Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-02 / 206. szám

Megbecsülés, bizalom Nemrég az egyik vállalat osztályvezetője baráti han­gon kérte munkatársait egy bizonyos ügy elintézésére. Még ott voltam, amikor a hat dolgozó, félretéve egyéb munkáját, egyemberként fogott a feladat végrehajtá­sához. Az osztályvezető, amikor átvette a munkát, ennyit mondott: „Köszönöm kartársak!” így is lehet intézkedni. Csak a dolgozókkal bánni tudó, munkájukat elismerő, problémáikban segítő, be­osztásával nem hivalkodó, az egyén és népgazdasági célok érdekében fáradozó vezető tudja elérni, hogy munkatársai tiszteljék, be­csüljék. Nem lehet jó kollektív Szellemről beszélni ott, ahol a vezető szemében a dolgo­zó csak eszköz, ahol hiány­zik a bizalom, az egymás korának, beosztásának tisz­telete. A követelményeknek csak egyik oldala, hogy a veze­tőben legyen meg a kívánt szaktudás, a tapasztalat, megbízhatóság. Példaadó­nak, ösztönzőnek is kell len­nie. Érteni kell az embe­rek nyelvén, meg kell halla­ni hangjukat, velük kell gondolkodni és együtt kell velük érezni. Úgy, hogy az egyéni és közösségi érdekek a legteljesebb mértékben érvényesülhessenek. Nem lehet egyetértést ki­alakítani ott, ahol a beszéd­modor, a hangnem kíván­nivalót hagy maga után. Megszületik a nézeteltérés, a viszály. Vajon milyen lehet itt a munkához való viszony? Az a dolgozó, aki munkahelyé­re csupán létfenntartási okokból jár el, és nem érzi munkahelyét második ott­honának, kedvetlen. Ez ter­mészetesen- kihat a munká­jára, családi életére. Az elromlott kollektív szelle­met nehéz ismét rendes mederbe téríteni. Ismerek olyan munkahe­lyet, ahol a vezető nem szé­gyell leereszkedni a dolgo­zókhoz, szívesen elbeszélget munkatársaival, ismeri azok problémáit, igyekszik gond­jaikra orvoslást találni. De még manapság is akad ve­zető, akihez nem szívesen fordulnak a dolgozók baja­ikkal, javaslataikkal, akinek soha nincs ideje a beosz­tottak problémáinak meg­beszélésére. Ilyen munkahelyen a dol­gozók közömbössége is ta­pasztalható. Értekezleteiken csak olyan dolgok kerülnek a felszínre, amelyek jelen­téktelenek, nem építő jelle­gűek. Sok a dicséret és ke­vés vagy egyáltalán nincs bírálat. A közelmúltban egy tér- _ melőszövetkezet népszerű elnökével beszélgettem. A tagok szigorúnak, de igaz­ságosnak, kötelességtudó­nak, a közösség munkáját megbecsülőnek és ember­szeretőnek ismerik. Olyan­nak, aki nem él vissza a dolgozók bizalmával, aki is­meri munkatársai gondjait, aki munkaidő alatt és után egyaránt tud lenni ember. Bízik a tagság erejében, munkájában és ez a biza­lom kölcsönös. Jó érzés volt hallani azt is, hogy szívesen veszi a tagság bírálatát, megvan a megértés, mert mindannyian érzik, hogy anyagi és erkölcsi javak­ban jut kifejezésre közös tevékenységük. A munkafegyelem meg­sértését, a vezető és dolgo­zó közötti feszültséget meg lehet szüntetni. Ki lehet alakítani a jó kollektív szellemet, közös összefo­gással, amelynek az egy­más munkája iránti kölcsö­nös megbecsülés, a bizalom az alapja. Nemes Gyula Lillafüred, Galyatető, Hortobágy... Öt nap az Állami Biztosítóval A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása At iskolai egyenruha viseléséről, a pénzgyűjtésről, a tanulmányi kirándulásokról A MÜLT HÉTEN két tö­mött autóbusz járta Észak- Magyarország legszebb tá­jait. A kisebbfajta — ötnapos országjárást az Állami Biztosító megyei igazgató­sága szervezte. A közel het­ven utazó többségükben ÉRDÉRT és ktsz dolgozók. Akad mesélni való. To­kaj után meg-megcsillantak a szemek, tanújeléül, hogy az aszút Szabolcsban is kitünő­en ismerik és szeretik. Mis­kolc-Tapolcán az élelmesek még elcsípték a mostoha nyár utolsó ajándékát a strand medencéjének kék vizében. Az Avas ünnepé­lyes, impozáns relétomyá- ról este lenyűgöző a monst­rum gyárváros neonfényes, gyöngyfűzér utcáival. LILLAFÜRED csendes, színes üdvözlőlapok feladá­sára viszont kapóra jött. A siroki vár megmászása után érzett fáradságot csak­hamar feledtette Parádfür- dő alpesi tájakat idéző lát­ványa. Sástó: Gyöngyöstől néhány kilométernyire, fa- házikós, komfortos camping. A hátra levő három napot itt töltötte a társaság, vagy innen indult portyázni. Galyatető, Kékestető. A meteorológia tréfás a he­gyekben, lenn még nyuga­lom van, a tetőt viszont zápor áztatja. A HORTOBÁGYI CSÁR­DA. Előkerültek a maradék zsebpénzek, izgalmas szá­molgatás előzte meg a: — Halászlét főúr! És Debre­cen után hamarosan feltűn­tek az ismerős tájak, a ven­déglátóink jólismert transz­parensei: Biztosítás — biz­tonság. És mint most is, jó pihe- | nés, szórakozás. M. Z. A tanévkezdés alkalmából a Művelődésügyi Mifííszté- riumban elmondták, hogy sem az általános, sem a középiskolák diákfal nem kötelezhetők egyenruha viselésére. Helyes azonban, ha az isko­lák vezetői, a szülőkkel egyetértésben arra töreksze­nek, hogy a tanulók ünnepi alkalmakkor egyöntetű öl­tözetben — úttörő formaru­hában, stb. — jelenjenek rpeg az iskolában, vagy az ünnepség színhelyén. Hét­köznapokon célszerű, ha ruhájuk kímélése érdekében a gyerekek iskolaköpenyt viselnek, de erre is vonat­kozik, hogy költséges egyen­ruházati cikkek beszerzését, illetve viselését nem szabad kötelezően előírni. Az érvényes rendelkezések értelmében az iskolák pénzt sem­miféle címen nem gyűjt­hetnek a szülőktől. Ugyanez áll a szülői mun­kaközösségekre is, amelyek szintén nem kérhetnek és fogadhatnak el a szülőktől pénzbeli támogatást. Szük­ség esetén az iskolai ren­dezvény bevételét az iskola céljaira fordíthatja a szülői munkaközösség. A rendtartás előírása sze­rint a tanulmányi kirándu­lás — amely a tantervvel függ össze, s célja egy-egy földrajzi, történelmi, kultu­rális nevezetességű hely. továbbá egy-egy gyár. üzem, vagya szocialista építőmunka egy-egy kiemelkedő létesít­ményének megismerése — az osztály minden tanuló­jára kötelező, ha az úticél helyben, vagy a közelben* a környéken van. Távolabbra, kéi-három napra tervezett kirán­dulás csak a szülők hoz­zájárulásával rendezhe­tő. A kirándulások költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szüléket csak a leg­szükségesebb mértékben ter­helje. Az igazgató bele­egyezésével az úttörő-, illet­ve a KISZ-szervezet is ren­dezhet kirándulást, továbbá film-, színház-, múzeum- és tárlatlátogatást, amelyekre általában a téli, vagy a ta­vaszi szünidőben, vasárnap, illetve ünnepnapokon kerül sor. Őszi gondok előtt Kölesén Nagy géppark, kis műhelv — Kevés a traktoros Elromlott a DT 413-as a kölesei határban. Kocsis Bálint gépészmérnök mo­torkerékpárjával alkatrész­ért a raktárba sietett, a fa­lu közepére. Fekete András szerelő gyalog vágott a dü- lőútnak, kerékpárja elrom­lott, a tsz-nek nincs jármű­je arra, hogy a gyors se­gély valóban gyors legyen. Kölesén, a Kossuth Ter­melőszövetkezetben a gép­csoportvezető mondja: — Tizenöt erőgépünk van» egy teherkocsink, Diesel- és villanymotor, félszáznál több munkagép, tizenhat pótkocsi. Számra úgy tűnik, elég a 3200 holdhoz. A mo­dern gazdálkodáshoz azon­ban több kell. Kocsis Bálint hosszan be­szélt arról, hogy középkö­tött talajú a határ, a gépek részére jól meg kell válo­gatni a területet, ha boldo­gulni akarnak. Eső után vendégmarasztaló a sár,. száraz időben olyan mint a beton. — Ennek ellenére a talaj- művelés tavasszal, és nyá­ron is jó volt. Gépállás egy-egy gépnél havonta leg­feljebb két-két óra, amit javításra kellett fordítani, csak a DT volt kivétel, fő­tengely törés miatt egy hó­napot állt. A tsz-ben a géppark aránylag nagy. A műhely, a kiszolgálórészleg ehhez viszonyítva kicsi, zsúfolt, a felszerelés is hiányos. Eny- nyivel jó karbantartást vé­gezni, folyamatos üzemelte­tést biztosítani dicséretes dolog. — A karbantartásban a traktorvezető, a gépkezelők is érdekeltek — mondta a gépcsoportvezető. — Havon­ta 250 forint karbantartási díjat kapnak, s ezért nem­csak az erő-, de a munka­gépeket is kötelesek ápolni, rendbentartani. A karban­tartási díjat még senkitől sem vontuk meg, bár akadt olyan, aki rászolgált. Leg­nagyobb baj azonban, hogy a gépek tisztántartására nincs mosó, a tárolásra nincs fedett szín. Most ter­vezik, hogy jövőre korszerű műhelyt, mosót és tárolót építünk saját erőből. A kölesei határban is megkezdték már az őszi mélyszántást, vetőágy készí­tést. Egyelőre két gép fog­lalkozik ezzel, mind a két traktor kettős műszakban. Hogyan lesz később? — A gépek üzemeltetésé­vel nem lesz probléma. In­kább az az akadály, hogy kevés a traktorvezető. Leg­utóbb 3 embert küldtünk tanfolyamra, és most olyan igénnyel lépnek fel, hogy 15 százalékkal nagyobb fizetést kapjanak, mint aki 10 éve traktoros már. Az elnökünk most mást sem tesz csak agitálja őket. Az önálló tsz gépparknak, karbantartásnak még nin­csenek hagyományai, tra­díciói. Kölesén is kezdeti nehézségekkel, problémák­kal küzdenek. Két csap­ágyért 100 kilométereket utaznak, egy szalmafelhor­dóért fél megyét bejárnak, egy főtengelyért Pestre utaznak. Az embereket is nevelni kell, szoktatni őket a rendre. A küzdelem sok­oldalú, fáradságos, de gyü­mölcsöző. Tavaly ilyenkor még egyetlen gép sem szán­tott kettős műszakban, most azt tervezik, hogy a cséplés befejezése után már négy lesz. Seres Ernő Napi 150—200 láda paradicsomot szednek a gávai asz szonyok, lányok. Az Űj Erő Tsz 40 holdon termesztett pa­radicsomot, és a szedésben 50—60 ember vesz részt. Madarászok ötven éve itt még erdő volt. A múlt század második felében még izgalmas tör­ténetet írtak arról, hogyan szorult padlásra a társaság és hogyan ették meg a va­csoráját a betörő farkasok. Farkasrét, Farkasvölgy... már csak nevek őrzik a ve­szedelem emlékét. Meg fák. A kertekben százados fák állnak, tölgyek, btikkök melyek még a régi erdő maradványai. A mi kertünkben is oan néhány tölgy meg juhar­fa, a mai napimádó korban inkább aggságnak, mert nagy árnyékot vet, nem en­gedi a házhoz a napsütést. De lombjával, odúival fészket ad a madaraknak. Van is olyan koncert haj­nalonként, hogy a mélyen alvó is fölébred. Egy öreg feketerigó kezdi meg, va­lahol messze, aztán rázen­dít az egész madársereg. Mire a nap fölkel és az autóbuszok járni kezdenek, már újra csak néhány ma­dár pityeg, a nagy hangver­senynek vége. De akkor kezdődik uola- mí kedves trillázás. Egyszer, kétszer, harminc­szor. Az egyik szomszéd ma­darász. Lépes vesszővel fog­ja az énekes madarat, ka­lákákban tartja, napsütéses reggeleken kiteszi a kalic- kákat a falra és dalolnak a madarak. A szefnszéd azt is tudja, mikor kell leta­karni a kalickákat, apró vá- szonbúrákat varrt a felesé­ge, mert a félnapig letakart madár szebben énekel, ha leveszi róla a viszonbú- rát. És természetesen eteti őket kendermaggal, köles­sel, madáreleséggel. A másik szomszéd meg bekopog hozzám. _ Hallom, te sokat jársz vidékre, nem tudnál ne­kem néhány kiló korpát venni? —Minek az neked, Sa­nyi bácsi? — Kukacot akarok te­nyészteni. — Kukacot? — Ha a korpát összeke­verem reszelt sárgarépával, megnőnek benne a lisztku­kacok. — Minek az neked? — Na gyere csak. Megyünk a kert' végébe és Sanyi bácsi néhány nap­raforgómagot vesz a tenye­rébe és kitárja a karját. — Cini, cini, cinike... Kis cinke ugrál az ágon, egyre közelebb, egyre bát­rabban, végül rászáll a ki­nyújtott tenyérre és elvi­szi a napraforgómagot. — Ez a legbátrabb. Mi­kor festettem a kerítést, rá­szállt az ecsetre, csupa fes­ték lett a lába. Szinte saj­náltam. De figyeld csak, jönnek a többiek is. És jön az óvatos fókusz, a rozsdafarkú madár, és a surrogó, nehézröptű harkály. Termelési hitelek a háztáji gazdaságok és a ház körüli kertgazdaságok részére Az Országos Takarékpénz­tár és n SZÖVŐ?, Z által rö­videsen új hitelfajta kerül bevezetésre: a mezőgazdasá­gi termelési hitel. A hitel célja a háztáji és más jel­legében hasonló mezőgazda- sági termelés növelésének elősegítése és ezáltal a la­kosság jobb ellátásának biz­tosítása. A konstrukció be­vezetésének időpontja egy­beesik az új mezőgazdasági év kezdetével, és ez felté­telezi, hogy az igénybevétel iránt rövid idő alatt széles körű érdeklődés nyilvánul­jon meg. Az új hitelfajta folyósításával az OTP-fiókok és a takarékszövetkezeti há­lózat is foglalkozik. Kik vehetik igénybe ezt a jelentős állami támo­gatást? A mezőgazdasági termelé­si hitel a lakosság igen szé­les rétegét érinti. Igénybe vehetik mindazok, akiknek mezőgazdasági művelésre al­kalmas földjük van — ház­táji, kert, udvar — s azt növénytermesztéssel, vagy állattartással kívánják hasz­nosítani. Hitelt igényelhet­nek tehát a termelőszövet­kezeti tagok háztáji gazda­ságaik céljára, az egyéb mezőgazdasági társulások tagjai a kezelésükben lévő földterületek céljaira, az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok, valamint bármi­lyen foglalkozású dolgozóit — Nincs olyan könyved, amelyik ezekről a madarak­ról ír? Dehogynincs. Ez az. És böngésszük a madár szokásait, fészkelési rendjét, táplálkozását, mikor költ, hány tojást rak? A cinke rászáll Sanyi bácsi vállára. — Tudod, mit csinálnék, \ ha sok pénzem volna? — Vennél egy mázsa kor­pát. — Nem. A rozsdafarkú a keríté­sen lesi a napraforgószeme­ket. Egy-két feketerigó füty- tyen és szólnak, megrende­lésre, táskarádió módjára j szólnak iipmétlődő trillával a másik szomszéd letakart I madarai. — Hát mit csinálnál? — Megvenném ezeket a [ nyomorult kalickás mada- 1 rakat és szabadon engedném ! őket. Hogy abból micsoda j hangverseny lennel És megvan győződve, hogy azok is a tenyeréből enné- j nek. Sipos Gyula l — ideértve a nyugdíjasokat is — mezőgazdasági terme­lésük elősegítéséhez. Milyen célra kapható hitel? Az OTP fiókjai, illetve a takarékszövetkezetek min­den olyan célra folyósítanak hitelt, ami elősegíti a mező­gazdasági termelés növelését. A mezőgazdasági termelés sokrétűségéből adódóan a hiteligénybevétel célja is igen széles körű lett. Hitel folyósítható például gyü­mölcstermelésre felsősorban a keresett eper, málna, ri­bizli. dió, mandulatermelés növelésére), gyümölcsösök telepítésére, valamint zöld­ség. gomba, spárga stb. ter­mesztésének emelésére; to­vábbá állattenyésztés céljá­ra, tenyészállat, vágóállat, kisállat, takarmány beszer­zésére. Hitel folyósítható ki­sebb gépek vásárlására is, valamint gazdasági éoületek korszerűsítésére, férőhelyek, ólak építésére és sok más, a gazdálkodás színvonalát emelő beruházás létesítésé­re, megszerzésére. Milyen összegben folyó­sitható hitel? A hitel nagysága függ « beruházás fontosságától. Ki­sebb kezdeményezéseknél ál­talában 5000 forint körüli összeg, indokolt esetben, je­lentősebb mezőgazdasági Be­ruházásoknál elérheti a 15 000 forintot is. Hogyan történik a tör­lesztés? Gyakorlatilag a törlesztés­nél számításba jönnek: á hitelt igénylő jövedelmi kö­rülményei, illetve az, hogy jövedelméhez mikor jut hozzá. Ennek alapján a törlesz­tést havi, félévi, illetve évi részletekben határozzák meg. A törlesztés Időtarta­ma általában 3 év, de in­dokolt esetben 5 év is lehet. Hosszabb átfutási idő után jövedelmet biztosító beruhá­zásoknál — például szőlő- telepítésnél — a kölcsöntör- lesztés lejárta elérheti a maximális 5 évet. A hitel kamata évi 8 százalék. A hitel fedezete elsősor­ban a hiteligénylő rendsze­res jövedelme. Ezenkívül a hiteligénylő jövedelmétől és a hitelezett összegtől függően kezességvállalást is kell biz­tosítani. A hiteligénylést a lakó­hely szerint illetékes OTP, illetve takarékszövetkezeti fióknál kell benyújtani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom