Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-29 / 203. szám

Milyen vizsgálatokra készül a MIÉI ? Több, mint 40 ezer népi ellenőr Hogyan tovább ? Interjú Varga Györggyel, a KJ\EB elnök étel Gyógyszer! pariink világszínvonalon Ötvenszeres növekedés IS év alatt —- A KGST• országok együttműködése — Rák- és vírus- ellenes anyagok, új antibiotikumok a kutatási programban (Tudósítónktól) Az utóbbi időben a lakos­ság egyre nagyobb érdek­lődéssel kíséri a KNE'B te­vékenységét, a népi ellenőr­zés munkáját. A Központi Sajtószolgálat munkatársa felkereste Varga György elvtársat, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnö­két, s tájékoztatást kért tő­le a népi ellenőrök tevé­kenységéről, a KNEB idei munkájáról, következő vizs­gálatairól. KÉRDÉS: — Milyen mun­kákat végez az idén a KNEB? Mire készül a népi ellenőr­zés a következő hónapok­ban? VÁLASZ: — Idei munkán­kat igyekszünk összhangba hozni a párt és a kormány legfontosabb célkitűzéseivel, a népgazdasági feladatok­kal. Vizsgálataink közül több közvetlenül kapcsoló­dik az MSZMP Központi Bizottsága decemberi hatá­rozatának végrehajtásához, s az idei terv teljesítését hivatott segíteni. A közel­múlt vizsgálatai közül ilyen jellegű volt például az energiahordozók gazdasá­gosabb felhasználásának kérdéseivel, vagy a mező- gazdasági termékek szál­lításával, tárolásával, fel­dolgozásával kapcsolatos vizsgálatunk. Sok fontos vizsgálat sze­repel a KNEB második félévi munkatervében. Né­pi ellenőreink egyebek kö­zött megnézik az alkalma­zottak létszáma növekedé­sének okait, felmérik a lét­számtakarékosság, az új anyagi ösztönzés rendszeré­nek, ' valamint a normák felülvizsgálatára vonatkozó kormányhatározat végre­hajtásának eredményeit. Közérdekű a belkereskede­lemben sorra kerülő vizsgá­lódás is: helyesen készítet­ték-e elő és bonyolították-e le az elfekvő készletek fel­számolását, helyesen éltek-e kereskedelmi szerveink a kapott önállósággal. Figyelemmel kísérik a dolgozók kulturális nevelé­sére, művelődésére, a nép­művelési propagandára biz­tosított összegek felhaszná­lását. Ellenőrzik majd, hogy az állami költségvetésből gazdálkodó szervek ho­gyan érvényesítik az ész­szerű takarékosság elvét. Foglalkoznak a tejtermelés, felvásárlás, feldolgozás és értékesítés időszerű kérdé­seivel, valamint a pamut­ipar alapanyag- és áru- struktúrájának, a gyártás műszaki színvonalának ala­kulásával. Megvizsgálják az állatte­nyésztés helyzetét; egyes mezőgazdasági beruházások telepítését, elhelyezését és kihasználását, valamint a befektetett milliók megté­rülését. Ellenőrzik — a töb­bi között — az építőipar munkaszervezését; a kiske­reskedelem hálózatfejlesz­tésének tervszerűségét; azok­nak az összegeknek a fel- használását, amelyeket a vállalatok és a termelőszö­vetkezetek különböző sport­célokra fordítanak; a gyer­mekintézmények gazdálko­dását. Tájékozódnak a má­sodik fél év — és ezen be­lül az őszi csúcsforgalom­áruszállítási feladatainak végrehajtásáról is. A népi ellenőrök — tapasztalataik alapján—javaslatokat dol­goznak ki a feltárt hibák kijavítására, s megállapítá­saikat és indítványaikat el- ■ juttatják az illetékes fő­hatóságokhoz, szervekhez. KÉRDÉS: — Hogyan ítéli meg Varga elvtárs a külön­böző állami és tanácsi szer­vek tevékenységét a lakos­ság ügyoinek intézésében? Milyen tapasztalatok van­nak a hibák, mulasztások, visszaélések elkövetőinek fe- lelősségrevonásával kapcso­latban? VÁLASZ: — A legfőbb tapasztalatunk — ezzel kell kezdenem —, hogy a külön­böző állami, tanácsi, válla­lati szervek általában he­lyesléssel fogadják a népi ellenőrzés vizsgálatait. Ez azt is mutatja, hogy sokat javult az egyes miniszté­riumok és a népi ellenőr­zés együttes munkája, s többnyire a vizsgált terület vezetői is felismerik: ellen­őrzéseinkkel feladataik jobb végrehajtását akarjuk se­gíteni. A pozitív reagálás a szemlélet, a légkör he­lyes irányban történő ala­kulását is mutatja, azt, hogy mind többen helyes­lik és segítik a takaréko­sabb, ésszerűbb gazdálko­dást. Ami a vizsgálatok nyo­mán történő intézkedése­ket illeti, elmondhatjuk: a népi ellenőrzés megállapí­tásai, javaslatai alapján a gazdasági jellegű intézke­déseket az érintett vezetők általában megteszik. Keve­sebb határozottsággal talál­kozhatunk azonban a sze­mélyi felelősség kérdésének tisztázásakor. Itt gyakran felháborító bürokratikus huzavona és liberalizmus tapasztalható. Teljes hatá­rozottsággal, erélyesen kell fellépni a lakosság ügyes­bajos dolgainak intézése közben tapasztalt huzavo­nával szamben is. Igaz ugyan, hogy a lakosság ügyeinek intézése határo­zottan javult, s ebben sze­repe volt annak is, hogy több minisztérium, hivatal vezető szervei napirendre tűzték ezt a kérdést, s konkrét intézkedéseket tet­tek. Még mindig sok azon­ban a panasz, gyakori a késedelmes intézkedés vi­déken, különösen a falvak­ban. Szükséges, hogy ezen a téren gyorsabb változás történjék. KÉRDÉS: — Mennyire si­került a népi ellenőrzést va­lóban a lakosság széles ré­tegeinek az ügyévé tenni? VÁLASZ: — A járásokig bezárólag megvannak a né­pi ellenőrzés szervei. Ez azt jelenti, hogy — a párt- és az állami szervekkel együttműködésben — min­den szinten lehet felada­tokat adni a népi ellenőr­zésnek, minden szinten igénybevehető ez a haté­kony segítség. A népi el­lenőrzés mechanizmusának ez a tagozódása lehetővé teszi a rendszeres napi kap­csolatot a lakossággal, azt, hogy a legkülönbözőbb szinten jelentkező kérdé­sekkel gyorsan és érdemle­gesen tudjunk foglalkozni. Ezt szolgálja az is, hogy a községekben tevékenykedő aktíváink népi ellenőrzési csoportokban szerveződ­nek. A bizottságokban, és ezek szakcsoportjaiban és a kü­lönböző vizsgálatokban né­pi ellenőrként már több mint 40 ezer ember dolgo­zik. Rendkívül értékes ez a gárda, s elmondhatjuk: manapság nincs olyan fel­merülő probléma, vizsgá­landó téma, amelyhez ne álla­nának rendelkezésünkre a legkiválóbb szakemberek. S ha ehhez még hozzávesz- szük, hogy több tízezres népi ellenőri gárdánk rend­kívül szívesen, nagy hozzá­értéssel, szakmai és politi­kai felelősséggel végzi1 mun­káját, akkor elmondhatjuk, hogy népi ellenőrzésünk'.'az elmúlt években hatalmasat fejlődött. KÉRDÉS: — Egyre bővü­lő nyilvánosságot kapnak a KNB-ek és területi szervei­nek vizsgálatai. Igen keveset hallhatunk viszont az eze­ket követő intézkedésekről, a népi ellenőrzés nyomán történő változásokról. Ho­gyan kellene ezen változ­tatni. VÄLASZ: — Valóban, a népi ellenőrzés nyilvános­sága az elmúlt időben Varga György, a KNEB elnöke. igen sokat fejlődött. Abban viszont, hogy a vizsgálato­kat követő intézkedésekről, változásokról már kevés szó esik a nyilvánosság előtt, tükröződik a mi munkánk ilyenfajta gyen­gesége is. Munkánk fejlő­désével nő az igény, hogy többet és gyakrabban hall­hasson a lakosság a népi ellenőrzés általános tapasz­talatairól, egy-egy konkrét ügy kapcsán a vizsgálatot követő intézkedésekről, a hibák kijavításáról. S néha bizony nemcsak az ügyek, hanem az azokat példás lelkiismeretességgel, nagy felelősségtudattal társa­dalmi munkában feltáró népi ellenőrök is megér­demelnének valamit a saj­tó reflektorfényéből. Befe­jezésül hadd mondjam el: abban, hogy a népi ellen­őrzés munkája sokat fejlő­dött, hogy javult a pana­szok és .különböző bejelen­tések "intézése, a közvéle­mény tájékoztatása külön­böző közérdekű kérdések­ben, hogy a népi ellenőrzés kapcsolatai a lakossággal jók és egészségesen fejlőd­nek, — mindebben komoly szerepe van a sajtónak. Re­mélem, ez az együttműkö­dés még gyümölcsözőbb lesz, újságjaink még hasz­nosabban, rendszeresebben segítik a jövőben a népi el­lenőrzést — fejezte be nyi­latkozatát Varga György elvtárs, a KNEB elnöke. Molyirtó növény A virágcsalán nevű szo­banövénynek sem szép leve­lei, sem pompás virágai nincsenek. Fogazott szélű tojásalakú leveli külsőleg nagyon hasonlítanak a csa­lánlevelekre, de érintéskor nem csípik meg kezünket. A növénynek a mentára emlékeztető sajátos illata | van, melyet a moly ne fa visel el, de még a legyek sem kedvelik. (Némely vi­déken légykergetőnek is nevezik.) A lakásban tar­tott növény ilyen riasztó ha­tása felér a naftáiméval. Mikor hatástalan a biztonsági öv? A biztonsági övék hasz­nálatát a repülőgépektől vették át az autósok. A há­tulról, vagy élőiről történő összeütközésnél az öv két­ségtelenül hatásos védel­met nyújt. Ugyancsak meg­akadályozza a kinyíló ajtón való kizuhanást karambol esetén. Ha azonban a kocsi oldalával ütközik akadály­nak, jóformán semmi vé­delmet nem nyújt, sőt a vállon keresztül vetett fer­de öv az utas nyakát ve­szélyeztetheti. Az iparon belül a gyógy­szeripar különleges jelentő­sége és fejlettsége joggal nevezhető magyar speciali­tásnak. Erre utal egyebek kö­zött az a tény, hogy vegy­ipari termelésünk csaknem egynegyedét a gyógyszer- ipar állítja elő. Gyógy­szeriparunk fejlődési üte­me az elmúlt 15 esztendő­ben 7,5-szeresen meghalad­ta a teljes ipari termelés növekedését. A gyógyszer- ipar termelése 1949—64 között majdnem ötvensze­resére nőtt, s hasonló mér­tékű volt a gyógyszerkivi­tel bővülése is. Gyógyszer- iparunk a termelési érték alapján világviszonylatban a 10—11. he-lyen áll; az egy főre jutó gyógyszérter- melésben megközelítette a fejlett gyógyszeriparral ren­delkező tőkés országokat, míg a gyógyszerkivitelben a világ gyógyszert exportáló államai között a hetedik helyre került. Szakosítás Hazánk a gyógyszergyár­tásban kétségkívül számot­tevő hagyományokkal, ter­melési tapasztalatokkal és kutatási eredményekkel, szellemi kapacitással ren­delkezik. A magyar gyógy­szeripar gyors fejlődésének másik ösztönzője a KGST- országok eredményes gyógy­szeripari együttműködése. A KGST gyógyszeripari munkacsoportja több mint másfélszáz gyógyszeripari termék szakosítására dolgo­zott ki javaslatokat. A gyógyszerkészítmények sza­kosítása során a KGST- országok figyelembe vették a magyar gyógyszeripar fej­lettségét. A szakosított gyógyszerkészítmények . kö­zül húszat kizárólag nálunk gyártanak, tizenkilencet egy-egy KGST-országgal, 36 gyógyszert pedig több KGST-országgal együtt ál­lítunk elő. Végeredmény­ben a szakosított gyógy­szerkészítményeknek csak­nem 50 százaléka — kizá­rólagos, vagy párhuzamos gyártás keretében — Ma­gyarország profiljába tar­tozik. Kölcsönös szállítások Gyógyszeriparunknak fon­tos szerepe van a KGST- országok gyógyszerszükség­letének kielégítésében. Az 1963—1965-ös évekre vo­natkozó kölcsönös szállítási tévék adatai szerint a Szov­jetunió, NDK, Csehszlová­kia, Lengyel Népköztársa­ság, Román Népköztár­sasáig és a Bolgár Népköz- társaság KGST-országokból származó együttes gyógy­szer-behozatalában hazánk 43,7 százalékkal részesedik. A KGOT-országok gyógy­szeripari együttműködésé­nek köszönhető, hogy egyik tagállam tőkés importja' sem éri el a belső fogyasz­tás 10 százalékát, azaz: a gyógyszerellátás import­szükségletét 90 százalékban a kölcsönös szállítások fe­dezik. A tagországok gyógy­szerellátásának minőségi és mennyiségi javulásában, a tőkés import csökkenésé­ben nem kis része van a magyar gyógyszeriparnak. A gyógyszeripar világ­szerte az ipari fejlődés egyik legdinamikusabb ága­zata. A fejlődés üteme jó­részt a gyógyszeripari ku­tatásfejlesztés eredménye. Gyógyszeriparunk jelentős szellemi és anyagi forrást tordít erre a célra. Az iparág összlélszámának 10 százaléka kutatassa!, fejlesz­téssel foglalkozik. Az even- te előállított és megvizsgált új vegyületek száma mint­egy 1000, s ebből évente ál­talában egy-egy eredeti gyógyszer kerül forgalom­ba. 1955—1964 között a ma­gyar gyógyszeripar 11 ere­deti gyógyszert állított elő. Az eredeti gyógyszerek mellett az iparág újonnan bevezetett készítményekkel is gyarapíthatja választé­kát. Az utóbbi évek átla­gában a termelési volumen 4 százalékát esztendőről- esztendőre eredeti és újon­nan bevezetett gyógyszerek alkotják. Az iparág ■ — ugyancsak több esztendő átlagában — a termelési érték csaknem 5 t százalé­kát fordítja kutatásra, mű­szaki fejlesztésre. Gyógyszeriparunk terme­lése a második ötéves terv időszakában — 1961—1965 '— megháromszorozódik. Fejlődésének távlatai jelen­tős mértékben összefügge­nek a KGST-országok gyógyszeripari együttmű­ködésével. Beruházásokkal és korszerűsítésekkel az iparág termelési kapacitá­sait 1966—1970 között két­f zt-resére bővítik. Az új ervidőszakban létesítendő kapacitásokat a világvi­szonylatban is gazdaságos és termelékeny gyártás feltételei alapján tervezik. Gyógyszeriparunk ugyanis a termelékenység színvona­lában jelentősen elmaradt a nemzetközi eredmények­től, éppen ezért harmadik ötéves tervében a legfonto­sabb célok között szerepel a gazdaságos és termelé­keny gyártás feltételeinek biztosítása. Hazai szükséglet Az iparág kutatási-fej­lesztési programját a hazai szükséglet biztosítása mellett az exportigényeknek megfe­lelően alakították ki. A har­madik ötéves terv főbb kuta­tási témái: rákellenes anya­gok antituberkulotikumok, virusellenes anyagok, új anti­biotikumok, a vegetatív idegrendszerre ható, vala­mint a szív- és keringési rendszer betegségeit gyó­gyító készítmények előállí­tása. A harmadik ötéves terv időszakában a gyógyszer- ipari termelés exporthá­nyada a jelenlegi 62 szá­zalékról — a tervek sze­rint — 75 százalékra nö­vekszik. A magyar gyógy­szerek legfőbb piacait to­vábbra is a KGST-országok jelentik, noha már jelenleg is összesen 70 ország vásá­rolja gyógyszereinket. Gyógyszergyártásunk fejlő­dése egyebek között a ki­vitel összetételének módo­sulásában szintén tükröző­dik: a háború előtt az exportbevétel kétharmada a gyógyszeralapanyagokból — pl. alkaloidák _ szárma­zott, míg jelenleg a spe­cialitások és a kész gyógy­szerek adják a kivitel ér­tékének 61 százalékát. Tudomány * Technika * Tudomány Rovarszem — közelről életkörülményei magyaráz­zák a szemnek ezt a sajá­tos alakulását: szigeteken, magas hegyoldalakon él­nek, ahol igen nagy a nap­fény intenzitása. Ezek a recés szárnyú rovarok jó­formán csak tiszta időben repülnek és ekkor a felfelé néző kiegészítő szemükkel látják meg zsákmányukat, a repülő kis rovarokat. A ljubljanai egyetem biológiai intézetének tu­dósai igen érdekes ro­vart vizsgáltak. A recés szárnyú rovar szemét egy barázda két részre osztja. A kutatók bonyolult vizs­gálati módszerekkel kiderí­tették, hogy ez a felső, má­sodik, vagy kiegészítő szem az ultrarövid fényhullámok felvételére és érzékelésére is alkalmas. Az állatok Az ujjlenyomatokat ed­dig elsősorban a bűnüldö­zés során hasznosították a rendőrségi szervek, a te­nyér vonalaiból pedig a te­nyérjósok „olvasgattak”. Az utóbbi időben azonban az orvostudomány is fokozot­tabb mértékben figyel fel azokra a rendellenességek­re, amelyeket az emberi ujjlenyomaton és tenyér­rajzon lehet kiolvasni. Ne­ves amerikai és más orszá­gok orvosai szerint például az ujjlenyomaton megfi­j gyelhető rendellenességek szoros összefüggésben állnak egyes veleszületett betegsé­gekkel, mint pl. a Down- kórral, szívbetegségekkel, idegrendszeri elváltozások­kal, skizofréniával, stb. Az Egyesült Államok Virginia államának egészségügyi ha­tóságai a közelmúltban 5000 kórházi betegről vet­tek ujjlenyomatokat, — rendőrségi szakemberek közre'nűködésé vei, — azzal a céllal, hogy az ujjlenyo­matokon megfigyelhető bi­zonyos betegségre utaló rendellenességeket tanul­mányozzák. Uj benzinkút a Búza téren. Foto: Marik Sándor Ujjlenyomatok az orvostudomány szolgálatában

Next

/
Oldalképek
Tartalom