Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1965-10-21 / 248. szám

Ötezer fiatal problémája Ifjúságának összefogása Beszélgetés Károly László KISZ járási titkárral Aratják a rizst, betakarították a burgonyát a fehérgyarmati járásban # Törnek a munkagépek a kemény tőidben 0 25 lánctalpas kellene még IMg&cs a föld a fehér­gyarmati járásban. A kötött és középkötött vályogtalaj a gyakori nyári esőtől kilu- gozódott, s most mint az aszfalt, kőkemény. Az SZ— 100-asok, a DT traktorok kínlódnak, naponta tengely, disztiller, tárcsa törik. Ta­más János a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője az őszi munkában és különösen a vetésben mutatkozó lemaradás leg­főbb okát ebben látja. Kritikus a mélyszántás — Vegyük csak fontolóra — mondja — amig egy hold búzát elvetünk, egy erőgép­nek 10 normálhold munkát kell végezni. Ez óriási plusz. És néha még az sem elég, ha disztillerrel, gyű­rűshengerrel, tárcsával, fo­gassal megyünk a földre, a föld ellenáll, inkább ke- ményedik, a magágy nem megfelelő. A föld ellenállását az eredmények valóban tükrö­zik. 12 ezer 900 hold a járás kenyérgabona vetésterve és október 20-ig 9200 holdon került földbe a mag. Több mint 3 ezer hold elvetése még hátra van. Kritikusabb a helyzet a mélyszántásnál; 23 ezer holdból 5 ezer hold az eddigi teljesítés. — Traktor és alkatrész kellene. A járás egészében 12 SZ—100-as erőgép van, 11 a gépjavító állomás tu- dj donában. Kértünk a me­gyétől gépeket kisegítésre; .’-et diszponáltak, Nyírtelek négyet küldött. Még leg­alább 25 lánctalpasra len­ne szükségünk, és 10—15 disztillerre. Ugyancsak nagy probléma az alkatrészellá­tás. Magosligetről például vasárnap az agronómusnak lóháton kellett Fehérgyar­matra lovagolni egy tömítő­gyűrűért. Ugyancsak Ma­gosligeten az SZ—100-as traktor 8 napig állt, mert nem tudták megjavítani. Jobban élni a premizálással Kormos János, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője kiegé­szíti: — A munkaszervezésben is van hiba. Igaz a járás valamennyi termelőszövet­kezete csatlakozott a bara­bási versenyfelhíváshoz, a Vállalt kötelezettségek tel­jesítéséért erőfeszítések is történnek, de önmagában ez nem elég. Egyes termelő- szövetkezetek vezetői nem használják ki az adott lehe­tőségeket. Szeptembertől Kömörő és Penyige szom­szédos község. Egymás mel­lett vannak a földek, egyik községből szinte átlátni a másikba. A határban fo­lyik az őszi munka. Pe- nv ige alátt kombájnt lát­tunk, lucernatáblán apró- magvat csépelt. A kömörői határban már zöldell a ve­tés, a majorban három cséplőgép óriásra rakott len kazlak tövében Zúg. Nagy az ellentét. A kömö­rői ek sokkal eredménye­sebben gazdálkodnak, mint a penyigeiek. „Nem lehet spórolni“ Belinszky Albertet, a kömörői tsz elnökét Csak hosszas utánjárással talál­tuk meg. Nem csoda, a tsz tagsága sokfelé dolgozik. Az Szinte általános, hogy min­den vasárnap munkanap. Ezeket a vasárnapi mun­kanapokat sem hasznosít­ják mindenütt kellő mér­tékben. A kisszekeres! Előre Ter­melőszövetkezet már befe­jezte kenyérgabona vetés­tervét Elsőnek a járásban. A kisszekereslek sincsenek jobb helyzetben, mint más termelőszövetkezet. Vá- mosoroszi ban, Kisarban is ugyanolyan kemény a föld, ugyan úgy nehéz a tervet teljesíteni, mint Kisszekere­sen, De Kisarban a 400 hold vetéstervből még 260 vetetlen. Volt Kisarban is vasárnapi műszak, ám a traktorosok nem szántottak, a háztájiban dolgoztak. A hibának az is egyik forrá­sa a szervezetlenség mel­lett, nem minden termelő- szövetkezetben élnek a pre­mizálási lehetőséggeL f.— Pedig az emberek munkalendülete jó, eleven a versenymozgalom. Jellem­ző erre, hogy a járásban ta­valy még csak három, idén már 15 brigád versenyez a Szocialista cím elnyeréséért. Az időjárás a brigádok küzdő szellemét, erejét igazán próbára tette. A próbát kiálták. A panyolai asszonyok például a kony­hakertészetben háromszor vetettek, mert hol az eső, hol pedig a Túr áradása mosta ki a földből a palán­tát. Az sem véletlen, hogy a szamosújlakiak az idén 100 vagonnál több almát szüreteltek. A gyümölcster­mesztő brigád szinte óran­„Ismerd meg járásodat” című kiállításra készülnek a Fehérgyarmati Mórica Zsig- mond Járási Művelődési Házban. A kiállítás a járás községeiben lévő irodal­mi, történelmi és földrajzi nevezetességekről, emlékhe­lyekről, néprajzi értékekről ad majd átfogó képet. Fővárosi művészek közre­működésével magyamóta­estet tartanak az őszi ke­reskedelmi napok alkalmá­ból október 23-án 19 óra­kor a fehérgyarmati műve­lődési házban. KISZ-esküvőt tartottak Fehérgyarmaton az elmúlt szombaton: a járási tanács helyiségében kötött házas­ságot Marosi Edit és Bónis László. v Gyümölcstermesztési bri­gádvezetők október 22-én a elnök hajnaltól késő estig a földeket járja. Beszédé­ből érződik; elégedett. — 1879 hold földön gaz­dálkodunk. Ebből közel 1400 a szántó. Taglétszámunk 252, aki dolgozik 13Ö em­ber. Tavaly 32 forintot osz­tottunk egy munkaegységre, erre az évre 33 forintot ter­veztünk.. A termelőszövetke­zet alakulásától kezdve nem volt mérleghiányos. Az időjárás ellenére idén Is jó eredményeket értünk el. Búzából, árpából mi ter­meltünk a legtöbbet az egész járásban. — 340 holdon termeltünk búzát és 11,4 mázsa volt az átlagtermés. Árpát 120 hol­don vetettünk, 16,8 má­zsás átlaggal arattunk. Ár­pánk annyi termett, hogy nemcsak biztosítani tudjuk állatállományunknak az abraktakarmányt, de 200 ként permetezett, s ennek eredménye, hogy a leszedett alma 80 százaléka export­minőség. Miért nem egyformán min­den községben? A fehérgyarmati járásban többen beszélnek arról, hogy az embereknek egy kissé kedvét szegte a rend­kívüli időjárás. A kár te­temes. De ezt a kárt csak munkával lehet ellensúlyoz­ni. Ügy, ahogyan azt a turistvándiak is csinálják a Rákóczi Termelőszövetke­zetben. Vasárnap a turhá- ton 10 erőgéppel dolgoztak. Mércse József párttitkár és Nyesti Lajos úgy szervezte a gépek munkáját, hogy 25 holdat elvethettek. A vetés és szántás prob­lémájának megbeszélése után a betakarításra terelő­dött a szó. — A -burgonya betakarí­tását már befejeztük — közölte Tamás János. — Aratjuk a rizst. 11 termelő- szövetkezetben 882 holdon termeltünk rizst, ennek több mint felét már el is csé­peltük. A cukorrépa szedé­se is jól halad, valamivel gyorsabban mint más járá­sokban, mert a legtöbb terme­lőszövetkezetünkben cukor­répa után is kenyérgabonát akarunk vetni. A kukorica törésével nincs probléma. A napraforgót 2 ezer 874 hold­ról a gépállomás 6 kom­bájnja gyűjti be. Jól halad az almaszüret is. Eddig 549 vagonnal szedtek le a gaz­daságok. fehérgyarmati járás 32 ter­melőszövetkezetéből a Bal- kányi Állami Gazdaságba tapasztalatcserére látogat­nak. Állategészségügyi tapasz­talatcserét tartanak ma a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Termelőszövetkeze* ben a tapasztalatcserén a járás állatorvosai és a ter­melőszövetkezetek állatte­nyésztői, brigádvezetői vesz­nek részt, <64 termelőszövetkezeti tag tanul a fehérgyarmati járásban az idei oktatási évben különböző szakmun­kásképző tanfolyamokon. Uj módszer a mezőgazda- sági szakmunkásképző okta­tásban, hogy hat előkészítő tanfolyamon, nemcsak szak­anyagot, hanem az általá­nos iskolai tantárgyakat is elsajátíthatják a tanulók. mázsát értékesítettünk is. A Járásban mi vagyunk az egyedüliek, akik árpát ad­tunk az államnak is. — Rövidesen befejezzük az idei vetést is. Kérdezték már tőlem, mi az oka, hogy ilyen jó eredményeket érünk el. Csak azt mond­hatom, hogy mindent időben, korán kell elvetni, nem le­het spórolni, se az erővel, se az agrotechnikával. A mi talajunk is ugyan olyan tossz, középkötött vályog­tála j, másik része savanyú erdőtalaj akárcsak a többi környező termelőszövetkeze­teké. Erre nem hivatkozha­tunk. A vezetőség mindig megbeszéli, hogy mit hova tervezzünk, s aztán gon­dunk van rá, hogy a ter­vezett terület a tápanyagot megkapja. — Elvünk az, hogy gaz­dálkodásunkat nem terhel­jük állami hitellel. Állami támogatást mi még nem vettünk igénybe. Kölcsön­ből nem szeretünk gazdál­kodni, most is lóistállót építünk, a magtárt, dará­lót, Istállót villamosítjuk saját erőből. Az elnök tényeket sorol. Élénk, pezsgő ritmusú az Ifjúsági élet a fehérgyarma­ti járásban. Tsz-ekben, ál­lami gazdaságokban, üze­mekben, ktsz-ekben, bol­tokban, hivatalokban és a termelő munka számtalan más területén összesen öt­ezernél is több fiatal te­vékenykedik. Eredményeik, munkájuk figyelemre méltó; gondjaik, mindennapi éle­tük eseményei, művelődé­sük, szórakozásuk problé­mái a fiatalokat és a járás, a községek vezetőit egyaránt foglalkoztatják. Ezekről az eredményekről, gondokról, problémákról beszélgettünk Károly Lászlóval, a KISZ járási bizottságának titká­rával. — A járás dolgozó ifjúsá­gának termelési eredmé­nyeire az utóbbi időben mindinkább felfigyelnek a mezőgazdasági és ipari üze­mek vezetői. 270 fiatal 28 ifjúsági brigádban dolgozik. A mezőgazdasági ifjúsági brigádok közül három a szocialista címért küzd. Az iparban kilenc ifjúsági bri­gád 95 taggal dolgozik a megtisztelő címért, illetve néhány brigád már el is nyerte azt. A nábrádi Bé­keharcos Tsz ifjúsági bri­gádjában harminc lány ti­zennégy holdnyi zöldségte­rületen dolgozott a nyáron. Tervüket 110—120 százalék­ra teljesítették. \ A közel­múltban 50 mázsa paprikát szedtek le, illetve mentet­tek meg a fagytól. Kevés a fiatal a jánkmajtisi tsz- ben, de itt is szerveztek egy tizenkét fős ifjúsági brigádot. Tagjai csatlakoz­tak a KISZ KB felhívásá­hoz az őszi betakarítási munkák segítésére. Munká­juk eredménye, hogy a leg­kisebb törési százalékkal dolgoznak, az almaszüreten és egyéb betakarítási mun­kákban. ^ — Gondunk a ktez-ek if­júságának összefogása. Egy alapszervezetben tevékeny­kednek a szétszórt részle­gek fiataljai. Helyiségük nincs. Az iparban, keres­kedelemben dolgozó fiata­lok — 220-an — közül 103 tagja a KISZ-nek. Tapasz­talatcsere-látogatást szer­vezünk az idén ősszel a jól működő ifjúsági brigádok munkahelyén. Ilyenre kerül sor a Fehérgyarmati Álla­mi Gazdaság baromfi te­nyészetében és a nábrádi tsz zöldség-, gyümölcster­melő brigádjánál. — A KISZ VII. kongresz- szusa tiszteletér? — a járá­si küldöttértekezlet határo­zata alapján — a fehérgyar­mati járás ifjúsága véd­nökséget vállalt a szak­munkásképzésben. 1965-ben húsz százalékról harmincra Tény az Is, hogy a Járás­ban arról beszélnek, a föl­det gumikerekes traktorral nem lehet munkálni. A kömörői határban gumike­rekes traktorok szántanak. Nehezen szántanak, de nem várnak arra, hogy majd ak­kor vetnek, ha lánctalpast kapnak. Gyengült a vezetés A penyigei termelőszövet­kezetben Tukacs Sándor fő­könyvelőt, párttitkárt keres­tük. Szabadságon volt, ott­hon. — Ne tudom pontosan, jelenleg, hogy áll a munka a határban, de azt igen, hogy nem a legjobban. Ke­vés a munkaerő, a tagság öreg, 55 év az átlagos élet­kor, fiatal szinte nincs a termelőszövetkezetben. A tagság a gyerekeit másfelé irányítja, iparba, irodába, városba. Olyan vezetőségi tagunk is van, aki 3 fiát a vasúthoz adta, pedig a leg­utolsó a tsz-ben szeretett volna dolgozni. — Az időjárás nagyban befolyásolta a termelésün­ket, de nem csak ez volt növekedett a szakmunkás- képzésben résztvevő fiata­lok száma. A nábrádi KISZ-szervezet terveiben szerepel: az ifjúsági brigád tagjait bevonják a szak­munkásképzésbe. A mező- gazdaságban különösen az állattenyésztés — baromfi- tenyésztés — igényli a meg­telelő szakmunkás-utánpót­lást. Ifjúságunk aktívan tá­mogatja a takarékossági mozgalmat. A községi alap­szervezetek fiataljai — KISZ-esek és úttörők — részt vesznek az „Ahány ház, annyi betétkönyv” és a „Takarékos járás” címért indított mozgalomban. A járás három községé­ben szervezték meg a szesz­mentes ifjúsági napokat: Jánkmajtison, Tunyogmatol- cson, és Fehérgyarmaton. Hetenként egyszer tartanak ifjúsági napot Jánkmajti­son. Műsorában könyvan- kétok, filmviták, szellemi Vetélkedők szerepelnek. A tunyogmatolcsi szeszmentes délutánok — negyedéven­ként — programjában szel­lemi totót, népdal és tánc­Vándorkiállítás jár köz­ségről községre a fehérgyar­mati járásban. A kiállítás 48 millió forint községfej­lesztési hozzájárulás fel- használásáról, a községek elmúlt 10 éves fejlődéséről, az elkészült létesítmények­ről számol be. A kiállítás anyagát a já­rási művelődési otthon munkatársai és a fotószak­kör készítette, s elsőízben a Járási székhelyen, augusztus 20-án mutatták be. Azóta több tízezren tekintették meg. A vándorkiállítás tablói, szemléltetőeszközei arról be­szélnek, hogy 10 év alatt 80 kilomé­ter villanyhálózat, 28 művelődési ház, 2 mil­lió forint értékű járda. 5 orvosi lakás és egy 3 tantermes gimnázium épült a községekben. A kiállítás a távlatokról is szól. Elkészült a járás jövő évi községfejlesztési tervezete: a 7 milliós terv­ben befejezik a tlszabecsi és nábrádi művelődési há­zat, a tiszakóródi napközi Otthont, az óvoda építését. dal énekesek fellépését lo vezik, A fehérgyarmati „szeszmentes” már a 33. összejövetelét tartja ezen a héten. A közeljövőben író- olvaső találkozót szerveznek az egyik ifjúsági délutánra. A járási székhelyen a gim­názium igazgatójának ren­deleté értelmében a diákok nem látogathatják a szesz­mentes ifjúsági napok ren­dezvényeit, pedig részvéte­lükkel a diákifjúság helyes szórakozása, mint meglévő probléma, megoldódna. A szakmai, illetve iskolai képzésnek jó kiegészítése a KISZ politikai oktatás, amely megalapozza az ifjú­ság Ideológiai felkészültsé­gét. Az oktatást a járás minden alapszervezeténél megszervezték. A múlt év­ben 2043 fiatal vett részt ilyen oktatásban, s közülük 1800 KISZ-tag volt. A legeredményesebben Köl­esén, Turistvándiban, Ti- szabecsen, Szamosújlakon és Nábrádon szervezték meg ezeket az előadássoro­zatokat. (sz. sz.) Járdák építésére újabb 1 millió forintot költenek. Vá­sárolnak ezenkívül pédagó- guslakásokat, klubszobákat építenek, korszerűsítik a népművelési létesítménye­ket, szélesítik a könyvtári hálózatot. A fehérgyarmati járásban eddig egyetlen községet sem közművesítettek. A ter­vek szerint jövöre Tunyogmatolcson és Gyügyén törp_e víz­müvet építenek a Lakos­ság összefogásával. A községfejlesztésben je­lentős szerepe van a lakos­ság által elvégzett társadal­mi munkának. A társadal­mi munka szervezésének jó példáját mutatták az elmúlt években S | tmárcseke és Milota lakossága. Több éves szakmai gya­korlattal rendelkező esztergályost a baj. A tsz-ben gyengült a vezetés, a vezetők nem büntetnek. Vita van. Vita volt ott is, hogy a nagy te­rületű maglóherét, hogyan vágják. Most is csak vágos- gatják. A búzának még fe­lét sem vetettük el. Az igazsághoz tartozik, hogy a tsz tagjai inkább a háztá­jiban dolgoznak. Nyáron a kapálással is Így volt. Igaz későn osztotta ki a veze­tőség a területet, és a tagság azzal vágott vissza, hogy nem volt meghuzatva. A vetés szép volt, de nem lett megkapálva. így a ter­més is gyenge lett Ha va­lamit határoz a vezetőség, egy-két ember megváltoz­tatja. Az agronómus sem meri megmondani a prob­lémákat. Feleslegesen Ígér. Ilyen hibákkal nem tu­dunk eredményesen gazdál­kodni. Két község, két határ, két termelőszövetkezet. Alig kőhajításra vannak egy­mástól. Nem a talajban van hát a hiba Penyigén. S. E. felvesz a nyíregyházi gumigyár. Jelentkezni lehet, Derko­Vita utca 107 sz. alatt. (522) Nagy-alföldi Kőolajterme- 16 Vállalat segédmunKáso- kat vesz fel. Azonnali be­lépésre központi kútjavító üzemébe és csőszerelő cso­portjába. A felvett dolgc zók részére munkásszórás', munkaruhát és külszolgálat díjat biztosítunk. Keresel: lehetőségek a vállalati bét - szabályzat és MT. szerint. Felvétel esetén útiköltség:" térítünk. Jelentkezni lehel Nagy-alföldi Kőolajterme'" Vállalat munkaügyi osztá­lyán. Szolnok, Beloiannisz út 14/c. Két falu — kőhajitásnyira Vándorkiállítás a községekben: Hová került 48 000 000 tor int ? Törpe vízmüvet terveznek Tunyogmatolcson és Gyügyén Röviden 1965 21. */

Next

/
Oldalképek
Tartalom