Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-28 / 202. szám

Testvéri küldöttség megyénkben A megyénkben tartózkodó szovjet pártmunkás delegá­ció tagjai pénteken dél­előtt a nyíregyházi pártbi­zottságra látogattak el. Üt- ;jára elkísérte a küldöttsé­get Kállai Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára és Cs. Nagy István, a me­gyei pártbizottság osztály­vezető-helyettese. A vendé­geket Murczkó Károly, a megyei párt vb. tagja, a városi pártbizottság első tit­kára fogadta, majd tájékoz­tatta őket Nyíregyháza gaz-, dasági életéről, politikai és társadalmi helyzetéről, a kulturális intézmények te­vékenységéről. A tájékoz­tatót és az eszmecserét kö­vetően a szovjet vendégek megtekintették a szabadté­ri színpadot. Ezután a Szovjetunió Kárpátontúli Területének küldöttsége Kállai Sándor, a megyei pártbizottság tit­kára, Markovics Miklós, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője és Cs. Nagy István kíséretében a Kelet- Magyarország szerkesztősé­gét kereste fel. A meleg hangú, baráti eszmecserén — amelyen Ordas Nándor főszerkesztő adott a lap munkájáról tájékoztatót — részt vettek Dragos Gyula, Kopka János, Samu And­rás és Sipkay Barna, a szer­kesztő bizottság tagjai, va­lamint Farkas Pál a lap­kiadó vállalat igazgatója. Délután a Nyíregyházi Konzervgyárban Beretvás Fogadás a halárnál. Balról jobbra: Orosz Viktor Vasziljevics, a Hahói Kerületi Pártbizottság titkára, Spisák András, a Vásárosnaményi Járási Tanács VB elnöke, Hege­dűs Sándor, a vásárosnaményi járási pártbizottság első titkára, Kassai Anton Mihajlo- Vics, a Kárpátontúli Területi Művészszövetség elnöke, festőművész, az Ukrán Szovjet Köztársaság érdemes művésze, Bilouszov Viktor Ivanovics, a Kárpátontúli Területi Pártbizottság titkára, a delegáció vezetője, Gombfv. Sándor, a megyei pártbizottság tit­kára, Petrus Vaszil Sztyepanovics, az Uzsgorodi Állami Egyetem protektora, Sepa Va- szil Vasziljevics, kolhozelnök. Dezső igazgató, Bajáik And­rás páttitkárhelyettes, Tö- röcsik Tiborné szb-titkár fo­gadta az odaérkező szovjet delegációt. A rövid tájé­koztatót üzemlátogatás kö­vette: a vendégek megte­kintették a munkatermeket, elbeszélgettek a dolgozók­kal. A szovjet pártmunkás küldöttséggel együtt részt vett az üzemlátogatáson Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Szilá­gyi Menyhért, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, Cs. Nagy István, a me­gyei pártbizottság osztály­vezető-helyettese és Kajati Sándor, a városi pártbizott­ság osztályvezetője. Az esti órákban a sóstói Úttörőtábort látogatták meg a delegáció tagjai. Itt Vit- kaí Elemér, a KISZ megyei bizottságának titkára kö­szöntötte a kedves vendége­ket, akik részt vettek az úttörők táborzáró ünnepé­lyén. Látogatás a tarpai Győzelem Termelőszövetkezetben. Beszélgetés a szerkesztőségben. Foto: Hammel József 28 balkányi tanya jövője Ábapusztán rendszeres mozielőadás, tv Kilométerek a boltig — Hogy lesi vonzó a tanyaközpont? Balkányi tanyavilág. A szekerek tengelyig érő ho­mokban vergődnek, ahol meg a gyaloglás is nehezé­re esik az embernek. Min­den négyzetméternyi terü­letért keményeit meg kell dolgozni, hogy a föld leg- aláob egy részét visszafizes­se a befektetett munkának. Az 50—60 méter széles út két oldalán rendezett por­ták, s alig hagyjuk el az egyik települést, már a má- sík következik. 24 kilométer, 15 ezer hold Balku József, a Balkányi Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke hatal­mas térképre mutat. A köz­ség határa elenyészően ki­csi a hatalmas kiterjedésű tanyatelepülések mellett. — A két legtávolabb eső tanya között 24 kilométer a távolság, s a terület meg­haladja a 15 ezer holdat. Persze előfordulnak kon­centrált helyek is. Kocog tanya két kilométeres kör­zetében kilenc település ta­lálható. Balkány határában 32 ta­nya van, de közigazgatási­lag csak 28-at tartanak nyilván, mivel néhány már összeépült. — Két évvel ezelőtt mér­nökök, településfejlesztési szakemberek jártak nálunk, — mondja a vb-elnök, — s úgy döntöttek, hogy meg­szüntetik a tanyákat. Csu­pán Abapusztát ítélték to­vábbfejlesztésre. Itt már van villany, az egyik lakás­ban orvosi rendelőt alakí­tottunk ki. Van boltja, ot­tan termes általános iskolája. Sikerült elérni, hogy most már rendszeres mozielőadá­sokat tartanak, televíziót is vásároltak. Ez Abapuszta, de hogyan néz ki a többi 27 település. Villany nélkül Baji tanya a legkisebb, mindössze 33 házból áll. A gyerekek a környék három iskolájába járnak. Villany, közintézmény egyáltalán nincs. De ez nemcsak a Baji tanyára jellemző. Néhány héttel ezelőtt Kocog tanya egyik pedagógusa örömmel újságolta: sikerült elérni, hogy szeptember elsejétől most már naponta kihoz­zák a postát. Ha figyelembe vesszük, hogy Balkány ki­lenc kilométerre van, ez va­lóban szép eredmény. A háziasszonyok kilomé­tereket gyalogolnak, amíg elérnek egy boltba, ahol a legszükségesebb dolgokat megvásárolhatják. Rágon­dolni is rossz, mi történik, ha valaki hirtelen rosszul lesz. Mert orvos nincs a kö­zelben, de a telefon sincs bekötve. Érthető a döntés, amikor a tanyai települések meg­szüntetését határozták el. — Nagy vonzóerő az álla­mi gazdaság. — mondja Balku József vb-elnök. — Hiszen ott nem ritkaság burgonyából a 100 mázsás, cukorrépából a 140—150 mázsás átlagtermés. A do­hányból is elérik a holdan- kénti 7—8 mázsát. Ilyen eredményeket a tanyák ter­mészetesen nem tudnak fel­mutatni. Akik már nem vágynak vissza A tanyák sorsát tehát el­döntötték, bár még nincs tisztázva, hogy csak Aba­puszta marad meg, vagy ezenkívül továbbfejleszte­nek egy-két központot. A végrehajtás azonban nem megy máról holnapra. Hosz- szú, évekig, vagy évtizede­kig tartó szívós munkára van szükség. Elsősorban a emberek gondolkodásmód­ját kell megváltoztatni. Amikor meg akarták szüntetni KismogyoróSt, az ottlakók Debrecenben vásá­roltak házhelyeket, de nem mentek Abapusztára. Aba­puszta kivételével vala­mennyi tanyai településen építési tilalmat rendeltek el. Azonban a megoldásnak ex csak az egyik módja lehet. — Az a tervünk, hogy a továbbfejlesztésre kijelölt központot vonzóvá tegyük az emberek előtt. Ma már nem ritkaság, hogy estén­ként bemennek Abapusztá­ra moziba, vagy éppen te­levíziót nézni. Nagy forgal­mat bonyolít le a bolt is. Természetesen ez nem miie­den. Csak az igazán kulturált szép faluvá fejlesztett köz­pont lehet a legnagyobb vonzóerő. Bogár Ferene Megjegyzés: Játék az életveszéllyel Július 24-én a kővetkező levelet küldtem a Nyíregy­házi Ingatlankezelő és Köz­vetítő Vállalatnak: „Alul­írott bejelentem, hogy Nyír­egyháza, Bercsényi u. 8. sz. alatti föbérletünk udvari frontja súlyosan megrongá­lódott állapotban van és veszélyezteti a lakók testi épségét is. Sürgős megjaví­tása annál is inkább indo­kolt, mivel az épület álla­ga napról napra rosszabb állapotba kerül. Kérem be­jelentésem tudomásul vé­telét és szíveskedjenek a szükséges intézkedéseket megtenni/* Az IKV augusztus 24-én válaszolt. Lényegbeli mon­danivalójából idézek: „saj­nos, ez évben az épület felújításával nem áll mó­dunkban foglalkozni. A helyreállítási munkálatok megkezdéséig a megrongá­lódott vakolatrészeket el­távolítjuk és keressük le­hetőségét annak, hogy az épület úgy esztétikai, mint állagmegóvási tekintetben a tervezett programnak meg­felelően megvalósuljon. Ad­dig is szíves türelmüket kérjük.” A lakók augusztus 25-én este még dolgoztak, gyer­mekeik játszadoztak az em­lített épületrész alatt. És másnap reggel hatalhias robajra ébredt a három család. Óriási gerendák tör­tek össze, rengeteg föld, építőanyag zuhant a szé­les folyosóra — az ajtók elé. Csak a véletlen óvta meg a lakókat a súlyos sze­rencsétlenségtől. Az IKV emberei most már dolgoz­nak: a romeltakarításon. Ám, a lakók joggal hábo­rodnak fel azon, hogy az aktatologatás és türelemké­rés helyett miért nem vizs­gálták és szüntették meg ezt az életveszélyes „eszté­tikai” hibát?! K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom