Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-30 / 230. szám

A szakember Javasolja : A téli alma korai szürete Javítja a minőséget a válogatóhely, valamint a Zalka Máté emlékkiállítás Tunyogmatolcson Az 1965-ös esztendő idő­járása. elsősorban a nö­vényvédelem területén, ko­molyan próbára tette a szakemberek tudását és a gazdaságok felkészültségét. A sok munka és anyagi be­fektetés csak ott hozta meg a kellő eredményt, ahol a szaktudás és a gazdaságok felkészültsége alapos volt. Az előttünk álló betakarí­tás, értékesítés nem kisebb feladat, mint az 1965 évi növényvédelem volt. A téli alma szedése, vá­logatása és értékesítése a téli arany parmen, batul, húsvéti rozmaring és egyéb, úgynevezett „fehéráru” faj­tákkal már megindult. Sza- bolcs-Szatmár megyében vi­szont a téli alma zömét, 78—80 százalékát u jonatán fajta teszi ki. A hűvös, csa­padékos időjárás az elmúlt évhez viszonyítva késlelteti a jonatán színeződését éré­sét, ennek ellenére az el­következendő n.,pokL un e fajta szedését is meg kell kezdeni. Az elmúlt évi tapasztala­tok azt igazolták, hogy az a jonatán alma tá ‘olható március, áprilisig korroiy minőségi veszteség nélkül, amely a „szedésre érettség" kezdeti szakaszában lesze­désre kerül és „utóérlelés” nélkül került elszállításra, tárolásra. E kísérleti tapasz­talatok gyakorlatba való átvitelét szolgálja a „kör- szedés” (színelőszedés) melyet felvásárló szerveink külön is dotálnak. A szine- lőszedést azért is szüksé­ges ma már 'általánosan al­kalmazni, mert ezzel a szedés korábban megkezd­hető és a munkacsúcs — ha kismértékben is — csökkenthető. A gazdaságok szakembe­reinek elsőrendű feladata a téli alma szedésének meg­szervezése, ezenbelül: a) munkaerő (szedő- és mani­puláló); b) szedési eszkö­zök (leua, szedőállvány, szedőedéuy, szedő- és szál- litóládák stb.); c) szállítási kapacitás (a gyümölcsös és — Vendéglátóipar? Igaz- e, hogy rövidesen egy időre nem lehet majd étkezni a Szabolcs étteremben, leál­lítják a főzést? Szendrei István igazgató: Igaz. Megkezdődött és erő­teljesen halad az étterem átalakítása, az építők hama­rosan a konyha átalakításá­hoz is hozzákezdenek. Is­meretes, hogy a hiányos fel­tételek miatt a KÖJÁL már több esetben meg akarta tiltani a konyha üzemelte­tését. Ezen segítünk most. Meg lehetett volna előzni ezt a mostani kellemetlen helyzetet, há korábban visz- szakapjuk a művelődési ház szomszédságunkban lévő bábtermét: itt mód nyilt volna áthidaló megoldásra. Jóllehet, több éve húzódik az átadás ügye, a mai na­pig sem kaptuk meg a helyiséget, holott erre már döntés is született. Közben meglévő egységeink zsúfol­tak, az ifjúság csütörtök es­ti szeszmentes rendezvényei is veszélybe kerültek emi­att a Béke presszóban. Nincs módunk megfelelő helyet biztosítani külön rendezvényekre. Fodor Andor osztályveze­tő, megyei tanács: — Az említett döntés kimondja, előbb a bábteremnek helyi­séget kell szerezni, aztán veheti birtokba a vendéglá­tóipar a jelenlegit. Keres­tük is a lehetőséget erre, de a megyei úttörőház el­zárkózott (!) a javaslat elől és a 4-es számú általános iskola is vonakodott. Ha viss akppjuk a korábban vasúti rakodok között); d) manipulációs és azt elősegí­tő gépek, eszközök (nagy­ság szerinti osztályozó, szál­lítószalag stb.) Mivel termelőszövetkezeti gazdaságaink még nem ren­delkeznek a téli aln a szü­rethez szükséges legújabb eszközökkel (szedőállvány, rakodólap, emelővilla, csú­szólap stb.), ezért a szüret hagyományos szervezési módjával és annak üzemi vonatkozásaival foglalko­zunk, hogy ezzel is segítsé­get nyújtsunk az egyik leg­nagyobb bevételt biztosító termék gyors és kisebb mi­nőségi veszteséggel járó sze­déséhez és áruvá való készí­téséhez. A szüret szervezé­sének hagyományos módján a hat főből álló munkacsa­patot (4 szedő, 1 kihordó, 1 válogató,) szedőlétrák, (1—2—3 méteres) szedőved­rek alkalmazását, a fa alatti durva válogatást. 22 —23 kilogramm almát befo­gadó ládák használatát, és 3,5 tonnás pótkocsikkal tör­ténő beszállítást értjük. Ahhoz, hogy a szüretet megfelelően megszervezhes­sük, feltétlen figyelembe kell venni az éghajlat ala­kulását. Nyíregyházán pél­dául a szüret időtartamára v onatk'.'zó főbb éghajlati mutatók a következők: az 5 mm-nél nagyobb csapa­dékos napok száma (70 szá­zalékos valószínűség) 40 évi átlag alapján szeptem­berben 3,3 nap, októberben 3,8 nap. Ismerve az 1965 évi csapadékos időjárást, ok­tóberben a 3,8 csapadékos napnál többre Is lehet szá­mítani. (6—7 nap;) A fagypont elérésének va­lószínűsége (50 évi adatok . alapján) október 7: 28, októ­ber 15: 58, október 23: 84, november 1: 90, november 18: 100 százalék. Ezek az adatok azt mu­tatják, hogy a szedők lét­számának meghatározásánál a csapadékos napokat és a korai fagyok valószínűségét feltétlen figyelembe kell vendéglátást szolgáló báb­termet, korszerűen beren­dezzük, tágas helyet bizto­sítunk a fiataloknak a szeszmentes szórakozásra, ha kell hetente több alka­lommal is. Gulyás Emilné dr., a megyei tanács vb. elnökhe­lyettese: — A helyiséggond közismert a városban, s nem volt könnyű feladat egy művelődési célt szol­gáló bábszínháznak új ott­Az elmúlt években a magyar ipar olyan elektro­mos hűtőgépeket készített, amelyek minden szempont­ból felvehetik a versenyt a külföldi gyártmányokkal. A Lehel hűtőgépcsalád­ba tartozó berendezések külső kivitelét, technikai tökéletesítését, hidegtartó képességük növelését fej­leszti iparunk évről évre, s ezzel a garanciális idő­tartamát is fokozatosan nö­veli. Míg az első hűtőgé­pek szavatossági ideje 6 hónap volt, az újabb szé­riáké már egy-két év, s a most készülő új típus ga­ranciális ideje a tervek szerint öt év lesz. Megyénkben az elmúlt időszakban jelentősen meg- növekedett a kereslet a ha­venni, mert számolni kell azzal a ténnyel, hogy az esős napok kiesést jelente­nek, a korai fagyok bekö­vetkezése miatt pedig októ­ber 15-e után a Nyírségben lényegesen növekszik a fagy okozta gyümölcshullás ve­szélye. Ezek a minél rövi- debb időn belüli szedés be­fejezésére sürgetik a gaz­daságokat. Tapasztalataink szerint a szedés, durva válogatás és a válogatás színhelyére tör­ténő szállítás munkaerő­szükséglete mázsánként 3,5 munkaóra. Az áruvá való kikészítés (nagyság és mi­nőség szerinti válogatás, csomagolás) munkaerőszük­séglete pedig 3 munkaóra­mázsánként. Természetesen a fent említett mázsánkénti munkaerőszükségletet erő­sen befolyásolja: a dolgo­zók begyakorlottsága, a munka szervezettsége, a gyümölcs minősége, a Kia- nipulálótér felszereltsége, a csomagolás módja (export reláció) Mivel a szedésnél foglalkoztatott dolgozók az említett munkamegosztáson alapuló szervezés ecetén mintegy 60—70 százaléka végez tényleges szedést, az összes dolgozókhoz viszo­nyítva a tényleges szedést végzők száma általában nem haladja meg a szüreti munkáknál fogalkoztatott dolgozók 50 százalékát. Ezen adatok alapján megállapít­hatjuk, hogy 100 vagon ter­més szüreti munkáinak (szedés, dúrva válogatás, manipuláció, szállítás) el­látáshoz 150—180 dolgozóra van szükség, a szüret hosz- szától függően. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy termelőszövetke?ete- inknek arra kell törekedni, illetve a szüreti munkákat úgy kell megszervezni, hogy a jonatán szedését október hónapban befejezzék. Csak ebben az esetben biztosít­ható a megfelelő minőség és a jó tárolhatóság. Dr. Pethő Ferenc Kísérleti Intézet hont találni. Végre eldőlt a vita: a 4-es számú álta­lános iskola kultúrtermében rendezik a jövőben a báb­előadásokat. A költözés, a berendezkedés néhány napot igénybe vesz, így számítá­sok szerint október köze­pén birtokukba vehetik a vendéglátóipariak a József Attila Művelődési Ház földszintjén lévő termet. zai és külföldi hűtőgépek iránt. Csak az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban mintegy három­százra tehető az idei első féléves forgalom az elekt­romos hűtőgépekből. Sza­bolcsban jelenleg 8—9 ezer családnak van hűtőszekré­nye. A meghibásodott készülé­kek garanciális és szava­tossági időn túli javítását a Nyíregyházi Vegyessze­relő Ktsz megyei hűtőgép szervize végzi. A megye területéről na­ponta átlag 16 hibabejelen­tés érkezik a szervizhez. Nyíregyházán a bejelentett hibát 6 órán belül, vidéken 48 órán belül javítják meg a szerelők.' (ss, sz.) A megyei múzeumi igaz­gatóság mellett működő „Eegújabbkori Történeti Mú­zeumi Bizottság” két társa­dalmi aktívája, Farkas Jó­zsef tanár és Nyéki Károly vállalta, hogy a Zalka Má­té ifjúságára vonatkozó adatokat, dokumentumokat összegyűjtik egy Tunyogma- tolcson rendezendő állandó kiállítás céljára. A múzeumi igazgatóság a kiállítást szolgáló szobát — Zalka Máté tunyogmatolcsi szülőházában —-tízezer fo­rintos költséggel felújította. Az anyag összegyűlt, törté­nelmi sorrendben rendezik és a IV. Országos Múzeumi hónap keretében október 24-én megnyitják. Az emlékszoba a helyi és környéki, valamint, a külföl­di látogatóknak bemutatja Zalka Máténak a munkás- mozgalomban és az iroda­lomban elfoglalt szerepét, Ma felolvasnak egy leve­let a Nyíregyházi Kossuth Lajos Szakközépiskola taná­ri karának ülésén, megem­lékeznek az intézmény tör­ténetének egyik nevezetes napjáról. Az előzményekhez: Nyíregyháza polgársága 1889-ben is megünnepelte március 15-ét. Az esti társas vacsorán elhangzott egy in­dítvány: mondja ki az egy­begyűlt polgárság, hogy Kos­suth Lajos nevére 1000 fo­rintos alapítványt létesít, amelynek kamatját ösztön­díjul a nyíregyházi ág. ev. főgimnázium VIII. osztályá­nak az a tanulója kapja, aki a magyar történelem tanu­lásában a legjobban kiválik. Negyed óra alatt több, mint háromszáz forintot ajánlot­tak fel a jelenlévők, két év múlva már meghaladta az ezer forintot az alapítvány összege. Időközben az ala­pítványt kezelő bizottság le­vélben kereste fel a Turin- ban (Torinóban) élő Kos­suth Lajost, s kérte hozzá­járulását ahhoz, hogy az ala­pítvány az ő nevét viselje. Ma 75 éve keltezte Kos­suth a választ, melyben egyebek között ez áll: „Mellőzve azt, hogy ez az emlék egy tiltakozás a po­litika ellen, melyet a Ma­Érdekessége lesz. a kiállí­tásnak Zalka mátészalkai polgári iskola korabeli ké­pe, iskolai anyakönyve, a „Bolygók visszatérnek” cí­mű regény kéziratának má­solata. Érdeklődésre tarta­nak majd számot az asztali vitrinben elhelyezett, Zalká­ról írt cikkek, könyvek, méltatások. Ezenkívül Zal­ka Máté megjelent írásai magyar, orosz és német nyelven. Néhány olyan fényképe és írása is lesz a kiállított tárgyak között, amelyek először kerülnek a nyilvá­nosság elé Zalka életéről. Többek között az „Izgató” című hadifogoly újságban megjelent cikkel, melynek munkatársa volt. Az október 24-én megnyí­ló kiállítás méltó emléket állít Zalka Máténak, me­gyénk szülöttének. — bálint — gyár Nemzet 1867-ben ' el­fogadott: engedjék kérde­nem... vájjon jó számítás­nak gondolják-e fel felújít­tatni az ifjúság előtt egy olyan név emlékét, melyet a Magyar Nemzet képvise­lőinek tör vény szerző több­sége még csak arra sem tartott méltónak, hogy tűrje el hallgatagul azt a pusz­tán névlegessé vált minő­séget, mely ama név viselő­jével vele született, s ne taszítsa öt ki a Magyar polgárok sorából?” Néhány sorral lejjebb arról ír, hogy kételye, melyet egy érzékeny fájó seb sajgása adott tállá alá ,.n em old fel azon kötelesség alól, hogy megtiszteltetésnek te­kintsen önök szándékát...” A Kossuth Lajosról elne­vezett emlékalapítványt 189.1-ben elsőként Adamo- vics András nyerte el. Azóta évtizedeken át nagy szolgálatott tett ez az ala­pítvány az iskola történe­lemoktatásának érdekében. Néhány évi szünet után — a Kossuth gimnázium fenn­állásának 150. évfordulóján, 1956-ban — felújították, s jelenleg minden év tavaszán megjutalmazzák belőle a szakközépiskola legjobb tör-| ténelmeseit. Színházi jegyzet Feleség férj nélkül Nádassy László komédiá­ját a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be. Jellegzetes családi prob­lémáknak az egyikót rogad- ta meg az író a darabban; Egy mérnök küzd a mun­kával, egzisztencia teremtés­sel úgy, hogy a normál munkaidő kevésnek bizo­nyul, és feltűnően sokat ma­rad munkaidő után is az irodában. Közben majdnem számításon kívül hagyja fiatal feleségét. Míg ő túl­órázik, a barátjára bízza felesége szórakoztatását. A feleség megelégelj a „férj­nélküliséget”, és a barátot is beleavatja „férjvisszahódí­tó” terveibe; ezzel máris a vígjátéki helyzetkomikumok egész sora indul el. Az író érdeme, hogy úgy bonyolí­totta az eseményszálakat, hogy a darabban nincs se­hol törés. Az első jelenettől az utolsóig felfelé ível úgy, hogy a tetőponton a mű alapigazsága — a munka és a családi élet harmonikus összhangja — nem hat szó­noki pózként, és eltalál a címzetthez, a nézőhöz. Az író eszközei egysze­rűek, tiszták. Általában • köznyelv szavait adja sze­replői szájába, s ezzel segíti a vígjátéki alapszituáció kiteljesedését. Úgy tűnik, hogy ezek után rendezőnek, színésznek, könnyű dolga van; a mát, a ma emberét és problémáit kell színpadra állítani. Ez korántsem így van, mert úgy érzem, ho"- nincs nehezebb felat a nézőt, a barátot, i rőst megformálni úg az egyéniben benne az általános. Ezzel t formálással látszott i a rendező, Orosz C Jászai-díjas, és a szú egyaránt, a szombat est adáson. A díszletek . egszerűségükkel hívták magukra a figyelmet. Sijér I» 1965. szeptember 30. Eldőli a több éves huzavona: Bővül a Szabolcs étterem A bábszínház a 4-es számú iskolába költözik (as) Kilencezer családnak van hűtőgépe Szabolcsban Ma 75 éve heh Kossuth levele Nyíregyháza polgáraihoz A nyíregyházi új Petőfi utca — Soltész Albert rajza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom