Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1965-10-20 / 247. szám
A kínai vezetők táviratban mondtak szívélyes köszönetét Leonyid Brezs- nyevnek, Anasztasz Miko- jannak, Aleksziej Kosziginnek és az egész szovjet népnek a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 16. évfordulója alkalmából küldött üdvözlő táviratukért. Pakisztán állandó ENSZ- képviselője levelet juttatott el U Thanthoz, amelyben javasolta, hogy a Biztonsági Tanács küldjön albizottságot a helyszínre a tűzszünet tiszteletben tartásának és a válság alapos rendezését hivatott tárgyalások megkezdésének a biztosítására, A szeptember 19-én megválasztott Bundestag kedden délután tartotta meg alakuló ülését. A képviselők ismét a kereszténydemokrata Eugen Gerstenma- iert választották meg a Bundestag elnökévé. A Bundestag kancellárválasztó ülését szerdán délután három órára tűzték ki. Az örmény KP Központi Bizottsága Jerevánban, a Tadzsik KP Központi Bizottsága Dusán beban tartott ülésén megvitatta és helyeselte az iparigazgatás rendszerének országos átszervezését; Az Örmény KP következő kongresszusát 1966. március 3-ra, a Tadzsik KP kongresszusát március 2-re hívták össze. Abdel Hakim Amer marsall kedden befejezte párizsi látogatását és h kora délutáni órákban visszautazott Kairóba. Az EAK al- elnöke előzőleg megtekintette a Saclay-i atomkutató központot. Gromiko nyilatkozata New York, (TASZSZ): Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az ENS2- közgyűlés 20. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezetője kedden elutazott New Yorkból. A repülőtéren az alábbi nyilatkozatot tette: — Az ENSZ-közgyűlés jelenlegi, 20- jubileumi ülésszaka csak most fejezte be munkájának első szakaszát. A múlt héten véget ért általános politikai vita bebizonyította, hogy a népek nem akarnak belenyugodni az agresszió politikájába és a belügyeikbe való durva beavatkozásba, fellépnek a gyarmati rendszer és a faigyűlölet ellen, a fegyverkezési hajsza ellen. — A szovjet küldöttség javaslatokat terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy fogadjanak el egy deklarációt az államok belügyeibe való beavatkozás megengedhetetlen voltáról, az államok függetlenségének és szuverénitásának védelméről és kössenek szerződést a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy javaslataink kedvező visszhangra találtak sok küldöttség körében. Néhány más ország is számos konstruktív javaslatot terjesztett elő. •— Megvannak az előfeltételei annak, hogy ez a széles nemzetközi fórum határozataival hozzájáruljon a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, valamint a népek és az államok közötti kölcsönös bizalom megerősítéséhez. — A legjobb kívánságaimat küldöm az amerikai népnek, New York város polgárainak — fejezte be nyilatkozatát Gromiko. Tanácskozik a szakszervezeti világkongresszus Varsó, (MTI): A VI. szakszervezeti világkongresszus kedden folytatta a vitát a három napirendi pontról elhangzott beszámolók felett- Szvetozar Vukmanovics-Tempo, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsának elnöke méltatta a nemzetközi szakszervezeti egység jelentőségét az imperialista agresszió és a gyarmatosítás elleni harcban. Éles szavakkal bélyegezte meg az amerikai imperialisták barbár vietnami háborúját és hitleri módszerekre emlékeztetőnek minősítette az ott alkalmazott terrorintézkedéseket. Buruiba Bualém, az algériai ugta helyettes főtitkára méltatta azt a segítséget, amelyet a szocialista országok gazdasági téren és szakemberek képzésében Algériának nyújtanak. A venezuelai szakszervezetek küldötte köszönetét mondott a szolidaritás-megnyilvánulásokért a testvéri szervezeteknek, de hangsúA1 lamcsínykísér let lyozta, hogy még erősebb ilyen akciókra van szükség az SZVSZ és tagszervezeBu rím fiiban tei részéről a még börtönÜ sum bura, (MTI): Allamcsinykísérlet zajlott lé hétfőn éjjél Burundi fővárosában, Usumburában. Mint a TASZSZ jelenti, a lázadók, akiket a hadsereg elégedetlen tisztjei vezettek, támadást intéztek több katonai tábor és a királyi palota ellen- A támadás során Irat katona vesztette életét, többen megsebesültek. Leopold Biha mihiszterelnök szintén életveszélyesen megsebesült. Burundi királya, IV. Mwambutsa a brüsszeli rádió jelentése szerint a támadás megindulása után még az éjszaka folyamán a szomszédos leopoldvillei Kongóba menekült és a kongói légierő támogatását kérte a lázadók ellen. Bár a keddi nap folyamán még szórványos lövöldözések voltak hallhatók a fővárosban, a UPI a belga külügyminisztérium jelentésére hivatkozva közli, hogy a lázadást leverték és több mint 30 személyt letartóztattak. Az 1962. júliusában függetlenné vált közép-afrikai királyságban lezajlott lázadást a legtöbb hírügynökség jelentése szerint törzsi viszály okozta. Eszerint a hadsereg Bahutu törzshöz tartozó tisztjei lázadtak fel. akik régi ellenségei az uralkodó Vatutsi törzsnek, amelyhez a király is tartozik. ben sínylődő venezuelai hazafiak, közöttük Jesus Faria kiszabadítására. W. Bayreuther, az NDK szakszervezeteinek küldötte adatokkal leplezte le, hogy volt német fasiszták harcolnak Dél-Vietnamban az amerikaiak oldalán a szabadságharcosok ellen. El* mondta, hogy az NSZK vezető körei pénzzel, fegyverekkel és katonai kiképzőkkel támogatják a régi és új gyarmatosítókat Afrikában és Latin-Amerikában. Sz. A. Dange, az indiai országos szakszervezeti kongresszus főtitkára felszólalásában az Indiai—pakisztáni konfliktussal foglalkozott. A vita szerdán befejeződikNovember 27: Békemenet Washingtonba Béketfinletések Amerikában Képünk — Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat — a kaliforniai Berkley egyetem diákjainak béketüntetését ábrázolja. Gerald Berréman, az egyetem antropológiai tanszékének tanársegéde beszél az egyetemi hallgatók tízezres tömege előtt. A diákok egésznapos ülésen tiltakoztak a kormány dél-vietnami nép- írtó politikája ellen. Washingtonban George Brown demokratapárti képviselő és több más ismert közéleti személyiség hétfőn este sajtóértekezletet tartott, amelyen bejelentették, hogy november 27-re békemenetet szerveznek VVa- singtonba. A tömeg- megmozdulás részvevői követelik a vietnami háború megszüntetését. A békemenet 27-én reggel a Fehér Ház előtt tartott nagygyűléssel veszi kezdetét. A washingtoni békemenet szervezői között számos ismert amerikai művész, író, tudós és egyetemi tanár van, így Arthur Miller fró, Ruby Dee Színésznő, valamint Albert * Sabin, a gyermekbénulás elleni oltóanyag feltalálója. Mára halasztották a függetlenség egyoldalú kimondását Rhodesiában Száznál több amerikai városban nagyszabású tüntetésen kárhoztatták az Egyesült Államok vietnami népírtó háborúját. Ez a nagyszerű megmozdulás már régóta érlelődött. Ez év tavaszán különös erővel Kaliforniában, ahol 15 ezer egyetemi hallgató ítélte el a Fehér Ház imperialista méregkeverését. Ezúttal megint Kaliforniában lobbantak fel a „tisztító lángok” hatalmas békemenet formájában. Tízezres tömegfelvonulás volt New Yorkban is. Boston, Benmington, Salem, Philadelphia, Lancaster, Truax, Baltimore, Chichago, Bridgeport és más városok utcáin ugyancsak nagyszabású