Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-01 / 180. szám
Húsz szabad esztendő A üinyavilá^ eredményei és grondjai Irta: Oláh László\ az MSZMP Szabolcs*Szatmár megyei Végrehajtó Bizottságának tagja T a.nyavilagqnk évszázadok hagyatéka, és megyénknek az ország más tanyás településeitől merőben elütő rendszere a korábbi feudális, majd a későbbi úritőkés nagybirtokok kialakulásának, ezek túltengés arányának a következménye — kivéve a Nyíregyházát övező tanyabokrokat. A nagybirtokok tanyáit a jobbágyság, majd a cselédek népesítették be. Az ügynevezett tirpáktanyák lakói maguk az idetelepítettek voltak, mint a részükre biztosított földek gazdái. De sajátságukban ezek is elütöttek az alföldi elpötyögtetett egygazdás tanyáktól: kolóniákba tömörültek, s ezek az egységek kisebb községnyivé terebélyesedtek az évtizedek során. A nagybirtokok cselédtanyáinak nagysága a feudális, vagy a tőkés gazdaság méretétől és annak tagoltságától függött: így jöttek létre mam- muttanyák, amelyeknek egy része az elmúlt húsz esztendőben községgé vált, s alakultak ki kisebb öt, tizenöt családos egységek. Tehát megyénkben a nagyobb tanyák rendszere vált uralkodóvá. Emellett jelentős számú, de arányaiban elenyésző egycsaládos tanya is létrejött, és ezek egyrésze az idők során, a család természetes szaporodása következtében három, négy lakásossá gyarapodott. A társadalmi, közgazdasági és föld- talajdonjogi adottságok hatására is kialakult tanyák tömkelegével találtuk szembe magunkat húsz esztendővel ezelőtt. Ritkábban a községgé válás és a kis településeknek a falvakba való beolvadása ellenére napjainkban több mint ezerháromszáz ki- sebb-nagyobb tanya van a megyében Nyíregyhaza város és a 234 község melleit. Hogyan éltek régen az emberek a tanyákon? A tanyai emberek távol a nagyobb településektől, várostól, községektől — vályogból, sárból épült szalma- vagy nád- fedeles házakban laktak, gyakori volt a földbe ásott odúszerű kunyhó is. A szoba sötét, nedves, dohos, az ablak kicsi amit télen még rongyokkal is betömtek, hogy a hideg ellen védekezzenek. Saját tapasztalatomból tudom ezeket. Jártam olyan helyen, ahol két helyiségből álló épület volt: istálló és lakószoba. Az istállón keresztül lehetett bejutni a lakószobába. A lakas összes bútorzata az egyik sarokban összetákolt dikó (fekvőhely), amelyen szalma és rongytakarók voltak Ezen aludt az egész család. A lakóhelyiségbe beáramlott az istálló bűze. A gyerekek sápadtak, rongyosak, kiéhezettek voltak, A nagybirtok árnyékában a napszámos kisparaszti élet ritkán előforduló kenyérre, inkább kukoncamáléra, paszulyra, kölesre, burgonyára, káposztára , — nyáron esetleg dinnyére — épült. Egyéb táplálék és gyümölcsféle ritkaság szamba ment. Már nagy dolog volt az, ha valakinek tehén került a hazához, vagy" évente egy kis hízót le tudott vágni. Még szomorúbb volt a cselédsors, A szabadkéményes „sok pitvaros” cseiédhaz- ban egy helyiségben több család is lakott. A szoba egyik oldalán két ágy, vagy dikó egymás végében, két fiatal házaspár részére, a másik oldalon több gyermekes családnak szorítottak helyet. A rossz táplálkozás, az egészségtelen életkörülmények miatt különféle betegségek napirenden voltak.! Az elhalálozás különösen a csecsemő- és gyermekhalandóság — rendkívül nagy volt. A férfiaknak hajnalban 2—3 órakor már kolompoltak, vagy dudáltak. Fel kellett kelni a jószágot etetni, utána egész nap dolgozni, és este etetés után, 10—11 órakor térhettek pihenőre Mindezért rendkívül gyorsan tönkrementek az emberek, szedte áldozatait a tbc. A 30—35 éves nő vágj' férfi sokszor szinte aggastyánnak látszott. Ezt az örökséget kaptuk a régi rendtől a felszabaduláskor. Darvas József, az akkori építésügyi miniszter közel húsz esztendeje a következőképpen fejtegette a kormány elgondolásait, a taríyakérdés megoldására: „a szétszórt tanyákon a civilizáció, a szükségletek kielégítése szinte megoldhatatlan feladat. Jó úthálózat, villanyvilágítás kiépítése