Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-25 / 199. szám
A legjobbak kiválasztása Nyíregyháza „kapuja" A városunkba érkező utasok számára kellemes látványt jelentenek az egymás után épülő, Petőfi Sándor utcai modern lakóházak. Bézi L. felvétele A mezőgazdasági tervezés új rendszeréről Nyilatkozik tír, R. Szabó Gyula, a megyei tanács vb* Általános 1 tapasztalat, hogy a legjobb esetben is tévedésnek minősítik a döntést, akik nem kerültek be a kívánt felsőoktatási intézménybe — ellenében a lehető legjobbnak, a legigazságosabbnak tartják mindazok, akik bejutottak. Ez emberileg érthető, de a tapasztalatok elemzőit mégis arra inti, hogy vigyázzanak, mert a felvételi vizsgák megítélésében nagyon sok a szubjektív elem. Bírálni való azonban így is éppen elég akad, mind a pályaválasztásban és a középiskolák munkájában, mind pedig a felvételi rendszerben. És a következtetéseket mindenekelőtt a tényekre, nem pedig a benyomásokra kell alapozni. Az idén a felsőoktatási intézmények nappali tagozatának 13 300 férőhelyére 33 400 fiatal pályázott — négyezerrel többen, mint tavaly. így a felvételi lehetőségekhez mérten 251,3 százalékos volt a jelentkezők aránya _ ez pedig azt jelenti, hogy országos átlagban öt pályázóból ketten juthattak be. Ám az egyes intézmények között igen nagy volt az eltérés. Aránytalanul sokan kérték felvételüket a bölcsészettudományi és a jogi karokra, a művészeti és a tanárképző főiskolákra, valamint egyes orvostudományi karokra, viszont más intézmények — elsősorban néhány felsőfokú technikum — pótfelvételit kényszerültek hirdetni, mert az első nekifutásban nem sikerült betölteniök a férőhelyeket. Mindez a pályaválasztási propaganda fogyatékosságaira utal. Többek között arra, hogy nem tudták megszerettetni kellően néhány felsőoktatási intézményt, s nem tudták megértetni a fiatalokkal, hogy más egyetemeken pedig teljesen hiábavaló a próbálkozás gyengébb, esetleg még jó rendű felkészültséggel is. Fokozza a pályaválasztási irányítás, tanácsadás hibáit, hogy a propaganda hatására elért eredmények sem mindig „ültek” a legjobb helyen. Néhány felsőoktatási intézmény ugyanis a fizikai munkások gyermekei közül viszonylag keveset tudott felvenni — mégpedig nem azért, mintha általában gyengébben szerepeltek volna a vizsgán, hanem azért, mert eleve kevesebben jelentkeztek, kevesebben voltak „versenyben”. Ilyen helyzet adódott pélAz EM. Szabolcs-Szat- »nár megyei Építőipari Vállalat párt-végrehajtóbizott- ságá a vállalat féléves munkáját, valamint a té- liesítés előkészítését tárgyalta. A vállalat első negyedévi termelési tervét teljesítette, de több mint egymillió 300 ezer forintos béralaptúllépéssel. A második negyedévben a termelési terv teljesítése 95,2 százalékos volt, ezzel szemben nőtt az egy főre eső termelékenység, csökkent a béralapfelhasználás és száz fős munkáslétszá- mot takarítottak meg. Egészében a vállalat féléves tervteljesítése ötmillió forinttal lett kevesebb a tervezettnél. A harmadik negyedév termelési tervének teljesítésére a párt végrehajtó bizottsága, valamint a vállalat vezetősége szervezési intézkedéseket hozott. Az intézkedések különösen a szervezetlenség megszüntetésére, az ésszerűtlen átcsoportosítások megakadályozására, az egyes építésvezetőségek munkájának jobb koordinálására irányul. A téliesítéssel kapcsolatban beszámoltak a pártdául a tudományegyetemeken, a művészeti főiskolákon és az orvosi egyetemen. A „tanácsadás” tehát éppen azok között nem fogant meg a legjobban, akikre — ha egyébként jól felkészültek — a legnagyobb szükség lett volna. Ebben persze közrejátszott az is, hogy egyes középiskolák színvonala gyakran ne*i volt kielégítő. Mert mivel lehetne magyarázni, hogy az idei felvételek alkalmával például a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 100 pályázó közül 45 nem felelt meg? Az. egyik műszaki egyetemi karon pedig 350 matematikai írásbeli dolgozat közül 110 volt 0 osztályzatú, s ugyanennyi a kettes. Ezért lehet üdvözölni, hogy egy új kísérlettel, a többi között azt is figyelemmel kísérik a jövőben, hogy miként alakul a középiskolai oktatás színvonala. Az idén először ugyanis mirden vizsgázóról kérdőívet töltöttek ki a bizottságok, s ezt lyukkér- tyás módszerrel feldolgozzák. Arra számítanak az oktatásügy vezetői, hogy e kísérlet segítségével néhány év múlva azt is ki tudják mutatni, melyik iskolából, sőt melyik tanár osztályából kerülnek ki rendszeresen a meg nem felelők. Ez pedig hozzásegíti a tanügyi szerveket c középiskolai oktatás javításához, a kirívó színvonalbeli különbségek felszámolásához. Gyakran emlegetett dolog, hogy hiba van a felvételi rendszerben is. Minden. vizsga tulajdonképpen válogatás, a fő kérdés tebizottsági tagok az eddig tett intézkedésekről, eredményekről. Az építőiparban idén december végéig a teljes létszámnak biztosítják a munkát, az ez évre szerződött valamennyi létesítménynél olyan készültségi fokot érnek el, ami lehetővé teszi az épületek teljes befejezését, illetve átadását. Idén norm lesz áthúzódó építkezés. Közepes tél esetén kétezer dolgozót foglalkoztatnak, enyhébb tél esetén a jelenlegi létszám 85 százalékát A felmérések szerint 20 objektum téliesíthető, ez számszerűségében kisebb, volumenében azonban nagyobb mint az elmúlt évi volt. Téliesítik többek között a2 Északi Alközpont háromszáz lakását, az Arany János utcában közel száz lakást, a Zrínyi utcai építkezést, a Tiszavasvári Alkaloida rekonstrukcióját, Záhony fejlesztését hát az, hogy milyen alapon történik. A jelenlegi rendszerben, fele-fele arányban jön számításba a középiskolai eredmény és a felvételi vizsgán mutatott tudás. És a tehetség? —kérdezik sokan. Ez csak annyiban, amennyiben e kettőben jelen van. És ezt még sok vizsgáztató is hibának tartja. Bizonyítékként ilyenkor elsősorban a nevelői és az orvosi pályára szoktak hivatkozni* mert —, s ebben igazuk is van — egyiknél sem elegendő a tárgyi tudás vizsgálata, mindegyik pályánál szükség lenne a rátermettség, a hivatástudat, a tehetség elemzésére is. E bírálat, s egyben javaslat gyengéje abban rejlik, hogy szinte senki sem tud megnyugtató választ adni, miként lehet soksok felvételi bizottságban egységesen mérni, elbírálni a tehetséget és a rátermettséget. A teszt-rendszer sok mindenre választ ad, de legalább ugyanannyi vonatkozásban homályban felejt egyéb összefüggéseket. Ami pedig a hosszabb ideig tartó, alaposabb vizsgákat illeti, lehetséges, hogy a tehetséget, a rátermettséget jobban meg lehet így ismerni, de ez nagyobb lehetőséget kínál a szubjektív megítélésre, másrészt pedig egyáltalán nem csökkentené a panaszok számát. összegezve: a jelenlegi felvételi rendszer általában a legjobbak kiválogatására törekszik, s ha van is hibája, erre nem hivatkozhat minden fel nem vett pályázó. A nagyobb mérvű téli- esítés lehetővé teszi, hogy az EM. vállalat idén három kazánt kap a főigazgatóságtól, valamint folyamatban van ötven gáztüzelésű kályha beszerzése. A meglévő technikai felszerelés javításán, felújításán már dolgoznak. — „Máté Ferenc honvéd századparancsnoki dicséretben részesül, ezért egy hét szabadságot engedélyezek”. Még 24 órája sincs, hogy elhangzottak ezek a szavak a laktanyakörlet folyosóján, a kihallgatáson. A katonafiű máris leszáll a nyíregyházi állomáson. A bevonulás óta először van itthon, s nem is akárhogyan: jutalomból. A szülők nem tudják, hogy jön. Pedig itt lennének az állomáson mindnyájan: az édesapa bejött volna motoron a gépállomásról, hozta volna Évát is, a menyasszonyjelöltet. Talán még a nagyapa is kiballagott volna elé. Hogy sütne, főzne a mama, meg A napokban tették közzé az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel és a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben a földművelésügyi miniszter és az élelmezésügyi miniszter együttes utasítását a termelőszövetkezetek, valamint a felvásárló és szerződtető vállalatok éves tervezési munkájának a megszervezéséről. A tervezés szabályozása sok olyan elemet tartalmaz, amely szakít a korábbi gyakorlattal. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. P. Szabó Gyulával, a megye tanács vb. elnök- helyettesével. — Miért vált időszerűvé és szükségessé a termelőszövetkezetek tervezésének új rendszere? — A mezőgazdasági termelés sajátossága, a szocialista nagyüzemi gazdaságok fejlesztése, a termelés irányításának, gazdaságpolitikai befolyásolásának ésszerűbbé tétele, a tsz-demokrá- cia fokozottabb érvényesítése teszi szükségessé, hogy a tervezési gyakorlatban kialakult közismert fogyatékosságokat felszámoljuk, a területi tervezés egyes módszerein változtassunk. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a mezőgazdasági tervezés gyakorlata megfeleljen a kormány korábbi határozatában rögzített irányelveknek: a mezőgazdaság tanácsi területén — elsősorban a tsz- szektorban — a termelés irányítását, a népgazdasági tervekkel történő összehangolását gazdaságpolitikai eszközökkel kell biztosítani. A korábbi tervezésnél az adminisztratív módszerek voltak előtérben a járási szakirányítók részéről. A a két kishuga! De talán így jobb is lesz, nagyobb a meglepetés. Estére úgyis összejön a kis család. Biztosan levágnak két-három csirkét. Akkor is így volt, amikor Feri még kollégistaként nagy ritkán hazajött Debrecenből. Átjön este Éva is. Elmeséli neki, hogyan lett kiváló. A nagyapa a régi csatákról fog mesélni. Az öregek emlékezetéből előkerülnének a régi családi históriák. — Ilyen gondolatok kavarogtak a fejében, amikor a pályudvar kijáratánál hirtelen ismerős arcok tűntek fel: apja a szerelőruhában, egy régi jóbarát, a nagyapa és... Éva. Lehetetlen! Hát ez meg, hogy történelnökhelyettese vállalatok felelőssége eltörpült, részükre a termeltetést a járások mezőgazdasági osztályai végezték. így a járásoknak nem jutott elég idejük a termelést koordináló, a szervező és ellenőrző munka végzésére. — Mi a lényege az új tervezésnek? — Előtérbe kerül a távlati tervezés. Az országos és megyei távlati tervek elkészülte után az üzemek tájékoztatást kapnak a fejlesztés lehetőségeiről, így készítik el saját távlati terveiket. A tsz-ek részére nagyobb önállóságot jelent, ugyanakkor, természetesen, termelési, gazdálkodási felelősségük is növekszik. Az 1960. évre például a tanácsok csak tájékoztató jelleggel kapják meg a vállalatok termeltetési, felvásárlási előirányzatait. Kivételt a kenyérgabona vetésterülete és felvásárlási előirányzata képei, aminek tervezése még a régi módszer szerint történik. A termelés anyagiműszaki megalapozását szolgáló eszközök elosztásánál, az eddigiekhez képest, lényeges változtatás nem lesz. — Miként módosul a járások tevékenysége? — Az előbbiekből következik, hogy a járási mező- gazdasági osztályok szakembereinek több idejük lesz az elemző, értékelő, ellenőrző tevékenységre. Elmarad a járások és a tsz-ek eddig ismert tervtárgyalása. A járási szervek a szerződések megkötése előtt, és szükség hetett? Talán mást várnak? Később minden kiderül. Egy távirat mindent megmagyaráz: „Fiúk egy hét jutalomszabadságra érkezik kedden a 11,40-es gyorssal. Szakaszparancsnok”. Az örömtől, az ölelésektől sokáig senki sem szól. Végül a nagyapa töri meg a hallgatást: — Hát a katonáéknál ilyen udvarias szokások is vannak? Aztán villamosra, motorra ül a Máté család. Sietni kell, mire hazaérnek, készen lesz az ebéd is. Ma éppen csirkét vágtak... Szilágyi Szabolcs szerint a továbbiakban is* konzultálnak a vállalatokkal a tennivalókról, segítenek a termeltetők és különösen a gyenge tsz-ek jó összhangjának a megteremtésében. Elsősorban segítséget adnak a gyenge tsz-eknek abban, hogy terveiket az adottságaiknak legmegfelelőbben készíthessék el. A járások — bz említett kenyérgabona kivételével — semmiféle tervezési, felvásárlási irányzatot nem adnak a tsz-eknek üzemi bontásban. A vállalatok rendszeres beszámoltatása sem azért történik majd, hogy a szak- igazgatási szervek — nehézségek esetén — átvegyék a termeltetők tennivalóinak végzését a tsz-ekben. — Várható-e lényeges termelésszerkezeti változás a tsz-ek önálló gazdálkodása folytán? — A termelés szerkezetében lényegesebb változást — jobban mondva kedvezőtlent — azért nem várunk, mert viszonylag egészséges struktúra alakult ki elsősorban megyei, de járási szinten is. Az esetleges módosulások kiegyenlítődnek majd a tsz-ek között. Azért sem várunk komoly változást, mert ha alkalmazzák a megfelelő gazdasági ösztönzőket, valamint az egészséges árpolitikát, a termelőszövetkezetek nem lesznek önmaguk ellenségei: a termelésben a leggazdaságosabb módszereket alkalmazzák majd, s azokkal a kultúrákkal foglalkoznak, amelyek mind a népgazdaságnak, mind az üzemeknek egyaránt fontosak. — Már szóltunk a termeltető vállalatok megnövekedett feladatairól. Hogy jelentkezik ez közelebbről? — A termeltető és felvásárló vállalatok feladata jelentős mértékben növekszik azáltal, hogy az eddigi Segítség nélkül, szerződéses, termeltetési terveiket önmaguknak kell realizálni, nem lesz egy közbeiktatott hivatali szerv —• a járási szakigazgatás —, amely kapocsként köti össze őket a tsz-ekkel. Éppen ezért, legfontosabb az, hogy ezek a vállalatok a legegészségesebb szocialista gazdasági kapcsolatot teremtsék mega tsz-ekkel, mert csakis így biztosíthatják szerződéses, felvásárlási terveik valóra váltását — fejezte be tájékoztatóját dr. P. Szabii Gyula. a. a A Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium látképe. B. L. feiv A decemberi párthatározat nyomán Intézkedések az építőipari munka javítására Hazajön a kaiottafiú...
