Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-17 / 219. szám

Kevesebb „ingázóval“ A munkaviszonyt érintő kérdéseket szabályozó tör­vényerejű rendelet végre­hajtási utasítása számos, ed­dig sok vitára okot adó munkaügyi probléma meg­oldását hozta. Többen azt gondolták, helytelenül, hogy ez egyedüli gyógyír a ván­dorlók számának csökkenté­sében. Egyedül megoldja az ezzel járó költségkímélést. Ez a várakozás csak rész­ben volt jogos, hiszen szá­mos gátlást kellett felolda­ni, rendeletekben szabato­sabban meghatározni. A joghézagokat az emberrel való fokozottabb törődéssel kell betölteni. Ezt a feladatot megyénk üzemeiben többé-kevésbé meg is oldották, ennek ered­ményeképpen csökkent az „Ingázók” száma, a felvé­telre jelentkezőké 35-ről 23- ra. a kilépőké 32-ről 28 szá­zalékra. A rendeletnek és a poli­tikai munkának nem ma­radt el az eredménye, ezt a számok megfelelően bizo­nyítják. De vajon meg le­het-e ezen a ponton állni? Megoldódott-e minden ne­hézségünk? Ha a számok mögé né­zünk. azt látjuk, hogy a vállalatoknál még mindig nagy az egy évnél rövidebb ideje dolgozók körében a be- és kilépés. Az öt évnél régebben dolgozók között elenyésző a kilépők száma. Továbbra is gondot okoz a törzsgárda utánpótlása. A törzsgárda pótlása ne­hezen valósul meg az épí­tőiparban — bár itt is csök­kenés van. Az ÉM. vállalat­nál ebben az évben 839 fő lépett be és 861 fő lépett ki: az egész létszámnak 30—30,8 százaléka. A létszámhoz vi­szonyítva, az építőipari vál­lalatok között, ennél a vál­lalatnál legkisebb, de töme­gét tekintve igen jelentős a változás. A legjelentősebb az Építő Szerelő Vállalatnál a változás. A belépők felét, a kilépők pedig 46,9 százalékát teszik ki a teljes létszám­nak. A legnagyobb probléma, kétségtelenül, az építőipar­ban van, a tervek teljesíté­sét legjobban befolyásoló munkaerő gyorsan váltja a helyét. Nem teljes mértékben meg­oldott ez a probléma az ipar más ágaiban sem, és azért jó erről beszélni, hogy meg­értsék mindenütt a kérdés­sel való foglalkozás fontos­ságát. A szocialista iparban a felvételt nyertek az állomá­nyi létszám 22,7 %-át, kilé­pésnél 28,7 tyo-át teszik ki. A Felsőnyomási Állami Gazdaság Telekgerendás Legrosszabb a helyzet a minisztériumi iparban, ahol a belépők aj; állományi lét­szám majdnem felé! alkot­ták. Sokan leegyszerűsítik ezt a kérdést arra a nyilvánva­ló tényre, hogy az emberek mennek és jönnek, azaz fel­tétlen tudják pótolni a kilé­petteket. Pedig közel sem ilyen egyszerű dologról van szó. Érdemes lenne az ön­költségcsökkentő tényezők között szerepeltetni a váltás csökkentését. Hiszen egy ember kilépése, belépése rendkívül sok pénzbe ke­rül; attól kezdve, hogy az újonnan belépett munkavál­laló munkára jelentkezik mindaddig, amíg új munka­helyén bizonyos szakmai gyakorlatot nem szerez (be­tanul) és teljes értékű mun­kát végez. Egy tudományos érteke­zésben a váltás károsságát elemző társaság kiszámítot­ta, hogy azzal a szimpla ténnyel, hogy valaki változ­tatni kíván i a a helyét, az iparban 4850 Ft, az építő­iparban 1430 Ft költségki­esés jelentkezik. Ahhoz, hogy valaki ismét munkába álljon, ki kell, hogy oktas­sák — tűzrendészet, mun­kavédelem. egészségügy — ebből eredően az iparban 300 Ft kiesés, építőiparban 50 Ft termeléskiesés jelent­kezik. A munkahely új körül­ménye miatt a munkára belépő nem tud egy ideig megfelelő minőségű munkát sem végezni. Ezért az ipar­ban 260 Ft kiadás jelentke­zik. A veszteséglista ezzel ko­rántsem