olyan költségekkel járna, amelynek előteremtése szinte lehetetlen. A tanyákon lakóknak orvos, egészségház, bába, gyógyszertár eléréséhez több kilométert kell gyalogolniuk. Éppen ezért a gyermek- halandóság és egyéb halálesetek száma igen nagy. Az ország politikai és szellemi életétől teljesen elszakadnak a tanyasiak. Újságot, könyvet alig olvasnak. Politikai vagy szakszervezeti életet alig élnek. Ezek az okok egyre jobban sürgetik a tanyatelepülések kérdésének gyors megoldását. A megoldás: új tanyaközpontok kijelölése.” Tudjuk, a húsz esztendős fejlődés ellenére, sok helyen megvannak még az alapvető gondok, azonban a kibontakozás útját nem a tizenhét évvel ezelőtti elgondolás — új tanyaközpontok kijelölése — jelzi megyénkben, hanem pár évtized távlatában a tanyás települések beolvasztása a falvakba, a legnagyobbaknak pedig községgé fejlesztése. A tanyai lakosság száma az 1960-as népszámlálás adatai szerint több mint 00 000. A tanyakérdés megoldása tehát a mai viszonyok között is probléma, mert jelentős tömegek vannak még ma is olyan viszonyok között, amelyekben a szocializmus igényei és lehetőségei szerinti életet nem élhetik. A felszabadulást követő két évtizedben eredményeink számottevőek a megye ta- nvayüágában. Első és legalapvetőbb a megváltozott társadalmi-, osztály- és tulajdon- viszonyok megszüntették a cselédsorsot, annak nyomai mind a lakáskultúrában, mind az életkörülményekben eltűntek. A tanyai emberek saját kezükbe vették sorsukat. A család és napszámos sors megszűntével az emberek hallatlan erőfeszitéssel láttak munkához a földeken. A gazdálkodás kibontakozását megnehezítette a termelés technikai feltételeinek hiánya, s az, hogy a családok jobbára magukra voltaik utalva: a gépek, a fejlett termelési módszerek meghonosodása még ma sem általánosan jellemző a tanyavilág egy részében. Mégis, az elzártság ellenére, a szabolcsi tanyák népe megtartott, továbbterjesztett, vagy meghonosított olyan termelési kultúrákat, mint a dohány, a burgonya, a gyümölcs, a napraforgó. Felső-Szabolcs és Szaönár tanyavilága korábban is szorosabb kapcsolatban volt a közeleső községekkel, így többségének gazdasági fejlődése kisebb-nagyobb mértékben együtt tartott a falvakéval: társadalmi kapcsolatuk is szorosabb volt, ami nagyban elősegítette azt, hogy ezek a települések egyszerre léptek a közös gazdálkodás útjára a falvakkal. Ennek következtében a községek lakossága és a velük egy termelőszövetkezetben dolgozó tanyai emberek anyagi, gazdasági szí vonala között mór nincs alapvető különbség. Ezzel együtt járt az itteni tanyák népének a nagyobb ütemű politikai műveltségbeli fejlődése is. A nagykállói, nyírbátori es nyíregyházi járásokban és Nyíregyháza övezetében részben a mostohább természeti adottságok, az éZfST “cjjszefüggesben lévő kedvezőtlen köz- gazdasági Vszony°k, másrészt az ezekből is fakadó viszonylag'^ Politikai színvonalkülönbség miatt egyes k?zséSekben is, mégin- kább ezek tanya vilagabai? a ^bzos gazda.- kodasnak egy alacsonyabb jförmája, a termelőszövetkezeti csoport alakúi*" ^ar maga ez a tény is igen komoTyf alap’ s ez a gazdálkodási forma lassan öIyan mértékben nyer még komolyabb t artalmat> amilyen színvonalon behatol a ft’ílettebb gazdaságpolitikai szemlélet a tanyái*1'3“ A folyamatot sürgeti több dologban, a koz,os tevékenység felismert szükségszerűsége. A magára utaltságot felváltja a sokkal i n" kébb eredményre vivő kollektív muns a’ ami egj'ütt jár a traktorok, munkagépe k jobb kihasználásával, a vegyszerek, a műtrágyázás hatékonyabb alkalmazásává.:. Mind általánosabbá válik a tanyák termelőszövetkezeti csoportjaiban a traktorok, növényvédő gépek vásárlása, és sok más közös beruházás megvalósítása. Pl. a nagykállói járás fiatal gyümölcsöstelepítményeinek többsége nagyüzemi rendszerben, a tanya- világban van. A szántóföldek, a tszcs alapszabályának megfelelően táblásítottak. Több növényféleség alapvető munkáit közösen végzik, helyenként egy-egy állattenyésztési ágban is megkezdték a kollektív termelési alap lerakását. A tanyavilág mezőgazdasági termékei számottevőek, ezekre is nagy szüksége van a népgazdaságnak A tanyai termelőszövetkezeti csoportok, az ott létrejött önálló termelőszövetkezetek, vagy a köz<,'>"- hez kapcsolódó távoli termelési egységek gazdálkodásának a gyorsaim fejlődésére kedvezőtlen hatással vannak a nem kielégítő útviszonyok, s az is gátja a gyorsabb előrehaladásnak, hogy gyér még a villanyhálózatba bekötött település (Mindkettőnek kihatása van a művelődési helyzet alakulására is.) Az előállított termékeknek áruként a népgazdaság vérkeringésébe való juttatása emiatt nehéz, költséges, a szállítás legfőbb eszköze a lovaskocsi. Az utak járhatatlansága ősztől tavaszig azzal a hátránnyal is jár. hogy a felvásárló kereskedelem nem tud jó kapcsolatot kialakítani a tanyai termelőkkel. A felszabadulás megnyitotta a lehetőséget a tanyai lakosság művelődésére is. Több nagj'obb tanyai település kapott villanyt. Ezzel vette kezdetét a rádió tömegesebb elterjedése, a rendszeresebb filmvetítés. Elvétve ugyan, de már tv-készülékekről is hírt adnak az antennák. Nem nehéz elképzelni, hogy mit jelent a művelődés meggyorsítására az a tény, hogy a sártengerbe zárt tanyákon is láthatják már a fővárosi és vidéki színházak legrangosabb előadásait, tájékozódhatnak a rádió és tv híradásaiból, a világban történt legfrissebb eseményekről. A felszabadulás előtt a könyvtár ismeretlen volt a tanyáikon. Az olvasási igény sem fejlődhetett ki, hiszen nemcsak könyv nem volt, de a cselédek, tanyasiak nagy része még iskolát sem végzett. Ma már — ha nem is kielégítő —, döntő változás van ezen a téren. A tanyák többségébe kölcsönzőállomások, vándorkönyvtárak juttatják el a könyveket a dolgozókhoz. A tiszalöki járás tanyáin pl. már mindenütt van fiók- könyvtár. A városi könyvtár 26 egysége szintén behálózza a nyíregyházi tanyavilágot. Szolgáltatásaikat közel 4000 dolgozó veszi igénybe. Ki ne emlékezne arra, hogy a falusi, méginkább a tanyai gyerekek óriási többsége közép- és felsőiskolára nem is gondolhatott. Többségük még az elemi iskola VI. osztályát sem végezte el, hiszen szükség volt a kereső kézre, hogy a mindennapi kenyér meglegyen. Iskolák, tantermek sem voltak. Akadt ugyan egy-kettő már a múlt rendszerben is a tanyákon, de ezek inkább rozoga, oktatásra alkalmatlan épületek voltak, igen hiányos felszereléssel, a szükségesnél jóval kevesebb tanítóval. Szellemi inségkonyhának sem igen voltak nevezhetők az ilyen iskolák. Hogy mennyire így volt, arra jellemző a nagyarányú analfabétizmus. Két évtized megfeszített munkája, társadalmi méretű összefogása kellett ahhoz, hogy jelentősen csökkentsük a múlt eme szégyenét. Sok iskola, tanterem épült azóta ezeken a helyeken, és a pedagógusok száma is megnövekedett A nagykalloi járás tanyáin 13 tanterem épült, és a tiszalóki járás ta- nyavilógában, hol alig két-három tanító volt, ma .30 pedagógus végzi nevelő munkáját. Van előrehaladás a tanyai lakosság kulturális nevelését szolgáló művelődési termek létesítésében is. A város tanyáiban valamennyi tanacskirendeltség területén épült művelődési terem. A tiszalöki járásban, de más járások nagyobb településein is — különösen ahol állami gazdaságok működnek — szintén megtalálhatók a művelődési termek. A nyíregyházi járás tanyavilágában, mintegy húsz helyen van ilyen jellegű építmény. A tanyák egy részénél, mar többé kevésbé megoldódott a filmvetítés is. Általában ezt a művelődési autókkal végzik, de több helyen állandó jelleggel működnek filmszínházak. A rádió, a. film, a különböző — főleg ismeretterjesztő — előadások, fokozzák a politikai tájékozottságot. A megyénk tanyavilágában bekövetkeett politikai, gazdasági és művelődési vál- ' ozások azért is jelentősek, mert elérésük ibbszörös erőt és figyelmet igényelt, mind te .... lakosság, mind a járási es megyei szer3 , intézmények részéről. Amikor jóleső Ve 'ssel állapítjuk meg a tanyavilágban meg- előrehaladást, ami az elmúlt húsz esz, , ben bekövetkezett, tudjuk, hogy az tendó eredmények kezdetiek: tennivalók tű nyomó többségére ezután kerül sor. A távolabbi cél világos és egyértelmű — mint már korábban említettem: a települések legnagyobb részének koncentrálása, beolvasztása a falvakba; a sok száz egy- kétezer lelkes tanyák esetében, a községgé szervezés mérlegelése; ahol a közgazdasági feltételek kedvezőbbek, ott a községalapítás megkezdése. De az is nyilvánvaló, hogy ezek a dolgok nem odódnak meg máról holnapra. A megyei pártbizottság napirendre tűzte a tanyavilág helyzetét és irányelveket fogadott el, mely szerint ki kell dolgozni a távlati terveket, és mego dani a legsürgősebb teendőket. Megyénk közvéleménye helyeslessel fogadta, hogy a tanyakérdés kezdi megkapni azt a jogos figyelmet, amely meg is illeti. Az elmúlt húsz esztendőben nem tapas’faltunk még olyan aktivitást, a megyei, járási, községi párt- és tömegszervek, tanácsi szervek és intézmények részéröl, mint amilyen volt 1964—65 telén, a megyei pártbizottság irányelveit követően. Tömegmozgalommá vált megértetni a tanyai emberekkel előrehaladásuk több évtizedes gazdasági és kulturális perspektíváját, közelebb vinni őket ahhoz a bennük már régen formálódó gondolathoz, hogy életükön, sorsukon elsősorban ők maguk tehetnek gyökeres változást, A téli politikai ismeretterjesztő, és szakmi e őadások százain kerültek közelebb a tanyai emberek az egész országot, a megyét érintő fontos népgazdasági kérdésekhez. A tanyai lakosság nagyfokú érdeklődése mutatta, hogy nem szabad csökkennie a társadalmi aktivitásnak megértőén, segítőkészen támogatni kell őket sajátos gondjaik megoldásában. Szabaddá lett hazánk huszadik esztendejében elsősorban azza] tehetünk legtöbbet a tanyavilágért, ha fokozzuk a termelési eredmények jobbátételének a megalapozását, ha az itteni tsz-bén, tszcs-ben dolgozó emberek több értékkel járulnak a népgazdaság tervének valóraváltásához. a gazdasági, anyagi megerősödés az a szilárd bázis, amelyre bátrabban lehet építeni a tanyai lakosság erejének az összefogásával, a társadalom önzetlen segítségével, mindazt, amit kommunális és más téren célul tűztünk ki. Amit néhány évtized távlatában célszerű megoldani, a tanyák egyrészén. — utak, villany, átmenetileg alkalmas iskola, művelődési termek — csakis akkor valósíthatjuk meg gyorsabban, ha a tanyavilág aktívabban kiveszi részét a termelésből, áruértékesítésből, az országépítő munkából. Az a fontos, hogy előbbre lépjenek a gazdálkodás fejlesztésében, hogy a nagyüzemi kereteket mind több tartalommal töltsék meg. S az hogy minden rendelkezésre álló eszközzel erősítsük a szocialista vonásokat* mert ez fogja az embereket közelíteni egymáshoz, nemcsak a tanyán. Igen nagy szerepük van az átmeneti, kisegítő, de azonnal ható mego dásoknak, mint a könyvtárak, vándor filmvetítés hatókörének bővítése, a még jobb pedagógus- ellátás, az analfabétizmus gyorsabb ütemű felszámolása, az egészségügyi ellátás javítása, az orvosi rendelések gyakoribbá tétele, az ipari és élelmiszerárucikkek biztosításának kedvezőbbé tetele stb. Semmiképpen nem szabad elhanyagolni, lebecsülni a. tanyán élő emberek mindennapos, ügyesbajos dolgait. Elsősorban ezek intézésén keresztül érzik közvetlenü azt, hogy a tanács, a partszervezet, és az intézmények igazán törődnek velük. Számvetésünk Szabolcs-Szatmár megy* tanyavilágának két évtizedéről csupán egy állomás,, a fejlődés eddigi eredményeinek megállapítása ahhoz, hogy még viágosab- ban lássuk a tennivalókat, a feladatok sokká) komolyabb részét. Azt, hogy a megfelelő erőkkel és eszközökkel gyorsabb ütemben zárkóztassuk fel megyénk tanyavilágát az országos átlaghoz. Arra van szükség,. hogy mindazok a szervek és vezetők, akiknek a megyei pártbizottság útmutatása és határozatai alapján cselekedniük kell, azok cselekedjenek: segítsék elő a jelenlegi helyzet megváltoztatását. Ezt kívánják a megyei é* tanyai dolgozók érdekei egyaránt.