tiltakozó menetek vonultak végig. Az egész világsajtó felfigyelt a jelenségre. A rendőrség mindenütt brutálisan fellépett a tüntetők ellen, de akcióba léptek a legkülönfélébb jobboldali terrorszervezetek is. A volt elnök, Eisenhower, dühös nyilatkozatban támadta az amerikai fiatalokat, amiért egyre nyíltabban kifogásolják, hogy Vietnamba küldik őket harcolni és elpusztulni. Az események arra mutatnak, hogy kibontakozóban, megerősödőben van az újjáéledő amerikai béke^rc- vonal. Az amerikai békeharcosok bizonyosak lehetnek benne, hogy a világ valamennyi tisztességes embere támogatja őket. A rhodesiai Smith-klikk szerdára halasztotta a sorsdöntő lépést, a függetlenség egyoldalú deklarálását, illetve időpontjának kitűzését Kedden délelőtt Salis- buryben újabb minisztertanács volt, de a kisebbségi fehér telepes-kormány vezetői ezt csak „kormánybizottsági ülésnek” keresztelték el, minthogy előzőleg azt ígérték, hogy a függetlenséget a legközelebbi teljes minisztertanácsi ülés után nyilvánítják kiWilson brit miniszterelnök felkérte kabinetje vezető tagjait hogy legyenek készenlétben, mert bármikor sürgős kabinetülés ösz- szehívására kerülhet sor, ha Smith miniszterelnök egyoldalúan kinyilvánítja Rhodesia függetlenségét. Londonban úgy vélik, hogy Smith egyelőre csak elvben mondja majd ki a függetlenséget, s ezzel nyitva hagyja az ajtót a további megegyezési kísérletek előtt. Ha azonban Smith intézkedéseket foganatosít a függetlenség gyakorlati megvalósítására, akkor Wilson rögtön összehívja a parlamentet. Az Afrikai Egység Szervezet minisztertanácsának ülésszakán fontos határozatot fogadtak el a rhodesiai kérdés rendezését illetően. Az afrikai országok úgy döntöttek: a függetlenség egyoldalú kikiáltása esetén politikai, gazdasági, diplomáciai és katonai intézkedéseket foganatosítanak lan Smith kormánya ellen. 20. Kuprin végül nem tudta magábafojtani a kérdést: — Es mi legyen Proho- rowal. Alexandr Nyikolá- jevics? — kérdezte Voron- covtól. — Érdeklődtem utána Ja- roszlavban — hangzott a válasz. — Prohoróv Moszkvába akar jönni, azt hangoztatja, hogy súlyos beteg, orvosi kivizsgálást kér. Berakták a katonai kórházba de meggyőződésem, hogy szimulál. Egyszerűen attól fél, hogy elveszti a rejtekhelyeit, a nagy nehézségekkel megszervezett kapcsolatait .., — Voroncov elhallgatott, majd hozzátette: — Tegnap jártam a katonai főügyész helyettesénél. Megvan a végzés Prohorov letartóztatására. .. .A különleges rendőrségi Volga 150 kilométeres sebességgel száguldott a műúton. Kuprin elől a sofőr mellett, Roscsin és én hátul. A gépkocsi mellett száraz, őszi színeket játszó erdő suhant el. — Mire gondol, Roscsin elvtárs? — kérdeztem csöndesen. — Mindig rá gondolok — fordult felém Roscsin —, és magamra. Elvégre egykoru- ak vagyunk. Én bevonultam negyvenben, a flottához, ö ott ült Rigában az exarchá- nál. Az Északi Flottához kerültem. Ott sebesültem meg. Elmondok majd egyszer valamit Északról, egy egész regényt! De nem, nem regényt kell írni a mi fiainkról, hanem hőskölteményt Aztán a kumszomolban dolgoztam. Majd, amikor a Csekához kerültem, újra tengerészekkel voltam együtt Tudja, hány barátom van a Baltikumban? Nem felejtenek el, soha. Tudja-e, milyen jó az, ha az emberre visszaemlékeznek? De azért, valahogy mégis igazságtalanság, hogy már negyvenkét éves vagyok... Csodálatos templomainak napfényes hagymakupoláival fogadott Rosztov városa. Olyan kék volt az égbolt, amilyen még tavasszal is csak ritkán. Kis étkezdében ebédeltünk meg. Kuprin vajas kenyereket készített a visszaútra. — Nem fogjuk tudni megenni — tiltakozott Roscsin —, sok ez. — Nem sok — mondta Kuprin. — Ne felejtsd el, ez már öt embernek szól... Estefelé értünk Jaroszlav- ba. Az államvédelmi szervek helyi parancsnokságától két nyomozó csatlakozott hozzánk. Megbeszéltük a letartóztatás tervét. Prohorov a kórteremben van a többi beteggel együtt. Nem helyes, ha ott tartóztatjuk le — kezdődne a fecsegés, elsírja majd, hogy milyen beteg, követeli, hogy küldjék Moszkvába, specialistához. Elhatároztuk, hogy Kuprin egyedül megy a kórterembe, s orvosnak álcázva magát közli Prohorowal, hogy döntés Született arról, miszerint Moszkvába irányítják s egyidejűleg ellenőrzi, nem „felejt”-e valamit Prohorov az éjjeliszekrényében. Könnyen feltételezhető ugyanis, hogy némely feljegyzéseket állandóan magánál őriz, s nem bízza semmiféle rejtekhelyre azokat. Kuprin ügy játszotta az orvos szerpét, mint egy hivatásos színész. Nem azonnal ment oda Prohorovhoz, hanem előbb körüljárt, beszélgetett a betegekkel, egyiknek megtapogatta a gyomrát, másikkal kiöltette a nyelvét, mormogott valamit latinul és feljegyzéseket eszközölt a noteszében. — Prohorov? Igen, hm, igen... — Megállt a Sovány, csontos ember mellett. Hátrafésült fekete haj. Szúrós szem. Abszolút nyugalom. — Hát elmegyünk Moszkvába, Prohorov, leszerel. Az analízis elég komoly, kezelni kell... Tizenöt perc múlva már lépegetett is lefelé a lépcsőn Prohorov, kezében bőrönddel, s csak nagynehezen tudta leplezni örömét, azon, hogy ily ragyogóan sikerült a környezetét félrevezetnie. Kuprin tnellélépett, megfogta a karját és kinyitva az ügyeletes ajtaját, így szólt hozzá: — Anatolij Jakovlevics kérem, menjen be ide egy pillanatra. Prohorov belépett a szobába. Pillantása a nyomozó őrnagy vállapjának kék szegélyére esett. — Anatolij Jakovlevics Prohorov? — kérdezte az őrnagy. — Igen, miért? — Lesz szíves az okmányait ... Prohorov átnyújtotta személyazonossági igazolványát. — Anatolij Jakovlevics Prohorov, született 1922-ben — olvasta fennhangon az őrnagy. — Minden egyezik — mondta Roscsinnak. Roscsin ránézett Prohorovra. Már egy éve éjjelnappal csak erre az emberre gondol. Már egy éve beszélget, vitatkozik vele, tanulmányozza, reménykedik és csalatkozik reményeiben, beleéli magát lelkivilágába. Már egy éve tart ez a láthatatlan párbaj. Most először látja életében. Az őrnagy hangját hallja: — önt, Anatolij Prohorov, a katonai főügyész helyettesének végzése alapján letartóztatom és a büntetőtörvénykönyv 64. paragrafusa értelmében vád alá helyezem. — Micsoda? Hogyan? — kérdezte Prohorov meglepetten. — Miféle paragrafus ez? —■ Hazaárulás. — A2 őrnagy átnyújtotta a letartóz- tatási végzést. — Olvassa el, és írja alá. Prohorov arca nyugodt volt, csak remegő keze árulkodott izgalmáról. Úgy rez- gett kezében a papír, mintha száguldó vonat fülkéjében olvasná. — Ez félreértés — mondta tompa hangon Prohorov. — Ez bizonyára valami félreértés ... —- Majd kivizsgáljuk — szólt halkan Roscsin, aki Prohorov háta mögött állt. Prohorov megfordult, Tekintetük találkozott. ... Már egészen besötétedett. Prohorov köztem és Roscsin között ült az autóban. Hallgatott és egyre csak mereven nézett előre, túl az úton, túl a fényszórók pásztáján, az éjszakába. A kémelhárítás munkatársai konspirációé okokból a „Jezsuita” fedőnevet adták Prohorovnak. Ez a név véletlenül Született meg, de úgy tűnik, rendkívül illett rá. 1964. október 2-án, éjjel, a „Jezsuita” már nem volt többé. Helyette megjelent Anatolij Prohorov vizsgálati fogoly. (VÉGET /. GOLOVANOV: Fordította: Pető Miklói 19». október 26. 2
