Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-15 / 217. szám
A decemberi párthatározat nyomában a Tiszavasvári Gépjavító Állomáson A korábbi évekhez képest más módon kellett kezdeni az 1965-ös esztendőt a Tiszavasvári Gépjavító Állomáson. A mezőgazdasági munkaszolgáltatás helyett a gépjavítás lett a fő profil. A traktorosok többsége kiment a termelőszövetkezetekbe, a megnövekedett gépjavítási feladathoz új embereket kellett alkalmazni. Változást kívánt a korábbi munkamódszerben a Központi Bizottság decemberi határozata is, amely a szükségletre való, gazdaságosabb termelést írja elő. A helyi pártszervezet a decemberi határozat végrehajtásának segítését tűzte ki évi munkájának alapjául. Állandó napirend A pártszervezet a februári taggyűlésén úgy döntött, hogy a decemberi határozatból eredő gazdasági feladatokat a felszabadulási versenyben rögzítik és ennek végrehajtására serkentik a pártonkívülieket is. Taggyűlés után műhelyrészenként pártvezetőségi tagok ismertették a kommunisták határozatát, majd a szakszervezetet bízták meg, hogy gyűjtse össze a dolgozók vállalásait, javaslatait. így született meg a fel- szabadulási versenyvállalás. A javító állomás dolgozói 565 000 forint értékű felajánlást tettek. Többek között vállalták, hogy azonos munkaidő és munkabér mellett fél százalékkal túlteljesítik a tervet, ez 216 000 forintos^ nyereséget jelent. Az alkatrészgyártásnál 2 százalékos önköltségcsökkenéssel 73 000 forintot takarítanak meg, segédanyagot pedig 55 0Ü0 forint értékűvel kevesebbet használnak fel. A mezőgazdasági munkát végzők 120 000 forintos túlteljesítést vállaltak. Február óta nincs olyan hónap, hogy vezetőségi ülésen, vagy taggyűlésen ne szerepelne a központi vezetőség decemberi határozata végrehajtásának vizsgálata. Elismerés, ösztönzés A féléves terv teljesítéséről a pártszervezet adott számot a járási párt vb-nek. Sikeres munkáról készíthetnek jelentést, hiszen a tervezett félévi 15 millió helyett 19 milliós teljesítést értek el. A szeptember 9-én megtartott taggyűlésükön pedig a javító állomás igazgatója, Nagy Sándor számolt be a kommunistáknak a decemberi határozat végrehajtásáról. Megállapította -a taggyűlés, hogy a legnagyobb nyári feladatból, a gabonabetakarításból — az időjárás nehézségeit legyőzve — tervtúlteljesítéssel vették ki részüket a kombájnosok. Az egy kombájnra eső teljesítés a tervezett 240 helyett 243 hold borsoval együtt pedig 266 hold. A taggyűlésen tizenkét kombájnost — akik 300 holdon felül teljesítettek — név szerint megdicsértek. A párttagok példamutatására vall, hogy a tizenkét megdicsért közül hét párttag. A négy első: Kerezsi József 462, K. Szabó Balázs 451, Bereczki György 415, Szo- lyka Lajos 373 holdas teljesítésről számolhatnak be — valamennyien párttagok. Az erkölcsi elismerés mellett az anyagi ösztönzésről sem feledkeztek meg. A járási pártbizottsággal egyetértve, — a terület állapotától függően — 3—5 kiló gabonát kaptak természetben, holdanként a kombájnosok. A betakarítás zavartalan végzéséhez jelentős segítséget nyújtottak a KISZ-szervezet tagjai, akik vasárnaponként társadalmi munkában vállalták a javítószolgálati ügyeletet. A taggyűlésen elismerést kaptak azok a kommunisták, akik az újonnan felvett dolgozók patronálását végzik. Minden előképzettség nélkül — közvetlenül a háztartásból — harminchat női dolgozót alkalmaztak ebben az évben. A bonyolult villamossági és Dieselszivattyú készítési munkát, mint betanított munkás legtöbbjük már olyan szinten végzi, hogy a normát teljesíteni tudja. Az asszonyok közül egy