Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-15 / 192. szám
Szerencsés emberek ffö számvetést készítünk» azokról a változásokról, amelyek népünk életében végbementek, első helyre feltétlenül a társadalom anyagi életét, a termelés és az elosztás módját, valamint az ország politikai intézményeinek a rendszerét érin- tőek kerülnek. S rendjén is van, hogy ezeket az anyagi, gazdasági és politikai változásokat helyezzük az első helyre. Nélkülük szó sem lehet egy új társadalom, egy új élet felépítéséről. A tudományos szocializmust éppen az különbözteti meg a légvárakat építő utópiáktól, hogy nem szavakkal, prédikációkkal, álmodozásokkal akarja megváltani az emberiséget, hanem az emberek életét meghatározó anyagi- társadalmi viszonyok forradalmi átalakításával. Ezért a szocialista forradalom legfontosabb lépései gyakorlatiak voltak: a kizsákmányolok hatalmának tényleges megdöntése és az új népi állam megteremtése, a kizsákmányoló gazdasági viszonyok valóságos felszámolása és a szocialista gazdálkodás új rendjének kialakítása, a termelő erők hatékony fejlesztése és ennek alapján a dolgozó emberről való hatékony gondoskodás. Az embereket, gondolkodás- módjukat általában a körülményeik határozzák meg, de az emberek sohasem passzív és tehetetlen sakkbábúi a körülményeknek. A legkevésbé azok a szocializmusban, amely éppen arra hivatott, hogy az embert saját sorsa urává és irányítójává tegye. Itt tehát még nagyobb jelentősége van annak, hogy az emberek mennyire ismerik a társadalmat, amelyben élnek, mennyire értik helyüket ebben a társadalomban és mennyire tudatosan cselekszenek. A szocializmus céljának megfelelő működése nemcsak attól függ, meg- vannak-e ehhez a szükséges anyagi feltételek, hanem attól is, hogy a szocialista társadalomban élő és dolgozó munkások, parasztok, értelmiségiek milyen aktívan és tudatosan élnek a lehetőségekkel. Éppen azért, mert ezen nagy társadalmi érdekek, a közösség sorsa múlik, nem lehet arra várni, hogy mindenki saját belátása szerint, teljesen önállóan eljusson a szocialista gondolkodásig. Nagy szerepe van az emberek szocialista gondolkodásának kialakulásában a társadalom uralkodó eszméinek, amelyeket a társadalom kollektíván termelt ki, amelyek kifejeződnek a tudományban ,a művészetben, amelyeket hirdet és terjeszt az iskola, a könyv, az újság, a rádió és a televízió. Röviden szólva: nagy szerepe van ebben a folyamatban a szocialista ideológiának, amely nélkül a szocialista társadalom nem jöhet létre és nem működhet egészségesen. Az ideológia a történelem során mindig fontos fegyver volt az egymással harcban álló osztályok kezében. Minden osztály olyan eszméket Igyekezett elfogadtatni és elterjeszteni, amelyek az ő érdekeit tükrözték csakhogy a burzsoák és ideológusaik gyakran folyamodtak a félrevezetéshez és a megtévesztéshez. Ezt a negatív tapasztalatot tükrözi az a ma is gyakori hiedelem, hogy „az ideológia csak elfogult propaganda lehet, amely sohasem az igazságot tárja fel, hanem a pillanatnyi politikai érdekeket szolgálja és ezért szükségszerű velejárója az agyafúrt szócsavarás és megtévesztés. Ez a. nézőpont azonban figyelmen .kívül hagyja, hogy a szocialista ideológia lényegesen különbözik minden korábbi ideológiától. Milyen sajátosságai vannak a szocialista ideológiának? Először is, a szocialista ideológia osztálybázisa a munkásosztály, majd a szocializmus felépítésével valamennyi szocialista dolgozó osztály és réteg. Ezeknek az osztályoknak nem érdekük az igazság elfedése, nine» szükségük arra. hogy bármely más osztályt félrevezessenek saját uralmuk és