Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1965-10-03 / 233. szám

Üj eljárások a rák kezelésében A legtontosobb: a megelőzés Leonyid Larin profesz- szor, a rák kémiai terá­piás gyógyításának speci­alistája, a Szovjetunió or­vostudományi akadémiájá­nak levelező tagja a rossz­indulatú daganatok gyógyí­tásáról. Ismeretes, hogy a rosszin­dulatú daganat tulajdonkép­pen az emberi test valame­lyik szerve, vagy szövete sejtjeinek feltartóztathatat­lan szaporodása nyomán ke­letkezik. Az összezsúfolt sejtek elrákosodásának okai sajnos ma még kevéssé is­mertek, annak ellenére, hogy korunk már igen sokat tett a rákkutatás terén. Az okok A rák keletkezésének okait illetően többféle véle­mény alakult ki. A szovjet tudósok egy csoportja Lev Zsiljber vezetésével azt vall­ja, hogy a szervezet vala­mennyi rosszindulatú daga­natát speciális daganatkeltő virusok okozzák. A tudósok egy másik cso­portja — amelyhez magam is tartozom — azon a véle­ményen van, hogy a rákot előidéző okok különbözőek. Lehetnek közöttük meghatá­rozott összetételű kémiai anyagok, mint például kő­szénsó, parafin, anilin fes­tékanyagok és egyebek. Rákosodást okozhatnak a szervezetbe hatoló sugarak által kiváltott fizikai hatá­sok. És bizonyos esetekben a virusok is. Nem vitás, hogy az állati szövetek egyes daganatait virusok válthatják ki. Azt' azonban ma mégsem állíthatjuk, hogy az emberi szövetek daganatait általában a viru­sok okozzák. Ezt ugyanis még nem sikerült bebizo­nyítani. Sokkal valószínűbb­nek látszik viszont, hogy a fehérvérűséget virusok idé­zik elő. Határozottan állítható, hogy a leggyakrabban elő­forduló daganatok elterje­désében alapvetően fontos szerepet játszik a külső kör­nyezet hatása. Számos kí­sérlet bizonyítja például, hogy a tüdőrákot a túlzásba vitt dohányzás okozza, a gyomor és a bél, tehát a tápcsatomarendszer rákos megbetegedése viszont a táplálkozással van összefüg­gésben. A statisztikai vizs­gálatok bebizonyították, hogy bizonyos országokban és néhány népnél vagy nép­csoportnál ennek vagy an­nak a szervnek a rákos megbetegedése feltűnően gyakran előfordul. így pél­dául a szájüreg rák a Szovjetunióban, Angliában . és az Egyesült Államokban igen ritkán fordul elő. A földkerekség néhány orszá­gában azonban, mint pél­dául India városaiban, az első helyen áll. A száj üreg rákos megbetegedése Szov- jet-Üzbegisztán néhány nép­csoportjánál is elég gyakori. Ez tulajdonképpen bizonyos szokások elterjedésével ma­gyarázható, amelyek helyen­ként máig is fennmarad­tak: fogtisztításra dohány­ból, hamuból, oltott mészből és növényi olajból álló masszát használnak. A kémia a gyógyításban Mindezek alapján joggal állítható: a külső környezet szerepének felismerése reá­lis lehetőséget nyújt a rák néhány formájának megelő­zésére. Ebből következik, hogy a rákosodás megelő­zésével érdemes nagyon komolyan foglalkozni. Le- ningrádban, ahol már né­hány év óta ilyen irányú kí­10 1M5. október 3. sérletdk folynak, máris fi­gyelemre méltó eredménye­ket értek eL Igaz, a rák gyógyítása ma még távolról sem megoldott, a rákos sejtek sebészi és sugárterápiái gyógyítása, va­lamint az úgynevezett ké­miai terápia alkalmazása azonban eredménnyel ke­csegtetnek. Ma már a vi­lág különféle országaiban mintegy húszféle rákellenes preparátumot alkalmaznak. Közéjük tartozik £z embi- hin, a chlorambicil, a do- pan, a szarkolizin, az en- doxan, a tyotef és a metot- rekszat. A kémiai hatóanyagok természetesen nem vala­mennyi, csupán néhány da­ganatfajtát gyógyítanak. Né­ha pedig egy meghatározott fajta gyógyszer csak egy meghatározott fajta rákos daganat ellen alkalmas. így például az embihin, a clo- rambicil, és a dopan fő­képp csak a nyirokérrend­szer rosszindulatú dagana­taira hatnak. A szarkolizin pedig többnyire bizonyos csontdaganatok ellen hatá­sos. Néhány rákfajta ellen viszont még nem sikerült semmiféle hatékony prepa­rátumot készíteni. A kémia-terápia készít­mények gyógyhatása külön­féle formában jut kifeje­zésre. A fokozatok a daga­natok bizonyos mértékű csökkentésétől egészen a teljes felszívódás valameny- nyi skáláját mutatják. Bebi­zonyított dolog, hogy egyes rákos megbetegedések ké­miaterápiás gyógykezelése 5—10 év alatt teljes klini­kai gyógyulást okoz. Ennek ellenére még nem állíthat­juk kategorikusan, hogy ez a tökéletes gyógyulással egyenlő, hiszen az ilyen irá­nyú kísérletek viszonylag nemré^i keletűek. A Szov­jetunióban példája a pete­fészek rákos megbetegedését szarkolizinnal kezelve elő­fordult, hogy tíz év alatt teljes gyógyulás következett be. A néhány bíztató eset azonban egyelőre még ke­vés ahhoz, begy általános érvényű következtetéseket vonjunk le belőlük. Kombinált alkalmazások Nagyon fontos, hogy a kémia terápiás eljárás nem­csak a kezdeti stádiumban lévő megbetegedéseket, ha­nem az elhanyagoltabb da­ganatokat is hatásosan gyógyíthatja. Ezenkívül a kémiaterápia növelheti a sebészeti beavatkozás és a sugárkezelés eredményessé­gét is. A különféle gyógy­módok kombinált alkalma­zása feltétlenül figyelmet érdemel. A további kuta­tások számára jó támpont az a tapasztalat is, hogy a tüdőrák miatt operált bete­gek ismételt kezelése endo- xinnal csökkenti a vissza esések arányszámát. A fto- ruracil alkalmazása viszont növeli a tüdőrák röntgente­rápiás kezelésének haté­konyságát. Az utóbbi időben a rákos megbetegedések elleni küz­delem módszerei kiszélesed­tek. Eredményesnek ígérke­ző kísérleteket végeztek péjdául a folyékony készít­ményeknek azon véredény- rendszerbe juttatásával, amely a rákos daganatot táplálja. A kémiaterápiával számos esetben — amikor a megbetegedés elhanyagolt és sebészi beavatkozás nem lehetséges — sikerült csök­kenteni a daganatot és így az operáció lehetővé vált. Nagy távlatok A rák kémia terápiás gyógykezelése előtt nagy távlatok állnak. Nem két­séges, hogy olyan új daga­natcsökkentő készítménye­ket fognak kikísérletezni, amelyek az eddigieknél lé­nyegesen hatékonyabbak lesznek. E preparátumok al­kalmazása is céltudatosabb lesz: önállóan és a sebé­szi beavatkozással, valamint a sugárterápiával kombinál­tan is új eljárások látnak napvilágot. Ugyanakkor egy pillanatra sem feledkezhe­tünk meg arról, hogy a rák elleni küzdelem igen fontos területe a -— megelőzés. Ha például az emberek felhagy­nának a dohányzással, a tü­dőrákos megbetegedések száma hozzávetőlegesen a jelenleginek egytizedére csökkenne. Változatlanul nagy lehetőségeket rejt ma­gában az a tény, hogy a megelőzés immár tudomá­nyos alapokon nyugszik. GYEREKEKNEK Vízszintes: 1. Nem valódi. 6. Mely idő­ben. 11. Elkölt (pénzt). 14. Közlekednek rajta. 16 Szegecs. 17. Feltételező szócska. 18. Régi súly mérték. 19. Vissza: bizony­gató szócska. 20. YD. 22. Húz. 23. Kettőzött mássalhangzó. 24. Bámuló, ámuló. 26. Kétjegyű mássalhangzó. 27. ÉETR. 28. Tárolt zöldtakarmány. 30. Meg­fejtendő. 33. Vasúti szerelvény. 35. Nem kint. 36. Illik közepe. 33. Római 1005 és 51, 39. EK, 40. Megfejtendő. 42. Egymást köve­tő betűk az abc-ben. 43. Tár­lat. Függőleges: 2. Asztalos Endre. 3. Lom be­tűi keverve. 4. Papír mérték- egysége. 5. Megfejtendő. 6. Meg­fejtendő. 7. Európai nép. 8. Era. 9. Ifetálló. 10. Előző esz­tendőben. 12. Téli sport. 13. Sán­dor és Tibor beceneve. 15. Hajó orra. 17. Haza. 19. Alkony után van. 21. Római 554. 24. Nyuga­ti aprópénz. 25. Nehézfém. 27. Érettebbé válnak. 29. Két fon­tos ipari fém. 31. Azonos be­tűk. 32. Nem felül. 34. Igekötő. 36. Vissza: egymást előző két betű az abc-ben. 37. Ilona be­ceneve. 40. Libahang. 41. Fél adat! Törd a fejed! Megfejtendő: Világhírű ifjúsá­gi regényíró neve és magyar vonatkozású regénye. (Vízszin­tes 30, 40, függőleges 5 és 6.) Múlt heti megfejtés: Kipling. A dzsungel könyve. Jack Lon­don: A beszélő kutya. Könyvjutalom: Kormány Mar­git Penyige, Serbán Sándor Nyírszőlős. Tatos Tündi Nyír­egyháza. Fekete Gyula: A szatyor meg a kislány Amikor én néni leszek, minden szatyrot televeszek: mogyoróval, mandulával, tejszinhabos szamócával, mazsolával, meg zsemlével, mákkal, csókkal, dzsem­mel, mézzel, pralinéval, porcukorral... — Elindulok a szatyorral s akármerre járok-kelek, kap belőle minden gyerek! KERESZTREJTVÉNY Borhava. Juhász Gyula For­radalmi naptár c. verséből idé­zünk. Beküldendő sorok: vizsz. 1, függ. 12. vizsz. 31. 50 és függ. 47. (E sor második kockájában kétjegyű mássalhangzói. Vízszintes: 13. Svájci tó. 14. Azaz, vagyis latinul. 15. Sás szélei. 17. ...ek, szovjet úttörőtábor. 19. Fehérnemű. 20. Kettőzve becé­zett szülő. 21. Ez volt Bánk. 23. Irány. 25. Szarvas jószág teszi. 26. Papírra jegy zed. 28, Ház részén. 30. Könnyező. 34. Személyes névmás. 36. Távolság rövidebben. 37. Dunántúli csa­torna. 38. Felvigyázó. 39. Köz­ség Jugoszláviában a Tisza mellett. 43. Hangtalan dalok! 44 Zúzott. 46. Szalonnát főző. 49) Két személyes névmás. S3. ‘ NH.‘ 55. Utca franciául. 56. Fürdői szobában használjuk. 57. Go­romba megszólítás. 58 Hárfa­fajta. 60. EAM. 62. Vízben élő állat. 63. Törpe, manó. 65 Nagy zeneszerzőnk volt. 67. Hangya­lakás. 68. Savanyított aludttej. 70. A francia forradalom egyik jelszava. Függőleges« 2. Folyó a Szu-ban. 3. Becé­zett női név. 4. A méhcsalád munkakerülője. 5. Hangszín. 6. Hat római számmal. 7. Hely­határozó rag. 8. Budai basa volt. ». Becézett női név. 10. Csiraház. 11. US, 1«. Eső után van. 18. Maláj u kelmefestő el­járás. 20. Ilyen kávé is van. 22. Kérdőszó. 23. Régi török rang (—’). 24. Szekérrész. (Utolsó kockába kétjegyű más­salhangzó). 25. Ekés keményhé­jú gyümölcs! 27. Birtokoseset rövidítése latinul, 28. Az ilyen tan hibás. 29. Házasember. 30. Mondat része. 32. Magyarorszá­gon élő szerb nemzetiség. 33. Hant. 35. Ev. 40. Angyalrang. 41, Magyar király volt (Sá­muel). 42. Háziállat névelővel. 43 Erőegység a fizikában. 45. Szélesre nyit. 46. Latin üdvözlő sző 48 Helyhatározó szó. 49. Honfoglaló. 51. Lábával továb­bit 52. A Tisza mellékfolyója. 54 ’ Tisztelet latinul. 57. Állj németül. 59. Függj. 60. Kevert terv 61 Testrész. 62. Román tánc. 64. MHE. 65. Ez kell a munkához. 66. Becézett női név. 67. Elmozdított algíri politikus egyik neve. 69. UD. 71. Hang­talanul bőg. A megfejtéseket legkésőbb október 11-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. Szeptember 19-1 rejtvénypályá­zatunk megfejtése: Marco Casagran­de. Az egri székesegyház szob­rászati díszítése. Esztergom, Pest, Velence. Nyertesek: Csizák Antalné, Jakab Istvánná, Kovács Ár- pádné, Lengyel Istvánná, Szabó Mária és Tóth Margit nyíregy­házi, Gerzsenyi Béla eperjeskei, Fülöp János és Szűcs Antalné nyírbátori és Sallai Sándor tisztabereki kedves rejtvényfej- tőink. Ny ereményköny veket elküldtük. postán A pók hálója fogott egy legyet. A pók az erdő szé­lén két fa között feszítette ki hálóját. Alkalmas, jó hely volt, reggelire, ebédre, vacsorára mindig akadt egy légy. Ami most a hálóban vergődött szépen fejlett, igazán a pók szájaíze sze­rinti példány volt. A légy kétségbeesetten zümmögött, verdesett szár­nyaival, rúgkapált lábaival; szabadulni akart, de mind­hiába, még jobban belega­balyodott a hálóba. A pók egy darabig figyelte a le­gyet, aztán komótosan rak­va mind a nyolc lábát, oda­ballagott hozzá: — Hiába minden erőlkö­désed barátocskám, — mondta — kötélerós hálót fontam, nem szabadulhatsz. Maradj inkább türelmes, jó ebéd lesz belőled. — Züüm, züümi, züm — jajveszékelt a légy, — nem szép tőled, hogy így csap­dába ejtettél, pedig én szí­ves szóval, jó tanáccsal ép­pen hozzád igyekeztem, hogy hasznodra legyek. — Még, hogy hozzám igyekeztél?! Szíves szóval, és jó tanáccsal. Nem, bará­tocskám. öreg pók vagyok én ahhoz, hogy engem be­csapj. — Amíg így beszélt újabb hálót font a légy köré biztonságul, hogy még vé­letlenül se szabadulhasson. — így ni, — szólt végeze­tül — most napozok egy kicsit, aztán elfogyasztalak. A pók a napra feküdt, a légy meg így zümmögött tovább: — Jöttömben éppen a ba­goly vár mellett repültem el. Fáradt voltam, leszálltam hát pihenni a vár egyik ablakpárkányára. Ahogy ott éppen pihengettem, hallat­tam zsörtölődni a bagoly­királyt: „Nincs egy valami­re való rendes mester a* udvaromban. Százegy abla­komra nincs aki aranyból függönyt szőne, pedig jutal­mául tejben, vajban fürösz- teném, azt kérhetne, amit csak akarna.” A pók úgy tett, mint aki nem figyel a légy szavaira, de azért feszülten hallgatta a beszédet. A légy pedig folytatta: — Odarepültem a bagoly­király elé és mondtam: baglyak és éjjelek királya ismerek én egy mestert, aki a te százegy ablakodra arany fonalból függönyt tudna készíteni. a legre- mekebb takács az egész vi­lágon, ügyes és szorgalmas. Az öreg pók büszkén pöffeszkedett a napon. Majd, hogy a légy nem szólt töb­bet, megkérdezte: — Na és? — Nincs na és — mond­ta a légy. A bagolykirály kinevetett, azt mondta is­mer már téged, lusta, nap­lopó vagy, mást sem teszel, csak fogdosod orvul a le­gyeket és sütkérezel a na­pon. Már megbocsáss pék­mester, de a bagolykirály kereken kijelentette, kontár vagy a szakmában. — Micsoda? —* hördült fel a pók. — Én lusta, nap­lopó, kontár? Tüstént oda­megyünk. Majd én megmu­tatom annak a királynak, mit tudok. — Elvezetlek hozzá, — ajánlkozott a légy. ügy is lett. A pók elol­dotta a légy kötelékeit, és elindultak az erdő mélyére, a bagolyvárhoz, a bagoly ott élt egy tölgy hatalmas odvábán, és éppen nappali álmát aludta, szépeket ál­modott, amikor a légy és a pók megérkezett. Alig, hogy a légy zümmögésével feléb­resztette a bagolyt, a pók kiabálni kezdett: — Azt mondod, hogy éa lusta, naplopó vagyok» Hogy nem értek a takács­mesterséghez!? Hogy nem tudok aranyból függönyt varrni a százegy ablakodra!? — Nem mondtam én semmit, — ásított a bagoly, — de te se karatyolj itt, mert aludni akarok. — És, ahogy ezt mondta, rögvest bekapta a pókot, lenyelte és aludt tovább. A légy elrepült. Nevetve mesélte szSTcében, hosszá­ban hogyan járt túl az öreg pók eszén. No, hiszen- rosz- szul tette, hogy eldicseke­dett. Azóta sem szabadult légy a pókok hálójából. Egy pók sem akadt többé, aki hiúsárból, büszkeségből hi­telt adott a szóbeszédnek. Seres Era* Az öreg és a légy

Next

/
Oldalképek
Tartalom