Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1965-10-20 / 247. szám

Két ülésszak között Hogyan dolgozik az országgyűlés egészségügyi és szociális állandó bizottsága? Egyre több tsz köt szerződést gépeinek állandó javítószolgálatára a gépjavító állomásokkal Ax országgyűlésnek egyik legaktívabb bizottsága a szociális és egészségügyi ál­landó bizottság. Elnöke dr- Pegta László, aki eredeti ■foglalkozása szerint maga is orvos; titkára az évtize­dek óta a szocialista egész­ségügyért tevékenykedő Sárii Rózsi, az Egészség­ügyi Szakszervezet országos titkára, Szabolcs megye or­szággyűlési képviselője. A bizottság két és fél év alatt tiz alkalommal ült össze. Ez az állandó bizottság 1963 óta működése során több fontos, országos jelen­tőségű szociális-egészségügyi problémát mért fel, és azok megoldására hasznos javas­latokat készített. Az iskolaegészségügy fejlesztéséért Egyik nagy jelentőségű vizsgálata iskolaegészség­ügyünk helyzetére terjedt ki. Az elmúlt öt-hat évben á gyermekek egészségügyi ellátása országszerte sokát fejlődött; a városokban ki­épült a megelőző és gyó­gyító munkát szervesen ösz- szekapcsoló körzeti gyer­mekorvosi hálózat, a falusi gyermekek szakorvosi ellá­tását pedig a mind hatéko­nyabban mozgó szakorvosi szolgálat vette át. Figyelemre méltó volt az ügy indulása. Az egyik me­gyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai állandó bi­zottsága felmérte a megye iskolaorvosi ellátását. Ezt követően javasolta: az or­szággyűlés szociális és egészségügyi bizottsága tűz­ze napirendre az iskola­egészségügy helyzetét, mi­vel — véleményük szerint — a problémák országos ér­vényűek és felsőbb szin­ten is vizsgálatra szorul­nak.' Az országgyűlési bizottság az anyag előkészítéséhez telhasználta néhány megyé­ben, valamint Budapesten folytatott vizsgálatok anya­gát és a KNEB hasonló vizsgálatának tapasztalatait is. Megyei tanácselnökök, a legkiválóbb szakemberek bevonásával került sor a bizottság ülésére, amelynek határozatairól, javaslatairól tájékoztatták valamennyi megyei és városi tanácsot. A figyelmeztető felhívás nem maradt hatástalanul: számos megyéből érkeztek az országgyűlés elnökéhez a tett Intézkedésekről beszá­m Üdítően friss levegő, tisz­ta napfény. Kocsisok hajtanak, meg­rakott szekerekkel po­roszkálnak a lovak. A szétterülő határban levelü­ket hullatják az almafák. Kukorica díszük az ere­szek alján és ijedt libacsa­pat szalad a traktor von­tatóig élők Kiégett kastély üszkös gerendái mutogatják magukat a naményi busz rppst érkezett utasainak a fő utca frontján. Négyszáz rpéterre onnan már új pasz­tellszínű, emeletes iskolát készítenek átadásra a sze­relők. Lónyán vagyunk, ahogy az ottaniak mondják, a megye, az ország, a világ végén. _2_ Az új önkiszolgáló bolt. Egy asszony húsz deka élesztőt kér. Minek ennyi? Üli társam mondja, pálin­kának. Sok fogy itt. Sok élesztő. Részeg ember fek­szik az árokban. Nagyon imereti a pálinkát A gye­rek^ várják otthon. Szép, szőke, hullámos hajú leá­nyok. móló jelentések. Ezekből az is kiderült, hogy a megyei tanácsok maguk is rájöttek: sok dologhoz (az iskolák­ban, óvodákban az elemi egészségügyi-higiéniai felté­telek biztosításához) nem kell mindig felülről, a kor­mánytól, a minisztériumtól várni és igényelni az anya­gi segítséget: sok mindent maguk, a helyi erőforrások­ból is megoldhatnak. Egy elhanyagolt probléma Az állandó bizottság egy másik ülésén megvitatta a munkaképtelen és csök­kent munkáért ékű fiatalpk helyzetét. Hazánkban jelen­leg körülbelül 30 000 fogya­tékosról tudnak, s ezek 13— 15 százaléka kórházi, inté­zeti elhelyezésre szorul. (Je­lenleg mintegy 2500 ilyen gyereket gondoznak intéze­tekben.) Több mint 16 000 testi fogyatékos gyermek­kel foglalkoznak gyógype­dagógiai kisegítő Iskolák­ban, pzonbap ezek és. az említett intézetek is fej­lesztésre, bővítésre szorul­nak. Az állandó bizottság e