Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-01 / 205. szám
Sporfevezésre nem ? Jelentkezünk, csak csíné Íját™ Ez év tavaszán olvastam a Kelet-Magyarországban, hogy még az idén bővül Sóstón a csónakpark is. Valóban, új csónakok kerültek a Sóstó vizére a meglévők mellé, tehát volt bőven lehetőség a csónakázásra. De csak csónakázásra, sportevezésre már nem. Ugyanis a sóstói ladikok teljesen alkalmatlanok a sportolásra. Pedig sokan vannak a városban — s bizonyára a megyében is, — akik szívesen vennék igénybe az evezésnek ezt a lehetőségét is, ha erre alkalmat nyújtanának. Dr. Csáki Lajos Nyíregyháza Szarvas u. 24. Az Északi Központban, a Kórház utcán és környékén, napról napra épülnek az emeletes házak, az utak azonban eléggé elhanyagoltak. Tavaly novemberében kezdték meg a Körút építését, átvágták az Ujszőlő utcát az óvoda előtt, — ahol lakom, — és márciusban a gyalogosok részére elkészült a híd. Sajnos, gépkocsival csak a Hímes utcán és a Vasvári Pál utcán lehet közlekedni. Ez a kis kerülő még nem is volna baj, csakhogy ez a két utca olyan rossz állapotban van, hogy művészet rajta közlekedni. Például, ha esik az eső, 20—30 méteres sáros kátyúk keletkeznek, ezeket éppen most is meg lehet tekinteni. Tekintettel arra, hogy a Ha egyszer most van hideg! Gondolom nem egyedül állok problémámmal most a tanév kezdetén. Hűvös, őszies a nyár vége, zokniban fáznak a gyermekeim. Itthon még csak eljátszottak melegítőben is, de az Utcára, s most az iskolába szeretném csinosabban, rendesebben felöltöztetni őket. Már bejártam a város összes ruházati boltjait, de harisnyanadrágot sehol nem kaptam számukra. Az eladók mindenütt azt válaszolták, hogy még nincs itt a szezonja. Ezt hiába mondom a fázó gyerekeknek, ha egyszer most van hideg, ettől még alaposan megfázhatnak. Szabó Józsefné Nyíregyháza ★ Szerkesztőség megjegyzése: Érdeklődtünk a megyei tanács vb, kereskedelmi osztályán a harisnyanadrág ügyében. Bizonyos téli szezoncikkeket, — ilyen a harisnyanadrág is, — csak az őszi-téli szezonban árusíthat a kiskereskedelem. a Belkereskedelmi Minisztérium erről szóló rendelkezését a nagykereskedelmi vállalatok nem szeghetik meg, s ezért nem is adnak ki ilyen cikkeket szeptember vége előtt a kiskereskedelemnek. Ez a rendelkezés mindmáig nem okozott problémát. Tekintettel az idei rendkívüli időjárásra, a megyei tanács kereskedelmi osztálya levélben kérte a minisztériumot a rendelet módosítására. így várható, hogy rövid időn belül megoldódik az édesanyák problémája is. Körút építése több évig elhúzódhat, érdemes volna homokkal és salakkal ideiglenesen ezeket az utcákat járhatóvá tenni. Ennek megvalósításában szívesen részt vennék, gondolom nem egyedül jelentkeznék társadalmi munkára. Dávid Lajos, Nyíregyháza, Ujszőlő u. 66. Kótaji szennyvízbűz A következő év végére községünk minden utcájában vízvezeték lesz, amit a helyi vízmű táplál majd, •— az a vízmű, amely Nyíregyházát is ellátja vízzel. A lakosság örömmel fogadta a hírt és mindent megtesznek a megvalósulás érdekében. Okoz azonban bosszúságot is a kótaj laknak a Vízmű, bár nem tudjuk, van-e Ösz- szefüggés a kettő között. Csak annyit látunk, hogy tőiühk folyik a jó víz Nyíregyházára, onnan pedig a szennyvíz folyik ide vissza. Amiért szót emelünk ez ellen, az, hogy a szennyvíz a nyitott csatornából kibírhatatlan bűzt áraszt. Mégis ez a kisebbik rossz a dologban, mert elképzelhető mennyire egészségtelen ez a pillanatnyi állapot. Vajon. meddig lesz ez így? Egy kótaji olvasó Elsőosztályos család világban annyi új van...