Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-05 / 183. szám
Miért maradta!* I*i? Közömbösség a mezőgazdasági szakmunkásképzésben A nemrég véget ért oktatási év mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamaira 1149 fiatal és 7113 felnőtt jelentkezett a megyében. A tanulmányi idő alatt a fiataloknál több mint 30 százalék volt a lemorzsolódás, a felnőttek közül pedig másfél ezernél többen maradtak el a tanfolyamokról, az év végi vizsgákról. A jelenségnek számos oka van. Externátus — és magaviselet A fiataloknak a felét más megyékben, sőt a távoli Dunántúlon lehetett csak elhelyezni. A szülők nyugtalankodtak, többen visszahozták gyermekeiket és megyén belül igyekeztek számukra szakmát, elfoglaltságot keresni. De az itt maradt 595 tanulót sem sikerült mind iskolai kollégiumban elhelyezni, s az ilyenek magánházakhoz, úgynevezett externátusokba kerültek. Egyrészüknél a rendszeres felügyelet hiánya tanulmányi és magaviseleti romláshoz, végül az iskola elhagyására vezetett. Rontotta a helyzetet, hogy több tanulót nem lehetett év végén osztályozni, mivel a szerződtető gazdaságok az üzemi gyakorlati vizsgaj egyeket „elfelejtették” az iskolának megküldeni. A felnőtteknél egyes helyeken a dolog könnyebb oldalát választva, az igényesebb szervezés helyett a megadott tervszámok mindenáron való teljesítésére törekedtek és válogatás nélkül írták be a jelentkezőket. Jócskán akadtaií aztán, akik az általános iskola 8. osztályának a hiányát érezték, így előbb-utóbb otthagyták a tanfolyamot. Oktatás a csomóiéban Egy sor helyi nehézség, közömbösség is fokozta a lemorzsolódást. Ellenőrzéskor Baktalórántházán azt állapították meg: „A község vezetői nem biztosítottak megfelelő helyiséget. Asztal hiányában a jegyzetelés lehetetlen. A helyiség sötét, hideg csomózó épület.” Kál- mánházán 25 felnőtt iratkozott a növénytermesztési szak első évfolyamára. „Január 18-án sem könyvük, sem előadójuk nem volt a tanfolyamra jelentkezetteknek.” Hasonló eseteket tucatjával lehetne sorolni. Csoda-e hát az év végi „eredmény”? Ahol jó a gondoskodás Nem utolsósorban az is kísértett: „Mi értelme, hogy szakmunkás legyek? Nem biztosítanak semmi előnyt. Veszekedjek érte a vezetőséggel?” Ahol az ügy komolyságának megfelelően foglakoznak a nagyüzemhez illő elméleti és gyakorlati kérdésekkel, a hatás nem marad el. Az egyik termelőszövetkezet elnöke azt mondta nemrég egy járási értekezleten: — Az idén sok helyen probléma van az almatermeléssel. Nálunk lesz alma, terven felül is, mert csaknem Peronoszpóra -ellenálló dohányt állítottak elő Országos tapasztalatcsere Nyíregyházán Országos dohánytermesztési bemutatót rendeztek kedden Nyíregyházán a Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben és a Kertészeti Kutató Intézet bökönyi egységében. A tapasztalatese- ' rén részt vett dr. Molnár Béla, a Kertészeti Kutató Intézet igazgatója, dr. Olasz Ernő, a Magyar Dohányipar termeltetési és kir képzési osztályának vezetője, Nyitrai Miklós, az allami gazdaságok megyei igazgatója is. Az eddig elért eredményeket dr. Ligeti László, a Kertészeti Kutató Intézet dohánytermesztési és nemesít ési osztályának tudományos főmunkatársa ismertette. Az ország dohánytermésének 71 százaléka Szabolcs megyéből kerül ki. Érthető tehát, hogy a szakemberek különös gonddal foglalkoznak az új fajták előállításával, a nlkolin- szegény egyedek kikísérletezésével, és azzal, hogy a trágyázásnál milyen mikroelemeket alkalmazhatnak, melyek jó minőségi és mennyiségi változást eredményeznek. A tapasztalatcsere egyik célja volt, hogy a dohányipar gyakorlati szakembereinek bemutassák a peronoszpóra ellenálló hibrid dohányok nemesítési eredményeit. A dohánypero- noszpóra ugyanis 1950-ben jelent meg Európában, és azóta súlyos károkat okoz minden dohánytermesztéssel foglalkozó országnak. Az eddigi kártételek közül az idei volt a legsúlyosabb. A károkat milliós nagyságrendben lehet csak mérni. A védekezés során eddig a vegyszeres 'permetezést alkalmazták, s bár ez némileg csökkentette a kártételt, teljes egészében nem tudta megszüntetni. Országos viszonylatban egy egy permetezés 4—6 millió forintba kerül. Ahhoz, hogy a kártétel észrevehetően csökkenjen, évente í!—10 permetezésre volt szükség. Nem nehéz tehát kiszámolni, hogy a peronoszpóra megjelenése milyen károkat okozott a népgazdaságnak. A nemesítés éppen ezért célul tűzte ki olyan fajták előállítását, melyek ellenállnak a peronoszpóra- fertőzésnek, terméshozamban és minőségben megegyeznek az eddig termesztett fajtákkal. Az ilyen dohány előnye, hogy permetezést egyáltalán nem igényel, így évente 40—50 millió forintot lehet megtakarítani. Nem beszélve arról, hogy a peronoszpóra nem tehet kárt benne. A kísérletek eredményeként a szakembereknek már be tudták mutatni a HSZ. 129-es hibrided, mely teljesen megfelel a fenti követelményeknek. A Kertészeti Kutató Intézet a dohányipar részére ezt a fajtát ajánlotta, mert az eddigi vizsgálatok szerint a köztermesztésű szabolcsi dohányt a gyártási feldolgozásnál helyettesíteni tudja. A dohányipari szakemberek elismeréssel nyilatkoztak a látottakról, és az eddig megrendelt hibrid vetőmagmennyiséget ötven százalékkal emelték. Ibf) kivétel nélkül szakmunkások foglalkoznak vele. — A nyíregyházi Sagvári Tsz-ben szinte minden üzemágnak megvan a maga szakmunkás- gárdája, s a lehető legjobb teljesítményeket produkálják: a közös gazdaság erőteljesen fejlődik, a tagok elégedettek. A tsz nyugodt lelkiismerettel ad szakmunkásainak megkülönböztetett bérezést, ami a közösnek többszörösen megtérül. Ezek még csak részeredmények, de már ilyenek is vannak! Szakiskolák épülnek Idén tovább bővül a tisza- berceli mezőgazdasági szakiskola és kollégiuma. Baktalórántházán új iskola, kollégium épül. Növekszik tehát a fiatalok megyén belüli elhelyezésének lehetősége. A felnőttoktatásban pedig a példák mutatják, hol, miben van javítani való. S addig is, amíg megfelelő intézkedés történik a szakmunkások megkülönböztetett díjazására, a tsz-ek erejükhöz mérten — maguk rendezzék azt. Sokszorosan megtérül az ilyen gondoskodás, figyelmesség. Asztalos Bálint Négyszázéves pénz Kétszázhuszonegy darab ezüstpénzt talált a Borsod megyei Hernádpetriben Ren- dák Jánosné kisfia. A gyerek a kertben játszadozva bukkant az értékes leletre. Az ezüstpénzek egy sziklába voltak rejtve, amely időközben szétmállott — a tíz fillér nagyságú dénáriusok azonban teljes épségben megmaradtak. A leletet beszolgáltatták a Miskolci Herman Ottó Múzeumba. Magyar tárlat Velencében Velence egyik gyönyörű kilátású pontján áll az Instituto di Storia Dell'Arte épülete, ahol a grafikai csarnokokban most a Budapesti Szépművészeti Múzeum rendezett tárlatot világhírű olasz rajzgyűjteményéből. Rangos fogadtatása ez a Magyarországon őrzött műkincseknek. ugyanis az Instituto di Storia Dell’Arte-ban előzőleg a Leningrádi Ermi- tázs, a Bécsi Albertina, az oxfordi galéria és a Varsói Nemzeti Múzeum vonultatta fel páratlan értékeit. Megérkeztek a tankönyvek... A 63 éves RecsSsa Sándort is érdekű a hír. A nyíregyházi Ságvári Tsz elnökhelyettese is padba ül ismét a vakáció végén, VIII. osztályban. Ä város és a homok Leggyakoribb az északi, északkeleti szél — Zöldövezet, liget a város körűt —- Az utcák parkosítása Nyíregyházát gyakran úgy emlegetik, mint a. ho- mokorszég fővárosát. Találó ez a cím, hiszen az országban aligha van még egy olyan megyeszékhely, ahol annyi homok lenne az utcákon, mint itt. Elég egy kis szellő, és az embernek máris recseg a foga alatt. Földes utcák, üres árok Városunkban a leggyakoribb szélirány az északi, északkeleti. Ezek a szelek a Sóstó és a Kótaji útról hordanak be homokot, de az oly sokat emlegetett bosszúságot nem ez okozza. Tudott dolog, hogy Nyíregyháza erősen homokos talajra épült. Ahol tehát nem fedi egységes járda, vagy úttest a talajt, ott nagy mennyiségű homokot találunk. Az utcákba szorult szél ezt minden nehézség nélkül felkavarhatja. Fennáll ez a veszély akkor is, ha a járda macskakövekkel van kirakva. Legtöbb homok természetesen az utca és az úttest közötti földes sávból kerül ki. Az ellene való védekezés szinte magától adódik. Ugyanis ahol ezt a sávot üresen hagyják, ott sokkal több a homok. Ilyen például a Szarvas utca, vagy a Rákóczi utca is. Az ember százmétereket tehet meg, amíg egy-egy ház előtt ezt a területet parkosítva látja. Jó példaként lehet megemlíteni a Makarenko utcát. A Széchenyi utcától az Arany János utcáig szinte minden ház előtt, mindkét oljdalt virágot ültettek, fűmagot vetettek. Ilyen előzmények után érthető, hogy a Makarenkó utcán még a legnagyobb viharban is alig van homok. Ha a város minden lakója ennyire szívón viselné a problémát, sokkal kevesebbet kellene bosszankodni. A város távlati fejlesztési tervében jelentős fásítás szerepel. Célja, hogy az északi, északkeleti szelek erejét megtörjék, és kirekesszék a városból azt a port, homokot, melyet behordanának. Szépen fásították a stadion környékét, s ezek a kis sávok máris kihúzzák a Kótaji út felöl érkező szelek móregíogait. Gazdag fásítás A távlati terv szerint a bujtosi részen városliget lesz. Ennek alapján már korábban hozzáfogtak a fásításhoz, és ezt évről évre tovább folytatják. A Buj- tos egyes részein sikerült máris kis erdőségeket telepíteni. Tervezik, hogy a vá- sárosnaményi vasútvonal mellett szintén nagyarányú fásítást végeznek, hogy a kiépítendő ipartelepet elválasztják a várostól. Ugyancsak erdösávokat terveznek a Kemecsei út jobboldalán. A lakók — saját érdekükben Természetesen a tervek megvalósításához évekre van szükség. A város utcáin lévő földsávok parkosítása azonban könnyen megoldható, ha mindenki csak a saját háza előtt végzi is el ezt a munkát. Hamarosan befejezik •Nyíregyháza közművesítését. Megszűnnek az árkok, föld és homokbuckák, melyekből eddig is nagy mennyiségű homok került az utcára. Tehát a lényeges tennivaló most már a lakosságra vár, Maradjon Nyíregyháza továbbra is a homiokország fővárosa, de homok nélkül. Bogár Ferenc Hú kóezi■ k iá Ilit ás Sárospalaknn Sárospatak híres műemlék- várában nagyszabású Rákóczi kiállítás rendezéséhez kezdett a Magyar Nemzeti Múzeum. Az úgynevezett Perényi-szarny termeiben XV. századi vártemplom erkélyeket helyeznek el. Tavasszal körülbelül húsz kriptát és harminc sírboltot túrtak fel, s e temetkezési helyekről meglepően jó állapotú. XVI—XVII. században viselt, textil- és bőrruhákat, dolmányokat, süvegeket, csizmákat és papucsokat emeltek ki. Önműködő vonal megállító berendezés lesz a Miskolc—Nyíregyháza vonalon A vasúti közlekedés biztonságát nagymértékben fokozza az önműködő vonatmegállító berendezések széles körű alkalmazása. Vannak már olyan berendezések, amelyek tilos jelzés esetén — függetlenül attól, hogy a mozdonyvezető észleli-e a jelzést, vagy sem — leállítják a mozdonyt. Az automatika a mozdonyon észleli és értékeli a pályáról, illetve a jelzőről érkező jeleket és információkat, s ha szükséges, beavatkozik a fékrendszer működésébe. Jelenleg az önműködő vonat- Vnegállitók két típusa ismertebb: az egyik olyan, hogy a pálya egyes pontjain veszi a jeleket, a másik pedig végig a pályán állandóan érzékeli az információkat. A MÁV az utóbbival kísérletezik Tárnok és Martonvásár között. A Tárnok és Martonvásár közötti kísérletek után az önműködő vonatmegállító berendezést a MÁV mielőbb teljes vonalszakaszon, a tervek szerint a Miskolc —Szerencs—Nyíregyháza vonalon kívánja hasznosítani. Űj agancsvilágrekord Magyar szakemberek új elektronikus memóriaegységet dolgoztak ki Megszületett az új agancsvilágrekord: július 20-én Martonvásár határában egy magyar vadász gyönyörű őzbakot ejtett, amelynek agancsa minden eddiginél súlyosabb és szebb. A hivatalos mérések szerint az agancs térfogata 450 köbcentiméter, a nemzetközi értékelési rendszerben pedig 240.18 pontot kapott. Az eddigi őzagancs világrekordot egy, még a múlt század kilencvenes éveiben, Lengyel- országban ejtett trófea tartotta, amelynek értékelési (nadler) pontszáma mindössze 196 volt. A szellemes megoldású berendezésben a megőrzendő információkat elemeire bontva több — az első példányon 52 — mágnesező fej rögzíti egyidejűleg tíz korongon. Ezeken a magnetofonszalagéhoz hasonló anyagból készített lemezeken így egyszerre tízezer adat tárolható, amelyeknek mindegyike egy-egv' 12 jegyű számból állhat. Ezen belül minden számjegynek négy jel felel meg, valójában tehát a memóriaegység ösz- szesen 480 000 mágneses-jelet képes egyidejűleg „fejben tartani”, amikor pedig az adatokra szükség van, az azonos információhoz tartozó összes jeleket szintén egyszerre „keresi vissza” a berendezés. Egy-egy teljes információt ötezred másodperc alatt tud „előbányászni” harmincszor-negyvenszer gyorsabban, mint a hasonló külföldi berendezések.
