Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-09 / 212. szám
MEGJEGYZÉSEK: Tankönyv vásár bosszúsággal Megkezdődött az idei tanév, nappali, levelező és esti iskolások ezrei szerzik be ezekben a napokban az új tankönyveket. De ezt a gyakorlatban lebonyolítani nem is olyan egyszerű. A sok ezer nyíregyházi felnőtt és diáktanulók tankönyveit a Kölcsey Gimnázium pincéjében osztják: a sötét folyosó tömve várakozókkal, egyesek több órás álldogálás után jutnak a könyvekhez. Valóságos ostrom ez az alkalmilag könyvesboltnak kinevezett geza- rol szagú pincehelyiség ellen. Ostrom, amely naponta megismétlődik, mert nem mindenkit engednek el félnapokra a munkahelyéről. A kékköpenyes diákok is megrohanják az elárusítóhelyet minden szünetben! Még az ismert szűkös könyvesbolti raktározási lehetőségeket is bekalkulálva megengedhetetlennek tartjuk az ilyen féle árusítást. Ha már nem találtak megfelelő helyiséget erre a célra, miért nem juttatják el a tankönyveket praktikusabb módon, iskolai, vagy osztálybizalmi útján? És ami elkedvetlenítő: ez — nem okulva az előzőekből — minden évben megismétlődik! P. B. Levélszekrény — előzékenységből ? Meglepetéssel értesültem az újságból arról, hogy levélszekrényeket akar elhelyezni a posta a bérházak földszintjén. S ezután a leveleket, újságokat, folyóiratokat oda dobják be a postások. Bárhogyan is próbálkoztam megérteni a postának ezt az intézkedését — nem tudtam magamévá tenni. Azt értem, hogy a posta igyekszik kímélni a postás dolgozókat az emeletekre való járástól. De gondoltak-e a megrendelők, b dolgozók kényelmére, pontosabban arra a már megszokott és természetes igényre, hogy a napi postáját, újságját szereti mindenki kézhez kapni. Nem pedig előbb lemenni a földszintre, esetleg többször is, és kilesni, mikor helyezi el a postás a reggeli újságot a levélszekrényben. Nemcsak feleslegesen kiadott forintokat jelentenek az elhelyezendő postaládák, hanem feleslegesen okozott kellemetlenséget is. Nemcsak az. átlagegészséges emberek naponkénti „emeletről való lejöveteléről” van itt sző, hanem a beteg, idős előfizetőkről is. S még egy valamiről; amit úgy nevezünk: „lakossági szolgáltatás”, amikor is joggal várja el a bérházi lakó, hogy az ő érdeke ne legyen másodrangú szempont — a postánál. Ivanov István levele nyomán Aszalt szilva Ha okosan élünk a lehetőségekkel, a mezőgazdaság az, amelynek termékeivel a legváltozatosabb formában jelentkezhetnek az üzemek mind a hazai, mind a külföldi piacokon. Ha okosan élünk a lehetőségekkel... Erre sokszor a körülmények is kényszerítenek. Például most ami pozitív előjellel okoz gondot: a régen látott, rekordnak számító szilvatérmés. Az exportminőséget — és a belföldi fogyasztói igényt — meg nem ütő alma és szilva eddigi sorsa ismert: cefrézték, pálinka lett belőle. A hasznosításnak ez nem rossz, viszont nem is a leggazdaságosabb formája részben azért, mert a pálinkának nincs megnyugtató felvevő piaca, másrészt, a saját használatra kerülő, igen nagy mennyiségű ital nem gyarapítja a családok jövedelmét, annál inkább gondot okoz más vonatkozásban: eredője a termelési fegyelem lazításának, a családi életben előforduló visszásságoknak, stb. Figyelemre méltó, bár nem annyira számottevő a ' ázikerti és dzsungel jellegű '’yümölcsösöknek a besz- 1 ércéi szilva termése, még- inkább a már nagyüzemi jelleggel telepített szilváskertek hozama. E termések jórésze túlérik azon a fokon. hogy friss gyümölcsáruként a kereskedelemhez jusson. A túlérés során cukrosodig, jobb, több pálinka lehet belőle, de méginkább valami más, aminek áruérteké magasan felülmúlja az eddig szokásos felhasználási módot. Ez az aszal- vány! A megyei tanács mező- gazdasági osztálya megkezdte a községekben, a közös gazdaságokban azoknak a lehetőségeknek a felmérését, hogy hol tudnának üzemi kisaszalókat létesíteni. Több tucat ilyen tsz van a megyében, ahol megoldható az aszalás. A lehetőségnek egyik oldala — az erre alkalmas termés, és a soron kívül létrehozandó aszalóberendezés — biztosítva lenne. A másikkal van még gond: a szemlélettel. A fehérgyarmati járásban — de minden gyümölcs, illetve szilvatermesztő körzetben — lehetett találkozni a tagoknak olyan véleményével: „nem bajlódunk mi ilyesmivel, inkább becefrézzük, a pálinkát megisszuk’’. Ma, amikor valamennyi gazdaságnak törekednie kell arra, hogy a különféle veszteségeket minél jobban csökkentsék, az ilyen „hagyományos” hangulat kárára válik a közösségnek. Először: az arra alkalmas szilvát, a község munkaerejének a legjobb mozgósításával szárral, exportmi- nöségben szükséges leszüretelni. A túlérett szilvát ugyanúgy lezárhatják mint a cefrézésre szántat, csupán a tisztaságra kell nagyobb gondot fordítani a munkánál, hogy szép aszalványt nyerjenek. Az ára? Körülbelül háromszorosa annak, mint amennyit pálinka formájában „ki lehet hozni”. Ez az üzem gazdasági érdeke mind a szilva, mina az alma aszalásánál. Ezen túl a népgazdaságé, mivel az aszalt gyümölcs exportértékesítési lehetőségei szinte korlátlanok. S. A. Az ÉM. 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — férfi és női segédmunkásokat valamint kubikusokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Budapest. V.. Kossuth Lajos tér 13—15. földszint. (23) 220 ezres kár - elektromos kisülésekből Legtöbb a villámcsapás a nyíregyházi, nyírbátori járásban Az országban Szabolcs- Szatmár megye területén leggyakoribbak a villám- csapások. Az ea.núlt kilenc év alatt 314 helyre kellett kivonulni villámcsapás okozta tüzek oltásához. Legtöbb tűzesetet 1961-ben és ebben az évben jelentettek. Az ez évi 34 eset több, mint 220 ezer forint anyagi kárt idézett elő, elsősorban a mezőgazdaságban .I^egveszélyesebb^hónap június volt, amikor 16 esetben okozott tüzet a megyébe-n a villámcsapás. Kilenc év mérlegét véve alapul; leggyakoribbak a villámcsapások a nyíregyházi, nyírbátori és a mátészalkai járásokban. Kevésbé villámsújtotta terület a naményi, tiszalöki és csengeri járás. Legtöbb tűz keletkezett a nagyfeszültségű elektromos kisülésektől, utazik az ünnepségre, megtekintik a felvonulást, Moszkva és Kijev neveze- tesaégeit. Az út nyolc napig tart, ezeken elsősorban a gyárak, üzemek kiváló dolgozói vesznek részt. Nyíregyházán. Nyírkárászon, Hodászon, Nyírbogáton, Bal- leányban, Üjfehértón, Ti- szavasváriban és Napkoron. Egyes területeket szinte kisajátít magának ez a kellemetlen természeti jelenség. Érdekes, hogy amíg Hodászon hét esetben — szinte minden évben — okozóit tüzet a villám, a nem messze lévő — területileg is nagyobb — Nyírbátorban csak két esetben fordult elő tüzet is okozó villámlás. Nyírpazonyban például egyáltalán nem, míg a szomszédos Napkoron hatszor okozott tüzet és anyagi kárt. Mátészalkán csak egy esetben kellett tüzet oltani, Csengéiből egyszer sem kérték a tűzoltókat villámcsapás okozta tűz oltásához. Általános ______tapasztalat, hogy a villámhárítóval felszerelt épületeket. meződezvényeket is szervez. Elsősorban tsz^eknek és mezőgazdasági nagyüzemeknek. A programot kívánság szerint állítják össze, mint ahogy az utak időtartalmút is. gazdasági létesítményeket még egyszer sem érte vil- | lámcsapás. Ez magyarázata | annak, hogy a védőberendezésekkel jobban ellátott iparban csak kétszer, míg a kevésbé biztosított mezőgazdaságban 139 esetben i keletkezett kár. Az összes \ villámcsapás okozta tüzet számítva, a mezőgazdaságban 76 százalékkal nagyobb a veszélyeztetettség mint általában. Nem alaptalan tehát az a követelmény, hogy az újonnan épült mezőgazdasági épületeket (dohánypajtákat, istállókat és egyéb tárolóhelyiségeket) el kell látni villámhárítóval. Helyes lenne, ha a nagyobb szalma, takarmány és kenderkazlakat is felszerelnék villámhárítókkal. Ez nem nagy költség, mert — ellentétben a korábbi elképzelésekkel — nem szükséges nemesfém bevonatú villámhárító, megteszi a kazlak fölött pár méterre kifeszített, vastag, horganyzott, jól földelt acélhuzal. A tervkészítés időszakában jó lenne erre is fedezetet biztosítani. A villámcsapások okozta károk népgazdaságilag is jelentősek. Éppen ezért az Állami Biztosító, a tűzoltóság seg'tségével felmérte a veszélyeztetett területekét, hogy ott, a tervnelő- szövetkezetekkel egyetértésben villámhárítóval szereljenek fel minden gazdasági épületet. Mintegy száz villámhárító elhelyezéséről van szó, és ha a kísérlet beválik, a kevésbé, de még mindig veszélyeztetett területeken is alkalmazzák maod. —tá— Hétfőnként nyitva a csillagvizsgáló Ez év áprilisa óta 16 centiméter átmérőjű távcsövet szereltek fel a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium udvarán. A távcső kezelését a József Attila Megyei Művelődési Ház csillagászati szakköre látja el. A bemutató csillagvizsgáló minden derült hétfőn este, sötétedés után az érdeklődő tanulóifjúság és a dolgozók rendelkezésére áll; a Hold, a bolygók, a kettőscsillagok, csillaghalmazok megtekintését magyarázat kíséri. Intézmények, iskolák, -üzemi csoportok a szokásos hétfő esti időponton kívül is megjelenhetnek tanulmányi kirándulás keretében, ha ezt előzetesen bejelentik a csillagvizsgáló vezetőjének. Budapesti Zenei Hetek Néhány év óta már nemzetközileg is számon tartott esemény a Budapesti Zenei Hetek. Évről évre méltó nyitánya ez az ősz- szel induló művészeti évadnak. összeállították az idei programot is, első rész eseménye: az Erkel Színházban, szeptember 20-án hangzik el a nyitány. Ernest Ansermet veszi kezébe a karmesteri pálcát, a Magyar Állami Hangversenyzenekart vezényli. A következő esemény dátuma szeptember 23., színhelye a Zeneakadémia. Az ÁHZ szerepel ezúttal csak Bartók művekkel. A karmester Ferencsik János. A szólót Gabos Gábor, külföldön is az egyik legismertebb fiatal zongoristánk játssza. Háry János különít ússzál a Blikkbe, a Mátrába Látogatások a Szovjetunióba — Szabolcsiak szilvesztere Moszkvában és Szász-Svájcban A nyári idény elmúltával is gazdag programmal szolgál a nyíregyházi IBUSZ kirendeltsége. Az őszi-téli utak között elsőnek a november 7-re Moszkvába indított béke- vonatot említjük. 830 fő veszteri rendezvény. A résztvevők december 29- én indulnak repülővel és január másodikáig maradnak a szovjet fővárosban. Szász-Svójcba karácsonyi —szilveszteri utat indítanak, amely tíznapos lesz. Az ‘ IBUSZ’ vétlalati renA nagy sikerre való tekintettel, ismét szerveznek autóbuszutakat a Szovjetunió Kárpátontűli Területére. Az IBUSZ gondol azokra is, akik szabadságuk nagy részét már kivették, ezért hétvégi jellegű, rövid utakat rendeznek. A téli utakra a szilveszter nyomja rá bélye'gét. A prágai, tátrai karácsonyi utak általában négy-ötnaposak. Legkiemelkedőbb ezek közül a moszkvai szilA hazai utak ilyenkor a hegyekbe vezetnek. Néhány nap múlva elindulnak a különautóbuszok a Mátrába, a Bükkbe, Miskolc-Tapolca, Eger az állomáshelyek. Ezek az utak egy-két napig tartanak. Az iskolák kirándulásait is most szervezik. Megérkeztek a rendelések, már a programot állítják össze. (sch) Szőrmegalléros női kabátok, ötvenes tételekben Üzletekben az első „téli szállítmány Szerdán küldte el az első „téli szállítmányt” a Nyíregyházi Textilruházati Vállalat a vásárosnaményi fmsz-áruháznák: száz darab bébi- és leánykakabátót. Ezzel kezdetét vette a szaküzletek, áruházak folyamatos ellátása téli holmival. Terv szerint ezer darab bébi- és leánykakabátot készít a vállalat főként az újfehértói, a nagyecsedi, a nagykállói, a nyírbátori és a fehérgyarmati fmsz-áru- házak részére. A fehér szőrmegallérral ellátott kabátokból a nagykereskedelem nem tudja kielégíteni teljesen az igényeket s ezért segít most a nyíregyházi tanácsi vállalat. Nemesik rz lesz az egyetlen helyi ipari termék: már most gyártják a „Rozgony” és a „Palas” márkájú, bevarrott ujjú női kabátokat, amelyek ára 800 —900 forint között lesz s amit még — ellentétben az ország más vidékeivel — Szabolcsban és Szatmárban igen kedvelnek a falvak lakói. Az idén elkészülő kétezer darab többsége megyénk boltjaiba kerül. A finomkonfekciós női kabátok — melyekből több ezer darabot gyárt az idén a nyíregyházi vállalat — 80 százalékban szőrmegallérral készülnek. Egy-egy modellből legfeljebb ötven darabot gyártanak, így rendkívül keresett ez a termék: Nyíregyházán kívül Debrecen, Miskolc, Eger, Özd, Gyöngyös is feliratkozott a megrendelők közé. Az öt- vendarabos tételek NDK, kínai és lengyel importanyagból készülnek, főként pasztell színekben. Kodály Zoltán daljátékának magyar filmváltozata Egy világhírű mű elevenedik meg a filmvásznon, Kodály Zoltán daljátéka, melynek forgatókönyve Harsányi Zsolt és Paulini Béla szövegkönyve alapján készült. Kitűnő színészek és énekesek szerepelnek a Háry János című színes filmben, olyan díszletek között, amelyek a Háry elképzelte világot tükrözik. Egyaránt nyújt magas színvonalú szórakozást a zene és az irodalom kedvelőinek, felnőtteknek, gyerekeknek. Kodály muzsikája Ferencsik János karnagy vezényletével kellően reprezentálja a megfilmesített daljátékot. A főszereplők között találják Szirtes Manyit (a császárné) énekhang: Gombos Éva, Tordai Terit (Mária Lujza) énekhang Sándor Judit, Bán- hidi Lászlót (Marci bá!) énekhang: Radnai György, Márkus Lászlót (Ebelasztin) énekhang: Réti József. A császárt alakító Balázs Samu, Napóleon szerepében Bodrogi Gyula tart számot — a többi színészek mellett — sikerre. Fülöp Zoltán díszletei, Márk Tivadar korhű jelmezei, Rábai Miklós koreográfiája, Tóth János, operatőri és Szinetár Miklós rendezői munkája ölt még formát a Háry Jánosban. Ádámot (Háry János) ének- hangia Melis György, Med- gyesi Máriát (örzse) énekhang: Mátyás Mária, Kiss 1965. szeptember 9.