“ — Reggel évnyitó, ünneplőben Néhány napja késő este is világosság szűrődik ki a Toldi utcára, az egyik új bérház ablakából. A széles ebédlőasztalon már magas oszlopban sorakoznak a kék, fehér és barna csomagolópapírba kötött füzetek. A kék az édesanyáé, a barna az apáé, a fehér pedig a gyereké —, hogy majd ne lehessen vita: melyik, kié. LEVELEZŐ, ESTI ÉS NAPPALI Nagy István vasutas, felesége és fia — mindhárman elsőosztályosok — a tanévre készülődnek: a családfő gimnáziumba jár levelező tagozaton, felesége esti tagozaton, Lacika pedig elsőosztályos lesz a ÍV. számú általános Iskolában. — Közlekedési, vasúti technikumba szerettem volna jelentkezni, — mondja Nagy István. — Ez még gyermekkori tervem volt. Akkor apám betegsége miatt mondtam le róla. Dolgoznom kellett. Most meg a család miatt nc*n akarok más városban tanulni: így is elég sokat vagyok távol itthonról, mi lenne, ha még konzultációkra is járnék. BE/ŐN A NAGYMAMA Felesége vállfára helyezi a frissen vasalt fekete zaA lap megírta — az illetékes válaszol MEGSZŰNNEK A TÓCSÁK? A Kelet-Magyarország július 28-i számában megjelent „Tócsa itt, tócsa ott” című cikkére az alábbiakat közöljük: Városunk területén a közművesítés során megbontott útszakaszok újraburkolása kifogásolható módon történt, sok helyen az útpálya megsüllyedt. Ezeken a helyeken esőzések alkalmával a víz összegyülemlik. A közművesítés kivitelezőjét, a Megyei Építőipari Vállalatot köteleztük a burkolat kijavítására. Azokon a részeken, ahol a természetes elhasználódás folytán ment tönkre a burkolat, ott a javítást a Városgazdálkodási Vállalatnál rendeltük meg. Nyíregyháza Városi Tanács VB építési és közlekedési oszt. Készülődés a szüretre A Magyar Állami Pince- gazdaság pincészetei már teljes erővel készülődnek a szűreire. Az átvevőhelyeket kitakarították, felújították a szőlőfeldolgozó berendezéseket, nagy erővel javítják, kezelik a hordókat. A Magyar Állami Pince- gazdaság mintegy 80 millió forint felhasználásával 320 000 hektoliterrel bővíti tárolóterét, s ezzel együtt összesen 2,3 millió hektoliter bor befogadására lesz képes. Befejezéshez közeledik egyebek között Tisza- kécskén és Kiskunmajsán a 32 000—32 000 hektoliteres, Szabadbattyánban és Csát- alján pedig a 16 000 —16 000 hektoliter befogadóképességű cementtartályos pincék építése, s ezeket a szüretig, szeptember 30-ig átadják rendeltetésének. A felkészülés során 40 horizontális prést is^ kaptak a pincészetek, s így Összesen 250 0Ö0 mázsával több szőlő feldolgozására lesz lehetőség. Újítások a mező- gazdaságban Kombájn után nehéz és hosszadalmas munka a gabonák tisztítása. Rudolf Károly lakatos, a rakamazi Győzelem Tsz tagja újításával Jelentős idő és emberi erő megtakarítás érhető el. A többszörös újító egy kiselejtezett ezüst-szelektort úgy alakított ái, hogy négy ember egy óra alatt száz mázsa szemes terményt tnd megtisztítani. Tavaly cséplőgépnél ugyanezt a munkát 6 ember végezte és egész napi teljesítményük volt 100 mázsa. Magtisztításra készítettek újítást a vencsellői Szabadság Tsz-ben is. Két cséplőgépet kapcsoltak egybe, és a tisztítandó búzát beton- bunkerből, villanymotor meghajtású felhordó szállítja a dobokba. A két Cséplőgép kevesebb munkaerővel, most kétszer annyi gabonát tisztít, mint korábban, a hagyományos módszerrel. kót, a szekrényből Lacika ünneplőruháját veszi elő, á matrózinget kiteríti a vasalódeszkára. _ Meg aztán így együtt tanulhatunk. Az anyag egy- fornaa lesz. Igaz, hogy én estire, a férjem pedig levelezőre fog járni. Az első hónapokban könnyebb lesz a dolgunk, mert nem dolgozom, ősztől, vagy tavasztól szükség lesz a nagymama segítségére Is. Dolgozni fogok én is. A ruházati ktsz-be, vagy a háziipari szövetkezetbe megyek. A nagymama beköltözik hozzánk. A három elsőosztályos családtag közül Lacika a helyzet magaslatán áll: elmúlt 6 éves, ő „hivatalból” tanul. A nagy sárga tolltartóban fekete és színes ceruzák sorakoznak, hátitás- tóáját kövérre tömték az új füzetek: az írás, olvasás, sz > nolás tudományának meg ismeretlen eszközei. NAGY ISTVÁN- NAK NEM ELEG — Hogy miért tanulok tovább? — az apa elmosolyodik. — Az én beosztásomban egyelőre talán elég lenne a nyolcosztályos ember tudása. De nekem nem elég. A világban annyi új van. Nap nap után fedezem fel, hogy a mai embernek kevés a nyolc osztály. Az évek elrepülnek, s a fiam maholnap többet fog tudni, mint én. Ez így van rendjén, tudom, de amíg lehet, tanulok, s legalább az elején tudok segíteni neki is a tanulásban. Éjféltájban elsötétül az ablak. A szobában a székek támláján három ünneplőruha fekszik élesre vasaltam reggel évnyitó ünnepségre megy a három elsőosztályos. Szilágyi Szabolcs A népművelés társadalmi ügy LASSAN BENÉPESÜLNEK a népművelés különböző intézményei. Napjainkban azonban még a tervezés időszakában tartunk. Az évek folyamán jónéhány községi, üzemi népművelési munka terv a község, az üzem életének elemzésével, leírásával kezdődött. önmagába véve ez figyelemre méltó törekvés és magában hordozza a munkaterv realitását, gyakorlatiasságát. Sajnos azonban ez az elemző munka a tervek egy részénél egyoldalú, monografikus, adatokkal túlzsúfolt Mintha írói a munkaterv magyarázó szövegének szánták volna. Ezért sem válhat irányelvvé, az egész évi munka tartalmi útmutatójává. EZEK A HELYI, irányé! v szerepét is betöltő tanulmányok alapjául szolgálhatnak, és kell is, hogy alapját képezzék az adott népművelési tevékenységnek. Elképzelhetetlen a társadalmi haladás szempontjából jó népművelő munka abban a faluban, ahol nem ismerik, vagy nem tárják fel eléggé a népművelés tervezői a falu osztályszerkezetében végbement változást, a rétegződés folyamatát, tartalmát, Irányát, a szocialista tudat fejlettségének fokát, hatását, a szocialista erkölcs felleffiető vonásait és hiányosságait, stb. Enél- kül nem lehet szétválasztani és ugyanakkor egységbe foglalni a különböző rétegek népművelésének gondjait, tartalmát. Pedig a rétegnépművelés, helyesebben a rétegismeretterjesztés hovatovább nagyobb községeinkben és üzemeinkben egyre égetőbben vetődik fel. A NÉPMŰVELŐ SZAMARA elengedhetetlen követelmény a falu szervezettségében végbement változások pontos felmérése, elemzése. A falu egységekre, brigádokra bomlott — égy-egy brigádban nagyjából azonos felkészültségű, érdeklődésű emberek dolgoznak, élnek együtt. Ezek a népművelés, közelebbről az ismeretterjesztés számára kiváló talajt jelentenek, csak észre ( kell venni, vezetőiket meg kell tanítani a népművelés j legelemibb teendőire, A! brigádokra épített ismeret- terjesztés már eddig sok jó tapasztalattal gazdagította népművelésünket pl. Merken, Dombrádon, Tiszavas- váriban, Pátvohón, Vaján, Porcsalmán, Rakamazon és még sok községben. EDDIGI TAPASZTALATAIM szerint a népművelési munkatervek nem vették eléggé számba a faluban, az üzemben fellelhető társadalmi erőket, melyeket a népművelés szolgálatába tudnának állítani. Szakkörök, tanfolyamok, csoportok vezetésére, előadásokra a falusi értelmiségi dolgozóknak csak szűk csoportját kérik fel, például Záhonyban, Porcsalmán, Ujfehértón, Korányban. Sokfelé az aktívák közé sem a legfelkészültebbek, leghozzáértőbbek kerülnek. Ezzel lényegében az értelmiség társadaml aktivitását szűkítjük. Ugyancsak helytelen, hogy a munkaterv nem ad feladatot a falu, az üzem kisebb, de szervezett csoportot irányító tisztségviselőinek. Pedig mennyire ismert és jellemző az a községi kultúrház igazgató, aki egy-egy rendezvény előtt a kezét tördelve védekezik, hogy „meghívót küldtem, doboltattam, személy szerint hívogattam, és mégis elmarad az érdeklődés.” Pedig abban a községben is néhány ember megértő, lelkes segítségével a szervezés munkáját könnyen jó gyakorlattá lehet változtatni. MINDADDIG, amíg egy község vagy tizem népművelési munkaterve egyetlen ember elképzelése nyomán születik meg és hozzáértő fórum felelősségteljes jóváhagyása nélkül válik gyakorlattá, aligha várható kielégítő népművelő munka. Egy község, egy üzem . népműveléséért csupán egy embert felelőssé tenni nem lehet, annál is inkább, mivel a tudatformálás társadalmi ügy, és ennek a készülő munkatervekben is tükröződni kell. Kuknyó Játios TIT szak titkár
