Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1965-10-03 / 233. szám
Untai Pál rendőrfőkapitány a közrendről és a közbiztonságról Ülést tartott a megyei páetbizolfság Október 2-án ülést tartott az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottsága. Napirenden szerepelt: 1. A Politikai Bizottság 1965. augusztus 31-1 határozatának ismertetése Szabolcs-Szatmár megye helyzetéről és fejlődésének feladatairól. Z. Tájékoztató Időszerű bei- és külpolitikai kérdésekről. 3. Szervezeti kérdések. A napirendeket előadta Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságának első titkára. Az ülés során dr. Fekszi István elvtára, a megyei tanács vb elnöke tájékoztatta a pártbizottságot az őszi mezőgazdasági munkák állásáról és a feladatokról. A megyei pártbizottság a napirendi pontokkal kapcsolatban határozatokat hozott. Külön felhívta a megyei párt-, állami és társa- dalmi szervek figyelmét, hogy a Politikai Bizottság határozatát a megye fejlesztéséről széles körűen ismertessék meg a lakossággal. A villany és víz után Dirfczl Miklós csőszerelő: „Szívesen ráhajtnnk..** Lapunk munkatársa felkereste Antal Pál ezredes elvtársat, a Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság vezetőjét, s arról érdeklődött, milyen a közrend és közbiztonság, s ezek további javításával kapcsolatban melyek a feladatok. «— Hogyan alakult a közrend és a közbiztonság, s mi a jellemző a jelen időszakban? — Ha visszatekintünk a múlt évekre, nyugodtan mondhatom, hogy a bűn- cselekmények száma — ha hullámzik is — csökken. Különösen jelentős az, hogy a közrendre és köz- biztonságra elsősorban veszélyes bűncselekmények száma kevesebb. Jelentősen csökkentek a durva, erőszakos módon elkövetett bűncselekmények. Első helyen említem, hogy politikai jellegű büntettek az utóbbi időben nem fordultak elő. Evek óta mind kevesebb az emberöléses bűneset is. Az anyagi javak megszerzéséért elkövetett emberölés — mely korábban többször előfordult — csupán 1 volt az elmúlt 5 esztendő alatt. A cselekményt szerveink 24 órán belül kiderítették, a tettest elfogták és bíróság elé állították. — A korábbi időszakban esetenként előfordultak rablások. Ma már ez a bűncselekmény megyénkben csaknem ismeretlen. Különösen örvendetes, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a betöréses lopások és a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztások száma is. Azt hiszem, nem mellékes megemlíteni, hogy az utcák és a szórakozóhelyek rendje is javult — Ismeretes, hogy nem kielégítő a helyzet a közlekedés rendjében, sok a testi sértés, valamint a kis kárértéket képviselő lopás. Ezredes elvtárs szerint mi ezeknek az oka? — Vegyük sorjában. A fejlődéssel jár, hogy a közlekedésben rendkívül megnövekedett a gépjárművek száma. Ezek képzett és gyakorlott vezetőket igényelnek, s ez nem mindig van így. A másik ok az hogy a közlekedési szabályokat nem tarják meg. S még megemlíteném: bár igaz, hogy a legtöbb baleset a szabálytalan előzésből, a gyorshajtásból és az elsőbbségi jog meg nem adásából származik, de előidézője legtöbb esetben az ittasság. Sok baleset okozói a kivilágítatlanul közlekedő fogatolt járművek, kerékpárod is. — Sajnos, a testi sértés országos viszonylatban, s a megyében is gyakori, s legnagyobb erőfeszítéseink ellenére e tekintetben viszonylag kevés eredményt érünk el. Ezeket jelentős részben nem utcán, közterületen, szórakozóhelyeken követik el, hanem magánlakásokban, italozás közben, családi veszekedésekből, vagyonjogi vitákból eredően. Éppen ezért ezek megelőzése részünkről csaknem lehetetlen. — Jelentős a lopások száma, de kárértékűk csekély Ez azonban nem lehet megnyugtató. Sok a mezei, a kerékpár és egyéb alkalmi lopás. A legfőbb lopás eredője viszont az, hogy a tulajdonosok vagyontárgyaik őrzésére nem fordítanak kellő gondot. Ez csábítólag hal A sok apró mezei lopással kapcsolatban szeretném említeni, hogy egyes tsz-vezetők kevés gondot fordítanak a határban lévő terményeik őrzésére. Sokszor csak szociális szempontokat vesznek figyelem- be és alkalmatlan embereket bíznak meg mezőőri teendőkkel. Az is baj, hogy ezekre nagy területek őrzését bízzák, amely eleve kizárja a biztonságosságot. A kerékpárlopások elkövetésére jellemző, hogy a tulajdonosok a legelemibb gondosságot is elmulasztják. Ezért sok a talált tárgyként beszolgáltatott kerékpár, melyek jelentős részét kénytelenek vagyunk átadni a BAV-nak. 1964- ben 426 kerékpárlopás történt, s ugyanebben az időben 227 kerékpárt szolgáltattak be, mint talált tárgyat. Ezekből több, mint 100-at a BAV-nak, vagy a megtalálónak adtunk át, mivel tulajdonosaik nem jelentkeztek. Az egyéb al- kalmi lopások sokrétűek, s mindre jellemző a tulajdonos mulasztása. A lakásokat nyitva hagyják, a kul- csőt a szokásos helyen — lábtörlő alatt, szögre akasztva, virágváza alá helyezve — tartják. Ez megkönnyíti a tolvajok dolgát! — Mi a helyzet jelenleg a társadalmi tulajdon védelmében? — Ha ezt a statisztikai adatok tükrében vizsgáljuk, akkor a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények száma némileg emelkedett. Viszont — s ez lényeges — az okozott kár összege a korábbi évekhez viszonyítva csökkent. Az eljárások számának emelkedése főleg a társadalmi vagyon rongálásából és a kisebb kárértékű lopásokból ered. Az előző időszakhoz viszonyítva ma már lényegesen kevesebb a nagy kárértékű, szervezetten elkövetett bűncselekmény. Ez elsősorban annak eredménye, hogy a párt- és társadalmi szerveink, gazdasági vezetőink nevelő és ellenőrző tevékenysége mind hatékonyabb. Ismeretes, hogy a társadalmi tulajdon értéke a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta megyénkben is megnövekedett, uralkodóvá vált, viszont ezzel még nem tart lépést minden tekintetben az emberek szocialista tudatának fejlődése. — örvendetes viszont az, hogy a társadalmi tulajdon körének bővülésével nem növekedett olyan mértékben a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények száma. Ez azonban nem szabad, hogy elbizako- dottá tegyen bennünket, hisz különösen a kereskedelemben akad esetenként nagyobb kártértéket okozó visszaélés melyet elsősorban az időbeni ellenőrzések elmulasztása okoz. Csak egyetlen példát sze- renék említeni, az Eszak- Magyarországi Üveg és Porcelánkereskedelmi V ál- lalat nyíregyházi telepén történt sikkasztást, csalást, okirathamisítást, amelyet több éven keresztül követtek el a leltárívek meghamisításával. Sok kisebb kárértékű lopás, sikkasztás fordul elő az építőiparban, az építkezések szétszórtsága miatt. A társadalmi tulajdonban elkövetett rongálások egyrészt a közlekedési balesetekből, másrészt a tiltott legeltetésekből adódnak. — A rendőrség a maga területén, a maga eszközeivel » bűnözés megelőzésére és csökkentésére sokat tesz. Hogyan segítik ebben a munkában rendőrségünket a társadalmi szervek? — A leghathatósabb se- gítséget a pártszervezetektől és a pártbizottságoktól kapjuk, amelyek rendszeresen foglalkoznak az emberek nevelésével, a közrend, közbiztonság helyzetével, a társadalmi tulajdon védelmével, s az ezekből adódó feladatokkal. Hasonló támogatást kapunk tanácsainkéi, KlSZ-szerveze- teinktől, s egyéb társadal- mi és tömegszervezetektől. Általában jónak mondhatók kapcsolataink a gazdaságvezetőkkel, kölcsönös a segítségadás a társadalmi tulajdon védelmében és a bűnözés elleni harcban. —■ Legközvetlenebb segí- tőtársaink a gyakorlati munkában az önkéntes rendőrök, akik lelkesen, ön- feláldozóan a napi munkájuk elvégzése után segítenek bennünket, önkéntes rendőri állományunk stabil. E megtisztelő posztokra párt, tanácsi és gazdasági szerveink delegálják őket, a becsületes dolgozók soraiból. Munkájukkal nemcsak mi, hanem a párt, tanácsi és gazdasági szerveink is elégedettek és bírják a lakosság bizalmát iS. Ott találhatók a rendezvényeken, segítenek a közlekedési fegyelem megszilárdításában, a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében. — Milyen feladatok várnak rendőri szerveinkre a közrend és közbiztonság további javításában? — Elsősorban a társadalmi tulajdon még fokozottabb védelme. Feladatunk olyan légkör kialakítása, amely kizárja a társadalmi tulajdon megsértését. Más- részt azoknak az okoknak, körülményeknek megszüntetése, amelyek a bűn- cselekmények elkövetését lehetővé teszik. Éppen ezért a párt, a tanácsi és tömeg- szervezetekkel együtt fokozni kívánjuk a propagandamunkát minden vonatkozásban. Fontosnak tartjuk, hogy a társadalmi tulajdon védelme érdekében az ellenőrzés minősége és a bizonylati fegyelem tovább javuljon. — Sok ember életét követeli, s nagy anyagi kárt okoz a közlekedés rendjének megszegése. Ezt nem nézhetjük tétlenül, hisz emberek halnak meg, válnak örök életükre nyomorékká egyesek felelőtlensége miatt. Éppen ezért a jövőben még fokozottabban megköveteljük a KRESZ szabályainak megtartását. Ehhez viszont több segítséget kérünk a közlekedési vállalatok, az üzemek vezetőitől és a közúti forgalomban résztvevő minden állampolgártól. _ A bűnözés egyik melegágya az alkoholizmus. Ebből következik sok életellenes bűncselekmény és közlekedési baleset. Ezért az alkoholizmus elleni harc továbbra is egyik fontos feladatunk, s a jövőben is kérjük a társadalmi szervek és a dolgozók segítségét. Rendőri szerveink mindent elkövetnek a közrend és a közbiztonság tovább- szilárdításáért, de feladatainknak csak úgy tudunk mindenben eleget tenni, ha párt, tanácsi és egyéb társadalmi szerveink és megyénk lakossága további segítséget ad munkánkhoz. Nyíregyházi gázénítők között Nyíregyháza % krónika szerint 1839-ben lett város. A vasutat 1858-ban, a villanyt 1897-ben kapta meg. A főutcákat csak a húszas- harmincas években kövezték. Emeletes — városias — épületeink zömét 1957-től építik. A — várost e nélkül elképzelni aligha lehet — víz- és csatornaműrendszer 1965-ben készül el. £s ami Nyíregyházát véglegesen is a városok sorába iktatja, ez a dátum lesz: 1967. Ekkorra fejezik be a város gázellátását szolgáló fővezeték építését. * A beruházási program szerint, Nyíregyháza déli határából, a Dózsa Termelőszövetkezet földjéről, ahol a romániai Sármásról Tisza- palkonyára és Hajdúszoboszlóra megy a gáz, nagynyomású kétkilométeres vezetéket fektetnek le a Debreceni utcáig, a TUZEP előtti sorompóig. Itt már épül egy fogadó- és elosztóállomás. A gázt ezen a telepen szelídítik kisebb nyomásúvá, s engedik a városi vezetékekbe. A modem eljárással készülő Nyíregyházi Gázművek szerelőműhelyeket, irodaházat kap itt. Korszerűségére jellemző, hogy ipari televíziós készüléken ellenőrzik majd a föld alatti csöveket, s hiba esetén azonnal intézkedhetnek. Az állomás kapacitása az épi- tők szerint ötven év múltán és a téli csúcsfogyasztáskor is ellátja a nyíregyházi szükségletet. Ez az épületkombinát a Szabolcs megyei Tervező Iroda mérnöke, Paulinyi Zoltán munkáját 1» dicséri. A kivitelezés — tízmillió forintos költséggel — még ebben az évben megtörténik, Jövőre indul a gázellátás másik fontos állomásaként a Káliói úton létesülő gáztöltőállomás építkezése is, újabb tízmilliós beruházással. Itt a vezetékes gázzal még nem rendelkezők igényeit elégítik majd ki korszerű eszközökkel, helyi tartalékból. # Fehér csövek serege fekszik az Érpatak partján ásott árkok szélén. Az almatárolótól a Széchenyi utcáig már elvégezték a földmunkát p megyei építőipart vállalat dolgozói. Most a Csőszerelő Vállalat munkásain a sor, összehegeszteni és lefektetni a csöveket. Beke István vezető szerelő éppen megbeszélést tart a Diriczi brigáddal: van már elég cső, mehet a munka. Az újabb akadály csak akkor jelentkezik, ha elérik a Petőfi utca—Széchenyi utca és a Vasgyár utca kereszteződését, a folyó hídját és a villamos sínéit. — Különböző méretű csővel dolgozunk. Azért itt, a Toldi utcán kezdtük a munkát, mert ilyen csövet kaptunk — mondja Beke István. Említi, hogy a munka nehéz, géppel alig lehet ásni az árkokat, sok a már lefektetett csatorna, kábel. Mindannyian megegyeznek abban, hogy sürget az idő, s mindent elkövetnek, hogy a város lakossága megkapja az annyira várt gázt. Az útirány a Vasgyár utca—Bethlen utca—Mező utca, s ott már a kialakított Északi Nagykörúton jut tovább a vezeték a Stadion környék sokszáz lakásához, amelyekbe már eleve bekapcsolták a vezetékes gáztűzhelyeket. Ez a gázvezeték építésének első üteme — az építők bíznak benne, hogy még ebben az évben elkészül. — Nagyon szép munka —■ említi hegesztés közben Diriczi Miklós brigádvezető.— Szívesen ráhajtunk, mert nem élvezzük ugyan a gyümölcsét — Nyírmadáról járunk ide — de örülünk a nyíregyháziak örömének. — jó a kapcsolatunk a nyíregyházi építőkkel, s ez gyorsítja a munkát — szól újra Beke István. — Ez a kapcsolat már több éve tart; A mi vállalatunk segített a kőtaji vízműnél, a vezetékeit szerelésében, s most a távfűtés hálózatának építésében is. Megismertük és megszerettük Nyíregyházát. Szilvási András, a megyei építővállalat művezetője bólint a szavakra. — Még négy-öt év és rá sem lehet majd ismerni a városraj Hat éve dolgozom a város- fejlesztés munkálatainál. Azóta gombamódra nőnek a házak, van víz és csatornamű — mi építettük —, lesz távfűtés és gáz. Ez már Nyíregyháza város... A hegesztő felnéz, s csak annyit mond: „Az árkokban dolgozva, de soKan szidnak minket, hogy már megint feltúrjuk a várost. Aztán, amikor készen vagyunk, már dicsérnének, hálálkodnának. De akkorra tovább kell állnunk, másutt is van munka.” # Újabb hétkilométeres szakaszon túrják fel. a földet az épitők. Pillanatnyi forgalomkorlátozás, s az ezzel járó apró, kellemetlen bősz- szuság. Megéri? Várost kapunk érte cserébe! K. J. A gázelosztó már a má sodik szintjénél tart. Foto: Hammel József