összegezhető. A selejtkár miatt egy ember váltása 60 Ft költsé­get jelent. De növeli a költ­ségszámlát a szakmai segít­ségnyújtás, a felvételekkel kapcsolatos adminisztratív munka. Oktatásra ráfordí­tott munkaóra, munka-, vé­dőruha költsége A kilépés a fenti megkö­zelített költségösszesítő alapján több mint ötmillió forint az iparban. Az építőiparban 2 millió forint -(- közel tízezer óra ráfordítás negyvenezer Ft bérre) és ezeken felül va­lamivel több egyéb költség is jelentkezik. Minél nagyobb a váltás, annál kevésbé nő a munka termelékenysége — ezt iga­zolja az építőipar termelé­kenységi mutatója — nő az önköltég, kevesebb, vagy semmi a nyereségrészesedés. Érdemes tehát a múlt évhez viszonyítva csökkent hul­lámzást tovább csillapítani. Végh János Úi könyv: Az ügyes szövődő Nagy figyelem, hozzáértés, türelem kell a perzsaszőnyeg készítőéihez. Nagy Erzsébet, a Szabolcs megyei Népművé­szeti és Háziipari Szövetkezet szőnyegszövője rendelkezik c jó tulajdonságokkal. Egy négyzetméter perzsa 25 600 csomó kötésével készül. Hammel József felvétele Emelik a Túr töltésiét Félmillió köbméter földet mozgatnak meg A jelenlegi csendes időjá­rást az árvízvédelmi tölté­sek fenntartási munkálatai­ra használja fel a Felsőti- szavidéki Vízügyi Igazgató­ság. A meghibásodott szaka­szokat kijavítják és el'en- őrzik a töltésekbe épített műtárgyakat, zsilipeket. A megyénkben lévó fo­lyók — a Tisza és mel­lékfolyói — 545 kilo­méteres árvédelmi töl­tésein mintegy 100 zsi­lip, vízkivételi mű, nyomócső helyezkedik el. A töltések épségét szep­tember végén „beutazással’" ellenőrzik az igazgatóság szakemberei. Felfrissítik, kiegészítik az árvízvédelmi anyagot. Az igazgatóság legjelen­tősebb munkálata a Túr menti töltések szintjének felemelése. A régi töltéseket mind­két parton felemelik — az 19B2-es árvíz szintjénél 1 méterrel magasabbra. A mint­egy 40 kilométeres töl­tésszakasz építési mun­kálatainál félmillió köb­méter földet építenek be. , Elhelyeznek, illetve felújíta­nak 10 zsilipet. A Túron é* a beletorkolló mellékfolyó­kon végzendő töltésmegerö- sítő munkálatokra 17 mil­lió forintot költ az igazga­tóság. Az építést az év vé­géig befejezik. Olvasónk írja: Jó munka Bökönyben A bökönyi Uj Élet Ter­melőszövetkezet tagjai nagy szorgalommal dolgoznak. Nem cáak a gabonatarlót szántották meg, hanem a kis gazdaságban előrehala­dott az ősziek vetése is. A tervezett 80 hold rozsból 70-et, 40 hold őszi árpá­ból 30-at elvetettek, a 80 holdra szánt búzának a talaja 30 holdon már elő lett készítve vetéshez. Sze­dik a burgonyát, csomóz­zák a dohányt. A burgonya éa dohányföldbe kerül a még hiányzó vetemény magva. A tsz-nek három saját erőgépe van, ezekkel kettős műszakban dolgoz­nak: éjjel szántanak, nap­pal vetnek, szállítanak. Ügy tervezik, hogy október 20- ra befejezik a búza vetését. Vékony János Hatvan vagon hízott liba a megyéből Megkezdték a felvásárlást A kereskedelmi szervek — a korábbi évekhez ké­pest két hónappal hama­rabb — megkezdték a hí­zott libák felvásárlását. Űj- fehértóról, Nagyecsedről és Kótajból már meg is érkez­tek az első szállítmányok a feldolgozó üzembe. Az idén — előzetes szá­mítások szerint — a me­gyéből körülbelül hatvan vagon hízott libát szállíta­nak az iparnak. Ebből mintegy 40 ezer lesz a hí­zott rajnai lúd. Az év elején a földmű­vesszövetkezetek 80 ezer rajnai ludat hoztak a me­gyébe. A más fajtáknál na­gyobb súlyú, jobban tojó és értékesebb tollú rajnai lu- dakat főként a háztáji gaz­daságokban helyezték el; a tsz-ek közül mindössze öt foglalkozott a tenyésztésük­kel. Az eredetileg telepített nagy számú libának a ti- zedrósze már törzsállomány­nak marad. Az idén október végéig le akarják bonyolítani a felvásárlás harmadrészét. Ennek az a jelentősége, hogy novemberben az ipar késedelem nélkül fel tud­ja dolgozni a libákat, az­után decemberben ót tud állni a pulyka feldolgozásá­ra. A korai tömés elősegí­tésére az állam 120 vagon tavalyi kukoricát biztosított a tenyésztőknek. Lebecsült export: tökmag, nyúl A házinyulat viszonylag kevesen tenyésztik a me­gyében. Közrejátszik eb­ben a lebecsülés, néhány rossz előítélet, de az i3, hogy a tenyésztés törvé­nyeivel sokan nincsenek tisztában, nem tudják a nyulakat megóvni a beteg­ségektől. A koxidiózis el­len néha még a szakembe­rek sem tudnak védekezni. Pedig a nyűi rendkívül értékes exportcikk. Bármi­lyen mennyiséget megvesz a külföld. Szükség van a húsára is, de kísérleti cé’ra is megy. A földművesszövetkeze­tek az idén 20—22 ezer nyulat fognak felvásárolni. Ez lényegesen több is le­hetett volna, de a koxidió­zis következtében' sok el­hullott. S akik tenyésztik, nem fizetnek rá. A tiszavasvári Nagy Sándor például — kizárólag mellékesen fog­lalkozik nyulakkal — hat­százat szerződött ebben ai évben. Egy nyúl átvételi ára harminctól ötven forint­ig terjed, a három kilónál súlyosabbak még többet ér­nek. Nem véletlen. hosv Nagy Sándor mellékesen 30 ezer forint jövedelemhez jutott a nyúl tenyésztéssel. Tavaly háromszáz mázsa tökmagot vásároltak fel a földmflvesszövetkezetek. Ez az idén előreláthatólag meg­duplázódik. A felvásárlásba bevonják az úttörőket is, mert a tökmagra is szük­ség van. A nyúlhcz ha­sonlóan korlátlanul értéke­síthető exportcikk. Ezenkívül a munkát alig igénylő kezelése ellenére az ipari tökmagot 450. a mosott étkezésit pedig hét- száz forintért veszik át mázsánként. Külföldről érkezett anyagokkal gyarapodott a vajai múzeum Rákóczi-gyűjteménye „Ezt láttuk az NDK-ban“ (Békéscsaba mellett) ken­der, hagyma, istállótrágyá­zás szalmakazlazás mun­káira azonnali felvétellel férfi és női munkásokat ke­res és ezt követően kukori­catörésre is. Munkaerőfelesleggel ren­delkező tsz-ekkel kooperá­ciós megállapodást kötnénk kölcsönös segítésre. Munkálatokat a bérsza­bályzat szerint teljesít­ményben bérezzük, egyes munkáknál természetbeni juttatás is lehetséges. Jó étkezés és elhelyezés bizto­sítva van. (363) ÉM. BUDAPESTI BETONARUGYAB Bp. XXI. (Csepel) Rákóczi F. u. 289. azonnali belépéssel al­kalmaz rakodáshoz férfi se­gédmunkásokat, valamint be­tonelem és mozaiklapsyártás- hoz férfi és női segédmunkáso­kat. Felvételhez munkakünyv, előző munkahelyről Mii. lap, SZTK kiskönyv és tanácsi iga- solás szükséges. Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a fenti Hm munkaügyi csoportjánál. (Bp 4763) A sajtó, a rádió és a te­levízió közönségének az az idénye, hogy mind jobban és széles körübben, a va­lóságnak megfelelően is­merje meg a velünk egy úton járó szocialista orszá­gok életét, munkáját, az azokban élő dolgozók tö­rekvéseit, vágyait és céljait — a lehető legnagyobb mértékben jogosnak ítélhe­tő. Ezeknek az igényeknek kielégítését nemcsak a na­pi sajtóban megjelenő cik­kek, a rádióban, a televí­zióban elhangzó ismerteté­sek szolgálják, hanem azok a kisebb-nagyobb, a különböző kiadók gondozá­sában megjelent könyvek is, amelyek most már mind gyakrabban és mind diffe­renciáltabban kerülnek a közönség elé. E munkák hasznos célt szolgálnak. Nem csupán az ismeretek bővítését célozzák, hanem fontos nevelői feladatot is ellátnak, részei a tudatfor­málással összefüggő nagyon komoly _ tevékenységnek, amennyiben a szocialista internacionalizmust igye­keznek elmélyíteni az em­berekben* E könyvek sorában látott napvilágot nemrégen az „Ezt láttuk az NDK-ban” című kiadvány, amelyet több ezer példányban, íz­léses kivitelben jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó. A kiadvány kilenc ripor­tot, illetve tanulmányt tar­talmaz azoknak az íróknál újságíróknak tollából, akik a közelmúltban hosszabb- rövidebb időt töltöttek el a Német Demokratikus Köz­társaságban. Az írások a legkülönbözőbb témákat ölelik fel: az olvasó képet nyer belőlük a német bé- keállam mai életének je­lentős és jellemző mozza­natairól. Lőkös Zoltán írá­sa megkapó portrésorozat a szocializmust építő német emberekről. Matolcsy Ká­roly „Százhetven javaslat és egy békedoktrina” című írása az NDK és a Szov­jetunió között 1964-ben Moszkvában létrejött ba­rátsági, kölcsönös segély- nyújtási és együttműködési szerződésnek a népi ka­marában lezajlott ratifiká­ciós vitájáról ír szenvedélyes hangú beszámolót. Burján Sándor Berlint — mint vi­lágvárost mutatja be színe­sen, érdekesen. Haynal Kornél A kirakat mögött című, publicisztikai hang­vételű tanulmánya Berlin kérdésével foglalkozik. Eck Gyula az NDK egyik szö­vetkezetéről ír színes ripor­tot. Baráth Endre a Brecht színház társulatával, a Ber­liner Ensertble művészi munkájával való megismer­kedéséről írt cikket a kö­tetben. Koncsek László, a népi igazságszolgáltatásról irt riportot egy-egy per kapcsán. Pincési Pál ri­portja egy orvosról szól, aki az NDK-ban telepedett le és él nagyszerű hivatá­sának — a szocializmus szolgálatában. Ék Sándor írása egy háborús emlék kapcsán a két Németor­szágról szól. A könyv hasznos szolgá­latot tesz a szocializmust építő Német Demokratikus Köztársaság megismerteté­sében, alkalmas arra, hogy olvasóközönségünk igényeit magas színvonalon kielégít­se ebben a témakörben. D. F. A Vajai Kuruc Vay Adám Múzeum tevékenységéhez tartozik a Rákóczi és ku­ruc hagyományok és em­lékek felkutatása, gyűjtése. E célból a múzeum kapcso­latot tart igen sok hazai és külföldi intézménnyel és magánszeméllyel. így a gyűjtemény állandóan gya­rapodik. Az utóbbi Időben szerzett anyagok közül különösen érdekes az az emlékirat, amelyben a Nyíregyházán élő Ignéczy Sándor, nyug­díjas református lelkész foglalta össze az 1906. évi kassai zarándok út emlé­keit. O ugyanis, mint deb­receni theológiai hallgató részt vett az eseményen. Az erről készített kéziratot a múzeumnak ajándékozta. A gdanski nemzeti könyvtár elküldte a Kuruc Vay Adám hamvainak ha­zaszállításáról és az 1906- ban Gdanskban megtartott ünnepségekről szóló egyko­ri újságtudósítások máso­latait, továbbá Vay Adám lengyelországi temetési he­lyét őrző Erzsébet temp­lomról készült fényképeket. Törökországból képanyag érkezett. A felvételeket a rodostói Rákóczi házban nemrég megrendezett em­lékkiállításról készítették. A kiállítás a magyar—török kapcsolatokat és Rákóczi­nak Rodostón eltöltött éveit mutatja be. Megküldték azt a török nyelvű újságot is, amely a kiállításról közöl részletes tudósítást. ÉRTESÍTJÜK MOZILATO- GATOINKAT, hogy a rossz időjárás miatt szeptember 16-tól a Kert mozi bezárt '■■^afyarorszás 3 1955. szép temper 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom