Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-29 / 203. szám

Tanévnyitás előtti számvetés Tiszalökön Az alsófokú oktatás helyzete a tiszalöki tanács előtt A tiszalöki járásban megkezdődött az új iskolai év előkészítése. Augusztus 25-én a járási tanács ülése vitatta meg a művelődési állandó bizottság előterjesz­tését az alsófokú oktatásról. Ebben foglalkoztak az óvo­dák, az általános iskolák helyzetével, a tennivalókkal, az oktató-nevelő munka to- vábbi javításával. A járás óvodahelyzete bíz­tatóan fejlődik: az ellátott­ság 27.7 százalékos. (A me­gyei átlag 24 százalék). Öt községben 9 óvoda működik, 17 foglalkoztatási csoport­tal. Az 1964—65-ös tanév­ben a 498 óvodába beírt gyermek neveléséről 24 óvó­nő gondoskodott. A járás óvodahálózata az igényeket kielégíti.. Probléma a tanyai településeken van, ahol a kevés létszám miatt nem létesíthetnek óvodát. Ezeken a helyeken idény-napközi- otthont rendeztek be, hét helyen. Kevesebben buktak Az általános iskoláknak 5017 tanulójuk volt az el­múlt tanévben. A 154 tanu­lócsoport részére 101 tante­rem áll rendelkezésre, egy tanteremre 50,5 gyermek jut, amely jobb a megyei 53,2-es átlagnál, de rosszabb az országos 46,6-es átlagnál. A tantermi ellátottságot el­sősorban célhiteles építke­zéssel, helyi erőforrások fel- használásával Igyekeznek ja­vítani. Nemsokára befejező­dik Tiszavasváriban két tanterem építése, Tiszalökön 4 tanterem építését kezdik Kulturális világkrónika Televízió az állatkert­ben A New York-i állatkert igazgatója televíziós készü­léket állított fel négy go­rillájának ketrecébe, hogy szórakoztassa őket. Ettől az időtől kezdve a majmok szelídebbek lettek, abba­hagyták a folytonos civó- dást és marakodást. Most élvezettel néznek minden adást. Legjobban a cowboy- filmek és a twiszt teliszik nekik. Proust új életrajza Marcél Proust új életraj­zát bocsátotta közre Geor­ge D. Pointer angol iroda­lomtörténész. Proust életé­ről és műveiről már igen sok könyv jelent meg. Ez az írás nemcsak gazdag dokumentációs anyagot tar­talmaz, hanem élénk szí­nekkel ecseteli a francia művészeti életet a XX. szá­zad küszöbén és eredeti ké­pet fest az élet és az írói mű kapcsolatairól. Az 1966. évi salzburgi fesztivál programja 1966-ban három operát mutatnak be új betanulás­sal Salzburgban. Az ünne­pi játékokat Mozart Figaró házasságával nyitják meg Kari Böhm vezényletével. Herbert Vom Karajan ta­nítja be és vezényli a fran­cia nyelven bemutatásra kerülő Carment. Harmadik­nak pedig egy ősbemutatót szántak: Hans Werner Hen­ze új operáját. Jövőre is előadják a Borisz Goduno- vot, továbbá két Mozart operát a „Szöktetés a sze- rájból”-t és a „La Finta Siardiniera”-t. A prózai műsorban szerepel a Szent- ivánéji álom, továbbá Hof­mannsthal: „A bonyolult’ Című darabja, és két dra­matizált oratórium, a „Je­dermann” és Emilio De Ca- Valieris: „Rappresentazoni Di Anima E Di Corpo”. meg a közeljövőben, amely­nek befejezése előrelátható­lag áthúzódik a következő évre. Tiszadobon 2 nagy­méretű tanteremből átala­kítással hármat nyernek. A tiszalöki járásban az elmúlt tanévben a tanulók 70,1' százaléka végezte el a tankötelezettség ideje alatt a nyolc osztályt, ami jobb a megyei 64,1 százaléknál. Az oktató-nevelő munka évről évre javul a járásban: az 1963—64-es tanév befejezé­sekor a tanulók 7 százaléka bukott osztályismétlésre és javítóra, legutóbb a tanulók 5,5 százaléka. A művelődé­si osztály és a szakfelügye­let különös gondot fordí­tott az elsőosztályokban lévő bukások csökkentésére. Tanyai diákotthon? A következő tanévben bő­vítik az óvodai ellátásban részesülők számát, szorosab­bá teszik a2 iskola és a szülői ház kapcsolatát, és javítják a nevelők felké­szültségét. A gyógypedagó­giai nevelésre szorulók ré­szére Tiszalökön és Tisza­vasváriban úgynevezett ki­segítő osztályt terveznek in­dítani. Foglalkoztak a járási mű­velődési szervek a körzete­sítéssel, a szakrendszerű oktatás kiterjesztésével, hogy minden tanuló jó körülmé­nyek között tanuljon. Az elmúlt tanévben a járásnak 19 iskolaegysége volt, mely­ből 8 osztott iskola, három részben osztott, nyolc pedig kislétszámü. Az új tanév kezdetére a 19 iskolaegység Vége a drámának, a né­zőtéren felcsattan a taps. A két főszereplőt, Latino- vies Zoltánt, a varázslót és Kozák András Marióját kö­szöntik. Thomass Mann Marió és a varázsló-ját másfél hónapja játsza telt ház előtt a budapesti Kör­színház. •ir Kozák András alig egy hónapja végezte el a Szín­ház és Filmművészeti Főis­kolát. Harmadéves korában kapta az első filmföszerepet: a „Sodrásban” játszott. A film nemzetközi díjat nyert. Ebben az időben már állan­dó szereplő volt a Nemzeti­ben és a Madách-ban. A tele- víziósjátékokban is Sűrűn szerepeit. Talán a legna­gyobb sikert Karinthy Fe­renc „Ezer év” című drá­májában aratta. Ez a kétségkívül tehetsé­ges fiatal színész Szabolcs­ban nevelkedett, itt is szü­letett, a Nyíregyháza mel­letti Rózsás tanyán. Szülei most is ott laknak. Érdekes Több, mint három évti­zede — amióta a községben él — kutatja Szabolcs- Szatmár megye egyik legré­gibb településének, Tisza- dobnak történetét Kuki La­jos tanár. Szabad idejében, á nyári vakációkban szor­galmasan járja a házakat, jegyzi a régi történeteket a kb. ezeréves településről. A sok-sok feljegyzésből máris több kötetes könyv telne meg. A gyűjteményben fényképek, rajzok, doku­mentumok tárgyi emlékek egyaránt megtalálhatók. A sok érdekes emlékek között van például, hogy a tizen­hetedik század első felében hatszor bujdosott el a la­kosság a közeli nádasokba. 17-re csökken, mert a far­kasháti és a kisligeti tanyai , iskolákat a kevés gyermek- létszám miatt megszüntetik. Szakrendszerű oktatásban a tanulók 89,7 százaléka ré­szesült, a megyei 90 és az országos 89 százalékkal szemben. Az új tanévtől kezdődően a Tiszavasvärl Bodor és József háza tanyai települések felső tagoza­tait körzetesítik. A tanyai településeken 814 tanuló él, az ossz tanulók 16 százalé­ka, ennék fele felsőtagoza­tos, akiknek a közeljövőben biztosítani akarják az osz­tott iskolában való tanulást. Felvetődött tanyai diákott­hon ’ létesítésének terve is, Tiszadobon lenne lehetőség ennek megvalósítására. Képesítést szerez­nek a tanárok Az általános iskolákban végzett tanulók 35 százaléka kerül középiskolákba, s kö­rülbelül ennyi az iparitanuló­intézetekben tanul tovább. A fennmaradó 30 százalék a továbbképző iskolákba jár. Szükséges lenne, hogy ez az iskolatípus szervesen be­épüljön a szakmunkáskép­zés rendszerébe. Az iskoláztatás általános­sá tétele jól képzett tanítók és szaktanárók munkába ál­lítását teszi szükségessé. A nagyfokú nevelőhiány miatt az elmúlt évben még 43 képesítés nélküli nevelő dol­gozott a járás iskoláiban. Közülük a tanév négén 11-en fejezték be tanulmányaikat és 2—3 éven belül nem lesz képesítés nélküli nevelő a járás iskoláiban. P. G. élményét említi. Néhány hónapja a megyei művelő­dési kocsi járt a tanyán, az „így jöttem” című fil­met vetítették. A főszerep­ben Kozák András. A szü­lők boldogok voltak, az ese­ményt kis ünnepséggel tet­ték emlékezetessé. Fiúk sajnos, nem lehetett jelen, mert ekkor már javában folytak a Thomas Mann darabok próbái. Thomas Mann kedvenc írói közzé tartozik. Kazimir Károly, a Thália Színház Kossuth-díjas rendezője le­hetővé tette, hogy eljátsza a számára oly kedves és áhított szerepet. És ahogy játékát figyeljük, látjuk a szemét, ahogy a félelem, majd a harag tüze váltako­zik benne. Ez a művészi ki­fejezőeszköz a sajátja. A szemek, egy-egy arc és kézmozdulat mindent kife­jez. Híven adja vissza a hangulatot, Őszintén, reáli­san tolmácsolja Thómas Mann-t (sell) De mindig visszatértek és egylé erősebb sánccal véd­ték a községet az ellenség­től. Sok feljegyzés maradt meg a Tisza szabályozásá­ról. ' A község arról is neveze­tes, hogy ott kezdték meg a Tisza szabályozását. Az első kapavágást 1846 au­gusztus 27-én tették meg. ki esemény emlékét obé- liszk őrzi. Ezt 1869-ben ál­lították. A község az em­lékműállítás százéves év­fordulóját ez év őszén ün­nepli meg. Az előkészületek már megkezdődtek. Addig rendbehozzák az emlékmű környékét is. Mario: Kozák András Öt perc a nyíregyházi filmszínésszel A Tisza szabályozásának emlékére állított oheüiszk százéves évfordulójának megünneplésére készül Tiszadob Húsz év alkotásai szabolcsi művészek rézkarcain Húszéves építőmunkánk alkotásait örökítették meg a szabolcsi és innen elszár­mazott festőművészek, gra­fikusok a Képcsarnok Vál­lalat jubileumi albumában, melyet ezekben a napokban mutatnak be a megyeszék­helyen és a községekben. Hét képzőművész rézkarcait tartalmazza a gyűjtemény. Kamarakiállításokön is­mertetik meg a megye kö­zönségével a legjellegzete­sebb létesítményekét ábrá­zoló, szubjektív átéléssel feldolgozott munkákat. Váczi András festőművész neve nem ismeretlen Sza­bolcsban, önálló kiállítását nemrég láthatta a közönség Nyíregyházán. A művész, bár nem itt él, gyakori ven­dég nálunk. A következő hetekben a vajai alkotóház­ban fog dolgozni, szabolcsi ihletésű munkáin. A jubile­umi albumban az Arany János utcai építkezést áb­rázoló művével szerepel, valamint a nyíregyházi do­hányfermentáló épületének megörökítésével. Palíéz Jó­zsefet és feleségét, Antal Jolánt, — akik Szabolcsból származtak el, — a nyír­egyházi építőipari munkás- szálló, a Zrínyi gimnázium, a tiszalöki erőmű, a nyir­báltak! művelődési otthon és a fehérgyarmati új kór­ház sarkallta munkára. Csisztu Mihály a nyírbátori múzeumot, a tiszavasvári emeletes művelődési ott­hont, Páll Gyula a szabol­csi almafeldolgozót. Huszár István az almaszüretét, Be- recz András a konzerv gyá­rat és az alniatárolót örö­kítette meg. É dokumentációs gyűjte­ményből mutatunk be né­hányat. Konzervgyár. Berecz András rajza Páll Gyula: Almafeldolgozó. A ----------------------------------------— Indul az új színi évad Ötven előadást tart Nyíregyházán a Debreceni Csokonai Színház Három hét múlva, szep­tember második felében in­dul az új színi évad. Pan- kotai Istvánt, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatóját kértük: adjon tájékoztatást az 1905/66-os évad műsoráról. Egyelőre a Debreceni Csokonai Színház adott pon­tos tervet az új színi év­adról. összesen Ötven elő­adást tartanak á nyíregyhá­zi színi évad alatt. Bemutatják Katona Jó­zsef nagysikerű drámáját, a Bánk bánt, Gyárfás Mik­lós kitűnő Vígjátékát, mely­nek címé: „Egérút”. A színházi évad műsorá­ban bemutatásra kerül Maugham- világsikerű ze­nés vígjátéka: „Imádok férjhez menni". Eredeti bemutatóval is kedveskedik a Csokonai Színház. Bemutatja Nusics komédiáját, a Gyászoló csa- lád-ot. Műsoron szerepel Csehov. Sirály című drámája, Dé­vai: Potyautas című zenés vígjátéka és Bíró Lajosnak világszerte nagy sikert ara­tott zenés színjátéká, a Sárga Liliom. A Csokonai Színház ope- raegyüttese három nagysi­kerű darabbal szerepel. Előadásra kerül Verdi: Traviata, Mascagni: Pa­rasztbecsület című operája. Művészi eseményt jelent, hogy eredeti operabemuta­tót is tartanak: Tardos, Laura című operájának el­ső előadása Nyíregyházán lesz. A Csokonai Színház külön műsort állított össze a szabadtéri színpadra. Azo­kat a színdarabokat melye­ket színpadtechnikai okok­ból, vagy díszletezési szem­pontokból a Móricz Zsig­mond Színházban előadni nem lehet, bemutatják a nyíregyházi szabadtéri szín­padon. A Debreceni Csokonai Színház műsortervével pár­huzamosan az új színházi évadban szerepel Nyíregy­házán a Déryné Színház, a Miskolci Nemzeti és az Egri Gárdonyi Géza Szín­ház művészegyüttese is. ^ivíagyarorszáe 7 1965. augusztus 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom