Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-26 / 200. szám
Koszigin levele Sasztrihoz Új Delhi: Sasztri indiai miniszter- elnök levelet kapott Koszigin szovjet miniszterelnöktől a kasmiri helyzetre vonatkozóan — jelenti indiai hivatalos közleményre hivatkozva az AFP. A levél tartalmát nem ismertették. Űj Delhiben ugyanakkor hivatalosan cálfolták azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a Szovjetunió felajánlotta közvetítését az indiai—pakisztáni vitában. Felbocsátották a Szovjetunióban a Kozmosz—79-et Moszkva, (TASZSZ): Szerdán a Szovjetunióban Kozmosz—79 névvel új mesterséges holdat bocsátottak fel. Mint a TASZSZ közleménye megállapítja, a szput- nyikon elhelyezett tudományos berendezések a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett űrkutatási program folytatását szolgálják. A szputnyikon elhelyezett műszerek normálisan működnek, a beérkező adatokat koordinációs számítóközpont dolgozza fel. Rendkhüii állapot Dél-Koreában Szöul (UPI, Reuter, AP). Szöulban már az ötödik napja folynak a véres utcai tüntetések a kormány, valamint a dél-koreai—japán szerződés ellen. Hír- ügynökségi jelentésekből kitűnik, hogy a több ezres diáktüntetések miatt a kormányzat már létében is fenyegetve érzi magát. A UPI jelentése szerint a dél-koreai kormány szerdán este kihirdette a rendkívüli állapotot és elrendelte a katonai alakulatok mozgósítását a diáktüntetések leverésére. Ezt Szu Rjong Kang hadügyminiszter-helye tes jelentette be. Közölte, hogy csütörtökön a fővárost, a tömegtüntetések folytatódásának elkerülése céljából, egy szárazfödi hadosztály ellenőrzése alá rendelik. Pák Csöng Hi köztársasági elnök szerdai rádióbeszédében közölte, hogy a kormány „félig állandó jelleggel” bezáratja az egyetemeket is, ha a tüntetések nem szűnnek meg. „E perctől fogva semmiféle, sem nagy, sem kisméretű tüntetést nem tűrünk el” — jelentette ki. A dél-koreai központi egyetem vezetői elmondották a Reuter tudósítójának, hogy szerdán egy heves utcai tüntetés lezajlása után körülbelül kétszáz katona megostromolta az épületet, könnygázgrá- nát-dobálás közben betört az egyetemre. s nemre való tekintet nélkül agyba-főbe verte a diákokat. Közülük sokat letartóztatott. Egy katonai terepjáró gépkocsi máshol belehajtott a tömegbe, elgázolt egy diá- kot, akinek állapota válságos. lohnson vietnami politikáját támadja a Fehes* Gemini—5 Saigon: A nyugati hír- ügynökségek szerda reggeli jelentésükben újabb délvietnami harci cselekményekről nem adtak hírt. Az AFP hírül adja, hogy Cabot Lodge, az Egyesült Államok új saigoni nagykövete szerdán reggel átadta megbízólevelét Nguyen Van Thieu tábornoknak, a délvietnami rezsim névleges vezetőjének. Washington: Az AP arról tájékoztat, hogy az ameriMönyv colt, ma 70 000 főnyi partizán „sorkatonaság” van és még 100 000 főnyi „segédalakulat". 1960-ban Dél-Viet- nam területének 80 százalékát a saigoni kormány ellenőrizte, ma viszont csak 30 százalékán gyakorol uralmat. A Gemini—5. amerikai űrhajó szerdán, magyar idő szerint 14,56 órakor, nyolcnaposra tervezett útjának második felébe lépett. Az űrhajósok jól érzik magukat, a műszerek kielégítően működnek és a jelek szerint az utazás az előre tervezett időpontig tarthat. A Gemini—5. űrutazása időben már túlhaladta a Gemini—4. előző amerikai rekordját és Cooper, aki 1963-ban már több mint 34 órát tartózkodott a világ- űrben, eddig már több időt töltött a kozmoszban, mint előtte bárki. Az űrhajósok szerdai műsorán rá- diómetrikus mérések és más kísérletek szerepeltek. Waldeck Rochet nyilatkozata kai köztársaságpárti képviselők vezetői kedden este 37 oldalas Fehér Könyvet hoztak nyilvánosságra, s ebben támadták Johnson vietnami politikáját. A könyvecske szerzői azzal érvelnek, hogy a köztársaságpárti Eisenhower elnöksége idején Dél-Vietnamban még nem volt válság, és az azóta megsokszorozódott bajokat a demokrata párti kormányzat bizonytalankodása idézte elő. A köztársasági párt egyrészt helyteleníti, hogy Johnson korábban „riado- zott” a háború kiszélesítésétől, majd váratlanul megváltoztatta politikáját. Az elnök egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat adott ki, tettei nem feleltek meg szavainak — olvasható a brossurában. A helyzet megváltozásának érzékeltetésére a könyvecske néhány adatot is közöl, mely szerint 1960-ban csak 700 amerikai katona tartózkodott Dél-Vietnamban, ma viszont már 125 000 van ott vagy tart Dél-Viet- nam felé. 1960-ban ameri- kai adatok szerint 5—6000 dél-vietnami partizán harMoszkva, (TASZSZ): A Pravda szerdai számában megjelent Waldeck Rochetnak, a Francia Kommunista Párt főtitkárának nyilatkozata abból az. alkalomból, hogy a napokban lesz Párizs felszabadulásának 21. évfordulója. Párizs és egész Franciaország felszabadulásának megünneplése — mondotta Rochet — elsősorban arra ad alkalmat az ellenállási mozgalom részvevőinek és a volt frontkatonáknak, hogy a franciaországi ellenállási mozgalom ideáljaira és céljaira emlékezzenek. Ennek keretében mód nyílik arra, hogy minden bé- keszerető francia lerója kegyeletét a felszabadulás hősei iránt, síkra szálljon a nyugatnémet militarizmus újjáéledése, valamint a nyugatiubgnet vezetők re- vansista tervei és atomfegyverkezési kísérletei ellen. A nyugatnémet milita- rizmus most újra felüti fett Pravdában jét és elárulja, hogy nem mondott le revansista céljairól, ez nagy veszélyt jelent Európa és az egész világ békéje szempontjából. S ezért a Francia Kommunista Párt, amely az ellenállási mozgalom lelke volt, híven ápolja az ellenállási mozgalom szellemét, amikor felszólít minden hazafit és demokratáj, hogy a felszabadulási harcok évfordulóját a nyugatnémet militaristák nukleáris fegyverrel való felszerelése ellen, a német kérdés békés és demokratikus megoldásáért, a békés együttélésen alapuló európai biztonság megteremtéséért és az egyetemes ellenőrzött leszerelésért indított megmozdulásokkal ünnepeljék meg. — Nem feledkezünk meg arról sem, hogy napjainkban az amerikai imperialisták agresszív háborút viselnek Vietnamban, ami a világ békéjét veszélyezteti. A francia hazafiak, akik hazájuk függetlenségéért harcoltak, elítélik a vietnami nép elleni amerikai agressziót, szolidárisak a függetlenségéért bátran harcoló vietnami néppel. Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen lehetőségek vannak a francia—szovjet együttműködésre a békéért folyó küzdelemben., Waldeck Rochet kijelentette: — Mély meggyőződésünk, hogy nagy lehetőségek vannak ilyen együttműködésre. A Szovjetunió húsz évvel ezelőtt döntő szerepet játszott abban, hogy Európa felszabadult a hitlerista elnyomás alól. A népek szabadságáért vívott nagy honvédő háborúban a francia és a szovjet katonák vállvetve küzdöttek, szilárd barátság jött létre közöttük. Ezt a barátságot fenn kell tartani és erősíteni kell, mert a világ békéjének megszilárdításához elengedhetetlenül szükséges az együttműködés a Szovjetunió, Franciaország minden békeszerető ország és nép között. Húsz év alatt harmincszorosára nőtt a magyar—szovjet kereskedelmi forgalom A Szovjetunió öt házeyúrat szállít Vi agyar or sz ág n a h A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődésének jelentős évfordulója augusztus 27-e. Húsz évvel ezelőtt jött létre a két ország között a fel szabadulás utáni első árucsereforgalmi megállapodás. Ez az egyezmény 30 millió dollár értékű forgalommal számolt. Azóta a magyar—szovjet árucsere értéke meghar- mincszorozódott, s ez évben már az export-import meg- közelíti a 900 millió rubelt. A magyar külkereskedelmi forgalom egyharmad része a Szovjetunióval bonyolódik le, mig a másik kétharmad rész több mint száz ország között oszlik meg. A mafe, »Al --- szovjet kereskedelemben az áruösszetétel a két ország adottságai és a Szovjetunió részéről megnyilvánuló baráti segítség nyomán úgy alakult, hogy az hazánk számára különösen előnyös. Magyar- országon az ipari és mező- gazdasági termeléshez szükséges 12 legfontosabb nyersanyag és energiahordozó közül csupán egy, a bauxit ■fedezi az ország szükségletét, a többiből nagyarányú behozatalra szorulunk és a Szovjetunió i fő nyers- anyagszállítónk. A magyar kohászat túlnyomórészt kri- vojrogi, Fekete-tenger melléki vasérccel dolgozik, a magyar kőolajipar nyersolaj igényének 50 százalékát az Arai vidékéről hozza a Barátság kőolajvezeték. Az építkezésekhez és a bútor- ipar számára szükséges fenyőfűrészáru, valamint a bányafaimport 80—91 százaléka az Északi Jeges-tenger melléki erdőkből érkezik. A textiliparban feldolgozott gyapot több, mint 60 százaléka Üzbegisztán gyapotföldjein termett. Az ország teljes nyersanyagbehozatalának csaknem a fele származik a Szovjet- unióból. Az elmúlt 20 év alatt mintegy 25 millió tonna vasérc, 80 000 tonna réz, 660 000 tonna gyapot, 350 millió rubel értékű fafé- leség, 840 tonna hengerelt áru, 17 millió tonna olajtermék és nyersolaj, 21 000 traktor, 7000 gabonakombájn és mintegy 30 000 sze- ménygépkocsl érkezett. Ugyanakkor a szovjet árukért főként munkát, munkaigényes iparcikket szállít külkereskedelmünk. A Szovjetunió ez alatt a két évtized alatt 165 millió rubel értékben vásárolt élelmiszeripari berendezéseket és ugyanilyen értékben vett át különböző műszeripari gyártmányt. Üzemeink 3100 autóbuszt. 28Ó millió rubel értékű úszó objektumot, köztük 315 úszódarut és 350 millió rubel értékű vasúti járművet készítettek szovjet megrendelésre. A Szovjetunióba kerülő főbb magyar exportcikkek között található még a gyógyszer és a konfekcióipari termék is. Az előbbiből 175 millió rubel értékű, az utóbbiból pedig 142 millió rubel értékű volt az export. Az áruösszetétel- re jellemző, hogy tavaly például a Szovjetunióból hazánkba érkezc-tt áruk sú- lya megközelítette a húszszorosát az exportált gyártmányok súlyának. Ipari berendezések, gépek szállításával a Szovjetunió nagymértékben hozzá- járult a magyar iparfejlesztéshez, az új gyárak építéséhez. Csaknem valamennyi ú.i, naev létesítményben, köztük a Dunai Vasműben, a Székesfehérvári Alumínium Hengerműben, a Szászhalombattal Duna menti Hőerőműben, a Tiszavidéki Vegyikombinátban működnek szovjet gyártmányú berendezések. A régebbi és az újabb evá- rak készítményeinek állandó, stabil piaca a Szovjetunió. A hosszú lejáratú szerződések lehetővé tették, hogy a különböző üzemek berendezkedhessenek nagy sorozatú, gazdaságosan ki- bocsátható termékek előállítására. A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kor- |-nánybizottság közreműködésével már megtörténtek az előkészületek a következő öt évre szóló hosszú lejáratú szerződés megkötésére is. A jelenleg Moszkvában tartózkodó magvar kereskedelmi delegáció én- pen ezekről a kérdésekről tárgyal. Néhány fontos terület áruszállításairól máris döntöttek a szakértők. A Szovjetunió például öt házgyárat szállít a magyar építőipar számára. A magyar hajógyárak öt év alatt, 1970-ig 246 úszó objektumot készítenek a szovjet hajózásnak. A következő évek- ben nagy jelentőségű lesz az alunníniumipari kooperáció. Létrejöttek olyan megállapodások is, amelyek a járműipari kooperációra, továbbá a zöldség- és gyűmölcsszállitásokra vonatkoznak. (MTI): Orosz Mihály: o4 plattba művel 13. Kíváncsi voltam valamire. Az orvos prüszkölt. —. Bolond ötlet. Már szentül hittem, hogy engem is . .. — Na jó, ne dühöngjön már, — békítette a nyomozó, majd hirtelen hozzá fordult. — Mondja csak, helytálló lehet az a feltevésem, hogy az előbb úgy viselkedett — kereste a szavakat — ... szóval, az idegrendszere épp úgy reagált, mintha szíven szúrták volna? — Nagyon is helytálló! Előfordulhatott volna, hogy 2 CTfcfagyarorszáf i 1065. augusztus 26. 1 szívbénulást kapok, — hü- ledezett még mindig az orvos. Pikó megborzongott. — Nos, ha tudni akarja, én is megfigyeltem valamit. Amikor magát „hátba szúrták”, nem kapaszkodott bele az asztalba, hanem inkább a szíve körül marko- lászta a ruháját. Az orvos értetlenül bámult rá, majd vállat vonva, utána ballagott. Pikó az irodába érve mindenkit kiküldött az irodahelyiségből. Valter Vincét hivatta és néhány percet beszélgetett vele. — A beszélgetést ezzel a mondattal zárta le: — Valter elvtársi Én semmi akadályát nem látom, hogy ön szabadságra menjen. A gyilkos személyének kiléte minden kétséget kizáróan igazolódott.. Sajnálom a kellemetlenséget — és fanyar mosollyal kezet nyújtott a katonának. Valter távoztával sorra hívta be egymás után Ákost, Joóst és végül Lábast. Az előző kettővel csak néhány szót váltott. Lábas ökölbe szorított kezekkel állt előtte. A szavak, mint éles kések hasogatták dobhártyáját: — Lábas honvéd! önt a Magyar Népköztársaság törvényei nevében, hirtelen felindultságból elkövetett emberölés és esküszegés miatt, letartóztatom! Lábas körül megindultak a bútorok és a falak. Nagyon nehezen vett erőt magán. — Százados elvtárs... — mondta alig hallhatóan. — Engedje meg, hogy még valamit mondjak... azt, hogy én meg tudtam volna ölni Faragót. Olyan ellenszenvesen viselkedett, hogy bizonyára meg tudtam volna ölni, de csak a KlSZ-klub- ban. A laborban már nem. Akkor már észnél voltam ... Nem én öltem meg Faragót. Reggel szétfutott a hír, a tisztek és a katonák meg- hökkenve hallgatták a ki- hallgatottak izgatott beszámolóját. A laktanyára komor hangulat nehezedett. A szokottnál rövidebb ideig tartott a reggeli torna, és lassabban sorakoztak fel a reggeli szemlére. Nagy Andris zubbonyban állt a sor végén, repedezett, piszkos kezefeje a hidegtől lilán virított. Rajparancsnoka, mokány kis szakaszvezető, szétvetett lábakkal állt előtte. Csak annyi időre húzta ki jobbkezét a zsebéből, amíg sapkáját a homlokára pöccintette. — Idefigyeljen Nagy! — kezdte furcsa orrhangján. — Maga mit bohóckodik? — Nem bohóckodom én — felelte gyorsan és hang- súlytalanul a kérdezett. — Ne vitatkozzon! — intette le fenyegetően és teljesen indokolatanul a szakaszvezető, — Hová a fenébe tüntette a köpenyét? Meg a kesztyűjét? Mi? — Valaki trombitának nézte! — felelt hangosan, mert azt gondolta, hogy ezen nevetni fognak. De •senki sem nevetett. — Egyetlen köpeny se maradt a hálóban? — kérdezte éles hangon a rajparancsnok. Andris gondolkodott, vagy úgy tett, mintha gondolkodott volna. — Egy maradt, de az nem az enyém, — felelte kisvártatva. — Hozza elő a köpenyt, — utasította a szakaszvezető. A katonák elégedetlenkedtek. Már nagyon átfújta őket a szél. Andris elkacsázott és szerencsére nemsokára visz- szatért. Két ujjal fogta a köpenyt. — Tehát ez nem a magáé? — tárta szét a kezét a szakaszvezető a köpenyt, mint a vásáron. — Ez nem — állította Andris. — Erre ráöntötték a bácskai rizseshúst — tette hozzá komolyan és őszintén. Erre aztán kifakadt a nevetés. — Megismerné a saját köpenyét? — Ez még a saját édesanyját sem — kuncogta gúnyosan egy őrvezető. Andris tekintete a semmibe meredt, és fanyar mosoly kíséretében legyintett. — Meg hát, csakhogy... Olvasni lehetett volna a gondolataiban. A szakaszvezető figyelemmel tekintett az arcába. Andris elkapta a tekintetét. — Lépjen ki és mutasson rá! — hangzott félreérthetetlenül a parancs. A katona elpirult. Látszott, hogy ideges. — Nem kell ahhoz kilépni, — felelte hadarva és sértődötten. — Ott van az őrvezetőn! — és rámutatott az imént gúnyolódóra. Az őrvezető homlokán összefutott a ránc és orr- cimpái kitágultak. — Hogy merészel ez a bolond — futtatta körbe tekintetét az arcokon, de csak hideg és vádló szemek tapadtak rá, rebbenés nélkül. Erre hangot váltott: — Na és! — csattant fel gorombán. — Igenis rajtam van! Nem tetszik?! Kár magára az új köpeny. Egész nap a konyhán lóg, nemsokára meg nyugdíjba vonul. Nem igaz?
