Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-18 / 220. szám

XXII. ÉVFOLYAM, 2^0. SZÁM ARA: 50 fillér 1965. SZEPTEMBER 18, SZOMBAT Hz idei tervteljesítésről, a feladatokról és a társadalombiztosításról tárgyalt a SZŐJ tanácsülése Ä Szovjetunió a Hóidra történő sima leszállást tervezi Pénteken reggel az ED ŐSZ székházban meg­kezdődött a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának ülése. A tanácskozáson meg­jelent Somogyi Miklós, a SZOT elnökségének tagja és Qáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai. A tanácskozást Bru- tyó János, a SZOT elnöke, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsá­gának póttagja nyitotta meg. A napirend első pont­ja az idei tervteljesítés ta­pasztalatainak és a szak- szervezetek ezzel kapcsola­tos további feladatainak megtárgyalása volt. A be­számolót Beckl Sándor, a SZOT titkára terjesztette elő. Bevezetőjében az első fél­évi gazdasági eredményeket jellemezte. Elmondotta töb­bek között, hogy termelési tervét a minisztériumi ipar teljesítette, illetve túltel­jesítette. Az előző éveknél gyorsabb ütemet sikerült elérni a termelékenység nö­vekedésében. Az iparban a tervezett arányban csökken­tek a termelési költségek, a közlekedés, valamint a ke­reskedelem ágazatai eleget tettek feladataiknak. Be­szélt ezután a sok kárt okozó különböző természeti csapásokról, hangsúlyozva, hogy a károkat a dolgozók áldozatkész munkájával és szükséges anyagi eszközök gyors rendelkezésre bocsá­tásával sikerült viszonylag a lehető legkisebbre kor­látozni. Támaszkodni a kezdeményezésekre A felszabadulási verseny eredményeiről szólva kije­lentette, hogy a tömegakti­vitás valóságos, létező erő. Ennek az aktivitásnak még inkább a legfontosabb fel­adatok sikeres megoldására való hasznosítása azonban még mindig nem kielégítő. A dolgozók segítőkészségét a gazdasági vezetés sok he­lyütt nem használja fel eléggé. így például a fel- szabadulási verseny ered­ményességét, a termelés fo­lyamatosságát is nagymér­tékben akadályozza helyen- kint a szervezetlenség, az anyag- és munkaerőhiány. A gazdasági vezetők egy része a gazdasági mecha­nizmus reformjától várja saját feladatainak megoldá­sát. Mások viszont a ter­melés szervezetlenségéért, az anyagellátási és koope­rációs hibákért, a rossz mi­nőségű termékekért és a műszaki fejlesztési intézke­dések elmaradásáért mások­ra próbálják hárítani a fe­lelősséget. Bírálta Beckl Sándor a népgazdasági érdekeket hát­térbe szorító szemléletet és gyakorlatot, beszélt a szak- szervezetl vezető szervek munkájáról, s általában a szakszervezeti tevékenység röl, majd így folytatta: — A normák felülvizsg' Iata és rendezése zökkenő- mentesebb, megalapozottabb volt a korábbinál. De még nagyobb és tartósabb ered­ményeket érhettünk volna el, ha mindenütt a párt decemberi határozatában megjelölt eszközökkel, komplex módon hajtották volna végre a felülvizsgá­latot és a rendezést. A dolgozók általában nem el­lenezték a normák rendezé­sét, de jogos elégedetlensé­güket váltja ki, hogy nem mindenütt biztosítják az új normák teljesítésének feltételeit, s ezért több he­lyen csökken a kereset. Sok a törvénytelen túlóráztatás A munka törvénykönyvé­nek módosításával kapcso­latban hangsúlyozta a SZOT titkára, hogy e módosításo­kat kezdetben félreértették, sőt helyenként