kiváltságuk fenntartása érdekében. Ezeknek az osztályoknak az érdekei azt kívánják, hogy a szocialista ideológia az igazságot mondja ki a társadalomról. Másodszor, az igazság kimondásához nemcsak a jószándék és a kívánság van meg a munkásosztály ideológiában, hanem az igazság feltárásának tudományos eszköze is. A szocialista ideológia tudományos alapokra épül. Amikor a szocialista ideológiáról és annak jelentőségéről beszélünk, ebben bennefoglaltat- nak a társadalom tudományos megismeréséNek, vívmányai és a marxizmus állandó törekvése a társadalomról szóló tudományos ismeretek elmélyítésére, különösen a szocialista fejlődés új problémáinak tanulmányozása útján. Ha ezek után valaki azt képzeli, hogy a szocialista ideológia a tudósok szűk csoportjára tartozik csupán, akik kellő felkészültséggel rendelkeznek és hivatásszerűen foglalkoznak a társadalomtudománnyal, az súlyosan téved. A szocialista ideológia harmadik sajátossága, hogy a dolgozó tömegek ideológiája, s a szocialista társadalomban át kell fognia az egész nép gondolkodását. Ma a tömegek egyes rétegeinek ideológiai színvonala még különböző. Társadalmunkban hat még a polgári és a kispolgári ideológia sok maradványa is. Az a cél tehát, hogy a szocialista ideológia az egész nép gondolkodását átfogja, egyben harci feladat is. amelyet aktív ideológi ai munkával, eszméink hirdetésével és terjesztésével, céltudatos neveléssel oldhatunk meg. A cél. hogy a szocialista ideológiát általánossá és uralkodóvá tegyük minden dolgozó gondolkodásában. Ezt és az odavezető folyamatot csak akkor fogjuk fel helyesen, ha figyelembe vesszük, hogy ennek a folyamatnak különböző összetevői és csatornái vannak, amelyek társadalmi rétegenként, munkaterületenként stb. másként és másként jelentkeznek. A szocialista ideológia elterjedésének fontos része például a marxista társadalomtudományi ismeretek terjesztése. Ma már mind többen és többen tanulmányozzák a pártoktatásban és azon kívül a marxizmust. De maximalizmus lenne, ha mindenkitől azt kívánnánk, hogy elmélyülten tanulmányozza a marxista filozófiát és politikai gazdaságtant. Jóval szélesebb a tábora azoknak, akikhez más {szinten és más formában kell eljuttatni azokat az alapvető politikai ismereteket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy tájékozódni tudjanak gazdasági és politikai fejlődésünk fontosabb kérdéseiben. Hiba lenne azonban az ideológiai munkát a társadalomtudományi és politikai ismeretek terjesztésére korlátozni. Mindenki ismer embereket. akik hibátlanul megtanulták a marxizmust, mégsem vált az belső meggyőződésükké. cselekvésük önként vállalt vezérfonalává. Az ismereteken és a tanuláson kívül ebben sok más tényezőnek is szerepe van: az élenjárók példamutatásának, a személyes és a művészi élményeknek. az emberek erkölcsi tulajdonságainak. az érzelmeknek, stb. Az ismeretek terjesztése te- Hat együtt kell hogy járjon az emberek nevelésével, a szocialista erkölcs terjesztésével és gyakorlati megvalósításával, a művészeti és érzelmi neveléssel. Csak így lesz teljes a szocialista tudat, csak így érhetjük el, hogy a dolgozók ne csak eszükkel, hanem szivükkel is értsék a helyüket az új társadalomban munkájuk egyéni és társadalmi jelentőségét. Ezen az úton valósulhat meg a szocialista emberformálás lényegét kifejező jelszó: szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni. WIRTH ADAM Lehet-e nálunk manapság karriert csinálni? Lehet. Törvényeink biztosítják a jogot a munkához, a tanuláshoz. Aki él ezzel a lehetőséggel, érvényesülhet, megcsinálhatja a szerencséjét. Talán hasznos utánajárni, miféle „szerencséről” van szó a mi viszonyaink között mondjuk a Nyíregyházi Dohányfermentáló Gyárban. Gépirónőből osztályvezető Kedves Makár Piroska, maga aztán nem áll hadilábon a szerencsével. „Ahogy vesszük. Igaz, ötvenegyben, amikor először beléptem a gyárkapun, álmodni sem mertem arról, hogy osztályvezető leszek egykor. Gépírónak vettek jel a tervosztályra, 960 forint fizetéssel. Akkor jött divatba az esti tanulás, a gyár mindenben segített, beiratkoztam a köz- gazadsági technikumba. — Munka mellett éjfélekig tanulni, nem éppen a legszerencsésebb dolog. Talán szerencsének mondhatjuk, hogy érettségim után megüresedett egy előadói állás az osztályon s én ott voltam.” Persze, hogy keveselte a mindössze 60 forintos „előléptetést”, de kitartott. Sőt, ahogy közölték vele, kétéves középfokú tervtanfo- íyamra kell mennie, bátran nekivágott Vizsgák a fővárosban, utazás, törődés és a napi munka. így teltek a hónapok. Ami ezután jön, ahhoz kevés köze van a „szerencsés csillagzatnak”: a jeles eredményt fizetés- emeléssel honorálták, majd hatvankettőben — szorgalma elismeréseként ő lett az osztályvezető helyettese. És ekkor jött a nehezebbje: felettese egyetemre járt, sokszor rászakadt minden Send, önállóan kellett döntenie fontos kérdésekbe. Tavaly ősszel mindenki természetesnek vette, hogy az átszervezéssel elkerüli osztályvezető helyét ő foglalja el. Most is tanul, felsőfokú tervtanfolyamon. Elégedett „—Nem. Ha érettségi után egyetemre megyek, már túl lennék rajta. Mert nem csak a funkció a fontos ...” Út a „dr.**-ig Géczi László a négy polgári után csizmadiasegéd lett az apjánál, majd a maga előteremtette pénzen tovább tanult, érettségizett. Most 18 éve került a dohánygyárba, szimpla kis , könyvelőnek, négy év után statisztikussá lépett elő, r r etvennyolc esztendejét meghazudtoló fürge mozgással halad a nemrég hullt esőtől nyálkás- pocsolyás d.űlöúton. Gumisar- kantyús görbebotjával mutat előre:: — Ott, az akicerdöben . ., A beregi táj olyan, mint az asztallap. Simaságát apró ligeterdök, magános tölgyek. göcsörtös törzsű vadkörtefák törik meg, s teszik ezt a vidéket meghitté — beregivé. A tarpai törpe bazaltkúp hegy a táj legmagasabb pontja. Volt egy másik ezen a könélküli vidéken. Emberkéz rakta, Atya és Geléncs határában: az atyai kővár. Oda igyekszünk Szabó Sándorral, Vámosatya agg szülöttjével és a szintén tősgyökeres Koncz Sándorral, a fiatal igazgató tanítóval. Már közel a sarjadék akácerdő. Ritka fa ez a Betegben, nem úgy mint a Nyíren. Kör alakú vájatban törjük át magunkat a kövér csalamádén. Ez volt a hajdani külső várárok. — Gyerekkoromban, nagypénteken, itt gyűjtöttük a vadkacsa tojást — mondja Szabó Sándor. Színes cserépedény töredékek, majd a belső árok Beregi íájkép meredélyén világos, barnáspiros csíkokkal tarkázott kőtörmelék. — Trachit — mondja vezetőnk, — a Icaszonyi hegyből. __ A kövek friss törésűek. Tavasszal vonult ki Vámosatya népének szinte apraja-nagyja szerszámokkal, hogy fellebbent- se a régi vár, az évszázados rom titkainak fátylát. Irtották a gazt, ástak, csákány éle szikrázott a valamikor parázs mészbe ágyazott köveken. Kibontották a várkutat, behatoltak egy boltív torkolatába. Aztán... Elérkezett a nyári munkák, az aratás ideje. A burján, ami közt a láb könnyen ' csúszhat három- négy méter mély szellőző- nyílásokba, a burján újra hatalmába vette a romokat. Meg a rókák, amelyeknek a nyugalmát tavasszal megzavarták. Az aratásról szólva, Koncz Sándor fekete búza- szemeket mutat. A búza elszenesedett. Az idő tette, vagy valamelyik várostrom alkalmából égett meg? Ez a nehány fekete búzaszém volt eddig az egyetlen feltárt „kincs”. Koncz Sándor idegenforgalomról ábrándozik. Ki tudja? Hallatlan munkát, energiát kívánna a romhalmaz, hogy látványos várrom legyen. Szabó Sándor gyerekes lelkesedéssel beszél a romok fölött. Büszke a háromszáz esztendőig könnyen visszavezetett családfára, a Szabókra, akiknek egyike, Péter, főbíró volt, s „29 aranyforintokért akkora földdarabot vett, hogy 476 napszámra lehetett a területét becsülni.” Büszkék az itteni emberek az atyai várra már- csak azért is, hogy messze környéken csak az ő határukban volt ilyen, Még akkor is, ha a várurak többnyire császárhűek, rablólovagok, labancok voltak, a nép pedig mindig rebellis volt, s Büdy Mihály várát együtt ostromolta — Szabó Ferenc ref. ig. tanító 1938. február havában kelt monográfiája szerint — 1564- ben Bálliori Istvánnal. Vámosatya sokévszázados vámpecse tjét egy barabasi tanító őrzi. Az Alföld és a hegyvidék ütközőpontjában, a Csaronda és a Míc vizének, a vidék mocsárvilágának hajóútjai, járható földútjai Vámosatyán vezettek át: szállították a sót a Nyírbe, meg más árukat, és itt vámoltak. Üres szekér 4 krajcár, terhelt szekér 5 krajcár. Aki megfizette a vámot, az előtt leeresztették a víz fölötti függőhidat. Nem is olyan régen, a századfordulón, a műemléknek nyilvánított későromán stílusban épült templom előtt lóúsztató volt, a vámhely mellett, most félméternyi betonágyban folydogál az esővíz. Mig Szabó Sándor ecseteli a régi és a közelmúltat, s a hajdani nyomásos, fekete- ugaros gazdálkodásról beszél, az igazgató tanítóval, a romok fölött állva, nézzük a táját. A várárok déli oldalán dús zóldségeskert, újabb 3 évet követően pedig műszakvezető lett. Kérdezem, mi a titka az érvényesülésnek? „Becsületes munka és kitartó türelem. Előbb vagy utóbb felfigyelnek a szorgalmas emberre. Ereztem, megbecsülnek. Ez kötött a gyárhoz.’’ ötvenhét után a munkaügyi osztály vezetését bízták rá, ahol 7 évig dolgozott. Jelenleg az áruforgalom irányítója, ötödik éve a szegedi jogi kar hallgatója, ősszel .doktorál. Disszertációja csak 25 oldal, de felemelni is nehéz lenne azt a sok könyvet, amit áttanult ezért a vékonyka dolgozatért. Túl az államvizsgán Milyen áldozatot követelt, amíg a dohányrakó segédmunkás Hudák Józsefné átvette az egyetemi diplomát Debrecenben. „Egy évtized szabad idejét. Nagyon nehéz volt, higyje el. Már volt érettségim, amikor bejutottam a gyárba, de folyton azt kérdezték tőlem: mihez értek. Általános gimnáziumban végeztem, mit mondhattam? Bosszantott a dolog, s amikor felvittek a laborba segédmunkásnak, beiratkoztam a dohányipari technikumba. így kezdődött az én pályafutásom ...’’ Tanulás közben édesanya lett, kislánya most nyolc éves. „Ennél talán nem kell többet mondanom.” S a gyár nemcsak a tanulásban segítette, igénybe is vette gyarapodó szaktudását. — Technikusi beosztásba került s azokkal a laboratóriumi eszközökkel, amelyeket eddig csak tisztított, most már ő kísérletezett. 1959 újabb állomás: elsős lett a debreceni agráron, ötven vizsga után ez év tavaszán államvizsgázott. — Csak az államvizsgaanyaga hatezer oldal volt. Hatvan- három nyarától az üzemi labor helyettes vezetője. „Dohány taposással kezdtem.. Benkei István most helyettes osztályvezető, üzemi párttitkár. Tizenöt éve vagonpakoló, szénlapátolo volt, 1951-ben „kinevezték” do- hánytaposónak. „Micsoda öröm volt az akkori Állandó munka, biztos hely.” Nem tartott sokáig, még abban az évben elküldték egyéves gazdasági-műszaki iskolára. Éppen akkor, amikor megszületett a harmadik gyerekük. Sírt a felesége, mi lesz vele itthon egyedül. „Az előbbre jutásért a családnak is áldoznia kell. Kellemetlen volt, de a feleségem megértette, hogy nagy lehetőséget adott a gyár. Szeptembertől májusig havonta csak egyszer jöhettem haza. Amikor végleg jött, kárpótolták a vezetők: odaállították egy műszak élére. A csendes, megfontolt embert 11 éve választották meg párttitkár- nak. „Éreztem, keveset tudok én még. s arra gondoltam, egyesek talán úgy vé- lik, a funkcióm miatt lettem vezető. Irány a dohányipari technikum. Debrecen. Benkei István most párttitkár és helyettes osztályvezető. A társadalmi munka miatt adta át az osztályvezetői helyét. És a tanulás miatt, hiszen időközben újabb vállalkozásba kezdett: másodéves a felsőfokú kertészeti technikumban. Ha azt kérdeznék tőlem, mit tartok a legnagyobb szerencsémnek, így válaszolnék: azt, hogy olyan korban élhetek, amikor az embernek már nemcsak álmai lehetnek.” Angyal Sándor Gázcsere a Járásszékhelyeken Bővült a földmüvesszövetkezetek lakosságszolgáltalási tevékenysége Megyénk földművesszövetkezetei az év első felében több, mint 1 250 000 forint értékben végeztek lakosságszolgáltatási tevékenységet. 23 szövetkezeti szakbolt látja el a kölcsönzőszolgálatot. A legkeresettebbek a mosógépek, A kölcsönző bolthálózat is egyre bővül: a legújabbak a jánkmajtisi, a jármi és a tarpai boltok. nem messze ide fiatal feke- | teribizli bokrok. Tíz holdon, ősszel kétszerekkora területre málna kerül. Távolabb almáskert. A dülőút mellett, ahol a romokhoz mentünk, a búza megszikkadt a korábbi esőtől, kombájn nyeli a kalásztengert. Azt mondják, tizenhat mázsát fizet holdja. — Vámosatya mindig a saját emberségéből, véréből állított értelmiséget magának. Papot, kántort, tanítót. Jutott máshová is. Koncz Sándor igazgató tanító csendesen fűzi nagybátyja szavaihoz, hozzám intézve a megjegyzést: — Egy pásztorember, Imre Sándor, tavaly végezte el levelezőn, Debrecenben a felsőfokú technikumot... — És most mit csinál? — kapok mohón a story után, de a következő pillanatban már nem is várom a választ: Büdy Mihály várának romjai, meg a technikus pásztor távol esnek egymástól. Az igazgató meglepetten fogadja a kérdést. :— Imre Sándor, természetesen, most is pásztorkodik — mondja. — Felsőfokon.... a tsz-ben. Samu András A földmüvesszövetkezetek megyeszerte megszervezték a patyolat felvevő helyeket — számos községben a különböző szakboltokban — ahol hetenként meghatározott napokon összegyűjtik a mosatásra szánt textilféléket. Ez a hálózat is jelentős mértékben bővül: a közelmúltban Mérken, Bal- kányban, Kemecsén, Dombvádon és Nyírlugoson létesítettek felvevőhelyeket. Egyszerű, és mégis keresett munka az üveg méretre vágása. Eddig mintegy 45 helyen végeztek ilyen szolgáltatást, a közeljövőben újabb 30—35 embert képeznek ki erre a munkára. Rövid idő alatt kedvelt szolgáltatás lett a gázcsere elvégzése. A meglévők mellé újabb telephelyeket létesítenek Csengerben, Kemecsén, Nyírbátorban, majd fokozatosan a járási székhelyeken. A legjobb lakossagszol- gáltatási munkát a vajai é» a tiszalöki földművesszövetkezet végezte, Vaján 220 ezer, Tiszalökön 75 ezer forint volt ebből az fmsz-ek bevétele. A vajaiak országosan elismert szolgáltatást vezettek be: a növényvédelmi szolgáltatást, A szövetkezet dolgozói felkeresik a kisebb gyümölcsösök tulajdonosait és megszervezik az egyébként kis tételekben nehézkes permetezési munkát, a növényvédelmet. Vaján és kényéként ebben az évben — a kedvezőtlen időjárás következtében — több helyen már nyolc alkalommal végeztek permetezést a gyümölcsösökben. (mariid Szocialista forradalom és ideológia
