Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-14 / 216. szám

Kisiskolások válaszolnak Reggelt, ebéd, vacsora —* Mit kezdene ezer forinttal negyvenhat garbóid kisdiák? FIATALOK FÓRUMA Új lehelet A gyár most épült friss leheletei árasztanak az óriás falak és új gépek hadsorrendjei, s az asztalok, hol szorgos mvnkáskezek törlik tisztára és címkézik a befőttet üveget Másutt modern emelőgépek építik a kon.zcrvfeihökarcolót. Az új szagát árasztja a kendő a köpeny és felhalmozott papírkartonok. Minden mit látsz új és magad is másképp forgatod, mint az elnyüstöHet, elavultat, régit. Becsüld meg! — itt töltőd napodnak felét itt keresed magad, s családod kenyerét. Horvá'h Zsuzsanna Nyíregyháza A művésztanár búcsúja Olvasónk írja: Ki lesz a győztes ? A kibontakozott országos és megyei termelési verse­nyek keretében április kö­zepén szólította páros ve­télkedőre az ököritóíülpösi közös gazdaság a kocsordi tsz-t. A kezdeményező gaz­daságban augusztus végén, Kocsordon szeptember első felében értékelte kölcsönö­sen a két község verseny- bizottsága az eredményeket, A két gazdaság versenye brigádok közötti vetélkedést is hozott üzemeken belül, de úgy is, hogy egymást is figyelik a két tsz brigád­jai. Ököritófülpösön a Vé­kony, Kocsordon a Szabó brigád szerezte meg az ed­digi elsőséget. Az ököritó- fülpösieknél a kertészeti brigád a szocialista címet is meg akarja szerezni, s termelési, tanulmányi ered­ményei szerint ehhez közel is van a brigád. A két értékelés után nem könnyű a párosverseny mos­tani szakaszában számottevő különbséget találni, mert a kocsordiak méltó verseny­társnak bizonyultak, s kü­lönösen az állattenyésztés­ben jeleskednek, ahol a termelési eredményeket fo­kozz# az új eljárások alkal­mazása. Még annyit, hogy az ökö- ri.tófülpösiek az erkölcsiek mellett másként is ösztö­nöznek a verseny sikeréért. A mostani értékelés szerinti első helyezett brigád — tervük szerint — Lillafü­redre, a második Debre­cenbe, a harmadik Nyír­egyházára utazott vasárnap. A gyümölcs- és növényter­mesztő szakmunkástanulók szeptember 5-én autóbusz­kiránduláson vettek részt. A kertészeti brigádnak, ha elérik a szocialista címet, ötezer forint jutalmat ad­nak. Molnár Gyula Megnyílt a 82. Bécsi Őszi Vásár Franz Jonas osztrák köz­társasági elnök vasárnap délelőtt megnyitotta a 82. Bécsi Őszi Vásárt, amelyen — mint már jelentettük — —41 országból összesen 2700 kiállító vesz részt. A külföldi kiállító cégek és vállalatok száma 2250. Az osztrák államfő a vá­sár megnyitása alkalmával mondott beszédében hang­súlyozta, a bécsi vásár ked­vező alkalmat nyújt Auszt­ria számára arra, hogy to­vább fejlessze és erősítse gazdasági együttműködését a keleti és a nyugati orszá­gokkal. Az idei Bécsi őszi Vásá­ron a résztvevők sorában — mint 1956 óta minden esztendőben — kollektív kiállítással szerepel Ma­gyarország. A nemzetek csarnokában rendezett ma­gyar kiállítást idén minde­nekelőtt eredeti, hatásos kompozíciója jellemzi. A kör alakban kialakított tér­ség fa'ait Hincz Gyula munkái díszítik. Hat téma (szüret, népművészet, vadá­szat, stb.) köré csoportosí­tották a tíz magyar Külke­reskedelmi vállalat áru­mintáit: italokat, élelmisze­reket, bútorokat, népművé­szeti alkotásokat, camping- felszereléseket, stb. A pa­vilonban naponta ötször rendeznek divatbemutatót a budapesti szalonok modell­jeiből. Bezárta kapuját a Lip csei Őszi Vásár Az idei Lipcsei őszi Nem­zetközi Vásár vasárnap este bezárta kapuit. A vásáron 80 országból összesen 6500 kiállító mutatta be áruit a több mint 85 országból ér­kezett 251 000 látogatónak. EZER FORINT még egy jókeresetű felnőttnek is nagy pénz, tizenegy-tizenhárom éves gyerekeknek pedig egyenesen az álmok világá­ban lévőnek tűnő, mesebe­lien hatalmas összeg. Mit kezdenének vele, ha várat­lanul ennyi pénz ütné a markukat? Ezt tudakoltuk Székely Gyuláné tanítónő segítségével a megye csücs­kében lévő egyik kisközség­ben, Garbolcon. Negyvenhat gyerek rótta papírra vála­szát, huszonhárom fiú és ugyanannyi kisleány. A FIUK közül ötnek lát­hatólag a kerékpározás kö­rül összpontosulnak a leg­főbb vágyai. „Énnekem ha ezer forintom volna, vennék egy versenykerékpárt”. — „Vennék egy kerékpárt raj­ta, mert nagyon szeretek kerékpározni.” Kettejüknek az otthon a legfontosabb: „Én tízéves fiú vagyok. A telkünket körül keríttet- ném.” — „Odaadnám édes­anyámnak, hogy pótolja ki és vegyen rajta konyhabú­tort.” Egy kisfiú rádióra vágyódik. Az egyik utazni. Nem túlságosan messzire, csak Debrecenbe, ahol „megnézné a múzeumot és a régi emlékműveket. A többség, nyolcán, a ruhatá­rát egészítené ki. Sokuknak igen halvány fogalma van az árakról, úgy vélik, hogy az ezresből mindössze egy rend ruhára telne. A leg­pontosabban egy tizennégy éves körvonalazza ‘ vágyait, enyhén sántító helyesírással: „Vennék egy paplant hu­zatai, egy öltöny ruhát, három inget, és két lepedőt.” Hatan takarékoskodnának és csak akkor nyúlnának a pénzhez, ha komoly dolog­ra kell. A komoly dolog egyiküknél „később egy kerékpár”, de hárman már a továbbtanulásra is gon­dolnak: ...két év múlva ki­venném, taníttatnám ma­gám ameddig elég lesz a tandíjra.” — „...ha megyek tanulni elővenném, és a tan­díjat fizetném belőle.” Abban a sorozatban je­lent meg, melyben a Rozs­datemető, vagy a Húsz óra. Kitűnő regény. Vagy in­kább kisregény. Vagy még inkább elbeszélés, hosszúra nyúlt, egy életet magábaöle- lő, de annak a legfonto­sabb szakaszát megfogó, széles sodrú elbeszélés. Harmadik könyve ez — a Gerinctörés és Gyerek­tükör után — Somogyi Tóth Sándornak. Egyesek szerint pontosan a harmadik kötet­ből lehet megítélni egy írót, az már nem viseli magán sem az első botlado- zásait, sem a második kap­kodását, az már reá­lis, tulajdonképpen eb­ben mutatja meg az író, mit tud. Akkor nagyonis jót mu­tatott. Főhőse egy újságíró, Sza­bados Gábor. Ki volt, ■ kivé vált Sza­bados Gábor? Próféta volt, éppen ifjú­korára estek a háború utá­ni mozgalmas évek, a sze­rencse fiának született fe­lesége szerint. S ugyan mi a különbség próféta és for­radalmár között? A forradalommal — mint a munkásosztály hatalom- átvételével _ beteljesültek vágyai, kielégült Szabados Gábor. Nem volt ezután már próféta sem. így fejezi ki: „Meghíztak körülöttem a próféták”. A LÁNYOK fő vágya is a közlekedés, öten kerék­párt akarnak, egy tizenegy­éves kislány pedig rögtön motort. Igazán „gyerekes” gyerekvágy csak egy akad: „Vennék egy babát, s egy cipőt, meg egy babakocsit.” Hatan öltözködnének (négy ruhát... egy szép nylon ru­hát..., egy ruhát és egy csizmát. A többiért bélyeget (!)... Utazni csak egyikük sze­retne, hogy Pesten felkeres­hesse Erzsiké nénjét és Pé­tert, akinek a személyében valószínűleg egy kis távolra szakadt unokaöccsöt kell keresni. A takarékpénztár kedvelői közül hatan szin­tén a továbbtanulásra gyűj- fenének, egy azonban a majdani kelengyéjére gon­dol. így: „...ha nagy leszek kiveszem, és bútrot fogok vásárolni.” Tipikusan régi­vágású vágy egy hízó, s egy meglepően zenekedvelő: „Vennék egy hegedűt.” AZ ÁLMOK világából ez­után visszatértünk a sokkal kézzelfoghatóbb valóságba. Azt tudakoltuk, hogy a negyvenhat gyerek mit reg­gelizett, ebédelt és vacsorá­zott az előző napon. A ki­alakult kép érdekes, bár egyáltalán nem olyan, hogy ne érdemelne meg némi kri­tikát. A negyvenhat közül hu­szonötén ittak reggelire te­jet, kávét, vagy kakaót, tizenegyen pedig teát. Tizen­hét esetben zsíros kenyér volt a kísérő, tizenötüknél azonban csak üres kenyér és ez a fejlődőben lévő szervezetnek kevés. Sokuk­nál azonban megfelelően bőséges, erős volt a reggeli. Nyolcán kaptak különböző formában tojást, tízen a zsíros kenyérhez paprikát, paradicsomot, szilvát. Né­gyen szalonnát és sülthúst, egyikük meg éppen lecsót. Az erős, tápláló reggeli kü­lönösen fontos, hiszen sok helyen csak estére főznek, amikorra minden munkában Akkor jött 1956. Csalódá­sok, kiábrándultság. Azután a szesz, az alko­hol, amitől jó cinikus lesz az ember, s a család he­lyett futó kalandocskák, — s csak néha-néha munka. Akkor már egyszerűsiti a világot: „...urak lettünk hát, szó szerint, alulról nézvést. Csodás hierarchia, föntről elvtársak, lentről urak”. És az ismétlődő alkoholmámor követelése: „Jó legyen a mai nap — királyi közér­zet, ez a fontos...” így élt hát Szabados Gá­bor. Alakjával naponta ta­lálkozhatunk, csak nem így hívják, s nem bizonyos, hogy újságíró, ök — a há­ború utáni nemzedék egyik rétege, — akik az új rend kitartást és makacsságot kö­vetelő apró munkáit nem tudják végezni. Átalakult a forradalmi romantika, az építés kor­szakában. Jó könyv, izgalmas re­gény, pontosan körülhatá­rolt, találó jellemekkel, ízes nyelvezettel, modern hangvétellel —, s nem ok nélkül kavargóit körülötte tavalyi, folytatásokban tör­tént megjelenése óta az irodalmi vita. De nem egyszerű olvas­mány, nem elég tudomásul venni annyit, amennyit az író mond, hanem töprengés­re, gondolkodásra, komoly olvasói munkára késztet. (fenn) lévő családtag hazatér. A koszt azonban annak elle­nére, hogy — az ország más községeiben végzett hasonló vizsgálataimhoz viszonyítva — feltűnően sokszor szere­pel benne egészséges zöldfő­zelék, meglehetősen egyhan­gú Néha a legelemibb táp­lálkozási ismeretek hiányá­ról tanúskodik és felveti azt a gondolatot, hogy a több szabad időt kínáló téli esté­ken feltétlenül szükséges lenne Garbolcon is (épp úgy mint másutt) több, a helyes táplálkozással kapcsolatos előadást tartani. Az egyik kisfiú példáül zsíros-cukros kenyeret ebédelt otthőn, az­tán alighanem elmeheteit a nagyanyjához, mert zárójel­ben hozzáteszi: „Mamánál haluskát”. Tizennyolc ebéd egyfogásos volt, többnyire leves. Huszonhárom gyerek kétfogásos, öt pedig három­fogásos ebédet evett. A VACSORA tizenhét he­lyen ugyanaz volt, mint az ebéd. huszonkét esetben pe­dig hideg. Az egyhangúsá­got bizonyítja, hogy az ebé­dek és vacsorák étrendjében huszonkilencszer szerepelt bab hússzor tészta és lizen- nytV'szor burgonya. Húst csak két helyen ettek, ga­lambot és csirkét. Néhány példa: Ebédek: zsíros kenyer, dinnye; — törtkrumpli; — krumplile\’es és kenyér; — bableves, paprikáskrumpli; — bableves, túróstészta: — lucskoskáposzta, krumplis­tészta. Vacsorák: zöldbab, kenyér; — káposztafőzelék; — zöld­bableves, kenyér, sültszalon­na, kovászos uborka; — zöldbab házikenyérrel; — zsíros kenyér paprikával: A gyerekek általában nagy gonddal külön megjelölték a „bolti” és a „házi” kenyeret, vagy éppen a „sovány”, azaz üres kenyeret válaszaikban. TÉVEDNE mindenki, aki a beérkezett válaszokból terhelő következtetést igye­kezne levonni a garbolciaK módjára vonatkozóan. Bárki fellapozhatja az egykori fa­lukutatók néhány évtizeddel ezelőtti adatgyűjtéseit az akkori magyar falu táplál­kozásáról. A fejlődés óriási, hiszen például valamikor falun is drága tej reggelire, ebédre, vagy vacsorára a negyvenhat gyerek közül negyvenkettőnek az étrend­jében előfordult. Nem a meg­felelő táplálkozási lehető­ségekben van a hiba, hanem a lehetőségek felhasználásá­ban. Ez azonban tanítható és meg is tanulható. O. I. A Nyíregyházi Dohányfer­mentáló Gyárban kezdetét vette a dohánytermés be­gyűjtése. A „Virginia” mes­terséges szárítása már július utolsó napjai óta folyamat­ban van, a „szabolcsi” és „debreceni” dohányfajták aljleveleinek beváltása au­gusztus hó végén kezdődött meg. A dohányfermentáló­gyár — de egyidejűleg ter­melőszövetkezeteink, do­hánytermelő gazdaságaink is — felmérik a termés várha­tó alakulását. Ez év nyarán sok volt a csapadék, kevés a napfény, a meleg, A napfényt és a meleget kedvelő dohány­növényre nem volt kedvező az időjárás. Ugyan úgy, mint a szőlőnél, gyümölcsösöknél, a dohánynál is jelentkeztek a megbetegedések. Kárt Negyvennyolc évi tanítás után, 75 éves korában el­búcsúzott a katedrától Z. Szalay Pál, a nyíregyházi festőművész-tanár: Székely Bertalan, Réthy Imre, Sziny- nyei Merse Pál tanítványa és Berki Nándor. Soltész Albert, Páll Gyula tanító­mestere. Két év híján egy fél év­századot töltött el a tanít­ványok között az ősz hajú mester. Tanított elemi is­kolákban, általános iskolák­ban, polgáriban, gimnázium­ban és tanítóképzőben. Utol­jára — 1953 óta — a Nyír­egyházi Tanítóképző Intézet hallgatóit készítette fel jö­vendő hivatásukra. Az utóbbi években több olyan növen­dékének magyarázta a raj­zolás-festés tudományát, aki­nek még a nagyapját is ta­nította valamikor. A művésztanár a felvidé­ki Léváról indult pályájára. Itt ismerkedett a természet­tel, s szinte önállóan a kép­zőművészettel. az első raj­zot — „Horgászó fiú” — sok követte: neve hamaro­san ismert lett az ifjúság újságjaiban. Neves mesterek irányításával végezte el a főiskolát. 1917-ben egy olasz város pályázatot hirdetett: freskót kellett tervezni egy vadászkastélyra. A nemzet­közi pályázat első díjaként a nyíregyházi művész kétéves festőiskolát végzett Rómá­ban. Innen hazatérve több nyíregyházi középület fres­kóját készítette el. 0 fes­tette a régi nyíregyházi színház freskóit Is. A város alapítását, a tirpák lakosság okozott a peronoszpóra, ví­rus. Ennek ellenére mintegy 6 mázsás átlagos holdankén- ti terméseredménnyel szá­molhatunk. Azoknál a gaz­daságoknál, ahol a kiválasz­tásnál figyelemmel voltak a talaj termőképességére, a tápanyagutánpótlásra, majd a tenyészidőszak alatt az agrotechnikai előírások be­tartására, a peronoszpóra elleni permetező védekezés megszervezésére, 7—8—8,5 mázsás terméseredményre számíthatunk. A mátészalkai Egyesült Erő Termelőszövetkezet tag­sága 40 holdas szabolcsi ül­tetvényről 8—8.5 mázsás ter­mést takarít be holdanként. A 20 hold „Virginia” ültet­vény 50 mázsás zöldtermést ígér. A nyírbátori Kossuth Termelőszövetkezetben sza­betelepítését ábrázoló 4-szer 13 méteres monumentális festményét a nyíregyházi múzeumban őrzik. Képei — olajfestményei ötezerre tehetők — eljutot­tak számos európai ország tárlataira, galériáiba. Kiál­lítása volt Stockholmban, Frankfurtban, Drezdában* Münchenben és Párizsban. Egy képét a budapesti Szép- művészeti Múzeum őrzi, * legutóbb — néhány hete — képeivel a felvidéki művé­szek prágai tárlatán vett részt. Z. Szalay Pál eddigi élete igen változatos: tanított, festett, rajzolt, járta a vilá­got kerékpárral, vonattal* hajóval, dolgozott a neves Athenaeum Könyvkiadónál* mint illusztrátor, rendszere­sen jelentek meg mútörté- neti miniatűrjei a lapokban évente nyolc-tíz festmény es szobor restaurálását végzi. Most népszerű művésze/ör- téneti ismeretterjesztő köny­vet írt. Kéziratai már aa Akadémiai Kiadónál érle­lődnek nyomtatásra. Szombaton este a tanító­képző intézet ünnepélyesen búcsúztatta el tanárát. Z. Szalay Pál elköszönt a ta­nártársaktól, tanítványoktól, de nem búcsúzott az ecset­től, a ceruzától: lakásának; manzárdszobájában —- mű­termének magányában —* korát cáfoló energiával ele­venedik meg az impresszio­nista művész vásznán a szabolcsi, a magyar táj szépsége. 1 Szilágyi Szabolcs bolcsiból 7, hevesiből —• szárazon 6,5 mázsás termés­átlag várható. Ezekben a termelőszövetkezetekben a vezetők és tagok gondosan ügyeltek arra, hogy a szél­hordástól méntes, jó minősé­gű homoktalajok nyári, őszi trágyázásban részesüljenek, így a korai ültetésű do­hánypalánta gyors fejlődés­nek indult, a peronoszpóra elleni permetező védekezé­sekkel egyidejűleg a nö­vényápolást is maradéktala­nul végrehajtották és minden aljlevelet idejében letörtek. Most van itt az ideje anf nak. hogy a tapasztalatokat leszűrjük, mert esedékessé vált az 1966. évi dohány taj^ lajok kiválasztása és őszí előkészítése. G. SU Új könyv: Somogyi Tóth Sándor; Próféta voltál szívem Tudomány a mezőgazdaságban Tapasztalatok a dohánytermesztésben

Next

/
Oldalképek
Tartalom