kérdés tárgyalása során nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést társa­dalmi üggyé kell tenni. So­kat tehetnek a szakszerve­zetek, az üzemek is a csök­kent munkaképességűek foglalkoztatása érdekében­A bizottság javaslatait el­juttatta az illetékes állami szervekhez. Napirenden: az öregek helyzete Megvitatták a képviselők — a szociálpolitikai kérdé­sek kapcsán — az öregek ellátásának néhány kérdé­sét is. Rámutattak: elsősor­ban a hozzátartozók ügyéről van itt szó. Arról, hogy az öreg korukra fizikailag, szellemileg megrokkant em­bereket elsősorban gyere­keiknek, hozzátartozóiknak kell szeretettel körülven­niük, ellátásukról gondos­kodnak. Az ezzel kapcso­latos feladatok csak a cse­Nem messzi innen a bü­fé—falatozó. Villanya van és presszókávéfőző masiná­ja. Rádió fekszik a pol­con, alatta lemezjátszó há­rom poros lemezzel. Most hozták vissza a javítóból — mondja a kocsmáros —, de nem jó. A falatozóban csak száraz kiflit és halkonzervet lehet enni. Az ennivalón, a pulton rengeteg a légy. Nagy a forgalom. Jönnek az emberek sörre, pálinká­ra, üdítő italra. Cigányember abrakot két sovány lovat az utca szé­lén. Körülötte gyerekek, kezükben néhány rongyos kabáttal. Hogy' megy az üzlet? — kérdi a tanító. „Megette a fene. Nincs errefelé már rongy.-* Iskoláscsapat jön a föl­dek felől. Tarka színek, is­kolaköpenyek, mackó. A tanítónő melegítőben, az igazgató és helyettese mun­karuhában. „Ma kilencven gyerek dolgozott. Átlagban nyolc-tíz ládával szedtek le délig. Eddig összesen tíz vagonnal”. A főúton, menet közben említik, hogy a ter­melőszövetkezet sem ma­rad adósa a gyerekeknek. Rendesen fizet é* a múlt Iád hiánya esetén hárulhat­nak az állami, tanácsi szer­vekre. Szóba került, hogy jóné- hány tsz-ben még most sem használják fel helyesen, rendeltetésének megfelelően a szövetkezeti szociális ala­pot. A képviselők azonban azt is megállapították, hogy ebben a tekintetben is van fejlődés. így többek között népszerű és egyre terjedő módszer az öregek napközi otthonainak létesítése. Ezek­hez sok községben a lakos­ság is hozzájárul társadal­mi munkájával, segítőkész- ségóvel. Elvek és módszerek Az országgyűlés egész­ségügyi és szociális állandó bizottsága — egyebek között — megvizsgálta a legna­gyobb egészségügyi beruhá­zások helyzetét; az orvos­képzés ütemét; a fogorvosi ellátás helyzetét, színvonala javításának lehetőségeit- Te­vékenységében következete­sen húzódik végig az elv: azokat a kérdéseket tűzze napirendre, amelyek prob­lematikusak, s közérdekű voltuknál fogva tisztázást, intézkedést kívánnak. A2 orvosképzés ütemével kap­csolatos bizottsági munkát követően például a kérdést a Minisztertanács napi­rendjére tűzték. De érdemes röviden még szót ejtenünk a bizottság munkamódszeréről is. A bi­zottsági ülésekre rendszere­sen meghívják a tanácsok, a tanácsi állandó bizottsá­gok vezetőit. A különböző kérdések előkészítése, vizs­gálata során igénybe ve­szik a tanácsok, a különbö­ző társadalmi szervek, a KNEB tapasztalatait, segít­ségét is. Ennek az állandó bizottságnak a tanácskozá­sain mindig ott találjuk a napirenden szereplő kérdés országosan elismert, legjobb elméleti és gyakorlati szak­embereit Az országgyűlés egészség­ügyi és szociális állandó bi­zottsága ezeknek az elvek­nek és módszereknek alkal­mazásával éri el, hogy a képviselők az országgyűlési ülések közötti szünetekben is aktívan és eredményesen közreműködhetnek fontos társadalmi-szociális problé­mák megoldásában. évben televíziós készüléket is ajándékozott az iskolá­nak. Mennyi nézője van vasárnap reggelenként! L±J Változó világ. Mondják, megfogtak egy gyereket a tsz gyümölcsösében. Kira­katták az almát a kosará­ból. Miért tette? -r kérdez­ték. „Azt mondta édes­apám, fiam, légy élelmes.” Leszáll egy ember a sze­kérről. Jön a tanítóhoz: „Ne tessék haragudni. Töb­bet is tudhattam volna, de az volt a baj, hogy nem mindig vettem a könyvet a kezembe. Majd most. A nyolcadikban.” Egy éve még vitázni kel­lett a tantestülettel: kell-e a nevelést tervezni, mire való az óravázlat? Mar senki sem kétli, minderre szükség van. A gyerekek szellemi képességei itt sem kisebbek^ mint máshol, csak le kell küzdeni a várostól való távolságot. A nevelők szerint ez ott kez­dődik, hogy jó ideje nem tört be iskolaablak. A tantermek előtti szőlőlugas­hoz nem nyúl senki, s az órákon olyan a csend, ami­lyennek tanítás alatt lennie kell. Egységes a vélemény: nem elég tanítani, nevelés nélkül csak fél siker. Tavasszal még akadt egy garázda, verekedett. Azóta Növekszik a géppark. A megyében lévő 3 ezer 440 erőgépből 2 ezer 494 a ter­melőszövetkezét} gazdaságok tulajdonában van. Termelő- szövetkezeteink a gyorsan fejlődő gépparkhoz nem rendelkeznek jelenleg meg­felelő szerelőgárdával, sze­relőműhelyekkel, járatla­nok a gépek karbantartásá­ban, szakszerű tárolásában. A? FM rendelete pontosan ezeken a fogyatékosságokon kíván segíteni. A gépjavító állomások feladata, hogy a terme­lőszövetkezeti gépeket teljes műszaki kiszol­gálásban részesítsék. és mint szaktanácsadók se­gítsék a folyamatos üzemel­tetést, a tárolást, másszóval hozzájáruljanak ahhoz, hogy a meglévő géppark gazda­ságos kihasználása a legtö­kéletesebb legyen. Megyénkben a gépjavító állomások két évvel ezelőtt kezdték meg a teljes mű­szaki kiszolgálást. Az első évben mindössze 12 terme­lőszövetkezet kötött szerző­dést a gépjavító állomások­kal, míg idén a szerződés­kötők száma 54-ra emelke­dett. Jelenleg a jövő évi előmegállapodások, vagyis előszerződések megkötése történik. A megyei gépállo­mások igazgatóságán olyan tájékoztatót kaptunk, hogy 146 termelőszövetkezet jelentette.be: szerződést kőt a teljes műszaki kiszolgálásra. Áldott István, a gépállo­mások megyei igazgatója ezzel kapcsolatban elmon­dotta, hogy a tavalyi évhez viszonyított ugrásszerű fej­lődés annak köszönhető, Hogy a termelőszövetkezetek vezetői megértették; önma­guk erejéből jelenleg még nem képesek erő- és mun­kagépeiket olyan karban­tartásban és javításban ré- szesiteni, amely a tervsze­rű gépkihasználást bizto­sítaná. Termel őszövetkezeteinknek a teljes műszaki kiszolgálás azért is hasznos, mert je­ez sesn volt. Gond még a válás. „A régi korosztályok­nál. A fiataloknál már nem ilyen rossz a kép. ök választanak.” S Cívoda mellett visz az Utunk. Jól táplált kicsik játszanak. Az óvónő pa­naszolja, libák, csirkék kö­zött vannak egy magánház udvarán. „Igen, tudjuk, már tárgyalta a tanács. Van egy épületünk, amelyet le­bontunk. Meglesz az anyag, a járás már megígérte, hogy pénzzel segít.” Egyszerre nem lehet minden. Az új iskola majd­nem kétmillió. A megvásá­rolt szemléltető eszközök közt diavetítő, rádió, tv, magnetofon és hangosfilm- vetítő. A tervekben: a kas­tély helyén új művelődési ház. Elkészült a terve is, de nem volt jó. Módosítás­ra senki nem vállalkozik- Kérdezi a község, mikor lesz hajléka a művelődés­nek Lónyán? Ki segít ab­ban, hogy el tudják köl­teni az erre szánt és nehe­zen gyűjtött egymilliókét- százezer forintjukat? Jl Vannak, akik elmennek. Gábor Aron, a történelmi nevű tanító viszont jött. A feleségével, Budapestről. lentős állami támogatást kapnak. Ha a gépjavító állomá­sokkal szerződést köt­nek, a javítási díj 50 százalékát az állam megtéríti. Ennek ellenére akadnak já­rások megyénkben, mint a nyírbátori járás, ahol kevés a szerződéskötés. Hiba lenne elhallgatni, hogy az elmúlt években a gépjavításnak és karbantar­tásnak új formája önmagá­nak sem volt jó propagá­lója. Számos hiba és hiá­nyosság adódott. Ez kétol­dalú. Egyrészt a termelőszö­vetkezetek nem tettek eleget a szerződésben vállalt kötelezettségeik­nek, a gépjavító állo­mások viszont nem lát­ták cl úgy feladataikat, hogy az kielégítő le­gyen. A gépállomások megyei igazgatóságán ezzel kapeso­Ott volt forgalmista egy pályaudvaron. Hogy jutott eszükbe, hogy nevelők le­gyenek, nem kérdeztem. Bizonyosan hivatástudat. Képesítés nélkül voltak, a minisztérium Szabolcsot ajánlotta, Bereg lett belő­le. Lónya — már hárpm esztendeje. „Nem lenne itt rossz, nagy a tudásszomj. Csináltuk a tavasszal a be­regi napokat, azt látni kel­lett volna. Csak az anya­giak. Legalább egy ko­moly hangszer kellene. Egy pianínó. Hogy felélesz- szük a felnőtt énekkart. A kultúrotthon, az is nagyon hiányzik. Elmegy a deb­receni színház a hatszáz lel­kes Tiszavidre. Ide nem jöhet, nincs hová. Hol szó­rakozzunk? A busz vasár­nap délután érkezik, és es­te hatkor már jön is vissza. Azt mondja, amit lehet, megtesznek helyben is. 7_ Azért az élet halad. A szövetkezet garantáltan fi­zet. Az emberek jönnek tá­volról hazafelé. Dolgoznak, meg is találják a számítá­sukat. Mivel foglalkoznak? Kukorica, napraforgó, do­hány és a gabona — a sú­lyos, nagyszemű búza. En­nek hagyománya van. Ta­karmányt is jócskán ter­mesztenek, az állattenyész­latban elmondták, hogy }? vűre igyekeznek a hibák: megszüntetni. Átalakított? 22 teherkocsit mühelykocs nak, a műhelykocsikat . lehető legkorszerűbben í relték fej. A műhelykocsik áiltii tlóan mozgásban les: nek. ütemterv széni végzik majd munkái’ kát. Nem lesz olyan probl sem, hogy a gépek so várjanak a kisebb m< , básodások kijavítására, Ha az üzemben lévői kagépeknél nem lesz 1 ; ka, akkor a szerelők a * ló gépeknél végeznek 1 ? elűző karbantartást, javi fc A teljes műszaki kis>v gálás elterjedése megj ben remélhetőleg májj az ősz folyamán, de le inkább a tavaszi m»b kezdetén sok protri*1 megold majd. tés a legjobban üzemág. „Most töret: .. — szól egy szikár, kél 1» cos, fekete ember —t‘ ráesett párttitkárunk' 1 Es szinte az egész köa . vezetése új. Jó kezek van”. A járási pártbizot* gon hallom, hogy Lón, derék, munkaszerető em - rek élnek. A régebbi ví tés eljátszotta a bizal) kát, de nem álltak meg. kiindultak újra tele 1 tel, akarással. „Mondtuk j új vezetőknek, ezt a n s nem lehet még egyszei akkori helyzet elé i ' d A bizalom súlyos de a e:-----« b 8 ■ - V Ilyen is Lónya. Meg kellene isme két az embereket, akik fiatalon belero. a munkába, hogy eleg. gyenek Lónyai gróf, szári királyi belső titjco nácsos úr és címeres 1 liája tiszttartói akaraté Es azokat is; akik már a rendünk emlőin nőttek — egyenes tartással. I azokat, akik csak most nek az iskolapadokban, már képesek lesznek te1 sen új életet fabrikálni 1 guknak. Olyat, aminek 1 vonala már előtűnik Itt »világ végén” is. Kopka Já» Változó világ Hatvanotmi Hió a mátészalk járás jövő évi költségvetés* Másfél millióval több kulturális kiadási Elkészült, és a közelmúlt­ban tárgyalta a Mátészal­kai Járási Tanács a járás jövő évi költségvetését, amely csaknem hatvanöt­millió forint felhasználásá­ról intézkedik, mintegy másfél millióval többről, mint 1965-ben. A tervben eddig elhatá­rozott fejlesztési célkitűzé­sek mértéktartóak, és a biztonsá ácsán tervezhető anyagi-müszakj megalapo­zásra épülnek. A gazdasági ágazat kiadásai közel fél­millió forinttal emelkedtek, amelynek nagy részét fel­újításokra költik majd. A lakásgazdálkodás címen több, mint egymillió fo­rintot biztosítanak az álla­mi lakóházak karbantartá­sára, amelyből mintegy há­romszáz bérlemény tataro­zását, állagmegóvását vég­zik el. Jelentős a város és községgazdálkodásra irányzott pénzme amelyből többek közé közvilágítási költse' valamint a járási sz«n köztisztaságának költ1 fedezik. A kulturális k; több, mint másfél forinttal nőve' talános iskol; rom új na csoportot sze szálkán, Fá Mérken, a gt tályok három tek, a nagye hont 25 férőh a járás területe velő kezdheti mt ját. Az egészségi’ vább fejlődik: 2 körzet létesül, a J. nács kórháza és rt. . tézete egy-egy főorvoü anya- és gyermekvéJ két védőnői létszá* emelkedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom