Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-29 / 203. szám

& CSALÁD OLDALA Népművészet és lakáskultúra Hogyan rendezzük be otthonunkat Iskolakezdés Minden új iskolaév a gondok és remények válta­kozásával kezdődik^ A legtöbb gond és várakozás azonban az első iskolaévet előzi meg, — a szülőnél és gyermeknél egyaránt. Noha — az iskolareform jóvol­tából —szinte észrevétlenül válik a gyermek óvodásból iskolássá. A második, harmadik, j negyedik osztályba, majd a felső tagozatba lépők való­jában csak egy-egy lépcsö­vei jutnak közelebb a tu­dás ormaihoz. A „felsőbe” I lépés, az általános iskolából a középiskolába, vagy az iparitanuló-iskolába kerü­lés! _ már izgalmasabb. Amikor negyedik általá­nosból ötödikbe lép a gyer- meg, a szakosított oktatás következtében a legtöbb helyen már minden tárgy- noz egy-egy új nevelői egyéni­ség kapcsolódik! A vidám, vagy szigorú tanító néni helyett, most minden órára más és más tanár érkezik. Az egyik szigorú, szúrós te­kintetű. A másik harsány és vidám! A harmadik a kettő keveréke! A negyedik? Tstnét más. Es ezt a sok­féle embert kell megszokni. 10—11 éves korban elérke­zett az idő, hogy a gyerek különböző temperamentu- mú nevelői egyéniséggel is­merkedjék meg! A szako­sított oktatás azért fontos, hogy a gyerekek az egyes tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, számtan, stb) „spe­cialistáitól”, szaktanáraitól tanulhassanak. Az új arcokat hamar megszokja a gyermek. Pár hét múlva már élvezi is, hogy minden órán más és más tanár jön az osztály­ba. Ezután a szülőknek je­lent gondot, honv a sok tanárral megismerkedjék, tapasztalja követelményei­ket, módszereiket, hogy ez­által eredményesebben se­gíthessen gyermekének. Na­gyon hasznos, ha a szülök már az év elején megkere­sik az osztályfőnököt, s elmondják véleményüket gyermekükről. Az esetleges fogyatékosságra (balkezes, vágyott hall stb.) súlyosabb gyermekbetegségekre, a gyermek nem mindennapi jó, illetve rossz tulajdonsá­gaira, szokásaira is felhiva a figyelmet. Nagy segítséget jelent a pedagógusnak —, s ez aztán a gyermek szá­mára kamatozik — ha el­mondjuk; például: — Az én fiam nagyon rendes, szófogadó gyermek, segít otthon, talán még job­ban is mint nővére, de ha kisüt a nap, nem lehet ve­le bírni,' otthagy csapot- papot, s csak akkor látom, ha éhes! Az osztályfőnök ily mó­don már jó előre tudja: ta­vasszal a gyermeket kemé­nyebben kell fogni, hogy mérsékelni lehessen „nap- imádatát”. Igyekezzünk te­hát közvetlen, jó kapcso­latot kialakítani az oszály- főhökkel, aki ha szükségét látja, majd segítségünkre lesz abban, hogy az egyes szaktanárokkal is jó kap­csolat létesüljön. „Kis gyermek kis gond, nagy gyermek nagy gond! — erre tanítottak bennün­ket az öregek! De meny­nyire igazuk volt. A felső­tagozatba lépő gyerkekkel lényegesen többet kell a szülőnek törődnie, és szo­rosabbra kell fűznie az is­kola és a szülői ház kö­zötti kapcsolatot. Ez vonatkozik az általá­nos iskolából a középisko­lába, illetve iparitanuló-in- tézetbe lépő gyermekekre is. A szülő törődése nem szűn­het meg a gyermek 14. szü­letésnapján! Sőt! A na­gyobbacska gyermekember­nek nemcsak több cipő, ru­ha, hanem lényegesen több gondosság, szeretet is kell. Fogadalmak, elhatározások ideje az új tanév. És ez rendjén való. De ne felejt­sük el: minden fogadalom és elhatározás annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle... Manapság, amikor a nép­művészeti alkotások igen korszerűekké váltak, nem helytálló az az aggodalom, hogy a népművészeti szőt­tes, hímzés, faragás, vagy kerámia „öregíti”, „ó-diva- túvá” teszi a lakást. Természetesen mértéktar­tóan kell alkalmaznunk a népművészeti alkotásokat. Választhatunk például la­kásunkban egy-egy felüle­tet, vagy bútordarabot, amelyet az eröltetettség hi­bája nélkül díszíthetünk. A lakás „pucér” ablaka egyhangú, sivár. A függöny „jellegzetessé” teheti a la­kás belsejét. A népművé­szeti függönyanyagból, szá­déból, változatos, olcsó és szép függönyt kaptunk. Az ablak melletti kényel­mes olvasófotel ma már sok lakásban megtalálható. Dolgozóasztal székekkel, vagy karosszékekkel, szin­tén olyan bútorcsoport, amelyet érdemes fenti mó­don díszíteni. A karosszékben elhelye­zett szőttes, vagy hímzett párna kényelmes, puha hát­támlát biztosít. Az asztalon lévő szőttes, vagy hímzett Az emberek manapság, _ s ez így van rendjén, —■ nemcsak végveszély esetén keresnek segítséget az or­vosnál, hanem kisebb pa­naszokkal is jelentkeznek. Gyakran elhangzik: „ég a gyomrom”, vagy „savanyút érzek a számban...” Ilyen­kor a gyomorsav jelentke­zik. A próbareggeli Az orvos laboratórium­ba, próbareggelire küldi a beteget. A gyomor nyálka­hártya sejtjei különböző in­gerek, — elsősorban az ét­kezés hatására, — egy fe­hérje bontóanyagot, az úgy­nevezett pepszint és sósavat termelnek. A próbareggeli segítségével a sósavat és pepszint tartalmazó gyo­mornedv mennyiségét és sósavtartalmát szokás vizs­gálni. Napjainkban a szakaszos próbareggelit végzik. Erre a célra vékony gümicsövet nyel a beteg, s azon keresz­tül hideg alkoholt, vagy koffeint tartalmazó vizet fecskendeznek a gyomrába. Az alkohol, illetve a kof­fein ingerli és fokozott nedvelválasztásra készteti a gyomor nyálkahártya sejtjeit. Ezután másfél órá­ig. tízpercenként leszívják a nedvet. Laboratóriumban megvizsgálják, meghatároz­zák a gyomorban lévő só­sav mennyiséget. Ha a só­savmennyiség az átlagosnál jelentősen magasabb, ak­kor savtúltengésről beszé­lünk, ha viszont kevesebb, csökkent a savelválasztás, azaz savhiányban szenved a beteg. Betegség- e a savtúltengés? A gyomornedvelválasztást kedélyállapotunk is befo­lyásolja. A félelem, a le- hangoltság, a bánat nagy­mértékben gátolja a gyo­mornedvelválasztást. míg a kellemes hangulat fokoz­za. Ebből nyilvánvaló: egyetlen próbareggeli érfék, ha „magas savat” mutat, még egyáltalán nem jelent terítő pedig kellemesebbé teszi az asztal sima felüle­tét. Könyveink kímélésére, díszítésére ugyancsak hasz­nálhatunk szőttes, hímzé- ses, vagy szürrátétes könyv­borítókat, hímzett, vagy szőttes könyvjelzőket. Szebb, mintha könyveinket újságpapírba csomagolva gyomorbetegséget. Néha a szokatlan korházi környe­zet is jelentős eltérést okoz­hat, akár emelkedés, akár csökkenés irányában. Meg akkor sem jelent gyomor- betegséget a magas savér­ték, ha gyr+norpanaszok miatt kereste tel a beteg a rendelőintézetet. Hiszen az állandó izgalom is előidéz­hette a gyomorsav túlten- gést. Ha átmenetileg rendel is az orvos gyomornedvel­választást csökkentő gyógy­szert, esetleg nyugtatóval Szódabikarbóna A fokozott gyomornedvel- választás gyomorégést és fájdalmat okozhat. Ezért ésszerű részben gyógysze­rekkel gátolni a gy .^nor- savtúltengést, részben pe­dig a gyomorban lévő, már termelt sósavat enyhe lú­gokkal, úgynevezett alkáli- ákkal közömbösíteni. A sav-' megkötésre szolgáló szóda­bikarbóna közismert. Ez a szer kiválóan alkalmas arra, hogy ideig-óráig kö­zömbösítse a gyomor sósa­vát és szüntesse az általa okozott panaszokat. A Lecsó készítése: egy kiló zöldpaprikához kb. fél kiló érett paradicsomot ve­szünk. A paprikát vagy hosszú szeletekre, vagy ka­rikára vágjuk. Helyes, ha a paradicsom héját lehúzzuk és a magvaktól megtisztít­va szeleteljük fel. Két fej vöröshagymát apróra vá­gunk és bő zsírban meg- dinszteljük. (Ne pirítsuk meg, mert akkor megke- ményszi'k és nem fő széj­jel). A zsírba vigyázva, hogy meg ne égjen, darált pirospaprikát teszünk, majd hozzáadjuk a paprikát, pa­radicsomot. Ezután meg­használjuk és a könyv fel­ső sarkának behajtásával jelezzük, hogy hol tartunk j az olvasásban. Egy-egy faragott, vagy cserép hamutartó, virágvá­za, jól kiegészítheti laká­sunk berendezését. így a lakás nem lesz „sablon”- berendezésű, hanem kelle­mes és egyeni. kombinálva, azt nem kell időtlen időkig szednünk. A fokozott gyomornedö- elvalasztás tehát egymagá­ban véve nem betegség, csupán tünet, afrnit a kül- világi ingerek, és a szer­vezetben lévő elváltozások egyaránt okozhatnak. Nem véletlen az, hogy a gyomor- savtúltengesben szenvedők többsége már külső megje­lenésükben is ideges em­ber benyomását keltik. Ta­lálóan szokták őket „sava­nyú embereknek” nevezni.- örökké? szódabikarbóna mértéktelen szedése azonban ne*ji tel­jesen közömbös a szervezet­re. Az ok rendszerint az idegrendszerben keresendő. Idegrendszerünk megnyug­tatása érdekében töreked­nünk kell lelki egyensú­lyunk megteremtésére is. A gyomorsavtúltengésnél gya­kori étkezést tanácsol az orvos,.. hogy a gyomorned­vet az étel kösse le és ne a gyógyszer. A savtúlten­gés gyógyszeres kezelése ugyanis csak szükségmeg­oldás. Dr. Sz. A. Rovatvezető: Tóth Zoitan sózzuk és fedő alatt puhára pároljuk. Tetszés szerint le­het később tojást beíeverni és ízesíteni. Lecsó télire: 8 kiló pap­rikához 4 kiló paradicso­mot veszünk. Alapos mo­sás után a szokásos módon a paprikát és a paradicso­mot összevágjuk. A paradi­csomot feltesszük főzni, majd beleöntjük a papri­kát is de azzal is csak ad­dig főzzük míg éppen fel­forr. Ezután meleg üvegek­be rakjuk, a tetejére kis szalicint teszünk, s jól le­kötözve száraz dunsztba tesszük. Kislányoknak — iskolába Most azoknak a mamáknak segítünk, akik szívesen szabnak, varrnak otthon. A mellékelt szabásminta szerint, maradék anyagokból, szétfejte tt felnőtt ruhákból összeállít­hatjuk a kislányok egész evt ruhatárát. Az alapszabás­mintának megfelelően készíthetünk iskolaköpenyt, kötény­szoknyát, ujjatlan könnyű ruhát.’ Aki járatos ebben a munkában, a mintát átrajzolja csomagolópapírra, s máris kezdheti a szabást, varrást. ORVOSI TANÁCS: A gyomorsavártaimakról Lapozgatás — a szakácskönyvben Gyerekeknek Szikrából la ff Kis Ivó Ki netm járt még ko- vacsmúhelyben? Ki nem hallotta még az üllő dal­lamos, acélos csengése:? Es ki nem látta a kohóban a vörös, kék, lila lángnyelve­ket, amint lobogva, kígyóz­va nyalják a kürtőt, izzít­ják a vasat. Guidó apó bez­zeg sokat látta a tüzet, nap- mint nap hallotta az üllő csengő zenéjét. Ö volt a fa­lu kovácsa. Erős, inas em­ber, annyira erős, hogy képes volt egy megtermett ökröt is elvinni a vállán, kátyúban ragadt szekerat félkézzel emelt ki a sárból. Tisztelték, becsülték is az emberek, de Guidó apó még sem volt boldog. És mindenki tudta. mién. ö maga mesélte el nyári esteken, amikor műhelye elé ült pipázgatni, és hall­gatták az emberek: — Egyszer ahogy éppen szekérkerékráfot hajli.ot- tam, kalapáltam, a ráfacél­ból szikra pattant elő. Nem ügyeltem rá, mert láttam én szikrát eleget, töb­bet, mint amennyi csillag van az égen. Node, ez nem olyan szikra volt, mint a többi. Nem hunyt ki a tüze, hanem egyre nőtt, növekedett és alakja is változott. Szakasztott olyan lett, mint egy emberke. Megdörzsöltem a szemem, jól latok-e. Jól láttam. A szikrából lett emberke oti állt előttem és megszólított: „Szomjas vagyok, Guidó apó, olyan melegem van, hogy na”. — Ne igyál szentem szik­rácska, — mondtam — mert a víz a te ellenséged, s ha hozzáérsz, kihunysz. „Tudom apóka, — vála­szolt a szikra fiúcska — innom azért szabad, csak fürödnöm nem, ha iszom semmi bajom nem lesz.” — És ivott a szikrácska. Ivott olyan jó ízűén, hogy el is neveztem Ivó-nak. Az­nap este sokat beszélget­tem Ivócskával, fiamnak fogadtam. Aztán, hogy le­feküdnénk, ágyaztam neki puha szalmán: meggyűlt alatta, fektettem deszkára, az is lángralobbant. Ej, mondom Ivócskám. aludj a vasládán, az majd nem fog tüzet. — Ügy is volt, Ivó tt lá­dán, én az ágyban aludtam. És milyen szerencsémre pattant Ivó a szikrából. Éj­jel tolvajok jöttek a há­ti nhoz, megtakarított pén­zemre vásott a joguk, de megjárták. Ahogy a sötét­ben matattak, Ivóhoz ér­tek és az úgy megégette a kezüket, hogy kínjukban, ijedtükben még most is futnak, sírnak', ha élnek. — Ivó másnap elbúcsú­zott tőlem, azt mondta: „Köszönöm Guidó apó, hogy fiaddá fogadtál és hogy szikrából pattintottál, szállást adtai, de nekem el kell mennem. Az a felada­tom, hogy égessem a ke­zét, lelkét annak, aki a rkús tulajdonához nyúl, másokat becsap.” — Ivó elment és én gyak­ran hallom: ittjárt. ott­járt, még sok a dolga, de azért gondolom. rövidesen visszajön hozzon, hogy együtt éljünk, beszélges­sünk. Remélem, ti, akik Guidó apó fiáról olvastatok, még nem találkoztatok vele. Nem is baj, mert minél ke­vesebben találkoznak Ivó­val, annál gyorsabban ha­zatér és akkor Guidó apó vidámabb lesz. vidámab­bat mesél. Seres Ernő J átéksarok A teherhordó Félkörben felálltok. A kór közepén áll a „teherhordó’*, egyik társatok Hátán nagy batyuval. A körülötte állók közül két-két pajtásnak úgy kell helyet cserélnie, hogy a teherhordó azt ne vegye észre. Ha észreveszi, akkor a hátán levő batyut az egy pillanatra üresen hagyott helyre dobhatja. Ha sikerült neki. helyet cse­rélnek. Ha nem, kezdődik elölről a játék. Arra azonban ügyeljetek, hogy egymás melletti két pajtás nem cserélhet helyet. Ha mégis, akkor zálogot fizetnek. GYERMEKREJTVÉNY Vízszintes: 1. Megfejtendő. 11. Vízi­növény + Vilmos beceneve. 12. Fejfedő. 14. Ajándékoz. 15. Figyelmeztet. 16. Igeko- tő. 17. Kettőzve szülő. 19. Feieseg nevében van. 20. -tói, -tői, oroszul. 22. Miska. 25. Megfejtendő. 27. Tár. 29. Előkelőségek. 30. TLM. 31. Azonos magánhangzók. 32. Fordított kötőszó. 33. Kerti földet forgat. 35. Vissza: esztendő. 37. Házikó. 38. LZL. 40. Nagy itáliai folyó. 41. Ósdi. 43. Megrettentek, félők. 45. Megfejtendő. Függőleges: 1. Boráról híres zempléni község. 2. ED. 3. Víg betűi keverve. 4. Nem benn. 5. Elszakították. 6. Vissza: za­mat. 7. Azokat. 8. Nóta. 9. Római 49. 10. Ajándékot kézhezvesz. 11. Megfejtendő. 13. Úttörők. 16. Alakítja. 18. Ezen át csurog a hordóból a bor. 21. Üzem. 23. Euró­pai nép. 24. Rendhagyó ige­rag. 26. Hamis. 27. Nagy Árpád. 28. Szamárhang. 32. Prés. 34. Kim ír ..., Korea nagy embere. 36. Esztendő. 37. LLZ. 39. Kevert délül 40. Palotás Elek. 42. Ugyan­az rövidítése. 43. Fordított személyes névmás. 44. Tele­vízió rövidítése. Megfejtendő: Vízszintes 25, függőleges 11, vízszintes t és vízszintes 45. Múlt heti megfejtés: Ver­ne Gyula: Rejtelmes sziget. Könyvjutalomban részesül­nek: Ács Lacika Nyíregyhá­za. Budai László Nagydo­bos, Koroknay Erzsiké Csen- ger

Next

/
Oldalképek
Tartalom