tudatosan félre is magyarázták. Fő­leg a szigorításokról beszél­tek és egyesek a módosítást munkásellenes intézkedésnek minősítették. Később a párt és szakszervezeti szervek felvilágosító munkája nyo­mán ezek a félreértések el­tűntek. A módosítás több kedvező hatása már eddig is tapasztalható, bár a jog­szabályokat több helyen ki­zárólag adminisztratív mód­szerekkel alkalmazzák, s helyenként háttérbe szorul a meggyőzés, a nevelő mun­ka. — Az elmúlt időszakban is tapasztaltunk törvénysér­téseket — mondotta a to­vábbiakban Beckl Sándor. — a törvénysértők gyakran a takarékossági intézkedé­sekre, vállalati, vagy nép- gazdasági érdekekre hivat­koznak. Ez legtöbbször a túlóráztatásoknál és az el­bocsátásoknál fordul elő. A túlórák 25 százalékos csök­kentése mellett egyes terü­leteken, például a sütőipar­ban és másutt is sok a tör­vénytelen túlóráztatás. A Központi Bizottság decemberi határozatáért A feladatokat illetően a SZOT titkára tolmácsolta az elnökségnek azt a ja­vaslatát, hogy a tanácsülés ne hozzon újabb határoza­tot. A decemberi plénum és a mai vita alapján a köz­ponti vezetőségektől egé­szen az üzemi szervekig mindenki a maga területén határozza meg a teendőket. Ezenbelül következetesen segíteni kell, hogy a Köz­ponti Bizottság decemberi határozatát mindenütt he­lyesen értelmezzék és vég­re is hajtsák. A szakszervezeti szervek rendszeresen segítsék és el­lenőrizzék a dolgozókat érintő intézkedések megva­lósítását. Ide tartozik a fo­lyamatos normarendezés, a negtakarított bérek sza­bályszerű felhasználása és i munkafegyelem megszi­lárdítása. A magasabb mi­nőségi követelmények ér­vényesüljenek a szakszerve­zeti vezetésben és munká­ban is. — Jobban kell ismerni a dolgozók véleményét és ezeknek bátran kell hangot adni — fejezte be beszámo­lóját Beckl Sándor, a SZOT titkára. A beszámolót élénk vita követte, amelyben felszólalt Párdi Imre, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága államgaz­dasági osztályának vezető­je is. Az év első felében _ mondotta többek között — a természeti csapások több milliárd forintos előre nem tervezett kiadással jár­tak, és mégis, vagy talán éppen emiatt is büszkék lehetünk az eredményekre. De ha ezeket az eredmé­nyeket a Központi Bi­zottság decemberi határoza­tában foglaltakhoz viszo­nyítjuk, kiderül, hogy van­nak még gyenge pontok. A munka termelékenysége például megnőtt, de nem ja­vult vele együtt a termé­kek minősége, korszerűsége és nem csökkent a felhasz­nált anyagi és munkaerő ráfordítás sem stb. Asz előttünk álló három és fél hónapban, de azon túl, is nagyobb szerepet kell juttatni a helyi aktivitás­nak — hangoztatta Párdi Imre. Beckl Sándor, a SZOT titkára válasza után a ta­nácsülés elfogadta a beszá­molót, majd áttért a máso­dik napirendi pont megtár­gyalására. Többet törődni a nyugdíjasokkal Gál László, a SZOT tit­kára a társadalombiztosítás helyzetéről tartott beszámo­lót. A társadalombiztositás ma már hazánk lakosságá­nak 97 százalékára terjed ki, — mondotta. — Lénye­gesen javult a kórházi el­látás, fokozott védelmet nyúj­tanak törvényeink a leendő és kisgyermekes anyáknak, s bár családi pótlék rend­szerünk fejlődésének mér­téke még nem érte el a meg­felelő szintet, itt is értünk Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára pénteken fo­gadta a hazánkban tartózko­dó