Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-15 / 217. szám

A decemberi párthatározat nyomában a Tiszavasvári Gépjavító Állomáson A korábbi évekhez képest más módon kellett kezdeni az 1965-ös esztendőt a Ti­szavasvári Gépjavító Állo­máson. A mezőgazdasági munkaszolgáltatás helyett a gépjavítás lett a fő profil. A traktorosok többsége kiment a termelőszövetkezetekbe, a megnövekedett gépjavítási feladathoz új embereket kellett alkalmazni. Válto­zást kívánt a korábbi mun­kamódszerben a Központi Bizottság decemberi határo­zata is, amely a szükség­letre való, gazdaságosabb termelést írja elő. A helyi pártszervezet a decemberi határozat végrehajtásának segítését tűzte ki évi mun­kájának alapjául. Állandó napirend A pártszervezet a februá­ri taggyűlésén úgy döntött, hogy a decemberi határo­zatból eredő gazdasági fel­adatokat a felszabadulási versenyben rögzítik és en­nek végrehajtására serken­tik a pártonkívülieket is. Taggyűlés után műhelyré­szenként pártvezetőségi ta­gok ismertették a kommu­nisták határozatát, majd a szakszervezetet bízták meg, hogy gyűjtse össze a dol­gozók vállalásait, javasla­tait. így született meg a fel- szabadulási versenyvállalás. A javító állomás dolgozói 565 000 forint értékű felaján­lást tettek. Többek között vállalták, hogy azonos mun­kaidő és munkabér mellett fél százalékkal túlteljesítik a tervet, ez 216 000 forintos^ nyereséget jelent. Az alkat­részgyártásnál 2 százalékos önköltségcsökkenéssel 73 000 forintot takarítanak meg, segédanyagot pedig 55 0Ü0 forint értékűvel keveseb­bet használnak fel. A mező­gazdasági munkát végzők 120 000 forintos túlteljesítést vállaltak. Február óta nincs olyan hónap, hogy vezetősé­gi ülésen, vagy taggyűlésen ne szerepelne a központi vezetőség decemberi hatá­rozata végrehajtásának vizs­gálata. Elismerés, ösztönzés A féléves terv teljesítésé­ről a pártszervezet adott számot a járási párt vb-nek. Sikeres munkáról készíthet­nek jelentést, hiszen a ter­vezett félévi 15 millió he­lyett 19 milliós teljesítést értek el. A szeptember 9-én megtartott taggyűlésükön pedig a javító állomás igaz­gatója, Nagy Sándor számolt be a kommunistáknak a de­cemberi határozat végre­hajtásáról. Megállapította -a taggyű­lés, hogy a legnagyobb nyá­ri feladatból, a gabonabeta­karításból — az időjárás nehézségeit legyőzve — tervtúlteljesítéssel vették ki részüket a kombájnosok. Az egy kombájnra eső teljesítés a tervezett 240 helyett 243 hold borsoval együtt pedig 266 hold. A taggyűlésen ti­zenkét kombájnost — akik 300 holdon felül teljesítettek — név szerint megdicsértek. A párttagok példamutatásá­ra vall, hogy a tizenkét meg­dicsért közül hét párttag. A négy első: Kerezsi József 462, K. Szabó Balázs 451, Bereczki György 415, Szo- lyka Lajos 373 holdas telje­sítésről számolhatnak be — valamennyien párttagok. Az erkölcsi elismerés mellett az anyagi ösztönzés­ről sem feledkeztek meg. A járási pártbizottsággal egyetértve, — a terület ál­lapotától függően — 3—5 kiló gabonát kaptak ter­mészetben, holdanként a kombájnosok. A betakarítás zavartalan végzéséhez jelen­tős segítséget nyújtottak a KISZ-szervezet tagjai, akik vasárnaponként társadalmi munkában vállalták a javí­tószolgálati ügyeletet. A taggyűlésen elismerést kaptak azok a kommunis­ták, akik az újonnan fel­vett dolgozók patronálását végzik. Minden előképzett­ség nélkül — közvetlenül a háztartásból — harminchat női dolgozót alkalmaztak ebben az évben. A bonyo­lult villamossági és Diesel­szivattyú készítési munkát, mint betanított munkás leg­többjük már olyan szinten végzi, hogy a normát telje­síteni tudja. Az asszonyok közül egy szocialista címért küzdő brigád is alakult. A brigád patronálását Fehér László párffukár vállalta. Javítani a minőséget A gépjavító tevékenységé­re általában — amit a terv- tetjesítés számai igazolnak — a jó munka a jellemző. A napokban megtartott tag­gyűlésük azonban néhány fogyatékosságra is felhívta a figyelmet. A javításos minőségére néhány esetben panasz volt. Az eddiginél szigorúbb mércével kell vé­gezni a minőség ellenőrzé­sét, meg kell javítani a MEO-munkát. Nem volt megfelelő a saját üzemelte­tésben tartott lánctalpason javítása. A tavaszi és nyári kampányban ezek a gépek nem hajtották végre tervei­ket. Az éves vállalást eddig időarányosan jól teljesítet­ték. Az esztendőből már alig több mint egy negyedév van hátra. Az őszi betakarí­tás, vetés, mélyszántás se­gítése azonban csúcsfelada­tot jelent a javító állomás­nak. Erről is tárgyaltak a kommunisták a szeptember 9-i taggyűlésükön, a végre­hajtáson a sor. Cs. B. Egyszerű — és kevesebb munkát ad Nagy Józsefné miniszter nyilatkozata a kisipari exportról A kisipari exportra ter­meltető iroda a KIOSZ Sör­ház utcai székházában kiál­lításon mutatja be milyen termékeket készítenek :a kisiparosok az import csök­kentésére és milyen készít­ményeket adnak át közvet­len exportra, vagy a nagy gyárak exportkészítményei­hez milyen alkatrészeket szállítanak. A kiállítást megtekintette Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, aki az MTI mun­katársának a következő nyi­latkozatot adta: — A kisiparosok olyan igényeket elégítenek ki, amelyeket sem az állami ipar, sem a tanácsi vállala­tok és a szövetkezetek nem látnak el. Gyakori, hogy egy-egy nagy exporttétel szállításához olyan apró al­katrész, például egy-egy kü­lönleges egyedi készítmény, csavar, vagy rugó hiányzik, amelyet a nagy tapasztalat­tal rendelkező kisiparosok gyorsan el tudnak készíte­ni. Ezenkívül sok ötletes gép, műszer szerkesztését, külföldön keresett stílbú­torok készítését vállalják. Berendezkedtek többféle olyan termék gyártására, amelyeket korábban impor­tálni kellett. Újabban be­kapcsolódnak a találmányok mintapéldányainak elkészí­tésébe is. Helyesnek bizo­nyult az az intézkedés, hogy 10 évvel ezelőtt létrehoztuk a KETl-t, amely szervezett keretek között átfogja az exportra termelő, illetve importpótló tevékenységet végző kisiparosokat, és gon­doskodik anyagellátásukról, a népgazdasági érdekek ér­vényesítéséről. A kótajl Uj Erő Termelőszö vetkezetben újításként a burgonyaszedőgépre akasztott ponyvával terelik a burgonyát. A szedőbrigád tagjai kevesebb mozgással szedik fel a termést. Hammel J. fe!v. Felkészüli a vasút az őszi csúcsforgalomra Nagy teljesítményű szovjet Diesel-mozdonyok Nyíregyházán Korlátozás nélküli, folyamatos szállítás építőanyagokból is Negyvenötezer vagon me­zőgazdasági termék — ke­nyérgabona, zöldség-gyü­mölcs, burgonya és cukor­répa — elszállítása vár az elkövetkező három és fél hónapban a megye szállító vállalataira. Ezenkívül sok­száz vagon építőanyagot igényelnek a szabolcsi épít­kezések. A termékek szállí­tási feladatából az oroszlán- részt a MÁV látja el. Deák Sándort, a MÁV nyíregyhá­zi csomópont pártbizottsá­gának titkárát kértük meg, ismertesse, hogyan készül a nyíregyházi csomópont az őszi csúcsforgalomra. Deák Sándor elmondta, hogy a Központi Bizottság decemberi határozata alapján a vasutas párt- szervezetek is megtár­gyalták a nagy őszi fel­adatok végrehajtásának módját. A pályafenntartási főnökség kommunistái vállalták, hogy csökkentik a sebességkor­látozást, amellyel gyorsabb lesz az árutovábbítás. A vontatási pártszervezetnél a motorok és mozdonyok minőségi javítását tűzték ki célul. A forgalom pártszer­vezete azt határozta el, hogy a szállítófelekkel való jobb kapcsolat alapján pon­tosabbá teszi a tervezést, így a kocsik elosztásánál nem lesz nagyobb fennaka­dás. Csütörtökön igazgatósági szemlén vizsgálják meg. a felkészülést. Elsősorban a gépek karbantartását, a szállítófelekkel való kapcso­latot elemzik. De nagy fon­tosságot tulajdonítanak a szombati és vasárnapi áru­rakodásra, az új biztosító- berendezés minél jobb ki­használására is. A vasút gondos felkészü­lését az is segíti, hogy a dieselesítés nagy- ütemben megindul vo­nalainkon. Felemelően szép volt a kép. Budapest különböző pont­jain korán reggel munkások csoportosultak. Fél nyolc­kor a gyülekező helyekről vé­kony erecskékben indult meg a felvonulás, de a saélesebb utcákon patakok­ká egyesült, majd széles folyammá dagadt az ember­áradat. A város és az or­szág központja, a nemrég felépült Duna-parti palota, az Országház felé hömpöly­gőit a tömeg. Aki csak te­hette. ünneplőben volt. A gomblyukakban vörös szek- fü, a sapkákon vörös jel­vény. Száz-százhúszezer, más becslés szerint közel százötvenezer ember vonult a sorokban. Mi késztette a budapesti munkásságot, hogy 1905 szeptember 15-én az általános politikai sztrájk fegyveréhez nyúljon és tün­tető felvonuláson mutassa meg erejét a hatalom elbí- zakodott urainak? Különös, lázas, esemény­dús időszaka volt ez a tör­ténelemnek. Európa keleti részén forradalom tombolt. Oroszország munkássága fegyverrel ostromolta a cá­rizmus erődítményeit. A fejlett tőkés országokban soha nem látott méreteket •altött a sztrájkmozgalom és megmozdultak a despotiz- mus ellen a távoli ázsiai térségek tehetetlennek hitt tömegei is. A világ prole­Emlékezés a „vörös péntekire táriátusa az elnyomott száz­milliók élén ekkor intézte első világméretű rohamát a már kibontakozott imperi­alizmus láncának szétszakí­tására. A magyar munkásmozga­lom is a nagyszerű föllen­dülés időszakát élte. Másfél évtizeddel azelőtt, az első május elsejei munkásünne­pen még csak felé annyian vonultak az utcára, mint most, 1905 szeptemberében. Azóta hatalmassá nőtt a mozgalom és mind erőtelje­sebb megmozdulások győz­ték meg az elnyomókat és az elnyomottakat egyaránt, hogy a társadalmi harcok színterére lépett új erővel, a forradalmi proletáriátus- sal mindenkinek számolnia kell. 1905 tavaszán országszer­te egymást érték a sztráj­kok. Budapesten — a többi között — lezajlott a há­ború előtti időszak legerő­teljesebb gazdasági harca, 25 000 vasmunkás öt hétig tartó általános sztrájkja. Nyáron az agrárproletáriá- tus is harcba lendült. A Dunántúl és az Alföld fal- vait az aratósztrájkokat kí­sérő véres összecsapások zaja töltötte be. Elérkezett az idő, hogy a megizmoso­dott munkásmozgalom el­szánt akciót indítson sok évtizedes politikai követelé­se, az általános, titkos vá­lasztójog kivívására. A tö­megek erejének és harc- készségének megnövekedé­sén kívül kedvezővé tették erre a helyzetet az uralkodó osztályok egymás közötti mélyreható ellentétei is, amelyek ekkor súlyos kor­mányzati válságot idéztek elő Magyarországon. Egy azonban hiányzott. Nem volt céltudatos, hatá­rozott, forradalmi vezérkar. Nem kétséges persze, hogy a szociáldemokrata párt akkori vezetői maguk is őszintén akarták a válasz­tójogi harc sikerét. Vissza­riadtak azonban attól, hogy forradalmi erőszakkal, a tömegek harcával valósít­sák meg azt. A kedvező helyzetet, a hatalmasok perpatvarát csak kicsinyes manőverezésre használták ki, a tömegek erejét csak demonstrálták, de harcba vetésétől őrizkedtek. A szociáldemokrata párt vezetősége meghirdette te­hát az általános politikai sztrájkot és a felvonulást. Már az előkészítés napjai­ban is az volt azonban a legfőbb gondja, hogy a megmozdulást békés me­derbe szorítsa. A Népszava így figyelmeztetett „a tün­tetésnek csendesnek, mél­tóságteljesnek kell lennie... Politikai érettségünk leg­fényesebb bizonyítéka lész, ha tüntetésünk zavar nél­kül végződik”. így a „vörös péntek” nem hozta meg azt, amit a tö­megek vártak. Fegyelme­zett, politikailag valóban érett, egységében, szervezett­ségében félelmetes munkás­hadsereg vonult a Parla­ment elé 1905 szeptember 15-én. Budapest népe ilyen erőt, ilyen demonstrációt még ném látott. A vezér­kar azonban visszaélt a hadsereg fegyelmével, meg­akadályozta az erőteljes fellépést, a tömegerő nem söpörte el ezen a napon az osztályparlamentet. A dísz­magyaros „honatyák” fellé­legezhettek, amikor a tün­tetők küldöttsége óvatosan megfogalmazott kérvényt adott át a ház elnökének a választójog ügyében. Nem volt könnyű az ag­god almoskodó vezetőknek a tömeget békés szétosztásra rábírni. Nem volt köny- nyű „győzelemnek” feltün­tetni azt a puszta tényt, hogy a munkásság kér­vénye a képviselőház asz­talán fekszik. Nem nyugtat­ta meg a tüntetőket a kép­viselőház elnökének „erős hite és meggyőződése” sem, hogy „a kép­viselőház bölcsessége meg­találja az utat, amely a kérvényt közmegelégedésre fogja elintézni.” A harcot tovább kellett folytatni. Két év múlva, a „vörös csütörtökön” már országos általános poltikai sztrájkkal és 200 000 buda­pesti tüntetővel lépett fel a munkásság a választójo­gért. 1912 májusában a „vérvörös csütörtökön” pe­dig már véres harc dúlt a főváros utcáin. A küzdelem túlment a választójog ügyén, Magyarországon a társadalmi forradalom ér­lelődött. 1905. szeptember 15-én a nép nem tudta birtokba Venni a Duna-parti palotát. Az ország háza csak akkor lehetett a népé, amikor ma­gának az országnak is a nép lett a gazdája. Ma tisztelettel és megbecsülés­sel emlékezünk az elődök­re, akik hatvan évvel ez­előtt ezért küzdöttek. <K) Nyíregyháza ezekben a na­pokban kapott új szovjet* M—62-es típusú Diesel-moz­donyt. amellyel jelentősen megkönnyítik a szállítási feladatok végrehajtását. Az új mozdony teherbíróképes­sége kétezerkétszéz tonna,- ez száz tonnával több mint a nálunk kitűnően bevált svéd Diesel NOHAB mozdo­nyoké. Ebben az évben nyolc új szovjet Diesel-moz­donyt kap még a nyír­egyházi állomás, s ezzel befejeződik a Zá­hony—Budapest vonalon a tehervonatok dieselesítése. Az őszi csúcsforgalom sike­res lebonyolításának egyik kedvező előjele, hogy ez a mozdonytípus Záhony és Budapest között huszonnégy óra leforgása alatt kétszer teszi meg az utat teherva­gonokkal, míg a gőzmoz­donyok ugyanennyi időben csak egyszer értek fel a fővárosba. Nyíregyházán ezzel a fej­lesztéssel járt együtt, hogy a MÁV-nak sok mozdonyve­zetőt kellett átképezni Die­sel-vezetésre budapesti szak- tanfolyamokon, s helyben tartották meg a mozdonyla­katosok átképző tanfolya­mát. A vasút — mint Deák Sándor tájékoztatásul el­mondta — alaposan felké­szült a mezőgazdasági ter­mények, termékek szállítá­sára, s a műszaki fejlesz­tés a dolgozók szakmai-poli­tikai felkészülése biztosíték az időbeni, gyors munkára. A mezőgazdaság igényein kívül az idén a tavalyi és azelőtti gyakorlattól elté­rően — amikor építőanyagot csúcsidőben nem szállította le — kielégítik a megye épít­kezéseinek anyagszükségle­tét is. Korlátozás nélkül, folya­matosan szállítja a vas­út az építőanyagot, hogy pótolja a Rakamaz—- Tokaj közötti vágányok épí­tése miatt sokáig szünetelt teherforgalom által okozott kiesést. K. J,

Next

/
Oldalképek
Tartalom