Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-17 / 193. szám

Szovjet—török közös közlemény Moszkva-, (TASZSZ): Urgüplü török miniszterel­nöknek a Szovjetunióban tett hivatalos látogatásával kapcsolatban hétfőn szovjet —török közös közleményt -adtak ki. A közlemény elmondja, hogy a látogatás során esz­mecsere folyt nemzetközi kérdésekről, valamint a szovjet—török kapcsolatok további fejlesztéséről. A felek megállapítják: erőfeszítéseket kell tenni, hogy előmozdítsák a nem­zetközi feszültség enyhülé­sét és az egyetemes béke megszilárdulását. — A Szovjetunió és Tö­rökország szükségesnek tart­ja a hatékonyan nemzetkö­zileg ellenőrzött általános es teljes leszerelésre Irá­nyuló erőfeszítések támoga­tását. A szovjet és a török kor­mány kijelenti, hogy mi­ként minden nemzetközi kérdésben, a ciprusi kér­désben is fűndennemű kon­fliktust békés úton, a tör­vényes jogok és az igazság elve alapján kell megolda­ni. A szovjet—török kapcso­latokra vonatkozólag a fe- felek „megelégedéssel álla­pították meg, hogy a füg­getlenség, a tei-ületi integ­ritás, az egyenjogúság, a kölcsönös megbecsülés el­veit szem előtt tartva, őszintén óhajtják az egy­mással való jószomszédi kapcsolatok fejlesztését”. Ürgüplü miniszterelnök meghívta Koszigint, tegyen hivatalos látogatást Török­országban. Koszigin a meg­hívást elfogadta. Partizánakció Bressuyey* lioszigiu és Makó fan Afganisztánba Iá to (fát Moszkva, (TASZSZ): ■ Moszkvában közös közle- |nényt írtak alá az afgán király szovjetunióbeli tar­tózkodásáról. Ugyancsak aláírtak egy jegyzőkönyvet, amely szerint újabb tíz év­re meghosszabbítják az 1931-ben kötött szovjet—af­gán semlegességi és meg nem támadási szerződés ér­vényességét. A felek megelégedésüket nyilvánítják a kereskedelmi kapcsolatok fejlődése láttán és állást foglaltak e kap­csolatok további bővítése mellett. Aggodalmukat nyilvánítják a vietnami helyzet súlyos­bodása miatt és kifejezik azt a véleményüket, hogy a vietnami kérdést csakis az 1954. évi genfi egyezmé­nyek alapján lehet megol­dani. Az államok közötti vi­tás kérdéseket az ENSZ alapokmány elveivel össz­hangban, békés úton tár­gyalások útján, a tel­jes egyenjogúság alapján kell elintézni. Az afgán király és kor­mánya ^meghívta Brezsnye- vet, Koszigint és Mikojant, látogassanak el Afganisz­tánba. A meghívást köszö­nettel elfogadták. Bigériában növekszik az ellenállás a iumedien-rendszerrel szemben Párizs, (MTI): Az Humanité egy algír- ból visszatért olvasója leve­lét közli az algériai belpo­litikai helyzetről. A levél­író szerint a Bumedien- féle államcsínyt a lakosság­nak az a vékony rétege helyesli, amely sohasem fo­gadta el Algéria szocialista irányú politikáját. Az algé­riai nép túlnyomó többsé­gének véleményét a nemze­ti ellenállási bizottság kép­viseli. Algírban a lakosság rendkívül nagy érdeklődés­sel fogadta a szervezet röp­lapjait, amelyeket Hocine Zahoune hívei a város egyes negyedeiben nyíltan osztogattak az utcákon. A levélíró hangot ad azoknak a híreknek, miszerint az elmúlt napokban Bumedien- ellenes puccskísérletre ke­rült sor. Ellentétek mutat­koznak azok között, akik kezdetben Bumedien hata­lomra jutását támogatták. Az Humanité egyébként arról ír, hogy Bumedien el­halasztotta a Ben Bella ál­tal megígért földreform végrehajtását, új alkot­mányt készít elő és a fran­cia—algériai olajszerződés megkötése után más orszá­gok olajtársaságainak Is felajánlotta az együlrmfikö- dést a Szahara ásványkin­cseinek kiaknázásában. Robbanás m soigonl rendőrparancsnokság épületében Saigon, (MTI): Események sorokban A dél-vietnami szabadság­harcosok hétfőn reggel merész támadást hajtot­tak végre a saigoni or­szágos rendörparancs­nokság épülete ellen, amely hírügynökségek meg­állapítása szerint a város legerősebben védett épülete, őrsége sokkal nagyobb mint a kormányépületeké, vagy az amerikaiak által lakott házaké. A támadás úgy zajlott le, hogy a szabadságharcosok négy gépkocsival közelítették meg a rendőrség főhadiszál­lását. A kocsik egyiKe, amely robbanóanyagot szál­lított, egy amerikai szolgála­ti kocsi nyomán behajtott az udvarra, majd miután ra­kományát lerakta, visszatért a kapuhoz. Addigra már riasztották a rendőrséget, de a támadók másik három gépkocsijából, amelyek a be­járattal szemben álltak, a benne ülők lövöldözni kezd­tek. Időközben a rendőrség udvarán felrobbant a lerakott robbanóanyag. A robbanás és a lövöldö­zés fedezetével » négy gépkocsi eltűnt. A felvonult rendőri riadö- készültség az utak lezárása ellenére sem találta meg a támadókat. A robbanás ie- döntötte a rendőrség épüle­tének egyik falát, s a lég­nyomás több környező ház j ablakait betörte és tetőcsere- | peit lesodorta. A támadás- j nak négy halálos áldozata j van, köztük egy rendőr. A I leomló fal megsebesített mintegy 15 személyt, akik között három amerikai ka­tona is volt. Mint az AFP írja, a rend­őrségnek abban az épületé­ben, amely ellen a támadás; elkövették, a fontosabb fog­lyokat őrzik, s itt zajlanak le a kihallgatások is. Ez a rendőrségi központ egy ki­lométer hosszúságban húzó­dik azon a főútvonalon, amely Saigont Cholon kínai lakónegyeddel köti össze. A rendőrség óriási appará­tussal fogott hozzá a nyo­mozáshoz, de a támadóknak nyomuk veszett. Déi-Vietnamban hétfőn csak kisebb csatározások voltak a kormánycsapatok és a szabadságharcosok kö­zött, viszont tovább folytak a szabadságharcosok feltéte­lezett állásai ellen irányuló légitámadások. Az AFP sze­rint vasárnap és hétfőn há­romszáznyolc felszállást haj­tottak végre amerikai és dél-vietnami repülőgépek, hogy bombákat szórjanak íe a partizánok álláséira. Orosz Mihály: ■A picdew Művelet 7. — Eléggé ideges, hirtelen- kezű, de ... — Joós nem tudta befejezni a mondatot. — Nézze, százados elvtárs. Akármilyen idegbajos le­gyen is, hacsak nem őrült, feltétlen kellett volna arra gondolnia, hogy legalább egy szakasz katona hallotta, amikor öt perccel korábban megfenyegette Faragót. No és saját tőrével — nagy koc­kázat lenne ... Ilyet csak az öngyilkosok csinálnak. — Valter, Vince? — Vagy Ákos? — tekintett fel rá a tiszt kérdően. Joós elbiggyesztette az aj­kát. — Miért tették volna? .. ■ a fene se tudja... a végén még egyedül maradok. Ha csak nem ... — hagyta fel­be újra a mondatot. A tiszt rágyújtott. — A hívatlan vendégre gondol? — kérdezte két gyors szippantás között. — Igen. Egy ilyen kelekó­tya sok mindenre képes. Gyerekkorom óta félek az ilyenektől. — Csak nem gondolja komolyan? — kérdezte tár­salgó közvetlen hangon a nyomozó. A kihallgatás be­szélgetéssé változott. — Ezeket még a törvény sem bünteti. Ha egy gyil­kos be tudja bizonyítani, hogy zavarodott elméjű, leg­feljebb a diliházba kerülhet — nézett maga elé a kato­na. Ismét Pikó kérdezett. — Ennél a Nagy Andris­nál máskor is tapasztaltak szadista hajlamokat? Joós elgondolkodott — A múlt tavaszon me­netvonalfelderítésen volt- tunk — kezdett hosszabb mondókába. — Valamelyik faluban, az egyik ház ud­A DNFF egységei va­sárnap este aknavetők­kel támadták a Saigon­tól 215 merföldnyire északra fekvő Due Co repülőterét. Háromnapi csend után ez volt a szabadságharcosok el­ső támadása ezen a vidéken, s ez is csak mintegy 29 percig tartott. Veszteségek­ről nem érkezett jelentés Egy amerikai szóvivő köz­lése szerint az amerikai ha­ditengerészet „Phantom” tí­pusú lökhajtásos gépei va­sárnap első ízben légi jár- Srtevékenyséöet és úgyneve- vezett „biztosító feladatot” hajtottak végre Észak-Vicf- nam felett és 8rí0 mérföld- nyire megközelítették Ha­noit. Az amerikai haditenge­részet más gépei vasár­nap folytatták támadá­saikat a DNFF csapatai ellen. A szóvivő közlése szerint Da Nang vidékén öt dél-vietna­mi szabadságharcost lelőttek az amerikaiak a Hue Phu öböltől északra és a Chu Lai repülőtértől délre kisebb veszteségeket szenvedtek. U Thant, az ENSZ főtit­kára Alekszej Nyesztyeren- ko szovjet diplomatát ne­vezte ki helyettesévé poli­tikai kérdésekben es a Biztonsági Tanács ügyei­ben. Anasztasz Mikojan és Alekszej Koszigin a szov­jet nép nevében jókívánsá­gait fejezte ki dr. Sukarno indonéz elnöknek Indonézia függetlensége kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából. Csőmbe kongói minisz­terelnök, aki néhány napja Nyugat-Németorszáeban tartózkodik, hétfőn Bonn­ban megkezdte tárgyalásait a nyugatnémet vezetőkkel, Norodom Szihanuk ál­lamfő is részt vett azon a hétfői ünnepségen, amelyen átadták Kambodzsának a francia kormány ajándékát: tíz Skyraider harci repülő­gépet, gyalogsági fegyver­zetet és katonai távközlési felszerelést. Az Albán Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság kormánya megállapodott abban, hogy felveszi a dip­lomáciai kapcsolatot és nagykövetet cserél. A Brazaville-i Kongó kormánya hétfőn bejelen­tette, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Portugáliával. 450 küldött jelenlétében megnyílt a legnagyobb ja­pán ellenzéki párt, a szo­cialista párt rendkívüli kongresszusa, amelynek fel­adata, hogy további progra­mot adjon a vietnami ame­rikai agresszió elleni harc­ban, a japán—dél-koreai szerződés ratifikálásának megakadályozásáért folyó küzdelemben. Dr. Hermann Conring. a CDU parlamenti képviselőié a holland közvélemény fel­zúdulása következtében arra kényszerült, hogy visszaad­ja Lübke elnöknek a nyugat­német Érdemkeresztet, amellyel az államfő Június­ban tüntette ki. Savang Vatthana király hétfőn ünnepélyesen megnyi­totta az új laoszi nemzet- gyűlés első ülésszakát — jelenti az AFP-hirügynökség. Karjalainen finn külügy­miniszter meghívására hét­főn nem hivatalos látogatás­ra Helsinkibe érkezett Pa- telicsev szovjet külkereske­delmi miniszter. IRKUTSZKI JELENTÉS L Kelet kapuja Korszerű, „ kétnyornsávos betonúton fut a gépkocsi. Moszkva centrumától 45 km-re a fenyő- és nyíría- erdőből elénk szökik a domogyedovói repülőtér hipermodern, impozáns épü­lete. Üveg, alumínium, vas­beton harmónia. Kitűnő konstrukció. A lenyűgöző hatású várócsarnokban nagy a forgalom. Úgyszólván szünet nél­kül közük a hangszórók a gépek érkezési és indu­lási időpontját. Bátran nevezhetjük ezt a gyönyörű légikikötőt Kelet kapujának. Betonjáról sűrű egymásutánban emelkednek magasba a gépóriásoK Szverdlovszk, Alma-Ata, Habarovszk, Taskent, Dél- Szahalin, Frunze, Vlagyi­vosztok és még 12 más szov­jet város irányába. A tá­volságok sem akármilyenek: 3—12 ezer kilométerre re­pülnek a népszerű TU-k és IL-ek. A mi TU—104-ünk 22 órakor startol. Június vé­gén este 10 óra tájt Moszk­vában még világos van. Mire gépünk eléri a 10 000 méteres „normális” magas­ságot és óránként 900 kilo­varán, a kerítés mögött lát­tam egy tízéves forma gye­reket. A kezében tartott egy kiskacsát, amelynek a sze­mem láttára harapta le a fejét. A vér csurgott a szá­ja szélén, és csak annyit mondott, hogy jó. így mond­ta: „Jaó”. A szomszéd lány mesélte, hogy a gyerek nem normális. A szülei vér­rokonok. Pikó értetlenül nézett a katonára. — Van a hadtápnak két lova — folytatta Joós a ha­tásos bevezető után — And­ris szokott mellettük so- förködni. Gyakran csökönyö­sek. A múltkor dühében be­leharapott az egyiknek a fü­lébe. Mindig az a kisfiú jut eszembe a kacsával. A százados felsóhajtott. Közönyös arccal, de alapo­san szemügyre vette a ka­tonát. Kisvártatva megkér­dezte: — Nem vett észre a la­borban semmi különöset? — Úgy emlékszem, mint­ha Faragó olyan furcsán só­hajtott volna, — kutatott em­lékei között Joós. — Per­sze volt is neki miért. — És utána mi történt? — Hátradőlt az asztallal együtt. Annyira alatta volt a térdem, hogy nem tudtam már kihúzni, engem is el­rántott. — Ismerték a katonák Lábas tőrét? — Nem tudom. Ha nem mondja akkor, hogy — „A tőröm!”, mai napig se tud­nám, hogy az övé volt. A százados felkönyökölt az asztalra. — Lenne egy kérésem, ön a katonák között él, jobban ismeri az életüket, apróbb ügyeiket. Gondolkoz­zon az eseményen, és ha eszébe jut még valami, ami számunkra hasznos lehet, szóljon. Megegyeztünk? Joós fanyarul mosolygott. — Háí ... bár nem hiszem .,. végeredményben a szá­zados elvtársék szakmája ... Van még valami közölni valója? — Azt hiszem mindent el­mondtam. méteres sebességgel suhan kelet felé, — besötétedik. A nagy magasságból nem mindennapi látvány az alat­tunk elmaradó sok telepü­lés, város, üzem fénye. A nyugati horizonton még egy ideig a vörös szín leír­hatatlan árnyalataiban pom­pázik az ég, majd ez is el­halványul és következik a teljes éjszaka. Az éjszaka csak 2 óráig tart . . . Mire gépünk fékezni kezd, a keleti égbolton már feltűnnek a hajnal el­ső fényei. A számunkra korai hajnal Ázsia határ­városában, Omszkban, a repülőtéren talál bennün­ket. A pihenő jórészét az elegánsan berendezett In­turiszt váróban töltjük. Jólesik egy kis konyaK. De az Is jólesik, hogy a tár­salgó asztalán az idegen­nyelvű újságok között fel­fedezhetjük a magyar ’apó­kat is. Mire gépünk újra ..rá­áll pályájára”, teljes pom­pájában bontakozik ki alattunk az ázsiai-szibériai táj. Hatalmas erdőségek, hegyvonulatok, folyók, ta­vak fölött repülünk. A baloldali ablakból csillogó­vakító jégszínű fe'hő- óceán teteje látszik, a jobb­oldali ablakból tisztán fi­gyelhetjük az alattunk el­vonuló „térképet”. Érde­kes ilyen magasból nézni n földet. Olyan az érzésem, mintha egy hatalmas, tisz­ta vízzel telt akváriumba néznék, amelynek az alján látom a füvenvt, a szikla­darabokat . .. Most ebben az „akváriumban” a mi kis Európánkétól eltérő tá­jak, szinek , váltogatják egy­mást. A zöldnek harago­sabb, erőteljesebb va’toza- tai, valamint különlegesen vörös, szürke és barna ta- lajszinek keverednek. Van­nak gyakorlott utazók, akik földünk valamennyi konti­nensét bejárták már és mindezeken a felfedezése­ken rég túl vannak, lehet meg is mosolyognak ezért a lelkendezésért. De ne fe­ledjék, nekik is volt első útjuk, saját földrészükön kívül, más égtájak alatt. ■ Üticélunk, Irkutszk előtt a leszállásnál egy kis szo­rongás vesz erőt rajtunk. Tejfehér, gomolygó köd öle­li körül gépünket és se- hogysem akar eloszlani. Azt tudjuk, hogy a föld nem lehet már messze, er­re a süllyedés és fékezés idejéből is következtethe­tünk — annál inkább izgat bennünket ez az áthatolha­tatlan fehérség. Rám mindig megnyug­tatóan hat a légiki sas^- szonyok üdítű mosolya Ek­kora magasságban szüksége is van rá az embernek. Es bevallom, idegesít amikor a leszállás idejére vissza­vonulnak. Az ember mind­járt rosszat sejt. Szerintem különösen ilyenkor kellene szépen mosolyogniuk. Egyéb­ként a gépen látszólag mindenki nyugodt, tovább süllyedünk, s a stewarde- sek nem láthatók... Mi marad hátra? Röpke mate­rialista fohászok, Tupoljev- hez és mindentudó műsze­reihez. Valószínű, a gép ka­pitánya is e műszerekkel lehet elfoglalva, mert vé­gül, nem messzire a repü­lőtértől, kijutunk a ragasz­kodó ködfelhőből. Sima lan­dolás és az irkulszki repü­lőtéren gördülünk a fő­épület elé. Naponta kétszáz gép Délelőtt 10 óra van. A pihenéssel együtt. 7 óráig tartott az út és közben 12 óra telt el. Irkutszkban Moszkvához képest 5. Bu­dapesthez képest 7 órával jár előbbre az idő. Meglepő a repülőtér ha­talmas mérete és forgalma. Hosszan sorakoznak a nagy utasszállítók. Az ér­kező gépeket azonnal sze­relők veszik körül. Az r gyí­két máris vontatják a ki­futópálya irányába. Mint később kiderül, ész­revételünk a forgalmat il­letően jogos. A város repü­lőteréről naponta több mint 200 gép indul távoli, vagy közelebbi útjára. A «zámon kicsit elgondolkodunk, ha- sonlítgatunk és egyre nő a kíváncsiságunk a város iránt. Csodálkozásunk lát­tán, kísérőnk mosolyogva mondja: nemrég egy nyu­gati turistacsoport tagjai a repülőteret látva — igaz, udvariasan — megkérdez­ték: valóban a térképen is szereplő Irkutszkba hozta őket az Inturiszt? Ribánszki Róbert Következik: Jenisze) 4* Angara „házassága”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom