Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1965-10-03 / 233. szám

Untai Pál rendőrfőkapitány a közrendről és a közbiztonságról Ülést tartott a megyei páetbizolfság Október 2-án ülést tartott az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottsága. Napirenden szerepelt: 1. A Politikai Bizottság 1965. augusztus 31-1 határozatának ismertetése Szabolcs-Szat­már megye helyzetéről és fejlődésének fel­adatairól. Z. Tájékoztató Időszerű bei- és külpoliti­kai kérdésekről. 3. Szervezeti kérdések. A napirendeket előadta Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságának első titkára. Az ülés során dr. Fekszi István elvtára, a megyei tanács vb elnöke tájékoztatta a pártbizottságot az őszi mezőgazdasági mun­kák állásáról és a feladatokról. A megyei pártbizottság a napirendi pon­tokkal kapcsolatban határozatokat hozott. Kü­lön felhívta a megyei párt-, állami és társa- dalmi szervek figyelmét, hogy a Politikai Bi­zottság határozatát a megye fejlesztéséről széles körűen ismertessék meg a lakossággal. A villany és víz után Dirfczl Miklós csőszerelő: „Szívesen ráhajtnnk..** Lapunk munkatársa fel­kereste Antal Pál ezredes elvtársat, a Szabolcs-Szat­már megyei Rendőrfőkapi­tányság vezetőjét, s arról érdeklődött, milyen a köz­rend és közbiztonság, s ezek további javításával kapcsolatban melyek a fel­adatok. «— Hogyan alakult a közrend és a közbizton­ság, s mi a jellemző a jelen időszakban? — Ha visszatekintünk a múlt évekre, nyugodtan mondhatom, hogy a bűn- cselekmények száma — ha hullámzik is — csökken. Különösen jelentős az, hogy a közrendre és köz- biztonságra elsősorban ve­szélyes bűncselekmények száma kevesebb. Jelentő­sen csökkentek a durva, erőszakos módon elkövetett bűncselekmények. Első he­lyen említem, hogy politi­kai jellegű büntettek az utóbbi időben nem fordul­tak elő. Evek óta mind ke­vesebb az emberöléses bűneset is. Az anyagi javak megszerzéséért elkövetett emberölés — mely koráb­ban többször előfordult — csupán 1 volt az elmúlt 5 esztendő alatt. A cselek­ményt szerveink 24 órán belül kiderítették, a tettest elfogták és bíróság elé ál­lították. — A korábbi időszakban esetenként előfordultak rablások. Ma már ez a bűncselekmény megyénkben csaknem ismeretlen. Külö­nösen örvendetes, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a betöréses lopá­sok és a társadalmi tulaj­don sérelmére elkövetett sikkasztások száma is. Azt hiszem, nem mellékes meg­említeni, hogy az utcák és a szórakozóhelyek rend­je is javult — Ismeretes, hogy nem kielégítő a helyzet a közlekedés rendjében, sok a testi sértés, vala­mint a kis kárértéket képviselő lopás. Ezredes elvtárs szerint mi ezek­nek az oka? — Vegyük sorjában. A fejlődéssel jár, hogy a köz­lekedésben rendkívül meg­növekedett a gépjárművek száma. Ezek képzett és gyakorlott vezetőket igé­nyelnek, s ez nem mindig van így. A másik ok az hogy a közlekedési szabá­lyokat nem tarják meg. S még megemlíteném: bár igaz, hogy a legtöbb bal­eset a szabálytalan előzés­ből, a gyorshajtásból és az elsőbbségi jog meg nem adásából származik, de elő­idézője legtöbb esetben az ittasság. Sok baleset okozói a kivilágítatlanul közlekedő fogatolt járművek, kerékpá­rod is. — Sajnos, a testi sértés or­szágos viszonylatban, s a megyében is gyakori, s leg­nagyobb erőfeszítéseink el­lenére e tekintetben vi­szonylag kevés eredményt érünk el. Ezeket jelentős részben nem utcán, közte­rületen, szórakozóhelyeken követik el, hanem magánla­kásokban, italozás közben, családi veszekedésekből, va­gyonjogi vitákból eredően. Éppen ezért ezek megelő­zése részünkről csaknem lehetetlen. — Jelentős a lopások száma, de kárértékűk cse­kély Ez azonban nem lehet megnyugtató. Sok a mezei, a kerékpár és egyéb alkal­mi lopás. A legfőbb lopás eredője viszont az, hogy a tulajdonosok vagyontárgya­ik őrzésére nem fordítanak kellő gondot. Ez csábítólag hal A sok apró mezei lo­pással kapcsolatban szeret­ném említeni, hogy egyes tsz-vezetők kevés gondot fordítanak a határban lévő terményeik őrzésére. Sok­szor csak szociális szem­pontokat vesznek figyelem- be és alkalmatlan embere­ket bíznak meg mezőőri teendőkkel. Az is baj, hogy ezekre nagy területek őr­zését bízzák, amely eleve kizárja a biztonságosságot. A kerékpárlopások elköve­tésére jellemző, hogy a tulaj­donosok a legelemibb gon­dosságot is elmulasztják. Ezért sok a talált tárgy­ként beszolgáltatott kerék­pár, melyek jelentős ré­szét kénytelenek vagyunk átadni a BAV-nak. 1964- ben 426 kerékpárlopás tör­tént, s ugyanebben az idő­ben 227 kerékpárt szolgál­tattak be, mint talált tár­gyat. Ezekből több, mint 100-at a BAV-nak, vagy a megtalálónak adtunk át, mivel tulajdonosaik nem jelentkeztek. Az egyéb al- kalmi lopások sokrétűek, s mindre jellemző a tulajdo­nos mulasztása. A lakáso­kat nyitva hagyják, a kul- csőt a szokásos helyen — lábtörlő alatt, szögre akasztva, virágváza alá helyezve — tartják. Ez megkönnyíti a tolvajok dol­gát! — Mi a helyzet jelen­leg a társadalmi tulaj­don védelmében? — Ha ezt a statisztikai adatok tükrében vizsgáljuk, akkor a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselek­mények száma némileg emelkedett. Viszont — s ez lényeges — az okozott kár összege a korábbi évekhez viszonyítva csökkent. Az eljárások számának emel­kedése főleg a társadalmi vagyon rongálásából és a ki­sebb kárértékű lopásokból ered. Az előző időszakhoz viszonyítva ma már lénye­gesen kevesebb a nagy kár­értékű, szervezetten elkö­vetett bűncselekmény. Ez elsősorban annak eredmé­nye, hogy a párt- és tár­sadalmi szerveink, gazda­sági vezetőink nevelő és ellenőrző tevékenysége mind hatékonyabb. Ismere­tes, hogy a társadalmi tu­lajdon értéke a mezőgazda­ság szocialista átszervezé­se óta megyénkben is meg­növekedett, uralkodóvá vált, viszont ezzel még nem tart lépést minden tekintetben az emberek szocialista tu­datának fejlődése. — örvendetes viszont az, hogy a társadalmi tulajdon körének bővülésével nem növekedett olyan mérték­ben a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselek­mények száma. Ez azonban nem szabad, hogy elbizako- dottá tegyen bennünket, hisz különösen a kereske­delemben akad esetenként nagyobb kártértéket oko­zó visszaélés melyet első­sorban az időbeni ellenőr­zések elmulasztása okoz. Csak egyetlen példát sze- renék említeni, az Eszak- Magyarországi Üveg és Porcelánkereskedelmi V ál- lalat nyíregyházi telepén történt sikkasztást, csalást, okirathamisítást, amelyet több éven keresztül követ­tek el a leltárívek megha­misításával. Sok kisebb kárértékű lopás, sikkasz­tás fordul elő az építőipar­ban, az építkezések szét­szórtsága miatt. A társa­dalmi tulajdonban elköve­tett rongálások egyrészt a közlekedési balesetekből, másrészt a tiltott legelte­tésekből adódnak. — A rendőrség a ma­ga területén, a maga eszközeivel » bűnözés megelőzésére és csök­kentésére sokat tesz. Hogyan segítik ebben a munkában rendőrségün­ket a társadalmi szer­vek? — A