Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1965-10-28 / 254. szám
Ne legyen fizeíéskiegészilés a prémium Prémium vagy nyereség- részesedés? — Sokszor tették fel a kérdést az ipari vállalatok gazdasági és műszaki vezetői eddig. Es joggal. Az elmúlt években a nyereségrészesedés rendszere és a prémiumfeladatok között nem volt lényeges ösz- szefüggés. Sőt, sokszor ellentétes irányú érdekeltségiét jelentett a két ösztönzési forma. A vállalatvezető egy-két, sokszor nem az egész vállalat tevékenységét jellemző termelési mutató teljesítése mellett tört lándzsát, mert ezen múlt a prémiuma. Emiatt gyakran kevesebb lett a nyereség, mint amennyinek a létrehozására a vállalat dolgozói képesek lettek volna. A kormány közelmúltban megjelent határozata alapján 1966. január 1-től az iparban és építőiparban dolgozó műszaki és adminisztratív vezetők prémiumrendszere megváltozik. A változások röviden így foglalhatók össze: a vállalatok általában áz eddiginél nagyobb, az 1965. évi prémium hetven százalékának megfelelő összeg felett szabadon rendelkezhetnek. Ennek az összegnek odaítéléséről a vállalat vezetői döntenek, ők Írják elő, milyen feladatokért, kik kaphatnak prémiumot. A keret felhasználásba, kivételes esetekben, a pónzösz- saeg maximum húsz százalékáig szólhat bele a felügyeleti szerv — minisztérium, iparigazgatóság — többnyire a műszaki fejlesztésre, vagy az exporttervek tejesítésére vonatkozó prémiumfeladtok előírásával. A prémiumrendszer alapvető módosítását jelenti, hogy az összeg a nyereség- részesedés alakulásától függ, tehát a vállalatok a nyereségrészesedési napok számától függően az alapösszegen kívül még további prémiumkeretet kapnak. Ez a növekedés nem terheli a vállalatnál egyébként is felosztható nyereséget, másszóval tehát „pluszpénz”. Itt álljunk meg egy pillanatra, az érintett műszakiak körében a rendelet megjelenése óta az a legizgalmasabb kérdés; több lesz, vagy kevesebb a prémium? Egy mondatban így foglalhatjuk össze: az személy szerint tőlük és a vállalat tevékenységétől függ. Mert, ha az 1969. évi prémiumkeretet száz százaléknak tekintjük, akkor általában ennek hetven százalékát minden további nélkül megkapják a vállalatok. Az elért nyereségrészesedési napok után még ez emelkedhet, az 1965. évi keret 130 százalékáig, tehát az idei évhez inéi Len harminc százalékkal több lehet a kifizetett prémium. Üj a rendeletben, hogy megszűnik a felső hatar, mert eddig az alapfizetés legfeljebb negyven százalékát tehette ki a prémium. Egy-egy különösen fontos feladat esetén a vállalat igazgatója akkora prémiumot állapíthat meg, ameny- nyit szükségesnek ítél, nincs korlátozás. A prémiumfeladat kiírásába és összegszerűségébe sem szólhat bele a minisztérium. Megszűnik tehát az az áldatlan állapot, hogy prémiumfeladatokat kelljen kreálni, sokszor szinte kitalálni, ahhoz, hogy jól dolgozó vezetőket jutalmazni lehessen. Ha egy vezető a számára kötelezően előírtnál többet és jobban dolgozik, akkor meg lehet jutalmazni, minden mondvacsinált ürügy nélkül. A vállalatok igazgatóit és főmérnökeit a következő években a vállalat összered- ménye alapján, utólag premizálják. Ez az intézkedés remélhetően a vállalatok jobb gazdálkodását segíti majd, mert az igazgató elsődleges anyagi érdeke is az lesz, hogy a mérlegbeszámoló minden tekintetben jó eredményeket tartalmazzon. Régebben például voltak olyan országos vállalatok, ahol az igazgató a selejt két százalékos csökkentéséért kaphatott csak prémiumot. Érthető, ha ilyen esetben ezt tekintette fő feladatának és természetesen ezt szorgalmazta munkatársainál is. így a helyes elgondolások nem egyszer szükségszerűen eltorzultak a gyakorlatban. Termesztésen az új prémiumrendszer sem csodaszer. A végrehajtás során dől el, hogy rendelet marad-e vagy pedig a dolgozók és az egész népgazdaság érdekeit jó irányba terelő gyakorlat. Az a cél, hogy ne „centizgessenek” a prémiumkifizetéseknél, a jó munka alapján azok, akik megérdemlik, differenciáltan kapjanak jutalmat, ne legyenek bérelt helyek, ne legyen fizetéskiegészítés, hallgatólagos megegyezés: „kapsz kétezer forintot, plusz havonta háromszáz prémiumot”. Persze, ehhez bátran kell felhasználni a rendeletadta lehetőségeket, élni kell vele. Merni jutalmazni, ha azt kiérdemelték, vagy egyáltalán nem adni semmit. A rendelet érdekeltté teszi a gazdasági vezetőket a nyereség növelésében, mert ha jól dolgozik a vállalat, több jut nekik és több a dolgozóknak. Omlik a tarpal „hegy”. 50 kilogramm robbanóanyaggal 3 c^er köbméter követ termeltek ki a tarpai bányában. A 30 kőbányásznak két hónapig lesz belőle munkája. Csak egyszer veit reklamáció... iNagyítóJeocse alatt a koozervgyár minőségvizsgáló munkája Nyíregyházi Konzervgyár. A földekről lassan bekerül az utolsó szállítmány nyersanyag is, de itt szinte újig elhúzódik a munka. Az egész gyár dugig van félkész, vagy elszállításra váró termékekkel. Exportra és belföldre megy az áru, néhány napja indították útnak az ezredik vagonnal. A minőséggel mindenki elégedett, csak egyszer volt egy belföldi reklamáció, minimális mennyiségről.. Mikor „öreg“ az áru? — Az sem a mi hibánkból — magyarázza Tóth Erzsébet vegyészmérnök, a laboratóriumvezető helyettese. — Egy bolt eper fagylaltvelőt kapott. A különben is kényes árut a legnagyobb kánikulában bádogtetős épületben tárolták. Természetes hogy a nagy melegben megromlott az áru. Éber szemek vigyázzák itt az árut. A nyers beérkezésétől a vagonberakásig szinte megszámlálhatatlan vizsgálaton esik át. A nyersanyagátvevő már be sem ereszti a portán a feldolgozásra alkalmatlan szállítmányt. A babszezon idején történt meg, hogy egy egész rakományt küldtek vissza, mert „öreg” volt az áru. A bírósági döntés Árvái Istvánt, a Nyirlu- gosi Állami Gazdaság traktorosát hat havi javító-nevelő munkára ítélték. Ugyanennyi időre fizetésének tíz százalékát is megvonták. A tárgyaláson arra hivatkozott, hogy a baleset a gazdaság hibájából következett be. Nem volt megvilágítva a műtrágyaszóró, melyet vontatott. Kötelezték a gazdaságot az akozott 4147 forintos kár megtérítésére. Ezt kifizették. ELŐZMÉNYEK A traktoros műtrágyát szórt, a hozzá beosztott Karóczkai Józseffel. Munka után megegyeztek abban, hogy Árvái István Karócz- kait hazaszállítja Encsencs- re. Feltették a gépre Karóczkai kerékpárját, de vontatta a traktoros a műtrágyaszórót is. melyet nem szereltek át közúti vontatásra. Kifordulva a közútra azonnal bekövetkezett a baleset. Kópis Ferenc, 8ki feleségét szállította motorján, a műtrágyaszóró végébe ütközött. Mindketten csaknem egy hónapig tartó sérüléseket szenvedtek. Tanuk állították, hogy Árvái Istvánt és Karóczkait italozni látták az egyik kocsmában. A baleset és a belőle következett kár munkaidő után történt. Árvái István traktoros „fekete” fuvar közben követte el. Ezért a kár őt terheli. A gazdaság nem vállalhat érte felelősséget. TÁRGYALÁS Egyszerű emberek a tagjai a vállalati munkaügyi döntőbizottságnak. Keserű Mihály az elnök, raktáros. Sajnálkozóan csóválja a fejét. Demendi András. a kertészeti brigád vezetője elgondolkozik. Szoboszlai Károly, a szerelő bosszankodik: „Miért kellett vontatnia a műtrágyaszórót is? Egy traktorosnak tudnia keil annyit, hogy átszerel- je közúti forgalomra.” Beszólítiák Árvái Istvánt. Rajta olajos pufajka. csizma. Idegesen gyűrő get i a kopott svájcisapkát. A raktáros: Mondja et, hogyan történt. bejövő nyersanyagot mikrobiológiai vizsgálatnak is alávetik. Ha a megengedettnél több mikrobát találnak, alkalmatlannak minősítik a konzerválásra. Lekvár — refraktométer alatt Az igazi minősítés még csak ezután kezdődik. A laboratórium munkáját itt már a gyártásközi ellenőrzés veszi át. Iván György vegyészmérnöknek, a gyár fő- technológusának irányítása alatt a konzerválás, befőzés szinte minden egyes munkafázisát figyelemmel kísérik. A gyártásközi ellenőrzés során azt is megállapítják, hogy egy-egy üvegbe belerakják-e a megfelelő meny- nyiséget. Egy ötnegyede* üvegbe például 550 gramm uborkát kell rakni, a tartósítólének pedig 300 grammnak kell lennie. — Ennek kettős feladata van — magyarázza a fő- technológus. — Ha kevesebb az uborka, akkor a kereskedelemnek már minőségileg nem felel meg. Ha többet teszünk bele, ezt ugyan nem kifogásolják, de akkor meg mi fizetünk rá. A gyártásellenőrzés maga is rendelkezik laboratóriummal. Amikor betértünk épMellé beszél. A szerelő kérdez; Legalább előttünk, munkatársaival szemben legyen őszinte. Kérdés-felelet játék. Minden szót ki kell húzni a traktorosból. — Mikor voltak a kocsmában? — Nem voltunk. — A tanuk állították. — Háznál ittak? — Ott sem. Elvittek a bélteki kórházba és meyá'- lapftották, hogy nem ittam — védekezik. A baleset délután fél hat tájban következett be. A vizsgálatra viszont éjfél előtt került sor. A raktáros: Akkor a bíróság miért büntette meg? A traktoros: Gondatlanságomért. Hallgatás. Újabb kérdések. Mit keresett munkaidő után traktorral, műtrágyaszórót vontatva Piriese felé? Miért kellett hazaszállítania Karóczkait, mikor ő kerékpárral volt? Az első kérdésre nem válaszol. — Velem dolgozott hónapig. Rábeszélt, hogy vigyem haza, mert nem bírja a lába a kerékpározást. —■ És ha meghal a motoros és a felesége’ — kérdi az elnök. Földre ejti tekintetét, gyűrögeti a sapkáját. — Nős? Van családja? — Igen. Egy gyermekem van. Hat hónapja alacsonyabb munkakörben dolgozik. Havonta kétszáz forinfta] visz haza kevesebbet Fél éve nem ült traktoron. — Nem sajnálja? Szereti maga a gépet? Hirtelen feltekint. Csillog a szeme. — Szeretem. — Nem látszik meg — mondia a tapasztalt idősebb szerelő. — Higgyék el szeretem. Alig várom, hogy újra gépre üljek. DÖNTÉS Kiküldik. Mérlegelnek. Figyelembe veszik, hogy a hat havi javító-nevelő munka alatt becsületesen dolgozott. Korábban sem követett el súlyosabb szabálytalanságot. — Én úgy látom megbánta. És meg Is érezte’ pen a gyártás alatt lévő szilvalekvár szárazanyagtartalmát vizsgálták refraktométerrel. Az eredményt Iván György is ellenőrizte. — Még tovább kell főzni. — mondja, majd magyarázatul hozzáteszi — csak 53,6 százalékot mutat. El kell érni az 56-ot. Egy gramm só hatása Ahány termékféleség, any- nyi előírás, követelmény, A dzsemnél például már biztosítani Kell a 62—65 százalékos szárazanyagtartalmat. Ha exportra megy, akkor 65 százalékon felül alkalmas szállításra. A tartósítás mértékét az ecetsav, az ízt a só, a cukor és a fűszer együttes aránya határozza meg. Egy grammnyi eltérés is már a minőség rovására megy. A gyár laboratóriumában újra vizsgálat alá kerül az áru. A műszak végén a szalagról lekerülő üvegek félezrelékét veszik tüzetes vizsgálat alá. Ellenőrzik a kész gyártmány kémiai ösz- szetevőit, súlyát, szárazanyagtartalmát, ízét, zamatát. Az érzékszervi ellenőrzés során már megnézik az áru alakját, színét is. Tóth Árpád anyagiakban is — így az elnök. — Jól Ismerem. Mikc>r ide került egy ócska Zctort kapott. Iparkodott — folytatja Demendi. Döntenek. Kártérítésre kötelezik. Egy havi átlagkeresetének erejéig. Esetleg egy pohár bor. Hozzá a meggondolatlan szívesség, fegyelemsértés: 4000 forintjába került a gazdaságnak. Árvái István családja is megérezte. Vajon megérte-e? És a lelkiismeretfurdalás: két embert ért baleset. Behívják. A raktáros Ismerteti a döntést. Árvái megkönnyebbül. — Soha nem fordul meg ilyen velem. A Kelet-Magyarország 1965. augusztus 15-i számában hírt adtunk arról, hogy a Nyíregyházán megépült víztorony átadása késik, Két esztendő óta húzódik a probléma és érdemleges intézkedés nem történt a hibák kijavítására. Megírtuk, hogy a nyolcszáz köbméteres vízmedence hetven centiméter vastagságii vasbetonból készült fenéklemezei Atszlvárognak. Ezt a generálkivitelező is elismerte, csak éppen semmit nem tettek ezek megszüntetése érdekében. Megírtuk azt is, hogy az Országos Közegészségügyi Intézet az ÉKIN nevezetű vízzáró anyag használatát közegészségügyi szempontból mindaddig leállította, amíg meg nem vizsfiáljáic ártalmas-e az egészségre, vagy nem. E hó 21-én kelt levelében válaszolt cikkünkre az É. M. Építőipari Főigazgatósága. melyben közölte, hogy a cikk megjelenése után helyszíni vizsgálatot tartott. Ezt írják: „ .. .Megállapítottuk, hogy a víztorony két medencéből áll, melyek közül a külső me’ Panasz nyomán: Nem méltó! Az öregek, a nyugdíjasok megbecsülésének aligha szép példája, amit a méhteeki ,.Űj Élet” Tsz-ben mutattak. Az eset előzményei még 1960-ra nyúlnak vissza. Akkor a tsz állatállományának áprilisban már egyáltalán nem volt takarmánya. A vezetőség vásárolt, amennyit csak tudott. de eladó sem volt elég. Ezért fordultak több helybeli gazdához, többek között Tóth Kámári Ady Endre út 1. szám alatti lakoshoz is. Tóth Kálmán 25 mazsa búzaszalmát £ dott kölcsön, majdnem négv szekérrel. Ezt a szalmát felvágták szecskának, és megfelelő eljárás után megetették az állatokkal. Ipy sikerült kihúzni, míg lett zöldtakarmány, A tsz-elnök pecséttel, aláírással vállalta, hogv aratás után természetben, vagy készpénzben adja vissza a kölcsönt. Erre azonban a mai napig nem került sor. Tóth Kálmán idős, munkaképtelen, nyugdíjas -m- ber. Jövedelme a havi 360 forinton kívül csupán a kertből jön. Az sem sole. Nehéz körülmények között él. Mivel úgy gondolta, hogy mégsem lehet jó a tsz-vezető eljárása, panaszt tett a járási tanács tagjánál. Ezután a járás írásban megkereste a tsz-t. hogy vállalt kötelezettségét teljesítse. Erre sem reagáltak! Beke Sándor, a jelenlegi tsz-elnök még azt is mondta Tóth Kálmánnak, íogy keresse meg elődjét, aki a kölcsönt kérte, s attól követelje vissza a szalmát. Pedig a szövetkezetnek volna miből megadni. Az idén is bizonyosan meglesz munkaegységenként a negyven forint, a tavalyihoz hasonlóan. Csakhát.,. Nem egyedüli az eset még Méhteleken sem. Tévézni értelmezik az idős emberekről való gondoskodást, s a közös gazdaság nevében adott szót. Nem méltó sem szövetkezeteinkhez, sem társadalmi rendszerünkhöz... dence kb. másfél éve üzemszerűen működik, míg a belső medence időszakosan többször fel lett töltve. Az üzemeltetőnek, kizárólagosan a belső medence „ÉKIN” mázolásával kapcsolatban van kifogása , Közlik azt is, hogy az ügy végleges lezárása érdekében október 25-én az érdekeltek a helyszínen „ÉKIN ’ mintát vesznek és az a laboratóriumi vizsgálat utáni eredménytől függően vagy megmaradhat vagy te kell verni. Befejezésül közlik szerkesztőségünkkel: „Az üzemeltető nyilatkozott, hogy amennyiben a vegy- vizsgálat kielégítő lesz, úgy a létesítményt azonnal átveszi. Amennyiben a vizsgálat eredménye nem kielégítő, utasítani fogjuk az É. M. Mélyépítő Vállalatot a munka soron kívüli elvégzésére, ami még ebben az évben megtörténhet.” A vizsgálatot már megejtették. Szeretnénk, ha ezt is közölnék szerkesztőségünkkel. Reméljük sikerrel járt. s bízunk abban, hogy sok huzavona után a nyíregyházi víztorony teljesei} üzemelni fog, s javul a vé> ros vízellátása. Szemközt — a hibázóval Balesetet okozó traktoros a döntőbizottság előtt Farkas Kálmán Kun István Intézkedés történt a „Mi /esz a víztoronnyal? “ című cikkünk nyomán