Corneliu Manescu román külügyminisztert. A szívé­lyes, baráti beszélgetésen je­len volt Péter János kül­ügyminiszter, Vince József, a Magyar Népköztársaság romániai nagykövete és Mi­hail Rosianu, a Román Szo­cialista Köztársaság magyar- országi nagykövete. el eredményeket. Nyugdíj- rendszerünk világviszonylat­ban is megállja helyét, ta­valy például csaknem 7 milliárd forint nyugdíjat folyósítottak hazánkban. Lehetővé vált a nyugdíjak munkahelyi előkészítése és így ötvenegy napról két hétre csökkent az utolsó bérfizetés és az első nyug­díj közötti idő. Most az a feladat, hogy valamennyi munkahelyen bevezessék a nyugdíjak előkészítését és rendszeresen foglalkozzanak a nyugdíjasokkkal. Az előadó ezután a tár­sadalombiztosítási appará­tus megnövekedett felada­tairól szólt. A beszámoló részletesen foglalkozott a dolgozóknak és a szakszer­vezeteknek a társadalQm- biztosítás továbbfejlesztésé­re irányuló javaslataival, majd ezután arról szólt, hogy a társadalombiztosí­tásban kiemelkedő helyet foglal el a dolgozók egész­ségügyi ellátása. Nagy a jelentősége az egészségügyi felvilágosításnak is, amit a szakszervezetek nemcsak támogatnak, hanem maguk is mindent megtesznek a dolgozók ismereteinek bő­vítésére, az emberek neve­lésére. Bár a felvilágosítás hatása nehezen mérhető, eredményei nyomon követ­hetők a fertőző betegségek csökkentésében, a higiénia terjedésében. A felvilágosí­tó munka egyik fontos fel­adata az iszákosság elleni küzdelem. Nem hirdetjük a szeszes italtól való teljes tartózkodást, de küzdünk a mértéktelenség ellen. Kü­lönösen fontos, hogy mun­kaidőben, vagy azt köz­vetlen megelőzően tartóz­kodjanak a dolgozók a sze­szes ital fogyasztásától, mert az káros és veszélyes mind a közösség, mind az egyén szempontjából. Gál László ezután az egészségügyi hálózat fejlő­déséről számolt be, hangsú­lyozta a helyesebb munka- szervezés szükségességét, majd befejezésül a fejlődés további kilátásairól, a hi­bák kijavításának módsze­reiről szólt, a SZOT titká­ra. A tanácskozás ma foly­tatja munkáját. Páter János ebédet adott Corneliu Manescu és kísé­rete tiszteletére. Az ebéden részt vett Arpó Antal, a Minisztertanács elnökhelyet­tese is. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnökhelyettese pénte­ken fogadta Marc Jacquet. a francia közmunka- és köz­lekedésügyi minisztert. A fogadáson a két országot érintő gazdasági kérdésekről tárgyaltak. Szedőy akadémikus A Szovjetunióban napi­rendre tűzték a Holdra tör­ténő sima leszállás problé­máját, közölte pénteki saj- tókonLerenciáján Athénban Leonyid Szedov akadémi­kus, a 16. nemzetközi űr­hajózási kongresszuson részt vevő szovjet küldött­ség vezetője. A szovjet akadémikus a sajtóértekezleten részt vevő több mint száz görög és külföldi újságírónak el­mondotta. hogy a mostani űrhajózási kongresszuson szovjet tudósok a világűr kutatásának különböző kér­déseiről több mint 40 tudo­mányos beszámolót tartot­tak. A sajtóértekezleten szov­jet tudósok és űrhajósok válaszoltak az újságírók kérdéseire. így többek kü­Szófia, (MTI): Pénteken délután a szó­fiai Universiade sportcsar­nokban bolgár—román ba­rátsági gyűlést tartottak a Nico'ae Ceausescu vezette román párt- és kormánykül­döttség bulgáriai tartózko­dása alkalmából. A gyűlésen mondott beszédében Todor Zsivkov