Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-17 / 219. szám
Kevesebb „ingázóval“ A munkaviszonyt érintő kérdéseket szabályozó törvényerejű rendelet végrehajtási utasítása számos, eddig sok vitára okot adó munkaügyi probléma megoldását hozta. Többen azt gondolták, helytelenül, hogy ez egyedüli gyógyír a vándorlók számának csökkentésében. Egyedül megoldja az ezzel járó költségkímélést. Ez a várakozás csak részben volt jogos, hiszen számos gátlást kellett feloldani, rendeletekben szabatosabban meghatározni. A joghézagokat az emberrel való fokozottabb törődéssel kell betölteni. Ezt a feladatot megyénk üzemeiben többé-kevésbé meg is oldották, ennek eredményeképpen csökkent az „Ingázók” száma, a felvételre jelentkezőké 35-ről 23- ra. a kilépőké 32-ről 28 százalékra. A rendeletnek és a politikai munkának nem maradt el az eredménye, ezt a számok megfelelően bizonyítják. De vajon meg lehet-e ezen a ponton állni? Megoldódott-e minden nehézségünk? Ha a számok mögé nézünk. azt látjuk, hogy a vállalatoknál még mindig nagy az egy évnél rövidebb ideje dolgozók körében a be- és kilépés. Az öt évnél régebben dolgozók között elenyésző a kilépők száma. Továbbra is gondot okoz a törzsgárda utánpótlása. A törzsgárda pótlása nehezen valósul meg az építőiparban — bár itt is csökkenés van. Az ÉM. vállalatnál ebben az évben 839 fő lépett be és 861 fő lépett ki: az egész létszámnak 30—30,8 százaléka. A létszámhoz viszonyítva, az építőipari vállalatok között, ennél a vállalatnál legkisebb, de tömegét tekintve igen jelentős a változás. A legjelentősebb az Építő Szerelő Vállalatnál a változás. A belépők felét, a kilépők pedig 46,9 százalékát teszik ki a teljes létszámnak. A legnagyobb probléma, kétségtelenül, az építőiparban van, a tervek teljesítését legjobban befolyásoló munkaerő gyorsan váltja a helyét. Nem teljes mértékben megoldott ez a probléma az ipar más ágaiban sem, és azért jó erről beszélni, hogy megértsék mindenütt a kérdéssel való foglalkozás fontosságát. A szocialista iparban a felvételt nyertek az állományi létszám 22,7 %-át, kilépésnél 28,7 tyo-át teszik ki. A Felsőnyomási Állami Gazdaság Telekgerendás Legrosszabb a helyzet a minisztériumi iparban, ahol a belépők aj; állományi létszám majdnem felé! alkották. Sokan leegyszerűsítik ezt a kérdést arra a nyilvánvaló tényre, hogy az emberek mennek és jönnek, azaz feltétlen tudják pótolni a kilépetteket. Pedig közel sem ilyen egyszerű dologról van szó. Érdemes lenne az önköltségcsökkentő tényezők között szerepeltetni a váltás csökkentését. Hiszen egy ember kilépése, belépése rendkívül sok pénzbe kerül; attól kezdve, hogy az újonnan belépett munkavállaló munkára jelentkezik mindaddig, amíg új munkahelyén bizonyos szakmai gyakorlatot nem szerez (betanul) és teljes értékű munkát végez. Egy tudományos értekezésben a váltás károsságát elemző társaság kiszámította, hogy azzal a szimpla ténnyel, hogy valaki változtatni kíván i a a helyét, az iparban 4850 Ft, az építőiparban 1430 Ft költségkiesés jelentkezik. Ahhoz, hogy valaki ismét munkába álljon, ki kell, hogy oktassák — tűzrendészet, munkavédelem. egészségügy — ebből eredően az iparban 300 Ft kiesés, építőiparban 50 Ft termeléskiesés jelentkezik. A munkahely új körülménye miatt a munkára belépő nem tud egy ideig megfelelő minőségű munkát sem végezni. Ezért az iparban 260 Ft kiadás jelentkezik. A veszteséglista ezzel korántsem összegezhető. A selejtkár miatt egy ember váltása 60 Ft költséget jelent. De növeli a költségszámlát a szakmai segítségnyújtás, a felvételekkel kapcsolatos adminisztratív munka. Oktatásra ráfordított munkaóra, munka-, védőruha költsége A kilépés a fenti megközelített költségösszesítő alapján több mint ötmillió forint az iparban. Az építőiparban 2 millió forint -(- közel tízezer óra ráfordítás negyvenezer Ft bérre) és ezeken felül valamivel több egyéb költség is jelentkezik. Minél nagyobb a váltás, annál kevésbé nő a munka termelékenysége — ezt igazolja az építőipar termelékenységi mutatója — nő az önköltég, kevesebb, vagy semmi a nyereségrészesedés. Érdemes tehát a múlt évhez viszonyítva csökkent hullámzást tovább csillapítani. Végh János Úi könyv: Az ügyes szövődő Nagy figyelem, hozzáértés, türelem kell a perzsaszőnyeg készítőéihez. Nagy Erzsébet, a Szabolcs megyei Népművészeti és Háziipari Szövetkezet szőnyegszövője rendelkezik c jó tulajdonságokkal. Egy négyzetméter perzsa 25 600 csomó kötésével készül. Hammel József felvétele Emelik a Túr töltésiét Félmillió köbméter földet mozgatnak meg A jelenlegi csendes időjárást az árvízvédelmi töltések fenntartási munkálataira használja fel a Felsőti- szavidéki Vízügyi Igazgatóság. A meghibásodott szakaszokat kijavítják és el'en- őrzik a töltésekbe épített műtárgyakat, zsilipeket. A megyénkben lévó folyók — a Tisza és mellékfolyói — 545 kilométeres árvédelmi töltésein mintegy 100 zsilip, vízkivételi mű, nyomócső helyezkedik el. A töltések épségét szeptember végén „beutazással’" ellenőrzik az igazgatóság szakemberei. Felfrissítik, kiegészítik az árvízvédelmi anyagot. Az igazgatóság legjelentősebb munkálata a Túr menti töltések szintjének felemelése. A régi töltéseket mindkét parton felemelik — az 19B2-es árvíz szintjénél 1 méterrel magasabbra. A mintegy 40 kilométeres töltésszakasz építési munkálatainál félmillió köbméter földet építenek be. , Elhelyeznek, illetve felújítanak 10 zsilipet. A Túron é* a beletorkolló mellékfolyókon végzendő töltésmegerö- sítő munkálatokra 17 millió forintot költ az igazgatóság. Az építést az év végéig befejezik. Olvasónk írja: Jó munka Bökönyben A bökönyi Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai nagy szorgalommal dolgoznak. Nem cáak a gabonatarlót szántották meg, hanem a kis gazdaságban előrehaladott az ősziek vetése is. A tervezett 80 hold rozsból 70-et, 40 hold őszi árpából 30-at elvetettek, a 80 holdra szánt búzának a talaja 30 holdon már elő lett készítve vetéshez. Szedik a burgonyát, csomózzák a dohányt. A burgonya éa dohányföldbe kerül a még hiányzó vetemény magva. A tsz-nek három saját erőgépe van, ezekkel kettős műszakban dolgoznak: éjjel szántanak, nappal vetnek, szállítanak. Ügy tervezik, hogy október 20- ra befejezik a búza vetését. Vékony János Hatvan vagon hízott liba a megyéből Megkezdték a felvásárlást A kereskedelmi szervek — a korábbi évekhez képest két hónappal hamarabb — megkezdték a hízott libák felvásárlását. Űj- fehértóról, Nagyecsedről és Kótajból már meg is érkeztek az első szállítmányok a feldolgozó üzembe. Az idén — előzetes számítások szerint — a megyéből körülbelül hatvan vagon hízott libát szállítanak az iparnak. Ebből mintegy 40 ezer lesz a hízott rajnai lúd. Az év elején a földművesszövetkezetek 80 ezer rajnai ludat hoztak a megyébe. A más fajtáknál nagyobb súlyú, jobban tojó és értékesebb tollú rajnai lu- dakat főként a háztáji gazdaságokban helyezték el; a tsz-ek közül mindössze öt foglalkozott a tenyésztésükkel. Az eredetileg telepített nagy számú libának a ti- zedrósze már törzsállománynak marad. Az idén október végéig le akarják bonyolítani a felvásárlás harmadrészét. Ennek az a jelentősége, hogy novemberben az ipar késedelem nélkül fel tudja dolgozni a libákat, azután decemberben ót tud állni a pulyka feldolgozására. A korai tömés elősegítésére az állam 120 vagon tavalyi kukoricát biztosított a tenyésztőknek. Lebecsült export: tökmag, nyúl A házinyulat viszonylag kevesen tenyésztik a megyében. Közrejátszik ebben a lebecsülés, néhány rossz előítélet, de az i3, hogy a tenyésztés törvényeivel sokan nincsenek tisztában, nem tudják a nyulakat megóvni a betegségektől. A koxidiózis ellen néha még a szakemberek sem tudnak védekezni. Pedig a nyűi rendkívül értékes exportcikk. Bármilyen mennyiséget megvesz a külföld. Szükség van a húsára is, de kísérleti cé’ra is megy. A földművesszövetkezetek az idén 20—22 ezer nyulat fognak felvásárolni. Ez lényegesen több is lehetett volna, de a koxidiózis következtében' sok elhullott. S akik tenyésztik, nem fizetnek rá. A tiszavasvári Nagy Sándor például — kizárólag mellékesen foglalkozik nyulakkal — hatszázat szerződött ebben ai évben. Egy nyúl átvételi ára harminctól ötven forintig terjed, a három kilónál súlyosabbak még többet érnek. Nem véletlen. hosv Nagy Sándor mellékesen 30 ezer forint jövedelemhez jutott a nyúl tenyésztéssel. Tavaly háromszáz mázsa tökmagot vásároltak fel a földmflvesszövetkezetek. Ez az idén előreláthatólag megduplázódik. A felvásárlásba bevonják az úttörőket is, mert a tökmagra is szükség van. A nyúlhcz hasonlóan korlátlanul értékesíthető exportcikk. Ezenkívül a munkát alig igénylő kezelése ellenére az ipari tökmagot 450. a mosott étkezésit pedig hét- száz forintért veszik át mázsánként. Külföldről érkezett anyagokkal gyarapodott a vajai múzeum Rákóczi-gyűjteménye „Ezt láttuk az NDK-ban“ (Békéscsaba mellett) kender, hagyma, istállótrágyázás szalmakazlazás munkáira azonnali felvétellel férfi és női munkásokat keres és ezt követően kukoricatörésre is. Munkaerőfelesleggel rendelkező tsz-ekkel kooperációs megállapodást kötnénk kölcsönös segítésre. Munkálatokat a bérszabályzat szerint teljesítményben bérezzük, egyes munkáknál természetbeni juttatás is lehetséges. Jó étkezés és elhelyezés biztosítva van. (363) ÉM. BUDAPESTI BETONARUGYAB Bp. XXI. (Csepel) Rákóczi F. u. 289. azonnali belépéssel alkalmaz rakodáshoz férfi segédmunkásokat, valamint betonelem és mozaiklapsyártás- hoz férfi és női segédmunkásokat. Felvételhez munkakünyv, előző munkahelyről Mii. lap, SZTK kiskönyv és tanácsi iga- solás szükséges. Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a fenti Hm munkaügyi csoportjánál. (Bp 4763) A sajtó, a rádió és a televízió közönségének az az idénye, hogy mind jobban és széles körübben, a valóságnak megfelelően ismerje meg a velünk egy úton járó szocialista országok életét, munkáját, az azokban élő dolgozók törekvéseit, vágyait és céljait — a lehető legnagyobb mértékben jogosnak ítélhető. Ezeknek az igényeknek kielégítését nemcsak a napi sajtóban megjelenő cikkek, a rádióban, a televízióban elhangzó ismertetések szolgálják, hanem azok a kisebb-nagyobb, a különböző kiadók gondozásában megjelent könyvek is, amelyek most már mind gyakrabban és mind differenciáltabban kerülnek a közönség elé. E munkák hasznos célt szolgálnak. Nem csupán az ismeretek bővítését célozzák, hanem fontos nevelői feladatot is ellátnak, részei a tudatformálással összefüggő nagyon komoly _ tevékenységnek, amennyiben a szocialista internacionalizmust igyekeznek elmélyíteni az emberekben* E könyvek sorában látott napvilágot nemrégen az „Ezt láttuk az NDK-ban” című kiadvány, amelyet több ezer példányban, ízléses kivitelben jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó. A kiadvány kilenc riportot, illetve tanulmányt tartalmaz azoknak az íróknál újságíróknak tollából, akik a közelmúltban hosszabb- rövidebb időt töltöttek el a Német Demokratikus Köztársaságban. Az írások a legkülönbözőbb témákat ölelik fel: az olvasó képet nyer belőlük a német bé- keállam mai életének jelentős és jellemző mozzanatairól. Lőkös Zoltán írása megkapó portrésorozat a szocializmust építő német emberekről. Matolcsy Károly „Százhetven javaslat és egy békedoktrina” című írása az NDK és a Szovjetunió között 1964-ben Moszkvában létrejött barátsági, kölcsönös segély- nyújtási és együttműködési szerződésnek a népi kamarában lezajlott ratifikációs vitájáról ír szenvedélyes hangú beszámolót. Burján Sándor Berlint — mint világvárost mutatja be színesen, érdekesen. Haynal Kornél A kirakat mögött című, publicisztikai hangvételű tanulmánya Berlin kérdésével foglalkozik. Eck Gyula az NDK egyik szövetkezetéről ír színes riportot. Baráth Endre a Brecht színház társulatával, a Berliner Ensertble művészi munkájával való megismerkedéséről írt cikket a kötetben. Koncsek László, a népi igazságszolgáltatásról irt riportot egy-egy per kapcsán. Pincési Pál riportja egy orvosról szól, aki az NDK-ban telepedett le és él nagyszerű hivatásának — a szocializmus szolgálatában. Ék Sándor írása egy háborús emlék kapcsán a két Németországról szól. A könyv hasznos szolgálatot tesz a szocializmust építő Német Demokratikus Köztársaság megismertetésében, alkalmas arra, hogy olvasóközönségünk igényeit magas színvonalon kielégítse ebben a témakörben. D. F. A Vajai Kuruc Vay Adám Múzeum tevékenységéhez tartozik a Rákóczi és kuruc hagyományok és emlékek felkutatása, gyűjtése. E célból a múzeum kapcsolatot tart igen sok hazai és külföldi intézménnyel és magánszeméllyel. így a gyűjtemény állandóan gyarapodik. Az utóbbi Időben szerzett anyagok közül különösen érdekes az az emlékirat, amelyben a Nyíregyházán élő Ignéczy Sándor, nyugdíjas református lelkész foglalta össze az 1906. évi kassai zarándok út emlékeit. O ugyanis, mint debreceni theológiai hallgató részt vett az eseményen. Az erről készített kéziratot a múzeumnak ajándékozta. A gdanski nemzeti könyvtár elküldte a Kuruc Vay Adám hamvainak hazaszállításáról és az 1906- ban Gdanskban megtartott ünnepségekről szóló egykori újságtudósítások másolatait, továbbá Vay Adám lengyelországi temetési helyét őrző Erzsébet templomról készült fényképeket. Törökországból képanyag érkezett. A felvételeket a rodostói Rákóczi házban nemrég megrendezett emlékkiállításról készítették. A kiállítás a magyar—török kapcsolatokat és Rákóczinak Rodostón eltöltött éveit mutatja be. Megküldték azt a török nyelvű újságot is, amely a kiállításról közöl részletes tudósítást. ÉRTESÍTJÜK MOZILATO- GATOINKAT, hogy a rossz időjárás miatt szeptember 16-tól a Kert mozi bezárt '■■^afyarorszás 3 1955. szép temper 17.
