépészeti és villamosítási munkáit is. A közületeknek 1935-ben hetvenhétmillió forint értékű építési munkát végeznek. Legtöbb építkezés — mintegy 25 millió forint — a megyei tanács megrendelésére készül. Ezt követi a földművesszb- vetkezetek beruházása. Ebben kisebb-nagyobb épületek felújítása, építése, sót* több új létesítmény is szerepel. (b. D Amíg kétszeres lett a teljesítmény Hétköznapi hősök Tiszav asv áriban Még a ritkán arra járó idegen sem sok változást vesz észre a Tiszavasvári Alkaloida Gyógyszervegyészeti Gyár mákgubóíuvó berendezésén. Az állomáson sorakozó vagonoktól a magas állványokon kígyózó vastag csövekben most is áramlik a tárolószinekbe a világhírű magyar morfium alapanyaga — a mákgubó. Csak a beavatottak tudják, hogy sok minden másként van, mint egy évvel ezelőtt Feladatterv születik A régi már ejavult. Kicsi teljesítménnyel dolgozott, törte a mákgubót és a porból már nem lehetett kivenni a morfiumot. A réginél kéthetenként cserélni kellett a ventillátor forgókerekét. Egy-egy ilyen csere — a munkabérrel együtt — tízezer forintba került. kifogástalanul megkötött nyakkendővel, kezében fekete aktatáska. Az arca szigorú, összehúzott szemmel méri végig a csavargót, aztán körülnéz és ugyanarra gondol, mint mások, körül- állók, elítélően nézi az őgyelgőt, a hasznavehetetlent, a tehertételt, fárasztó délutánban is még fárasztóbb foltot. Az pedig közönyösen áll a sín mellett, belebámul a túloldalon nyíló utcába, s láthatóan nem néz benne semmit. Akkor lép ki a körülötte keletkezett kis vákuumból, az üres félkörből, amikor a villamos nekilódul. Csattanva csapódnak be a kocsiajtók, felbúg a motor, és a sínnél álló ember, méternyire a sárga kocsitól, zseb- redugott kézzel és közönyösen beleindul a semmibe, amelybe belebámul, belép a sínek közé, a gázolás közvetlen és brutális hirtelen életveszélyébe. A festett szemű nő megrándul és felsikolt, a szürke öltönyös férfi odakap, hátrarántja az embert, m még a tavasszal nyilvánosságra iiozták. Több javaslat is beérkezett, de egy sem volt jó. Igazgató, főmérnök, főmechanikus, tmk-vezető, a szerkesztés, beruházás közösen láttak hozzá a nagyon is időszerűvé vált probléma megoldásához. Ilyen gyár egy van az országban, a gubófúvó berendezésének nincsen szak- irodalma. Csak saját kísérletezéseikre támaszkodhattak. Voltak lelkes pártolók, de akadtak hiteüenkedők is szép számmal. Több újító — akinek a javaslatát nem fogadták el — csak legyintett; „nem lesz abból semmi.” A terv mégis elkészült, a berendezések gyártása megkezdődött. Mindenki kíváncsian várta a próbaüzemelést. Nem sikerül Augusztus első felében történt az első próbálkozás. A próbaüzemelés kudarcba villamosvezető ököllel csap a csengőre, fék szisszen és surlódik, fejek mozdulnak rémülten, a vákuumfélkörbe szétterpesztett ujjú, riadt kezek nyúlnak bele, egy pillanat az egész, és valaki felkiált: — Vigyázzon, ember! Villamos! A zebrán áthaladó tömegben aztán többen néznek az alak után, amely eltűnik az utca torkolatában. Fejüket csóválják. Idegenek pillantanak egymásra. Tört mondatokat váltanak, elmenőben, egymás mellett elhaladóban: — Egy pillanat, és vége. — Fiatalember, — Hajszálon múlt. Ha az az elvtárs oda nem kap. — Még szerencse. — Bizony, kérem, köny- nyen megvan a baj. — Fiatalember. — Kár lett volna érte. A nyüzsgés könnyedebb, egy pillanatra majdnem játékos. Finom női cipők sarka kopog az aszfalton, színes kardigánok színfoltjai tarkítják a nyüzsgő tömeget. Valahol harsányan felnevet valaki. fulladt. Töviről-hegyéré átvizsgálták a berendezést. Kiderült, hogy a gubót préselő csigaprés tengelye volt görbe és ez okozta a zavart. Kiegyengették és kezdődött újra elölről. A második kísérletnél meg az adagoló berendezés nem működött rendesen. Vita folyt még az addig lelkesen közreműködők között is. Már két kézen is meg lehetett számolni a szívós kitartással és bizakodással dolgozó embereket. A többiek visszahúzódtak, várták mi törtéhik. Kollektív munka volt** Akik ezt elbeszélték, nem kértek nyilvánosságot. „Kollektív munka volt, a gyár érdeke így kívánta” — mondják. Papp József tmk-lakatos nevét azonban sokat emlegetik. Rá mindig lehetett számítani, akár éjszaka, akár nappal. Megtörtént, hogy vasárnap délelőtt még a gubófúvónál dolgozott, pedig délután labdarúgó-csapatával a gyár színeit is meg kellett védeni. És... Szeptember közepétől már üzemszerűen működik a berendezés. A teljesítmény duplájára emelkedett a berendezés nem töri, csak lapítja a mákgubót és így egyharmadával csökken a térfogata. Ebből az az előny is származik, hogy mintegy harminc százalékkal több gubót tudnak tárolni a meglévő raktárakban. Az adagoló berendezés is tökéletesen működik, nyersanyag nem kerülhet a ventillátorba és így nem megy idő előtt tönkre. Megérte a fáradságot. Tóth An»ád Az újítási feladattervet 1965. október 8. 3