miniszterelnök, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a két ország vezetői közötti tárgyalásokat a barátság és az elvtársi őszinteség lég­köre jellemezte. Zsivkov Bulgária külpoli­tikáját elemezve, elítélte a vietnami nép elleni ameri­kai agressziót, síkraszállt azért, hogy a Balkán félszi­get és a Földközi-tenger tér­sége a béke és barátság övezete legyen. A vendégek nevében Nico­Casablanca, (MTI): Pénteken a késő esti órák­ban véget ért Casab'anca- ban az arab állam- és kor­mányfők értekezlete. A za- róülésen Hasszuna, az Arab Liga főtitkára felolvasta a harmadik arab csúcsérte­kezleten elfogadott közös közleményt, majd Nasszer elnök mondott beszédet és az állam- és kormányfők értekezletét befejezettnek nyilvánította. Az értekezlet részvevői megállapodtak ab­ban, hogy a negyedik araD csúcsértekezletet 1966. szep­temberben tartják meg Al­gírban. Az MTI casablancai kü- löntudósítójának jelentése szerint a záróközlemény a következő főbb pontokat tartalmazza: az arab álla­mok intézkedéseket tesznek az államközi kapcsolatok megjavítására és megszilár­dítására; a harmadik csűcs­sajtóértekexlefc zött Beljajevnak feltették a kérdést, hogy a Voszhod—2 utasai repülésük során lát­tak-e a Földön olyan krá­tereket, amilyenek a Föld­ről, igen erős látcsöveken keresztül szemlélve, a Hol­don és a Marson figyelhe­tők meg. Válaszában a szovjet űrhajós elmondta, annak ellenére, hogy a Voszhod-2 rekordmaaa sas­ban repült a Föld körül, ez a magasság nem elesendő az ilyen kráterkép/ckj me­nyek távolból történő meg­figyelésére. Kedves jelenetnek lehet­tek tanúi a kongresszus péntek délutáni ülésének résztvevői. Az ülés befejez­tével Cooper és Conrad amerikai űrhajósok jel­vényt cseréltek Beljaiev szovjet űrpilótával. Bolgár—román barátsági gyűlés Szófiában Befcfeződött az arab csúcsértekezlet Tae Ceausescu. a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a küfdöttség vezetője köszöne­tét mondott a rendkívül me­leg fogadtatásért, majd azt fejtegette, hogy minden pártnak magának kell kije­lölnie politikáját, a szocia­lizmus építésének módsze­reit Ős formáit az adott történelmi körülményektől függően. Különbségek lehet­nek. de mindaz, ami egye­síti a kommunista pártokat, sokkal erősebb ezeknél a különbségeknél. Románia külpolitikájáról szólva hangoztatta a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés együttélésé­nek fontosságát. A román párt és kor­mányküldöttség bulgáriai látogatásának befejeztével pénteken Szófiában közö* közleményt írtak alá. értekezlet elhatározta, hogy megerősíti az előbbi két csúcsértekezlet Palesztinára vonatkozó határozatait, bá­torítja és elősegíti az arab nemzettől elorzott Paleszti­na felszabadítását; az arab államfők kötelezettséget vál­laltak a dél-arábiai Aden és Oman népe íelszabadítá- si harcának támogatására; elhatároztak, hogy megerő­sítik a közös katonai pa­rancsnokságot, növelik költ­ségvetését. elősegítik haté­kony működését; megerősí­tették a Jordán folyó vizére korábban támasztott arab igényeket. Jelentős határozatok fog­lalnak állást az időszerű nemzetközi kérdésekben. Az arab államok ünnepélye* felhívást intéztek a vietna­mi és kasmiri konfliktus békés rendezésére, sürgetik a leszerelést és a nukleáris fegyverek betiltását. Fogadás a román külügyminiszter tiszteletére

Next

/
Oldalképek
Tartalom