leghathatósabb se- gítséget a pártszervezetek­től és a pártbizottságoktól kapjuk, amelyek rendsze­resen foglalkoznak az em­berek nevelésével, a köz­rend, közbiztonság helyzeté­vel, a társadalmi tulajdon védelmével, s az ezekből adódó feladatokkal. Hason­ló támogatást kapunk ta­nácsainkéi, KlSZ-szerveze- teinktől, s egyéb társadal- mi és tömegszervezetek­től. Általában jónak mond­hatók kapcsolataink a gaz­daságvezetőkkel, kölcsönös a segítségadás a társadalmi tulajdon védelmében és a bűnözés elleni harcban. —■ Legközvetlenebb segí- tőtársaink a gyakorlati munkában az önkéntes rendőrök, akik lelkesen, ön- feláldozóan a napi munká­juk elvégzése után segíte­nek bennünket, önkéntes rendőri állományunk sta­bil. E megtisztelő posz­tokra párt, tanácsi és gaz­dasági szerveink delegál­ják őket, a becsületes dol­gozók soraiból. Munkájuk­kal nemcsak mi, hanem a párt, tanácsi és gazdasági szerveink is elégedettek és bírják a lakosság bizalmát iS. Ott találhatók a ren­dezvényeken, segítenek a közlekedési fegyelem meg­szilárdításában, a bűncse­lekmények megelőzésében és felderítésében. — Milyen feladatok várnak rendőri szer­veinkre a közrend és közbiztonság további javításában? — Elsősorban a társadal­mi tulajdon még fokozot­tabb védelme. Feladatunk olyan légkör kialakítása, amely kizárja a társadalmi tulajdon megsértését. Más- részt azoknak az okoknak, körülményeknek megszün­tetése, amelyek a bűn- cselekmények elkövetését lehetővé teszik. Éppen ezért a párt, a tanácsi és tömeg- szervezetekkel együtt fo­kozni kívánjuk a propagan­damunkát minden vonatko­zásban. Fontosnak tartjuk, hogy a társadalmi tulajdon védelme érdekében az el­lenőrzés minősége és a bi­zonylati fegyelem tovább javuljon. — Sok ember életét kö­veteli, s nagy anyagi kárt okoz a közlekedés rendjé­nek megszegése. Ezt nem nézhetjük tétlenül, hisz em­berek halnak meg, válnak örök életükre nyomorékká egyesek felelőtlensége mi­att. Éppen ezért a jövőben még fokozottabban megkö­veteljük a KRESZ szabályai­nak megtartását. Ehhez vi­szont több segítséget ké­rünk a közlekedési válla­latok, az üzemek vezetői­től és a közúti forgalomban résztvevő minden állampol­gártól. _ A bűnözés egyik me­legágya az alkoholizmus. Ebből következik sok élet­ellenes bűncselekmény és közlekedési baleset. Ezért az alkoholizmus elleni harc továbbra is egyik fontos feladatunk, s a jövőben is kérjük a társadalmi szer­vek és a dolgozók segítsé­gét. Rendőri szerveink min­dent elkövetnek a közrend és a közbiztonság tovább- szilárdításáért, de felada­tainknak csak úgy tudunk mindenben eleget tenni, ha párt, tanácsi és egyéb tár­sadalmi szerveink és me­gyénk lakossága további se­gítséget ad munkánkhoz. Nyíregyházi gázénítők között Nyíregyháza % krónika szerint 1839-ben lett város. A vasutat 1858-ban, a vil­lanyt 1897-ben kapta meg. A főutcákat csak a húszas- harmincas években kövez­ték. Emeletes — városias — épületeink zömét 1957-től építik. A — várost e nélkül elképzelni aligha lehet — víz- és csatornaműrendszer 1965-ben készül el. £s ami Nyíregyházát véglegesen is a városok sorába iktatja, ez a dátum lesz: 1967. Ekkorra fejezik be a vá­ros gázellátását szolgáló fő­vezeték építését. * A beruházási program sze­rint, Nyíregyháza déli hatá­rából, a Dózsa Termelőszö­vetkezet földjéről, ahol a romániai Sármásról Tisza- palkonyára és Hajdúszobosz­lóra megy a gáz, nagynyo­mású kétkilométeres vezeté­ket fektetnek le a Debre­ceni utcáig, a TUZEP előtti sorompóig. Itt már épül egy fogadó- és elosztóállomás. A gázt ezen a telepen szelí­dítik kisebb nyomásúvá, s engedik a városi vezetékek­be. A modem eljárással ké­szülő Nyíregyházi Gázmű­vek szerelőműhelyeket, iro­daházat kap itt. Korszerű­ségére jellemző, hogy ipari televíziós készüléken ellen­őrzik majd a föld alatti csöveket, s hiba esetén azonnal intézkedhetnek. Az állomás kapacitása az épi- tők szerint ötven év múltán és a téli csúcsfogyasztáskor is ellátja a nyíregyházi szükségletet. Ez az épület­kombinát a Szabolcs megyei Tervező Iroda mérnöke, Paulinyi Zoltán munkáját 1» dicséri. A kivitelezés — tíz­millió forintos költséggel — még ebben az évben meg­történik, Jövőre indul a gázellátás másik fontos ál­lomásaként a Káliói úton lé­tesülő gáztöltőállomás épít­kezése is, újabb tízmilliós beruházással. Itt a vezetékes gázzal még nem rendelkezők igényeit elégítik majd ki korszerű eszközökkel, helyi tartalékból. # Fehér csövek serege fek­szik az Érpatak partján ásott árkok szélén. Az al­matárolótól a Széchenyi ut­cáig már elvégezték a föld­munkát p megyei építőipart vállalat dolgozói. Most a Csőszerelő Vállalat munká­sain a sor, összehegeszteni és lefektetni a csöveket. Beke István vezető szerelő éppen megbeszélést tart a Diriczi brigáddal: van már elég cső, mehet a munka. Az újabb akadály csak ak­kor jelentkezik, ha elérik a Petőfi utca—Széchenyi utca és a Vasgyár utca kereszte­ződését, a folyó hídját és a villamos sínéit. — Különböző méretű cső­vel dolgozunk. Azért itt, a Toldi utcán kezdtük a mun­kát, mert ilyen csövet kap­tunk — mondja Beke Ist­ván. Említi, hogy a munka nehéz, géppel alig lehet ás­ni az árkokat, sok a már lefektetett csatorna, kábel. Mindannyian megegyez­nek abban, hogy sürget az idő, s mindent elkövetnek, hogy a város lakossága megkapja az annyira várt gázt. Az útirány a Vasgyár ut­ca—Bethlen utca—Mező ut­ca, s ott már a kialakított Északi Nagykörúton jut to­vább a vezeték a Stadion környék sokszáz lakásához, amelyekbe már eleve be­kapcsolták a vezetékes gáz­tűzhelyeket. Ez a gázvezeték építésének első üteme — az építők bíznak benne, hogy még ebben az évben elké­szül. — Nagyon szép munka —■ említi hegesztés közben Di­riczi Miklós brigádvezető.— Szívesen ráhajtunk, mert nem élvezzük ugyan a gyü­mölcsét — Nyírmadáról já­runk ide — de örülünk a nyíregyháziak örömének. — jó a kapcsolatunk a nyíregyházi építőkkel, s ez gyorsítja a munkát — szól újra Beke István. — Ez a kapcsolat már több éve tart; A mi vállalatunk segített a kőtaji vízműnél, a vezetékeit szerelésében, s most a távfű­tés hálózatának építésében is. Megismertük és megsze­rettük Nyíregyházát. Szilvási András, a megyei építővállalat művezetője bó­lint a szavakra. — Még négy-öt év és rá sem lehet majd ismerni a városraj Hat éve dolgozom a város- fejlesztés munkálatainál. Azóta gombamódra nőnek a házak, van víz és csator­namű — mi építettük —, lesz távfűtés és gáz. Ez már Nyíregyháza város... A hegesztő felnéz, s csak annyit mond: „Az árkokban dolgozva, de soKan szidnak minket, hogy már megint feltúrjuk a várost. Aztán, amikor készen vagyunk, már dicsérnének, hálálkod­nának. De akkorra tovább kell állnunk, másutt is van munka.” # Újabb hétkilométeres sza­kaszon túrják fel. a földet az épitők. Pillanatnyi for­galomkorlátozás, s az ezzel járó apró, kellemetlen bősz- szuság. Megéri? Várost ka­punk érte cserébe! K. J. A gázelosztó már a má sodik szintjénél tart. Foto: Hammel József

Next

/
Oldalképek
Tartalom