Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-10 / 187. szám

Moszkvába érkezett a torok miniszterelnök Külpolitikai széljegyzet Mocskos üzlet Események sorokban A ciprusi belügyminisz­térium vasárnap közölte: arról értesült, hogy a tö­rök ciprióta vezetőség Tö­rökországtól légitámogatást kért. A kormány — mond­ja a ciprusi közlemény — megtesz minden szükséges j intézkedést, ha a sziget fölé török harci repülőgépeket j küldenének. (UPI) Nagaszaki atomhombázá- j Sa 20. évfordulójának elő­estéjén plenáris ülést tar­tott az atom- és hidrogén­fegyverek eltiltáséért küz­dő nemzetközi értekezlet, amely Hirosimában kezdő­dött augusztus 6-án, a vá­ros atombombázásának 20. évfordulóján. (TASZSZ) Norodom Szihanuk her­ceg, kambodzsai államfő vasárnap kijelentette, hogy hazája azonnal megteszi a j szükséges ellenintézkedése­ket, ha Dél-Vietnam meg­támadja Kambodzsát vagy bombázza területét. VI. Pál pápa — mint a TASZSZ és a Reuter je­lenti — vasárnap nyilvános imát mondott az összese- reglett hívők előtt. Hiro­sima bombázásának husza­dik évfordulójával kapcso­latban kijelentette, hogy a bombázás „pokoli mészár­lás”, „a civilizáció elleni merénylet" volt. Szükséges­nek ítélte a nukleáris fegyverek betiltását. •„A világ sohase legyen j többé tanúja a Hirosimá­ban lezajlott hasonló bor­zalmas tragédiának — mondotta —, sohase for­duljon elő ez a pokoli mé­szárlás, a civilizáció szé­gyene. Az emberek sohase folyamodjanak ehhez a borzalmas fegyverhez, ne építsék reá számításukat és ne alapozzák reá tekinté­lyüket.” A pápa felhívta a vilá­got. tiltsa be a nukleáris fegyverek előállítását, fel­halmozását és tárolását. Marlaux francia művelő­désügyi államminiszter va­sárnap repülőgépen a Kí­na! Népköztársaságból j Hongkongon át Új Delhibe érkezett. A francia politi­kus négy napot tölt Indiá­ban. Megérkezésekor nyom­ban újságírók vették kö­rül, megkérdezték tőle, ho­zott-e üzenetet Kínától In­diának. Malraux elhárítot­ta őket, kijelentette, hogy majd csak elutazásakor nyi­latkozik. Moszkva (TASZSZ) Hétfőn hivatalos látoga­tásra Moszkvába érkezett Ürgüplü török miniszterel­nök A török kormányfő a szovjet kormány tagjaival folytat tárgyalásokat. A miniszterelnök szov­jetunióbeli tartózkodása során ellátogat Kijevbe Szocsi és Adler kauká­zusi üdülőbe, megtekint továbbá több ipari üze­met. A Pravda hétfői vezér­cikkében arról ír, hogy a szovjet—török viszony meg­javítására irányuló törek­vés szerves része annak a szovjet politikának, amely az ország déli szomszédai­val való jó viszony elmé­Konstantin görög király vasárnap este Sztefanosz Sztefanopuloszt, a centrum unió 66 éves képviselőjét, Papandreu volt miniszterel­nök helyettesét kérette ma­gához a királyi palotába és megbízta az új kormány megalakításával. Sztefanopulosz a kihallga­tás után másfél órán át tárgyalt Papandreuval. Ki­jelentette, hogy az ö véle­ményétől teszi függővé a ki­rályi megbízatás elfogadá­sát. A két politikus ezután a centrum unió különböző irányzatait képviselő Ciri- mokosz, Baltadzisz és Papa- politisz részvételével Pa­pandreu lakásán folytatta a megbeszéléseket. Késő este közölték, hogy összehívták a centrum unió parlamenti csoportját. Az AP jelenti, hogy az ülésen elsőnek Papandreu Bukarest. (MTI): A vasárnapi Rominia Lá­béra „Nagy jelentőségű ese­mény” cimű cikkében meg­emlékezik a szovjet—román diplomáciai kapcsolatok helyreállításának 20. évfor­dulójáról. A cikkíró rövid áttekintést ad a szovjet— román kapcsolatok múltjá­ról, majd megállapítja, hogy a két ország gyors ütemű fejlődése mind nagyobb le­hetőségeket teremt az egyen- ! lóságén és a kölcsönös elő- 1 nyökön alapuló együttmű­lyítésén fáradozik. Vezető iráni, pa/.isztáni, afgán és most török politikusok moszkvai látogatása első­sorban ebből a szempont­ból, de világpolitikai szem­pontból is jelentős. Ürgüplü török miniszter- elnök a Szovjetunióba va­ló elindulása előtt, az an­karai repülőtéren rövid nyi­latkozatot tett. — Másodszor utazom a Szovjetunióba — mon­dotta. — Első látogatá­som óta lényeges vál­tozások történtek or­szágaink kapcsolataiban. — Mostani látogatásom során megvitatjuk a két or­szágot érdeklő politikai1 és gazdasági problémákat és más nemzetközi kérdéseket. A gazdasági kapcsolatok szólalt fel. Kijelentette, hpgy a királynak joga van ugyan bárkit miniszterel­nökké kijelölni, de ha ezt a parlamenti többség akara­tával szemben teszi meg, visszaél jogaival. A párt­vezér annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy a kormányt a többségi párt vezetőjének, tehát neki kell megalakítania. A következő szónok Szte­fanopulosz, Papandreu párt­beli helyettese volt. Az AP szerint így beszélt: — A királynak meg sem köszöntem a megbízatást, mert ő is jól tudja, hogy nem lehet kormányt ala-; kítani a centrum unió párt | jóváhagyása nélkül. Azj uralkodó vonakodik a vá- j lasztásokat kiírni, mégpedig . belpolitikai és gazdasági j okokból. Én mindenesetre ] engedelmeskedni fogok a | ködéshez. Ezután a Rominia Libera ezeket írja: — A Román Kommunista Párt IX. kongresszusa ha-: talmas erővel mutatott rá, j hogy \ Román Népköztár­saság külpolitikájának kö­zéppontjába állítja a szocia­lista országokkal való szo­ros barátságot és testvéri szövetséget, amelyhez je- | Ifntős mértékben hozzájárul | a szocialista Románia és a j Szovjetunió közötti együtt-1 működés és baráti ITapcso- j lat. 1 fejlesztésére vonatkozólag már komoly előmunkálatok történtek. A velem utazó szakértők behatóan megvi­tatják majd ezeket a kér­déseket. Keresni fogjuk a lehetőségeket a kereskedel­mi kapcsolatok bővítésére. Ürgüplü török miniszter- elnök hétfőn a Kremlben felkereste Alekszej Koszi­gint, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnökét. A két államférfi megbeszélése után a szovjet kormány a Kreml nagypaío tájában ebédet adott a török kor­mányfő tiszteletére. Ott volt a miniszterelnök és kísérete, szovjet részről megjelent Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij, Dmitrij Pol- janszkij és több más hiva­talos személyiség. pórt döntésének. Nem fűt a becsvágy, hogy miniszter- elnök legyek. Még néhány felszólalás után a képviselők 120:18 j szavazatarányban amellett, foglaltak állást, hogy Szte-1 fanopuVosz adja vissza j Konstantin királynak a! megbízatást. Ezzel a görög i politikai válság Ismét ki- í éleződött és új szakaszba j lépett Moszkva, (TASZSZ): Vaszilij Harkov, a TASZSZ szemleírója Singaporenak a Malaysiái Államszövetségből történt kiválását kommen­tálva a következőket írja: Két év sem telt el azóta, hogy hivatalosan bejelentet­ték a Malaysiái Államszö­vetség létrejöttét. Megjele­nését az angol gyarmatosí­tók olyan kísérletének te­kintették, hogy fenntartsák pozícióikat Délkelet-Ázsióban és ugyanakkor azt a látsza­tot keltsék, hogy függet­lenséget adnak Singapore, Sarawak és Sabah (Eszak- Kalimantan) népeinek. Az államszövetségben nagyon fontos szerepet szántak Sin­gaporenak, amelyet Tunku Abdul Rahman miniszterel­Walter Lippmann egyik cikke, amely a Newsweek legújabb számában jelent meg. különös élességgel veti fel a Fehér Ház vietnami háborújának alapvető kérdé­seit Azt mondja, amilyen mértékben „amerikai hábo­rúvá válik a vietnami há­ború”, olyan mértékben válnak szükségessé nagy je­lentőségű és távoli kihatású döntések. Ámde — írja Lippmann — az alapvető kérdésekre nem lehet vála­szolni anélkül, hogy ne tisz­táznák, kinek van haszna ebből a háborúból, mi a tulajdonképpeni célja és értelme? Lippmann úgy véli, igen nehéz erre a kérdésre vá­laszolni. De az idézett lap idézett számában, egy má­sik cikk — akarva, akarat­lanul — mégis felel rá. Eb­ből a cikkből kiderül, amit más forrásokból is sokan ismernek: az Egyesült Álla­mok különböző ' jellegű ha­diipari üzemei a szó szoros értelmében — aratnak. Előbb csak 100 millió, majd utóbb 2 milliárd, most pe­dig már egyes szenátorok szerint végül is talán újabb 10 milliárd dollár külön ha­dikiadást emészt fel az ame­rikaivá vedlő vietnami há­ború. Virágzik tehát a mocskos üzlet. A Newsweek megállapít­ja: egy közönséges M-—16 puskáért 100 dollárt, egy 2.5 tonnás teherkocsiért 7600 dollárt, egy páncélozott te­repjáró gépkocsiért 28 8Ö4 dollárt, egy 105—mm Ho­witzer típusú ágyúért 101 500 dollárt, egy UH—1B nők több ízben is „Malaysia New Yorkjának” nevezett. Anglia és az Egyesült Ál­lamok kezdettől fogva fel­használták az új államot Indonézia ellen irányuló po­litikájuk céljaira. Malaysia területén jelenleg mintegy 70 000 angol katona állomá­sozik. Különösen nagyszabá­sú háborús előkészületeit folynak Sabahban, az indo­néz határ közelében. Az Egyesült Államok fenntar­tás nélkül támogatja Nagy- Britannia malaysiai terveit és ezért cserében London i szolidaritást vállal az Egye­sült Államok vietnami inter­venciójával. Singapore kiválása után helyénvaló feltenni a kér­dést, nem Malaysia széthul­lásának kezdetéi jelenti ez? I helikopterért 300 000 dollárt és egy F—4B Phantom Jet bombázó repülőgépért 2 mil­lió dollárt fizet az amerikai adózó a jenki hadianyag­gyárosoknak. Teljes gőzzel üzemel va­lamennyi hadiipari vállal­kozás. Soron kívül megrendeltek 700 000 acélsisakot. Tízezer tonna számra a bombát és egyéb lőszeranyagot. Öltö­zéket, s ezek között külön­leges dzsungelholmikat: ci­pőt. inget, stb. Egy modern hadsereg technikai szükség­leteit nem is lehet részletez­ni — de a végösszeget, ami­be kerülnek — ki lehet fe­jezni. Elúsznak a végtelen mil­liók és milliók. Fo­lyik a vér Vietnam trópusos, nádas, mocsaras földjére. És folyik a dollár a hadiipari tőkés trezorjába. Olyan tény ez, amellyel szemben minden elképzelhe­tő elnöki szavalás a sza­badság védelméről, a de­mokratikus rend biztosítá­sáról és az amerikai külde­tésről — „presbiteri” kép­mutatás, népcsalás, világ­méretű közönséges hazug­ság. Nos. a tények azt bizo­nyítják, hogy az imperializ­mus gyűlöletes arca nem változott. Az emberiség mérhetetlen szerencséjére a lehetőségei azonban már nem a régiek. A világ min­den tisztességes emberének akaratán, tisztánlátásán mú­lik, hogy az Imperialist« szandeKok és lehetőségek között a szakadék egyre nőjön — a béke javára. Szudáni jelentés Ahmed A1 Baeib, a szu­dáni fegyveres erők déli övezetének parancsnoka va­sárnap este bejelentette, hogy a dél-szudánt lázadók főleg az Egyenlítő Tarto­mányban fejtik ki tevé­kenységüket, ahol hidakat tettek tönkre az ellátás megakadályozására. A „Dél Frontja” vasár­nap kiadott nyilatkozatában a kormánycsapatokra hárít­ja a felelősséget a néhány nappal ezelőtt Rumbek közelében lezajlott inciden­sért, amelynek során több személy életét vesztette. Mahgub szudáni minisz­terelnök vasárnap fogadta Rountree amerikai nagykö­vetet és közölte vele, az amerikai—szudáni kapcsola­toknak súlyos kárt okoz az, hogy Kongó az amerikaiak­tól kapott segítséget a dél- szudáni lázadók rendelke­zésére bocsájtja. A centrum unié nem sges^uzfu meg Sztefanopulosz felelését Q Rominia Libera a szovjet—román kapcsosatokról TASZSZ-kommentór Singapore kiválásáról Orosz Mihály: •4 plaieiá» t. Ezerkilencszázhatvanhá- rom, január huszonnyolca­dikén a hőmérő higanysza- la minusz húsz fok alá Süllyedt. Az N-i speciális alakulat laktanyájának drót­kerítése pengett a szélben. Estére járt Az őrkutyák di­deregve fúrták magukat a hóba. Az egyik legénységi szobában levelet fogalma­zott egy katona. A tollat a szokástól eltérően a mutató és középső ujja között fog­ta, a szavakat hevenyészve, kuszán vetette papírra, nem ügyelve arra, hogy a címzett nehezen tudja majd elol­vasni. A szobában piritós- kenyér és naftalin szaga keveredett. 2 CTglaffarország y»65. augusztus 10. Faragó honvéd, — közis­mert álomszuszék — akkor ébredt fel szokásos kora esti álmából, és sandán elmo­solyodott. Ezúttal is meg­úszta. Lustán nyújtózkodott. A szolgálatvezetőre gondoli. Ha történetesen benyit, hall­gathattam volna az ötös számú monológot: „Elvtár­sam, aranyoskám, a szabad idő nem azt jelenti, hogy végigvágódunk az ágyon, mint egy hulla. A katona ilyenkor ugyanazt teszi, mint a tüzérségi előkészítés alatt: lábat áztat, tyúksze­met vág, levelet ír, gombot varr a sliccére.” Körülpil­lantott. Rajta kívül még ketten tartózkodtak a szo­bában. Nagy Andris a kályhánál szöszmötölt, a levélíró pedig _ háttal ült a heverészónek — már a har­madik oldaton körmölte a sorokat egymás alá. Faragó ügy nézte Nagy Andrist, mint a kismajmot az állatkertiben: kegyes megvetéssel, szánó figye­lemmel. — Ez aztán a karrier! Hat hét alatt őrmester — gon­dolta. Majdnem felnevetett. Amikor a szakácsok feltúz- ték a csillagot a kelekótya újonc zubbonyára, minden­kinek kipottyantak a köny- nyei. A szakácsoknak a ne­vetéstől, Andrisnak a meg­hatottságtól. Valóban elhit­te, hogy őrmester lett. Vi- gyázzba merevedett, amint fejébe nyomták az óriási fehér sityakot, és ettől kezdve fáradhatatlanul vé­gezte a kényelmetlen kony­hai munkát. Egy nap alatt kimeszelt és felsúrolt min­dent, rendbe tette az örök­ké piszkos szakácsöltözöt, és hajnalig tisztította az alumínium edényeket. A botrány nem váratott ma­gára sokáig: másnap reggel szabályszerűen kitessékélte az ügyeletes tisztet a kony­háról, mert az sáros csiz­mával lépett a frissen mo­sott kövezetre. Andris kö­römszakadtáig védte az őr­mesteri csillagokat és mi­közben a fogdába hurcolták, sírva kiabálta: — Nagy em­ber a Garai tizedes elvtárs! ö léptetett elő!... így így nem bánhatnak el egy konyha törzsfőnökkel !... A fogdából idegorvosi fe­lülvizsgáló bizottság elé ke­rült, ahol szépen megmond­ták neki, hogy írjon haza a civilruhájáért. Azonkívül, hogy a ruhát még nem küldték utána, egyetlen öröme maradt: a huncutság­ban kifogyhatatlan katonák megmagyarázták neki a le­letet. — Itt van ni, olvasd! — veregették a vállát. — Az áll benne, hogy „specifikus funkcionális... stb!! Ez, öre­gem majdnem azt jelenti, hogy speciális funkcioná­rius! Gratulálunk Andris­kám! _ szorongatták hú­szán is a kezét. Andris meg csak félszegen, bátortalanul mosolygott.­ííost zsebrerakta a forró piritóskenyeret, és kioldal- gott a szobából. Ketten ma­radtak, Faragó és a levél­író. Faragó álmos, lajhár mozdulattal emelte szeme elé bal csuklóját: három­negyed hét. Ma este foglal­kozás lesz a fotoszakkör- ben. A többiek már biztos fölmentek a laborba, csak ez körmöli még a levelet. „A mucuskájának” —gon­dolta. Már oda akarta kiáltani, hogy „— Hány kiló sódert nyomtál bele?” — vagy más effélét, de aztán meg­gondolta magát. Óvatosan felemelkedett az ágyról és felderítőt is megszégyenítő macskaléptekkel a levélíró mögé surrant. — Megnézem. mennyit képes összehazudni, — gon­dolta kajánul, és lopva be­iből vásott az írásba. A pa­píron ez állt: „... tam, hogy azt a tür- kiszzöldet vennéd, az csak- 237 forint, vagy a csaut, az meg kerek háromszáz. Min­degy, hogy melyiket, mert mindegyik van olyan jó, és mégsem 572. Különben a te dolgod, te tudod. Minden esetre menj el a Lovas ut­ca 69-be (IV. emelet 19.) tudod, a kicsihez, ő tartozik nekem 954 forinttal, és azt ígérte, hogy 17 hónapon belül megadja. Azt átve- heted helyettem, és legfel­jebb „ledolgozzuk”. Minden esetre vegyél egy svéd inget nekem, ha jól tudom, az ára.. .” Faragó ekkor hangosan összecsapta a bokáját és fel­vihogott; Honvéd elvtársnak jelen» tem százkilencvenhét fo­rint! A levélíró úgy pattant fel, mintha áramot vetet­tek volna a testébe. A toll kiesett kezéből, villámgyor­san hátrafordult. Tágra nyi­tott szemmel, hangtalanul, ugrásra feszülten meredt Faragóra. Faragó hátrahőkölt. — Na jó, hát nem kell azért úgy arénázni. — De jól tudod az ára­kat! _ morrgta dühösen a másik. — Csak nem keres­kedő voltál valamikor? — Fenéket! Akkor is in­kább szőrmével keresked­tem volna, mint inggel, meg gatyával — lépett még kö­zelebb Faragó. — Egyéb­ként, ha tudni akarod, ezt a százkilencvenhét forintot nem a kirakatból, hanem a harcászatból vettem. — Marháskodj, csak mar- háskodj — szólt közbe bé- külékenyen a levélíró, mi­közben társa arcmozdula­tait fürkészte. — ... mert, ha nem vet­ted volna észre, — folytatta Faragó _ ez a sorban kö­vetkező adata a speciális műszernek..,

Next

/
Oldalképek
Tartalom