szocialista címért küzdő brigád is alakult. A brigád patronálását Fehér László párffukár vállalta. Javítani a minőséget A gépjavító tevékenységére általában — amit a terv- tetjesítés számai igazolnak — a jó munka a jellemző. A napokban megtartott taggyűlésük azonban néhány fogyatékosságra is felhívta a figyelmet. A javításos minőségére néhány esetben panasz volt. Az eddiginél szigorúbb mércével kell végezni a minőség ellenőrzését, meg kell javítani a MEO-munkát. Nem volt megfelelő a saját üzemeltetésben tartott lánctalpason javítása. A tavaszi és nyári kampányban ezek a gépek nem hajtották végre terveiket. Az éves vállalást eddig időarányosan jól teljesítették. Az esztendőből már alig több mint egy negyedév van hátra. Az őszi betakarítás, vetés, mélyszántás segítése azonban csúcsfeladatot jelent a javító állomásnak. Erről is tárgyaltak a kommunisták a szeptember 9-i taggyűlésükön, a végrehajtáson a sor. Cs. B. Egyszerű — és kevesebb munkát ad Nagy Józsefné miniszter nyilatkozata a kisipari exportról A kisipari exportra termeltető iroda a KIOSZ Sörház utcai székházában kiállításon mutatja be milyen termékeket készítenek :a kisiparosok az import csökkentésére és milyen készítményeket adnak át közvetlen exportra, vagy a nagy gyárak exportkészítményeihez milyen alkatrészeket szállítanak. A kiállítást megtekintette Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, aki az MTI munkatársának a következő nyilatkozatot adta: — A kisiparosok olyan igényeket elégítenek ki, amelyeket sem az állami ipar, sem a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek nem látnak el. Gyakori, hogy egy-egy nagy exporttétel szállításához olyan apró alkatrész, például egy-egy különleges egyedi készítmény, csavar, vagy rugó hiányzik, amelyet a nagy tapasztalattal rendelkező kisiparosok gyorsan el tudnak készíteni. Ezenkívül sok ötletes gép, műszer szerkesztését, külföldön keresett stílbútorok készítését vállalják. Berendezkedtek többféle olyan termék gyártására, amelyeket korábban importálni kellett. Újabban bekapcsolódnak a találmányok mintapéldányainak elkészítésébe is. Helyesnek bizonyult az az intézkedés, hogy 10 évvel ezelőtt létrehoztuk a KETl-t, amely szervezett keretek között átfogja az exportra termelő, illetve importpótló tevékenységet végző kisiparosokat, és gondoskodik anyagellátásukról, a népgazdasági érdekek érvényesítéséről. A kótajl Uj Erő Termelőszö vetkezetben újításként a burgonyaszedőgépre akasztott ponyvával terelik a burgonyát. A szedőbrigád tagjai kevesebb mozgással szedik fel a termést. Hammel J. fe!v. Felkészüli a vasút az őszi csúcsforgalomra Nagy teljesítményű szovjet Diesel-mozdonyok Nyíregyházán Korlátozás nélküli, folyamatos szállítás építőanyagokból is Negyvenötezer vagon mezőgazdasági termék — kenyérgabona, zöldség-gyümölcs, burgonya és cukorrépa — elszállítása vár az elkövetkező három és fél hónapban a megye szállító vállalataira. Ezenkívül sokszáz vagon építőanyagot igényelnek a szabolcsi építkezések. A termékek szállítási feladatából az oroszlán- részt a MÁV látja el. Deák Sándort, a MÁV nyíregyházi csomópont pártbizottságának titkárát kértük meg, ismertesse, hogyan készül a nyíregyházi csomópont az őszi csúcsforgalomra. Deák Sándor elmondta, hogy a Központi Bizottság decemberi határozata alapján a vasutas párt- szervezetek is megtárgyalták a nagy őszi feladatok végrehajtásának módját. A pályafenntartási főnökség kommunistái vállalták, hogy csökkentik a sebességkorlátozást, amellyel gyorsabb lesz az árutovábbítás. A vontatási pártszervezetnél a motorok és mozdonyok minőségi javítását tűzték ki célul. A forgalom pártszervezete azt határozta el, hogy a szállítófelekkel való jobb kapcsolat alapján pontosabbá teszi a tervezést, így a kocsik elosztásánál nem lesz nagyobb fennakadás. Csütörtökön igazgatósági szemlén vizsgálják meg. a felkészülést. Elsősorban a gépek karbantartását, a szállítófelekkel való kapcsolatot elemzik. De nagy fontosságot tulajdonítanak a szombati és vasárnapi árurakodásra, az új biztosító- berendezés minél jobb kihasználására is. A vasút gondos felkészülését az is segíti, hogy a dieselesítés nagy- ütemben megindul vonalainkon. Felemelően szép volt a kép. Budapest különböző pontjain korán reggel munkások csoportosultak. Fél nyolckor a gyülekező helyekről vékony erecskékben indult meg a felvonulás, de a saélesebb utcákon patakokká egyesült, majd széles folyammá dagadt az emberáradat. A város és az ország központja, a nemrég felépült Duna-parti palota, az Országház felé hömpölygőit a tömeg. Aki csak tehette. ünneplőben volt. A gomblyukakban vörös szek- fü, a sapkákon vörös jelvény. Száz-százhúszezer, más becslés szerint közel százötvenezer ember vonult a sorokban. Mi késztette a budapesti munkásságot, hogy 1905 szeptember 15-én az általános politikai sztrájk fegyveréhez nyúljon és tüntető felvonuláson mutassa meg erejét a hatalom elbí- zakodott urainak? Különös, lázas, eseménydús időszaka volt ez a történelemnek. Európa keleti részén forradalom tombolt. Oroszország munkássága fegyverrel ostromolta a cárizmus erődítményeit. A fejlett tőkés országokban soha nem látott méreteket •altött a sztrájkmozgalom és megmozdultak a despotiz- mus ellen a távoli ázsiai térségek tehetetlennek hitt tömegei is. A világ proleEmlékezés a „vörös péntekire táriátusa az elnyomott százmilliók élén ekkor intézte első világméretű rohamát a már kibontakozott imperializmus láncának szétszakítására. A magyar munkásmozgalom is a nagyszerű föllendülés időszakát élte. Másfél évtizeddel azelőtt, az első május elsejei munkásünnepen még csak felé annyian vonultak az utcára, mint most, 1905 szeptemberében. Azóta hatalmassá nőtt a mozgalom és mind erőteljesebb megmozdulások győzték meg az elnyomókat és az elnyomottakat egyaránt, hogy a társadalmi harcok színterére lépett új erővel, a forradalmi proletáriátus- sal mindenkinek számolnia kell. 1905 tavaszán országszerte egymást érték a sztrájkok. Budapesten — a többi között — lezajlott a háború előtti időszak legerőteljesebb gazdasági harca, 25 000 vasmunkás öt hétig tartó általános sztrájkja. Nyáron az agrárproletáriá- tus is harcba lendült. A Dunántúl és az Alföld fal- vait az aratósztrájkokat kísérő véres összecsapások zaja töltötte be. Elérkezett az idő, hogy a megizmosodott munkásmozgalom elszánt akciót indítson sok évtizedes politikai követelése, az általános, titkos választójog kivívására. A tömegek erejének és harc- készségének megnövekedésén kívül kedvezővé tették erre a helyzetet az uralkodó osztályok egymás közötti mélyreható ellentétei is, amelyek ekkor súlyos kormányzati válságot idéztek elő Magyarországon. Egy azonban hiányzott. Nem volt céltudatos, határozott, forradalmi vezérkar. Nem kétséges persze, hogy a szociáldemokrata párt akkori vezetői maguk is őszintén akarták a választójogi harc sikerét. Visszariadtak azonban attól, hogy forradalmi erőszakkal, a tömegek harcával valósítsák meg azt. A kedvező helyzetet, a hatalmasok perpatvarát csak kicsinyes manőverezésre használták ki, a tömegek erejét csak demonstrálták, de harcba vetésétől őrizkedtek. A szociáldemokrata párt vezetősége meghirdette tehát az általános politikai sztrájkot és a felvonulást. Már az előkészítés napjaiban is az volt azonban a legfőbb gondja, hogy a megmozdulást békés mederbe szorítsa. A Népszava így figyelmeztetett „a tüntetésnek csendesnek, méltóságteljesnek kell lennie... Politikai érettségünk legfényesebb bizonyítéka lész, ha tüntetésünk zavar nélkül végződik”. így a „vörös péntek” nem hozta meg azt, amit a tömegek vártak. Fegyelmezett, politikailag valóban érett, egységében, szervezettségében félelmetes munkáshadsereg vonult a Parlament elé 1905 szeptember 15-én. Budapest népe ilyen erőt, ilyen demonstrációt még ném látott. A vezérkar azonban visszaélt a hadsereg fegyelmével, megakadályozta az erőteljes fellépést, a tömegerő nem söpörte el ezen a napon az osztályparlamentet. A díszmagyaros „honatyák” fellélegezhettek, amikor a tüntetők küldöttsége óvatosan megfogalmazott kérvényt adott át a ház elnökének a választójog ügyében. Nem volt könnyű az aggod almoskodó vezetőknek a tömeget békés szétosztásra rábírni. Nem volt köny- nyű „győzelemnek” feltüntetni azt a puszta tényt, hogy a munkásság kérvénye a képviselőház asztalán fekszik. Nem nyugtatta meg a tüntetőket a képviselőház elnökének „erős hite és meggyőződése” sem, hogy „a képviselőház bölcsessége megtalálja az utat, amely a kérvényt közmegelégedésre fogja elintézni.” A harcot tovább kellett folytatni. Két év múlva, a „vörös csütörtökön” már országos általános poltikai sztrájkkal és 200 000 budapesti tüntetővel lépett fel a munkásság a választójogért. 1912 májusában a „vérvörös csütörtökön” pedig már véres harc dúlt a főváros utcáin. A küzdelem túlment a választójog ügyén, Magyarországon a társadalmi forradalom érlelődött. 1905. szeptember 15-én a nép nem tudta birtokba Venni a Duna-parti palotát. Az ország háza csak akkor lehetett a népé, amikor magának az országnak is a nép lett a gazdája. Ma tisztelettel és megbecsüléssel emlékezünk az elődökre, akik hatvan évvel ezelőtt ezért küzdöttek. <K) Nyíregyháza ezekben a napokban kapott új szovjet* M—62-es típusú Diesel-mozdonyt. amellyel jelentősen megkönnyítik a szállítási feladatok végrehajtását. Az új mozdony teherbíróképessége kétezerkétszéz tonna,- ez száz tonnával több mint a nálunk kitűnően bevált svéd Diesel NOHAB mozdonyoké. Ebben az évben nyolc új szovjet Diesel-mozdonyt kap még a nyíregyházi állomás, s ezzel befejeződik a Záhony—Budapest vonalon a tehervonatok dieselesítése. Az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolításának egyik kedvező előjele, hogy ez a mozdonytípus Záhony és Budapest között huszonnégy óra leforgása alatt kétszer teszi meg az utat tehervagonokkal, míg a gőzmozdonyok ugyanennyi időben csak egyszer értek fel a fővárosba. Nyíregyházán ezzel a fejlesztéssel járt együtt, hogy a MÁV-nak sok mozdonyvezetőt kellett átképezni Diesel-vezetésre budapesti szak- tanfolyamokon, s helyben tartották meg a mozdonylakatosok átképző tanfolyamát. A vasút — mint Deák Sándor tájékoztatásul elmondta — alaposan felkészült a mezőgazdasági termények, termékek szállítására, s a műszaki fejlesztés a dolgozók szakmai-politikai felkészülése biztosíték az időbeni, gyors munkára. A mezőgazdaság igényein kívül az idén a tavalyi és azelőtti gyakorlattól eltérően — amikor építőanyagot csúcsidőben nem szállította le — kielégítik a megye építkezéseinek anyagszükségletét is. Korlátozás nélkül, folyamatosan szállítja a vasút az építőanyagot, hogy pótolja a Rakamaz—- Tokaj közötti vágányok építése miatt sokáig szünetelt teherforgalom által okozott kiesést. K. J,