Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-28 / 228. szám

Koszigin beszámolója Indiai—pakisztáni (Folytatás az 1. oldalról.) hogy újabb jogokkal ru­házza fel a szövetséges köztársaságokat a tervezés, a beruházás, a hitelellá­tás, valamint a bér- és munkaügyi kérdések terü­letén. Koszigin javasolta, hogy szüntessék meg a Szov­jetunió Népgazdasági Főta­nácsát, a Szovjetunió Nép- gazdasági Tanácsát, vala­mint a köztársaságok, il­letve a gazdasági körzetek népgazdasági tanácsait (az úgynevezett szovnarhozo- kat). A most javasolt gaz­dasági reform fontos nem­zetközi jelentősége abban áll, hogy megszilárdítja a szocializmus állásait a két rendszer gazdasági verse­nyében. Rámutatott, hogy az 1959—65-ös hét­éves terv időszakában az ipari termelés a ter­vezett nyolcvan száza­lék helyett nyolcvan- négy százalékkal fog gyarapodni. Megállapította, hogy foko­zódik a szovjet ipar techni­kai színvonala. Nagy sikere­ket értek el a kozmikus térség kutatásában, az atom­fizika és atomtechnika, va­lamint a jelenkori tudomány más ágazatainak fejlesztésé­ben. Az életszínvonal emel­kedéséről szólva Koszigin utalt a munkaidő csökken­tésére, az átlagbér emelke­désére, az adók megszünte­tésére illetve csökkentésére, továbbá a kolhoztagok nyug­díjellátására. Ezután beszélt a szovjet, ipar nehézségeiről és fogya­tékosságairól, a tfrvezésben a közelmúltban elkövetett hibákról. Rámutatott arra, hogy hiányzik s szükségei arány a mez'őgazűaság és az ipar fejlődése között, helytelen arány jött létre az A, illetve a B-csoport iparának fejlődése között, s a B-csoport elmarad a fej­lődésben. Ez károsan hatott a lakosság reáljövedelmének növekedésére és a gazdasági ösztönzés színvonalára. A jelenlegi iparigazgatás), tervezési és ösztönzési for­mák már nem felelnek meg a termelőerők fejlettségi színvonalának, — folytatta. A vállalatok gazdasági kez­deményező erejét és jogkö­rét leszűkítették, de a fele­lősség is elégtelen. Az üze­mek önálló gazdálkodása sokban formális. A jelenlegi anyagi ösztönzési rendszer nem eléggé ösztönzi a dolgo­zókat az üzemek munkájá­nak megjavítására, sőt gyak­ran a népgazdaság általános érdekeivel ellenkező irány­ban hat. Fokozni kell a gazdaság állami tervezésének tudo­mányos színvonalát, s a ter­vet a műszaki tudományos fejlődés távlataira kell épí­teni. Koszigin javasolta, hogy csökkentsék a felülről jóváhagyott mutatók számát, mert így lehet fokozni a vállalatok gazdasági önállóságát. A tervben megmaradó mu­tatóknak a termelés haté­konyságát kell elősegíteniök. Az össztermelés nelyett más mutatót kell bevezetni: a vállalatok munkáját az általuk értékesített termékek szerint kell számontartani. Ä termelés hatékonysá­gának fokozására a legjobb mutató a nyereség, a jöve­delmezőség s ezt a mutatót szintén felülről fogják meg­állapítani. A jelenlegi négy munkaügyi mutató (termelé­kenység létszám, átlagbér és béralap) helyett ezentúl csak a béralapot szabják meg felülről a vállalat szá­mára. Mindez lehetővé te­szi, hogy az üzemek meg­szabaduljanak a .fölösleges gyámkodástól s a’ termelés konkrét feltételeinek figye­lembe vételével a leggazda­ságosabb döntéseket hozhas­sák meg. A tervezés legfontosabb formája az ötéves terv lesz, amelyen belül a leglényege­sebb feladatokat évekre bontják fel. Már Lenin hangoztatta ■— mondta Koszigin, — hogy minden vállalatnak jövedel­mezően kell dolgoznia, ön­állóan kell fedeznie kiadá­sait és hasznot kell hajtania. A vállalatoknak és vezetőik­nek teljes felelősséget kell viselniök munkájuk gazda­sági eredményeiért. Ezért a nyereségből többet kell az üzem rendelkezésére bocsá­tani a termelés fejlesztésére, a dolgozók ösztönzésére. Minden gyár képezzen sa­ját termelésfejlesztési ala­pot a nyereség egy részéből. Jelenleg ugyanis a beruhá­zásokat szinte kizárólag központosítva végzik, s el­sősorban az új üzemek épí­tésére használják fel, míg a már működő üzemek a szükséges eszközök hiányá­ban gyakran képtelenek idő­ben gondoskodni az elavult berendezések kicseréléséről. Koszigin javasolta, hogy fokozzák a vállalatok anya­gi felelősségét a szállítási szerződések megszegéséért. A vétkeseket kártérítésre fog­ják kötelezni. Hangoztatta, hogy jelenleg teljesen elégtelen a dolgozók érdekeltsége a vállalat mun­kájának megjavításában. A vállalatok nemigen képesek saját forrásaikból emelni dolgozóik fizetését, s a jö­vedelmezőbb vállalatok gaz­dasági sikerei nem tükrö­ződnek közvetlen a dolgozók bérezésében. Javasolta, hogy az elért nyereség ará­nyában hozzák létre a vállalati anyagi ösztön­zési alapot. Ebből az alapból évente többször prémiumokat lehet kifizetni, s a gazdasági év végén egy összegben is le­het jutalmazni a dolgozókat. Bejelentette, hogy állami árbizottság alakult, amely nemsokára javaslatokat tesz a nagykereskedelmi árak kidolgozására. A gazdasági pártirányi- tás fokozásáról szólva Ko­szigin hangoztatta, hogy a pártbizottságoknak nem szabad a gazdasági szervek helyett intézkedniük, le kell mondaniok az aprólé­kos gyámkodásról, minde­nekelőtt az emberekkel kell foglalkozniok. Meggyőződésünk — foly­tatta —, hogy a szocialista országokban barátaink meg­elégedéssel fogadják majd a teljes ülés határozatát. Végezetül hangoztatta: az új módszerek bevezetése jobb feltételeket teremt a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás elmélyítéséhez, a népgazdasági tervek egy­behangolásához. Az átszer­vezés megszilárdítja a kü­lönböző országok együttmű­ködésének szovjet politiká­ját, e politika gazdasági alapját. Angol haditengerészeti egységet irányítottak Adenbe London, (MTI): Az angol hadügyminisz­térium szóvivője hétfőn kö­zölte: Az Eagle repülőgép- anyahajót, amely a hónap ele­jén érkezett hadgyakorlatra Máltába, Adenbe rendelték. A hajót a Lowesfotoft Fre­gatt és két naszád kíséri. Az Adenbe irányított haditen­gerészeti egység létszáma mintegy kétezernégyszáz fő, ezek közül hatszáz az angol haditengerészet légierejéhez tartozik. Az Eagle fedélze­tén lökhajtásos repülőgé­pek, helikopterek és Bu- caneerst típusú repülőgépek állnak bevetésre készen. Adenből jelenti az MTI: Az angol főbiztos hétfőn feloldotta a szürkülettől hajnalig tartó kijárási ti­lalmat Crater és Aden vá­rosokban, de az ország töb­bi részén változatlanul ér­vényben marad. helyzetkép A tűzszünet! vonal men­tén kiújult ellenségeskedé­sek nyomán az indiai fővá­rosban hétfőn az eddiginél élesebb hangú megnyilat­kozások hangzottak el. Sasztri miniszterelnök ki­jelentette. kormánya hoz­zájárul ahhoz, hogy a tűz­szünetben az ENSZ-megfi- gyelők ellenőrizzék, azt azonban sohasem engedi meg, hogy az indiai—pa­kisztáni tűzszüneti vona­lon ENSZ békefenntartó fegyveres erők is megje­lenjenek. Erről India már tájékoztatta U Thant ENSZ főtitkárt. Egy új-delhi jelentés arról tájékoztat, hogy In­dia jegyzékben tiltakozott a Kínai Népköztársaság­nál. mert a szikkimi határ­vonalon újabb incidensre került sor. A UPI értesülése szerint a Biztonsági Tanács hétfőn este 23 órakor összeült, az újonnan kialakult helyzet megvitatására. Pakisztán hétfőn hivata­losan tájékoztatta az ENSZ-t. hogy nem vonja vissza csapatait az augusz­tus 5-i állásokba. Ezt a pakisztáni ENSZ-képviselő levélben hozta U Thant fő­titkár tudomására. Rusk amerikai külügymi­niszter hétfőn New York­ban Bhutto pakisztáni kül­ügyminiszterrel tanácsko­zott. Hírek szerint Bhutto „erkölcsi és anyagi segít­séget” kért az Egyesült Államoktól, de Rusk elzár­kózott a kérés teljesítésétől és az Egyesült Államok „semlegességét” hangoztatta. A megbeszélés után Bhut­to kijelentette, hogy Ajub Khán pakisztáni elnök el­látogat az Egyesült Álla­mokba és tárgyal majd Johnson elnökkel. A láto­gatás Időpontját nem kö­zölte. Tanácskozik az ENSZ New York, (MTI): Az ENSZ közgyűlése hét­főn, magyar idő szerint 15,40 órakor ismét összeült, hogy folytassa az általános politikai vitát. Az ülés első szónoka Haibib Burgiba Tunézia külügyminisztere szólt a vietnami problémáról, s el­mondotta, hogy kormánya tárgyalásokra szólította fel az éredekelt feleket. A második felszólaló, Vaclav David csehszlovák külügyminiszter éles sza­vakkal ítélte el az Egyesült Államok vietnami agresszió­ját. Hangoztatta: jelen pil­lanatban az a legfontosabb, hogy Washington feltételek nélkül, haladéktalanul szün­tesse be az agressziót, hagy­jon fel az VDK elleni bom- batámadásokkal és tartsa tiszteletben a genfi megál­lapodásokat. Végül elfoga­dásra ajánlotta a Szovjet­unió által a közgyűlésben előterjesztett nagy jelentő­ségű határozattervezeteket Dél-vietnami és laoszi területeket bombáztak az amerikai B—52-esek Guam szigetéről felszállt amerikai stratégiai óriás­bombázók hétfőn délelőtt 33. támadásukat hajtották vég­re dél-vietnami terület el­len. A B—52-esek ezúttal Saigontól mintegy 90 kilo­méterrel északnyugatra a kambodzsai határ közelében dobták le bombáikat. A Vietnami Tájékoztató Iroda közleménye a Dél­Vietnami Nemzeti Felszaba- dítási Front Binh Dinh tar­tománybeli bizottságának je­lentését közli, amely szerint július és augusztus folya­mán az amerikai bombatá­madások és mérgező anya­gok alkalmazása következté­ben egyedül e tartományban 548 személy vesztette életét és 644 megsebesült, köztük 160 gyermek. Ugyanebben az időben 5194 laljóház, 10 templom és pagoda és 10 iskola dőlt romba az ame­rikai légitámadások követ­keztében. A mérgező anya­gok nagy területeken el­pusztították a rizstermést. A dél-vietnami szabad­ságharcosok hétfőn több ak­ciót hajtottak végre a sai- goni bábkormány csapatai é& amerikai egységek ellen: Saigontól 19 kilométerrel délre, Saigontól 30 kilomé­terrel északnyugatra és An Khe körzetében. Amerikai katonai repülő­gépek az elmúlt napokban több Ízben megsértették Laosz légiterét és bombatá­madásokat hajtottak végre. A Patet Lao hangja rádió- állomás szerint ez év jú­niusában, júliusában és au­gusztusában laoszi terület fölött 35 amerikai repülőgé­pet lőttek le és többet meg­rongáltak, , Edward Ochabnak, a len­gyel államtanács elnökének meghívására Guiseppe Sa- ragat, az Olasz Köztársaság elnöke október . 14-én Len­gyelországba látogat. Hétfőn Prágában hivatalo­san bejelentették, hogy An­tonin Novotny köztársasági elnök meghívására, október 4-től 7-ig hivatalos látoga­tást tesz Csehszlovákéban Sz. Radhakrisnan, az Indiai Köztársaság elnöke. Az Uj-Kín» jelentése sze­rint hétfőn Phenjanból ba­ráti látogatásra a népi Kina fővárosába érkezett az Indo­néz Köztársaság ideiglenes népi tanácskozó gyűlésének küldöttsége. Egy CGT pedagógus kül­döttség felkereste Rheda Maleket, Algéria párizsi nagykövetét és tiltakozott több Algériában működő francia tanár letartóztatása ellen. A nagykövet válaszá­ban megígérte, hogy az őri­zetbe vett francia állampol­gárokat rövidesen szabadon bocsátják. Washingtonban megkez­dődött tíz nyugat-európai ország magas rangú pénz­ügyi szakértőinek tanácsko­zása a nemzetközi pénzügyi alap és a világbank kereté­ben a nyugati pénzügyi rendszer reformjáról. Hatnapos hivatalos láto­gatásának befejeztével hét­főn délelőtt különvonatán elutazott Szófiából Joszip Broz Tito, a JSZSZK elnö­ke, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének főtitkára és kísérete, Megkezdődött az angol munkáspárt országos érte­kezlete a nyugta-angliai Blackpoolban. Az első na­pirendi pont Richard Cross­man lakásépítésügyi minisz­ter házépítési programjának megvitatása, de az 1500 kül­dött figyelme az ötnapos tanácskozás három „legrázó­sabb" tárgypontjára: a kor­mány külpolitikájára, bér­politikájára és bevándorlási politkájára irányuk A román kormányküldött­ség Alexandra Birladeanu- nak, a minisztertanács első elnökhelyettesének ‘vezetésé­vel Belgródba érkezett, hogy részt vegyen a jugoszláv-^- román gazdasági és tudomá­nyos műszaki együttműkö­dési bizottság kedden ' kez­dődő ülésszakán. J. GOLOVANOV: A U&suita bukása * Fordította: Pető Miklós 2 Csak sötétedéskor mentek tovább. A tankok elmarad­tak. Prohorovot és az irá- nyitótüzét a parancsnok visszaküldte, hogy megtud­ják, mi van a harckocsik­kal. Egész éjszaka bolyong­tak, de a tankokat nem ta­lálták meg. Reggelre vissza­mentek, ám az üteg éjsza­ka elvonult. Az egyik for­dulónál német motorkerék­párosokba botlottak. Négyen voltak, a motorokon ülve, falatoztak. Prohorov és Sztoljarov hasra vágódott. A németek géppuskát rán­tottak elő. — Hände hoch, Iván — kiáltott vidáman az egyik német. — Nem olyan sürgős — kiáltott vissza Vaszja Sztol­S35. szeptember 28. jarov, és lőtt. A német a kormányra bukott. Kattog­tak a géppuskák. Anatolij Vaszja kiáltását hallotta, megfordult és látta, hogy Sztoljarov úgy fekszik a földön, mintha a fű susogá- sát hallgatná. „Most jövök én” — gondolta Anatolij. — „De miért? Mit tettem? Miért kell meghalnom? Nem akarom, nem akarom...” Már nem is volt ember, az állat üvöltött benne. A géppuskasorozatok nem a tes­tét ölték meg, hanem a lel­két. Ekkor hirtelen agyába ötlött: fel kell emelnie a kezét. „Most lőnek agyon” — mondta magában, látva, hogy a németek nem eresz­tik le a fegyverüket... Nem lőtték agyon. Egy fészerbe kísérték. Elvették a derékszíját és a kocnszo- moligazolványát. Aztán visszavitték Bresztbe. Az erőd még harcolt. Prohorov szívesebben vette volna, ha már mindenki fogságban lenne, az egész ország. Az­tán sikerült megszöknie. Persze az nem Is ötlött az eszébe, hogy visszamegy az övéihez, a hadsereghez. Visszagondolt a Mes- serschmidtekre, a géppuská­sokra. Nem, most már vi­lágos, Oroszországot meg­hódítják. Valahová el kell rejtőznie, ki kell várnia, ez a lényeg. A városokat nem merte megközelíteni, de a falutól is félt. Nem szeretett és nem tudott dolgozni, har­colni sem altart. A moszk­vai titkos társaságra gon­dolt, az egyházra. így hát templomtól templomig, egyik paptól a másikig ván­dorolt. Baranoviesinál be- kérezkedett egy kolostorba, ahol Pantelejmon atya volt a metropolita. A metropolitát ismerte Moszkvából. Az is emléke­zett rá. Befogadta, még iga­zolványt is adott neki: „Anatolij Jakovlevics Pro­horov, született 1922-ben, a kolostori konvent tagja”. Az igazolvánnyal elkerült Minszkbe, a zárdába. Itt ennivalót kapott. Csak ki­tartani, mondogatta magá­nak. A front úgyis kelet fe­lé gördül, egyre messzebb és messzebb. Minszkben megtudta, hogy Vilnába ér­kezik Szergej Voszkresznasz- kijv Lettország, Litvánia és Észtország exarchája. Ana- tolijnak sikerült eljutnia Vilniusba. Találkoztak a kolostorban. Az egyházfő negyvenöt éves, pocakoso­dé, barna férfi volt, nőies, keskeny vállú, puha moz­gású. Anatolijt kedvesen fo­gadta. Beszéltek Moszkvá­ról, a Preobrazsenszkij téri templomról. Aztán áttértek a lényegre. Szergij Voszkreszensz- kij, a volt dmitrovói érsek és a moszkvai patriarchátus titkára éles eszű és óvatos ember volt. Nagy terveket szőtt. Már látta magát, mint a moszkvai patri­archátus főméltóságát. Ter­mészetesen azután, hogy Hitler bevonul a Kremlbe. Annyira azonban nem volt óvatos, hogy leplezze gyű­löletét a bolsevikok iránt. 1942 októberében így írt a „Pravoszláv keresztyén” c. folyóiratban: „A bolsevik fegyverek győzelmét kíván­ni annyit jelent, mint nem­csak Oroszország, de egész Európa, az egész keresz­tény világ pusztulását kí­vánni. Ezt a győzelmet az úristen nem engedheti meg. A bolsevikok elpusztulnak!* Voszkreszenszkijnek a pszkovi Gebietskommisar ezt táviratozta: „A Führer megbízásából köszönetünket fejezzük ki születésnapja alkalmából küldött jókí­vánságaiért és ajándékai­ért”. Az exarcha többek kö­zött segített az áruló yla- szov hadsereg összetákolá- sában is. Anatolij az egyházfővel való beszélgetés után érez­te, hogy megtalálta biztos támaszát. A kolostorban no- viciusa, pontosabban házi­szolgája lett, segített neki az egyházi teendők ellátásá­ban is. Es minden a legna­gyobb rendben ment volna, ha nem jön közbe a hús­véti ebéd, amelyen a Si­cherheitsdienst egyházi re­ferensének, Gehringernek a szeme megakadt a balti exarcha szerény noviciusán. Idegen toliakkal A háború után többet be­széltek a fasiszta Németor­szág titkos rendőrségének, a Gestapónak a rémtettei­ről, mint a Sicherheits­dienst, az SD bűnös üzel- meiről. Pedig ez a politikai felderítő szolgálat, mely a hitleri birodalom biztonsá­gát volt hivatott védelmez­ni, a fasizmus legnagyobb és legkiterjedtebb titkos szolgálata volt Heydrich meggyilkolása után Kalten- brunnel vezette, aki köz­vetlenül Himmlernek tarto­zott felelősséggel. Az SD tevékenysége az élet minden területére kiterjedt: diver­ziós cselekedeteket hajtott végre, politikai gyilkossá­gokat és provokációs pucs- csokat szervezett. Még Hit­ler közvetlen apparátusát is ellenőrizte, ugyanígy az ipart, a mezőgazdaságot, a kereskedelmet. Kartotékain békésen megfértek egymás mellett miniszterek és tá­bornokok, diplomaták és nagykereskedők, írók és ze­nészek. Innen mentek a jelzések a Gestapóhoz. Az SD volt a fej, a Gestapo a kéz. A megszállt területeken az SD tanulmányozta a szovjet- és pártszervek irat­tárait, Irányította a kémel­hárítást, harcolt a hazafiak ellen. A papság ellenőrzése csak kis része volt az SD tevékenységének: miután az egyház létezett, nem lehe­tett figyelmen kívül hagyni márcsak azért sem, mert as orosz papok között nem ke­vés ellenzője volt az „új rend”-nek, sőt még parti­zánok is kerültek ki közü­lük. (Folytat jui$

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom