Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-11 / 214. szám

Leonyid Brezsnyev beszéde a nemzetközi helyzetről a moszkvai szovjet—román barátsági nagygyűlésen Nicolae Ceausescu a szocialista országok testvéri összefogásáról Moszkva, (TASZSZ): Pénteken a Kreml kong­resszusi palotájában hal­ezer moszkvai részvételével szovjet—román barátsági nagygyűlést rendeztek. A nagygyűlésen megjelentek a román párt- és kormány- küldöttség tagjai, valamint az SZKP és a szovjet kor­mány vezetői. A nagygyűlésen Brezs­nyev beszédet mondott. Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára beszédében üuvö­zölte az egész munkaszere­tő román népet, majd ki­jelentette, hogy a Román Kommunista Párt nemrég megtartott IX. kongresszu­sa idején a román kom­munistákkal, munkásokkal és parasztokkal történt ta­lálkozása során mély be­nyomásokat szerzett. — A Szovjetunió és Ro­mánia nemcsak szom­szédok — folytatta —, hanem küzdőtársak is a közös ügyért vívott harcban. Barátságunkat erősíti a célok egysége a kommunista jövőért, a közös kommunista ide­álokért vívott harcban. Brezsnyev emlékeztetett azokra a tényekre, amelyek a szovjet—román barátságot jellemzik. — A szovjet—ro­mán gazdasági kapcsolatok egyre szilárdabb és egész­ségesebb alapokra helyeződ­nek — mondotta, majd ki­fejezte meggyőződését, hogy a gazdasági együttműködés továbbra is sikeresen fej­lődni fog. — A kommunisták, az összes forradalmi erők egy­sége és összeforrottsága, amiért Marx, Engels, Lenin küzdött, sohasem volt any- nyira szükséges, mint nap­jainkban — jelentette ki a továbbiakban Brezsnyev. — A reakció és az imperializ­mus erői mindent elkövet­nek, hogy széthúzást te­remtsenek a szocialista or­szágok között, nézeteltéré­sek támadjanak a kommu- ninta pártok között. Az Imperialistáknak leginkább azzal vehet­jük el a kedvét a ka­landokra és az agresz- sziőra, ha erősítjük egységünket, állandóan gondot fordítunk az összes forradalmi erők összeforrasztására. Brezsnyev emlékeztetett arra, hogy az imperialisták, különösen az amerikai im­perialisták nem riadnak vissza a szocialista államok elleni közvetlen háborús kalandoktól sem. Az Egye­sült Államok rendszeresen megsérti a Kínai Népköz- társaság légiterét és parti vizeit, bombázza a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság területét. — Semmiféle háborús ka­land nem tartóztathatja fel a népek felszabadulásának elkerülhetetlen történelmi folyamatát — folyiatta Brezsnyev. Mély meggyőződésünk, hogy az amerikai Impe­rialisták vietnami ka­landjára ugyanolyan dicstelen vég vár, mint a szocialista országok ellen régebben megkísé­relt imperialista hábo­1965. szeptember 11. rús merénylet kísérle­tekre. — Mi, kommunisták — mondotta — szilárdan meg vagyunk győződve, hogy a jövő a szocializmusé és minden olyan kísérletre, amelynek célja a társadal­mi fejlődés feltartóztatása, sőt visszafordítása, kudarc vár — jelentette ki Brezs­nyev. Brezsnyev kijelentette, hogy a világot nyugtalanítja a két nagy ázsiai hata­lom, India és Pakisztán között kirobbant hábo­rús konfliktus. — Az őszinte és önzetlen barát jogán nyomatékos fel­hívással fordulunk India és Pakisztán vezetőihez, hogy realizmusról, mértéktartás­ról és józan észjárásról te­gyenek tanúságot, oltsák el haladéktalanul a háború tü- zét, szüntessék be a tüzelést és mind a két fél vonja vissza csapatait arra a te­rületre, amelyen azok a hadművelet megkezdése előtt voltak. — E két állam pusztító testvérgyilkos konfliktusa, kölcsönös meggyengülése csak azok malmára hajtaná a vizet, akik arról ábrán­doznak, hogy befolyásuk alá hajtják e két nagy ázsiai hatalmat, ismét a külföldi befolyástól és diktátumtól teszik függővé őket. Világos, hogy egy ilyen fejlemény nemcsak In­dia és Pakisztán érde­keit és tekintélyét ká­rosítaná meg igen nagy mértékben, hanem ha­talmas kárt okozna az ázsiai, afrikai és latin- amerikai népek nemes és igazságos ügyének is, annak a harcnak, amelyet ezek a népek nemzeti sza­badságukért, függetlensé­gükért és társadalmi hala­dásukért vívnak. Brezsnyev kifejezte meg­győződését, hogy a román párt- és kormányku'dött- ségnek a Szovjetunióban tett látogatása és tárgyalá­sai hasznosan előmoz­dították népeink to­vábbi közeledésének ügyét. Hangsúlyozta, hogy a tár­gyalások nemcsak megerő­sítették a nézetek te’jes azonosságát korunk legfon­tosabb problémáit illetően, hanem további lépést is je­lentettek együttműködésünk erősítésének útján. Leonyid Brezsnyev után Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra emelkedett szólásra. Tol­mácsolta a szovjet emberek­nek a román nép testvért üdvözletét, majd kijelentet­te, hogy a román nép szív- vel-lélekkel örvend a Szovjetunió sikereinek. Utalt arra, hogy Romá­niában sikerrel teljesítették a legutóbbi évek népgazda­sági tervének főbb felada­tait. Ezután rámutatott: a küldöttség Moszkvá­ban széles körű és hasznos eszmecserét folytatott a szovjet ve­zetőkkel a pártok kö­zötti kapcsolatokról, a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseiről és más problémákról. Ceausescu kijelentette: nem szabad, hogy a nézet- eltérések éreztessék hatásu­kat a szocialista országok elvtársi kapcsolataiban. A proletár nemzetköziség el­veinek rendületlen gyakor­lati érvényesítése biztosítja a szocialista rendszer egy­ségét. Románia nemzeti és internacionalista kötelessé­gének tartja, hogy minden erővel elősegítse a szocialis­ta országok egységének meg­szilárdítását, testvéri össze­fogását. A kommunista pártok te­vékenysége rendkívül bo­nyolult körülmények között folyik, s minden párt előtt különböző belpolitikai fel­adatok merülnek fel — folytatta a Román KP fő­titkára. — A kommunista pártoknak önállóan kell ki­dolgozniuk politikai irány­vonalukat a marxizmus— leninizmus alapján, össz­hangban a konkrét nemzeti sajátságokkal. Előállhatnak nézeteltérések is a pártok között. Ezeket elvi alapon, elvtársiasan, a kölcsönös bizalom légkörében kell megvitatni. A Román Kommunista Párt fáradhatatlanul harcolni fog a kommu­nista mozgalom egysé­géért. Kijelentette, hogy mind­addig, amíg az imperializ­mus fennáll, fennmaradnak a nemzetközi konfliktuso­kat előidéző okok is es nem múlik el az új világháború veszélye sem. Ez megköve­teli az összes imperialista­ellenes erők mozgósítását, egyesítését, tevékeny küz­delmüket a béke megszilár­dításáért. Ceausescu kijelentette, hogy Románia a társadalmi rendszerek különbözőségére való tekintet nélkül minden országgal fejleszteni kíván ja kapcsolatait. A nemzet­közi együttműködés és bé ke összeegyeztethetetlen az zal, hogy megsértsék min den nép szent jogát saját útjának megválasztására. Az Egyesült Államok vietnami cselekményei az általános békét fenyegetik. Ceausescu követelte a genfi egyezmények szi­gorú tiszteletben tartá­sát és minden külföldi katonai alakulat kivoná­sát Vietnamból. Hazánk — ujiként eddig is — a jövőben is internacio nalista támogatást nyújt a harcoló vietnami népnek — mondotta. A német kérdésről kije­lentette, hogy nagymérték­ben elősegítené a béke megszilárdítását e probléma megoldása, mégpedig a két német állam objektív létezésének alapján, Romá­nia állást foglal amellett, hogy a Kínai Népköztársa­ság elfoglalhassa törvényes helyét az ENSZ-ben. A Ro­mán Kommunista Párt fon­tosnak tartja az ország hon­védelmi képességének meg­erősítését, hogy a Varsói Szerződés más részvevőivel együtt bármely fenyegetés­nek ellenállhasson. Befejezésül kifejezte azt a meggyőződését, hogy a mostani látogatás elősegíti a román—szovjet barátság további megerősítését, a két párt testvéri együttmű­ködésének megszilárdítását. Aláírták a szovjet — román közös közleményt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke, valamint Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkára és Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocia­lista Köztársaság miniszter­tanácsának elnöke aláírta a Kremlben a Román Szó- cialista Köztársaság párt­ós kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett láto­gatásáról szóló közös köz- leményt. Az aláírásnál jelen vol­tak a SZKP és a szovjet kormány vezetői, valamint a román párt- és kormány- küldöttség tagjai. Az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kor­mány a Kreml nagy palo­tájában pénteken fogadást adott a román párt- és kormányküldöttség tisztele­tére. A fogadáson megjelentek Leonyid Brezsnyev, Alek- szej Koszigln, Kirill Mazu­rov, Anasztasz Mikojan, Dmitrij Poljanszkij, Alek- szandr Selepin, Gennagyij Voronov és más személyi­ségek. Alekszej Koszigin és Nicolae Ceausescu mondott beszédet a fogadáson. Vietnami hadműveletek Üjabb partizánok érkezne k a táborhelyre. Guam szigetéről felszállt B—52-es amerikai stratégiai bombázók pénteken reggel szőnyegbombázást hajtottak végre egy Saigontól mint­egy 550 kilométerrel észak­keletre lévő erdőség ellen. Amerikai részről sem a tá­madásban részt vett gépek számát, sem a támadás eredményét nem közölték. Chu Laitól délre, a Batan- gan félszigeten amerikai és dél-vietnami csapatok foly­tatták az úgynevezett Piran- ha-hadműveletet. Egy ame­rikai szóvivő azt állította, hogy az amerikai tengerész- gyalogosoknak csütörtökön este sikerült a szabadság- harcosok egy csoportját be­kéri teniök. Az amerikai veszteségekről a szóvivő hallgatott. A dél-vietnami szabadság- harcosok Saigontól 130 ki­lométerrel délnyugatra csü­törtökön kézifegyverekkel lelőttek egy hadianyagot szállító amerikai helikoptert, amelynek négy főnyi le­génysége életét vesztette. ICelet-Pakisztánban is fellángoltak a szárazföldi harcok Uj-Delhi — Rawalpindi. (MTI): i Az indiai és ' pakisztáni hadsereg egységei között már a negyedik fronton is öldöklő küzdelem kezdő­dött. A világhírügynökségek eddig a harcok színhelyeként Jammu-Sialkot, Lahore és Gadra vidékét jelölték meg. Az AFP hírügynökség és az angol BBC rádiótársaság tudósítóinak jelentése sze­rint azonban Kelet-Pakísz- tán térségében is szárazföl­di hadműveletekre került sor. A szemben álló felek egymás közleményeit cá­foló jelentéseiből nem bontakozik ki világos kép a katonai helyzet­ről. Karachiból azt jelentet­ték, hogy a pakisztáni csa­patok két helyen — a La- horetól keletre fekvő Wa- gah és a Lahoretól 95 kilo­méternyire északkeletre fekvő Jassar vidékén átlép­ték az indiai államhatárt és előrenyomulóban vannak. Uj-Delhiből viszont azt je­lezték, hogy az indiai gya­logság 24 óra leforgása alatt 75 pakisztáni tankot tett harcképtelenné és visszavert több pakisztáni ellentáma­dást. Uj-Delhi lakóit pénte­ken reggel három alka­lommal is riasztották. Utóbb kiderült, hogy csak egy pakisztáni repülőgép kö­zelítette meg az indiai fő­várost. A légvédelem össz­tüze azonban a gépet el­riasztotta a bombázástól. Karachi, pakisztáni várost csütörtökön este immár a hetedik légitámadás érte. Karachi belvárosában hal­lani lehetett a külvárosok­ban becsapódó bombák rob­banását. A sorozatos légi- tárna dások halálos áldozato­kat is szedtek a polgári la­kosság köréből. Az indiai hírügynökség szerint eddig 70 indiai polgári személy, rawalpindi közlemény sze­rint pedig 20 pakisztáni vesztette életét a bombázá­sok során. A Reuter pénteken reg­gel gyorshírben jelentette, hogy Pakisztán leállított min­den export és import­forgalmat Indiával és elrendelte az indiai tu­lajdonban lévő javak ki­sajátítását. A Csáván hadügyminiszter pénteki alsóházi bejelentését követő harctéri tudósítások is azt jelzik, hogy a pa­kisztáni csapatok a keleti hadszíntéren ellenoffenzivá- ba mentek át, s a kelet­pakisztáni határok környé­kén a jelek szerint súlyos ütközetek folynak. Uj-Delhlben bejelentet­ték, hogy pakisztáni gé­pek délután bombázták a nyugat-bengáliai Bag- dogra repülőteret, amely Kelet-Pakisztán és Szik­kim közé beékelve fek­szik. Az indiai légierő két gépe a földön megsemmisült. Az AP hírügynökség átvett egy nem hivatalos indiai sajtó­jelentést is, amely szerint Asszam államban, Shillong és Gauhati között ledobtak körülbelül 300 pakisztáni ejtőernyőst. Az AFP tudósítása szerint U Thant, az ENSZ főtitkára Rawalpindiben folytatta békítő tárgyalásait Ajub Khan pakisztáni elnökkel és Bhutto külügyminiszter­rel. A tárgyalások pénteken folytatódnak. A pakisztáni kormány szó­vivője — a Reuter szerini — U Thant tárgyalásairól kijelentette, hogy azok egy lépéssel sem hozták köze­lebb a tűzszünetet. Isztambulból érkezett AP-jelentés szerint a Törökországban tárgyaló Hoveida iráni minisz­terelnök megállapodott a török kormánnyal ab­ban, hogy mindkét or­szág segítséget nyújt Pakisztánnak India el­len. Irán üzemanyagot, Törökor­szág pedig fegyverszállít­mányokat ígért. Subandrio indonéz mi­niszterelnök-helyettes és külügyminiszter pénteken fogadta Jao Csung-ming kínai nagykövetet és — az Uj-Kína hírügynökség je­lentése szerint — szívélyes megbeszélést folytatott vele elsősorban a kasmírt ügy­ről, amelyben határozott támogatáirarcrúl biztosították Pakisztánt. Nasszer elnök és Fajszal király kairói tárgyalásai Kairó, (MTI): A csütörtöki ünnepélyes fogadtatás után pénteken megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Fejszal király és Nasszer elnök között. A bizalmas megbeszélés után díszvacsorát adtak a király tiszteletére a Heliopolisi Kubbah palotában. Az EAK és Szaud-Arábia államfőjének tárgyalásai a jemeni konfliktus rendezé­sének további végrehajtásá­ra. valamint a két ország kapcsolatainak megszilárdí­tására, a casablancai arab csúcstalálkozó előkészítésé­re vonatkoznak. Cyrankiewicz párizsi látogatása Párizs, (MTI): Jozef Cyrankiewicz len­gyel miniszterelnök pénte­ken délelőtt megkezdte tár­gyalásait a francia kormány képviselőivel. A kormányel­nök hosszabb eszmecserét folytatott Couve de Mur- ville külügyminiszterrel, aki ezt követően ebédet adott a lengyel küldöttség tiszteleté­re. A délutáni órákban De Gaulle fogadta Jozef Cyran- kiewiczet az Elysée palotá­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom