Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1965-10-31 / 256. szám
\ajjA fejlődéi elolt a várói lasai*om jelentős üzeme Beszélgetés a mezőgazdasági gépjavító, az almatároló és a gumigyár vezetőivel Három jelentős üzemünk vezetőjét hívta meg beszélgetésre szerkesztőségünk. A téma: e három üzem továbbfejlesztésének lehetőségei, s a vele kapcsolatos problémák, javaslatok. A tanácskozás résztvevői: Bejczi Ferenc, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója, Csáki Menyhért, a Nyíregyházi Almatároló és Gergely Ferenc, a Nyíregyházi Gumigyár vezetője. Tapasztalatok a fejlesztéshez Bejczi Ferenc: Időszerűnek tartom a témát, hisz pártunk Politikai Bizottsága is foglalkozott megyénk továbbfejlesztésének a lehetőségével, s ebben nem kis helyet kaptak ipari üzemeink. A mi vállalatunk eredetileg a gépállomások és állami gazdaságok erő- és munkagépeinek a javítására alakult. Mivel azonban a gyors fejlődés, a mezőgazdaság átszervezése igényelte a gépállomásoknak gépjavító állomásokká való átalakítását, így vállalatunk is gépgyártási feladatot kapott, s részben mezőgazdasági gépalkatrészeket gyártottunk. Sok tapasztalatot szereztünk, s most tovább kell lépnünk abban az irányban, amelyet a párt jelölt meg. Gergely Ferenc: A Nyíregyházi Gumigyárat az ipar decentralizálásának a gondolata hozta létre. Második ötéves tervünk szülötte. Amikor először felmerült a gondolata, hogy városunkban kellene létrehozni a magyar könnyűipar e centrumát, sok volt az aggályoskodó. Magam sem csodálkoztam ezen, hisz a Vegyipar legkényesebb ága á gumiipar, s bizony az ipari tradíciókkal nem rendelkező és a speciális műszaki értelmiséget és munkásokat nélkülöző Szabolcstól tartottak. Gyárunk erre azzal válaszolt, hogy az üzem megépítését követő évben — 1964-ben — a gumiipar kiváló gyáregysége címet nyerte el. De addig sok problémát kellett leküzdenünk, s rengeteg tapasztalatot szereztünk, amelyet az üzem fejlesztésében hasznosíthatunk. Csáki Menyhért: Az almatárolónk is a második ötéves tervben létesült, s már üzemelésének első évében, 1962-ben felbukkant a fejlesztés gondolata. Különösen a hűtőház és a feldolgozó üzem problémájának megoldása. Minden üzem fejlesztése azonban parancsolóan követeli meg az eddigi tapasztalatok fel- használását. Erre mi is nagy gondot fordítottunk. .Éppen ezért is halasztottuk el 3—4 évre a tároló második szekciójának megépítését. Tervei már elkészültek, s a jövő év második felében minden valószínűség szerint kezdődik az építkezés. Hogy miket kellett megfigyelnünk? Először is a feldolgozási kapacitást, a kooperáció lehetőségeit a mezőgazdasági üzemekkel, figyelembe véve a nagyarányú gyümölcstelepítést, s az emiatt keletkező munkacsúcsokat. Ezenkívül a hűtőtér arányait és a várható termést. Kialakult a véleményünk, mely szerint egy őszi idényben 2500 súlyvagon almát lehet feldolgozni exportra helyes szervezéssel és megfelelő gépesítéssel. Három hónap elteltével viszont a munkaerő feleslegessé válik, s a gépek is kihasználatlanok maradnak. Ha viszont ugyanennyi mennyiséget befogadó hűtőházzal rendelkezünk az a következő előnyökkel jár: korábban lehet kezdeni a megyében az alma szüretelését, hisz a hűtőházban 75—80 százalékos érettségű gyümölcs tárolása a legmegfelelőbb. Három helyett hat hónapig lehet foglalkoztatni a szerződéses munkásokat, s ez 800 embert érint. Továbbá a gépek kihasználása is fokozódik, s ami igen lényeges: téli almából növelhetővé válik az export mennyisége és minősége olyan időszakban, amikor annak jó az ára a világpiacon. Ezeket vették figyelembe az üzemünk továbbfejlesztésénél. Korszerű üzemek Bejczi Ferenc: Nagy fejlődés előtt áll üzemünk, hisz a mezőgazdaságban nem megoldott a gépek pótalkatrész gyártása. Persze ennek sok feltétele van. A terv az, hogy vállalatunk éves szinten 1970- től mintegy 200 millió forint értékben viszont szerszámgép-felújítást végez. Ehhez a jelenlegi telep, géppark és munkáslétszám nerh megfelelő. A párt határozata alapján a minisztérium intézkedik, megadják a pontos tervcélt, s kidolgozzák a beruházási és a technológiai programot. Szó van arról, hogy érdemes-e ezt a nagyarányú fejlesztést a jelenlegi telepünkön megvalósítani. A mi javaslatunk az, hogy erre a legalkalmasabb a város déli ipartelepe (Káliéi út—Debreceni út közötti szakasz) ahol ugyanis hőerőmű épül, van ipari vágány, a terület megfelelő, s így kevesebb költséget igényel. Fontos szempont az is, hogy az új ipartelep elkészültéig a régi zavartalanul üzemelhet. Korszerű csarnokok épülnek, automata és félautomata alkatrészmegmunkálók lesznek az új üzemben, s a munkáslétszám is eléri majd az 1200—1300 főt. Csáki Menyhért: így épül meg mintegy 120 millió forintos beruházási költséggel az almatároló máso-' dik szekciója. Épül egy kétszintes hűtőház. Az épületrészekkel teljesen körülhatárolt világítóudvar befedésével raktártér átalakítására kerül sor. Bővül a hűtőgépház és a kazánház. Az építési program hároméves. Befejezése után 5000 súlyvagon alma feldolgozása, tárolása és exportálása válik lehetővé. Gergely Ferenc: Ismeretes, hogy nagy probléma a tehergépkocsik, traktorok, vontatók gumiköpeny-ellátása. Külföldről való beszerzése költséges, valutát jelent. Ezért kettős irányban próbálja a magyar gumiipar ezt a problémát megoldani: növelni kívánjuk a gumiköpeny gyártását, s nagyobb gondot fordítani az elhasznált gumiköpenyek felújítására. Az utóbbi munka vár a Nyíregyházi Gumigyárra. 1968- ra egy 100 000 darab évi kapacitású üzemet kapunk a Szovjetuniótól. Ez Nyíregyházán épül meg. Ezenkívül itt gyártjuk majd a gumírozott szöveteket, melyet a Hungária Vegyiművektől veszünk át, s a kerékpár- tömlők gyártása is a mi feladatunk lesz. A gyár 1968-ban a jelenlegi 300 munkás helyett 1000 fővel dolgozik, s a termelési értéke a mostani 60 millióról 300—350 millióra növekszik. A szerzett tapasztalatok alapján, valamint a pesti tűz miatt is igyekszünk olyan termelési feltételeket teremteni, hogy gyárunkat függetlenítsük a fővárosi előkészítő üzemektől. Ez persze nem jelenti a kooperáció megszüntetését. Az üzemekben a termelést szakaszosan végezzük, hogy az új munkaerő szakszerű kiképzését biztosítani tudjuk. Gondoltak a programban arra is, hogy a régebbivel szemben nagyobb, tágasabb üzemépületeket építsenek. Ugyanis ez jobban módot ad a fejlődő és változó technika és technológia megvalósításának. Problémák, javaslatok Csáki Menyhért: Úgy gondolom, hogy e nagyarányú fejlődéssel lépést kell tartani iskolapolitikánknak is. Ugyanis sok gépész-, élelmiszeripari és vegyész- technikusra lesz szükség. S csupán néhány év van, s akkorra már kész szakembereket igényelnek a korszerű üzemek. Gergely Ferenc: Jobban kellene ezt tudatosítani középiskoláinkban is. Üj műszaki gárdát igényel most már Nyíregyháza. Mi valamelyest segítettünk a problémán. Megalakítottuk üzemünkben a debreceni Huszonegy éve szabadult fel Nyíregyháza vegyipari technikum kihelyezett osztályát. De ez sem oldhatja meg a problémát a jövőben. Bejczi Ferenc: Mi a múltban is, a jövőben is megoldjuk a szakmunkás- képzést. A technikusképzéssel azonban gond van és még több lesz a jövőben. Es egyre sürgetőbbé válik. Akkorra nekünk kész technikusok kellenek, s olyanok akik itt élnek, itt akarnak letelepedni. Gergely Ferenc: Éppen ezért lenne szükség Nyíregyházán egy olyan szak- technikumra, amely ezeknek az üzemeknek biztosítana műszaki értelmiséget. Ez a problémánk. A programban nálunk most gondoltak korszerű szociális létesítmények megépítésére, fürdőre, öltözőkre, éttermekre is. Ezzel nem lesz gond. Csáki Menyhért: Talán ezzel még mindig baj van nálunk. Már a jelenlegi étterem is kicsi. Bővítésre lenne szükség. Ez vonatkozik a mosdóra, öltözőre is. S még valami: a tervezésnél nem gondoltak arra, hogy az almatárolóban a rakodó és feldolgozó gépek száma rohamosan növekedni fog, s ez gépraktárt és javítóműhelyt is igényel. Helyes lenne ezeket is figyelembe venni. Három üzem vezetőjével beszélgettünk. Igaz, hogy csak vázlatos a kép, s a beszélgetésben érintett téma nagy része még terv. De már tükrözik azt a fejlődést, amelynek nyomán változik, fejlődik az egyre iparosodó Szabolcs központja, Nyíregyháza. Farkas Kálmán A szocialista brigád címért Szocialista brigád címért küzd a tuzsérl ERDfiRT fatelep Jámbrik József brigád j a. A III. negyedévi munkaverseny értékelés szerint legjobb eredményt érték el. A képen: Jámbrik József, Csonka István, Csonka József és Dohányos János. H. J. felv. 1944. októbere. Nyíregyháza környékén zajlott le a németek utolsó ellentámadása, hogy megtarthassák maguknak a Tiszántúlt. Nyíregyháza város kétszer cserélt gazdát. A visszavonuló német csapatok SS alakulatai ezekben a napokban dühödt rombolásokat végeztek. Felgyújtották a terményraktár gabonakészleteit. felrobbantották a villanygyárat a hidakat, és valamennyi számottevő üzemét a városnak. Az egy hétig tartó ellentámadás! kísérlet nem si- került. Malinovszkij marsall csapatai elfoglalták Nyíregyházát. 1944. november 1-én Nyíregyháza felszabadult. 1944. november 9. Megjelenik a felszabadult Szabolcs első szabad saitóla a „Magyar Nép”. Végre! Szabadon, és sajtókopók ellenőrzése nélkül nyilváníthattuk véleményünket. Nem szenitségtelenítették meg ideáinkat lélekgyilkos haramiák. Villanytalan városban, rombadőlt nyomdában romokból összekapart betűk* bői szedtük az első szabad sajtót. Magunk hajtottuk a gépet és Verejtéke-- ve, de boldogan. hogy megjelenhettünk és munkánkkal segíthettük á szovjet parancsnokság Iá mogatása me’lett a városban meginduló újjáépítő?'. A szeles hide° 'dobén a kiadóhivatal előtt hosszú sorokban türelmesen vártak az emberek várták a szabad sajtó első pé'd ny it, amely bizony közönsé ges csomago’ópap’ron volt nyomva és hol rózsaszín hol kék színekben je'ent meg. De újság volt! Az emberek örültek, le’kesen fo-- gadták, mert a rég óhajtott és remélt szabadság első híreit tartalmazta Farkas Pá' VÁLASZ „Ami nem mellékes Nyíregyháza életében" című cikkünkre Lavél szigorúan magánügy ben S zerkesztőségünkben letevőiben is, személyesen Is panaszt tett önre kedves fiatal tanítónő, egy többgyermekes családanya, ciki igen fájlalja, hogy ön, az ő férjével évek óta szerelmi kapcsolatot tart fent. A családanya elmondta, hogy panaszával már fordult máshová is, de ez elég kényes ügy — magánügy — ahogy ön is megfogalmazta, meg felettesei, akik a panasz nyomán elbeszélgettek magával. Nehéz mit tenni. Mint mondottuk, ön is és mások is hansúlyozták a problémának a magánügy jellegét. Mi ezzel teljes mértékben egyetértünk és az alábbiakban is szigorúan magánügyként kezeljük, és mondjuk el véleményünket Mi megértjük ónt, a bot; dogsághoz mindenkinek joga van. Magának is és annak a némileg idősebb férfinek is, aki több mint egy évtizedes szürke házasság után, amelyben szint csupán az a néhány gyermek születése hozott — megtalálta az élet nagyszerű értelmét. Mi is nevetségesnek találjuk a családanya merev és ellenséges viselkedését. Hiszen a jelek arra mutatnak, hogy a családapa nem szándékozik megszakítani házasságának szent kötelékét, csupán —, s ez bizony magánügy, kissé elhanyagolja őket anyagilag is, meg erkölcsileg is, mert bizony egy fiatal barátnő nemcsak lelkiekre szomjazik. Nagyon megértjük magát is, hiszen fiatal nő, férje bcocs és az égé» napi fárasztó tanítás után jólesik egy kis magán kikapcsolódás. Tudjuk maga sem szándékozik férjhez menni az illetőhöz, hiszen éppen eleget van hangos gyerekek között az iskolában, minek vegye magához esetleg az ő gyerekeinek a nevelési gondját is. Nem, férjhez majd bizonyára máshoz megy, lehetőleg fiatalabbhoz és magasabb állásúhoz. Ami a kettő között van, csupán kellemes epizód: szigorúan magánügy. Nemcsak megértjük magát, de hibáztatjuk hivatali feletteseit is; szűk látó- körüségük és fantáziátlanságuk miatt. At akarják helyezni és nem gondolnak arra, hogy önnek, a pedagógusnak. a gyermeki lelkek elhivatott nevelőjének, aki a legnemesebb eszmékLapunk szeptember 12-i számában „Ami nem mellékes Nyíregyháza életében” címmel bíráló cikket írtunk a városi szennyvíztisztító telep átadása körüli huzavonáról, a késedelem okai- ról. Szóvá tettük, Hogy a telep átadását technológiai berendezések hiánya gátolja. Figyelmeztettünk arra, hogy az egyre fejlődő Nyíregyháza szennyvízelvezetése nincs megoldva. hisz a most mintegy 4000 Köbméter szennyvíz elvezetéséről és tisztításáról is csak nagy i^gyel-bajjal, ideiglenesen megépített ülepítő kutakkal tud gondoskodni a Víz és Csatornamű Vállalat. Ezek nem oldják meg megnyugtatóan a szennyvíz elvezetését, s ha 1967-ig — a szennyvízderító telep átadásáig — nem. történik intézkedés, úgy a várost veszélyeztetheti a szennyvíz, s ez óriási gondokat okozhat közeg« .zségügyi szempontból is. Cikkünk nyomán az É. M. Építőipari Főigazgatósáf i vizsgálatot tartott az M. Csőszerelölpari Vállalatánál és a helyszínen. Megállapították, hogy a Kijére, köztük nem utolsósorban a tiszta emberi erkölcsre neveli a fogékony ifjúságot. Milyen hasznos ez az állapot. Kérdezzük mi az ön, beskatulyázottan gondolkodó feletteseit, nem fogja-e tudni jobban elrettenteni a gyerekeket az erkölcstelenségtől éppen azáltal, hogy saját maga is megismeri, teljes valóságában, gyakorlatilag is találkozik az erkölcstelenséggel. És a több éve tartó életforma igen is — szerintünk — tartalmas gyakorlatot rendszerez majd, az ön erkölcsi nevelési módszereiben. Biztosak vagyunk abban, hogy nem marad el az önként vállalt misszió gyümölcse; 30—40 esztendő múlva éppen pn tesz az emberi erkölcs normái meg- rálója, Illetve megtarttató- órtőinek legszigorúbb bí- ja. Sokszor üdvözöljük addig is Ordas Nándor ponti Döntőbizottság az ÉM. Csőszerelőipari Vállalatot „késedelemben marasztalta és a végleges befejezési határidőt 1967 május 31-ben határozta meg.” Közölték szerkesztőségünkkel, hogy „a Szabolcs-Szat- már megyei Beruházási Iroda megkereste az ÉM. Építőipari Főigazgatóságát, hogy a Központi Döntőbizottság határozata ellenére a szennyvíztisztító átadása mielőbb megtörténhessen.” Levelükben kitérnek arra, hogy a szerelést a KGM felügyelete alá tartozó vállalatok gátolják. amelyek nem tudják biztosítani a szereléshez szükséges anyagokat, csak 1966 végére, illetve 1967 első negyedévére. Befejezésül közük, hogy a Beruházási Iroda szeptember 23-án ismételten megkereste az ÉM. Építőipari Főigazgatóságát és közölte, hogy zsiliptolózárak nélkül is tudja biztosítani az üzer melőst. „Miután magunk is meggyőződtünk arról, — írják — hogy a derítő mielőbbi üzembe helyezése Nyíregyháza szempontjából igen fontos, mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a KGM felügyelete alá tartozó vállalatok az ide szükséges anyagokat mielőbb leszállítsák, azonban az eddigi tárgyalásaink a KGM-mél még nem vezettek eredményre”. Reméljük, hogy az ÉM. Építőipari Főigazgatóság és a KGM felügyelete alá tartozó vállalatok között a tárgyalás eredményre vezet, s az 1965, június 30-i határidőt nem kell 1967 május végére halasztani. Ea most már — úgy érezzük — teljes mértékben a KGM illetékes vezetőinek határozott intézkedésén múlik. (f. k.) 1965. oEtober M. 5